Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-18 / 240. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 18. FÓKUSZBAN: A LIECHTENSTEINI VÉTÓ 574 millió koronányi eurót bukhatunk el évente, mert Liechtenstein megmakacsolta magát a Beneš-dekrétumok miatt A törpeállam óriás akar lenni (Képarchívum) Az Európai Gazdasági Tér­ség (EGT) tagjaként évente 574 millió koronás támoga­táshoz juthatna hozzá Szlo­vákia - de egyelőre nem jut, mert Liechtenstein kedden megvétózta a szervezet bő­vítését. A síturizmusból, bé­lyegkiadásból és a rossz nyelvek szerint pénzmosás­ból élő miniállamnak nem ez az első konfliktusa Euró­pával. ÖSSZEFOGLALÓ Az EGT az Európai Unió és az Eu­rópai Szabadkeresekedelmi Társu­lás (EFTA) országainak szervezete. Az EU-val való együttműködés fe­jében a 3 EFTA-tag, Liechtenstein, Izland és Norvégia jelentős össze­gekkel adózik az uniós kasszának. Ezekből a tíz újonnan csatlakozó ország is több millió euró nagyság- rendű támogatásokat kapna. Nor­végia és Izland szolidaritásból csat­lakozott a liechtensteini vétóhoz. VÁRATLAN VÉTÓ A szerződést aláírta a tizenöt jelen­legi uniós tagállam, a tíz csatlako­zó ország, ám egyelőre meghiúsult az EGT bővítése, mivel Liechten­stein kedden teljesen váratlanul és egyoldalúan elutasította a már elő­készített szerződés aláírását. Az ok a hercegség vitája Csehországgal és Szlovákiával. A diplomáciai konfliktus a Beneš-dekrétumok miatt robbant ki. Ezekre hivatkoz­va telepítettek ki ugyanis 2,5 millió német nemzetiségű polgárt, köz­tük liechtensteinieket is a volt Csehszlovákia területéről, vagyo­A liechtensteini uralkodó család nukat pedig a csehszlovák állam elkobozta. A hercegség uralkodója, II. Hans-Adam szerint ekkor az uralkodói családot is kár érte. A két utódállam viszont ezt mindeddig nem volt hajlandó elismerni, mivel nem kaptak garanciát arra, hogy a hercegség nem nyújt be kártérítési igényt az elkobzott javakért. A javak, amelyekről szó van, főleg Csehország, illetve Morvaország területén találhatók, főleg kasté­lyok és várak. A miniállam a terüle­tét többszörösen meghaladó föld­területeket követel Csehországtól. Elenyésző részük van Szlovákiá­ban, de mivel Pozsonyban is érvé­nyesek a Beneš-dekrétumok, Li­echtenstein Szlovákiára is vonat­koztatja kifogásait. Azzal érvel, hogy a második világháború idején az ország semleges volt, ezért telje­sen jogtalanul kobozták el a liech­tensteiniek vagyonát. Az EUobserver.com híroldalnak Jan Petersen norvég külügyminisz­ter úgy nyilatkozott, hogy lehetet­len továbblépni az EGT bővítésé­nek ügyében addig, amíg nem ol­dódik meg ez a konfliktus, de sze­rinte ez nem gyengíti az aláírandó egyezményt. Juhász Endre magyar tárca nélküli miniszter szerint azonban megeshet, hogy Vaduz komoly akadályokat gördít a bőví­tés elé. Csehország kemény harcra készül, nem hajlandó feladni pozí­cióit és területeit, s abban bízik, hogy a nagyok komoly nyomást gyakorolnak majd a pici országocs- kára. Szlovákia sem vette komo­lyan a vétót, hajlandó tárgyalni a hercegséggel, ám engedi valószí­nűleg nem fog. HERCEGI DIKTATÚRA EURÓPA KÖZEPÉN A Népszabadság beszámolója sze­rint nem ez az első eset, hogy az uralkodó összetűzésbe keveredett Európával. Hans-Adam ugyanis az Európa Tanács véleménye szerint diktatórikus módszerekkel kormá­nyozza harmincezer lakosú „biro­dalmát”. A legutóbbi alkotmány- módosítás feljogosította az uralko­dót arra, hogy tetszése szerint bár­mikor megvonja a bizalmat a kor­mánytól és újat nevezzen ki helyet­te, vagy hogy feloszlassa a parla­mentet. A herceg sajátosan értel­mezi az alkotmánymódosítás ered­ményét: véleménye szerint ezzel a közvetlen demokráciát terjesztet­ték ki az államban, és az ő jogait korlátozták. A napilap felidézi, hogy az alkot­mánymódosítás megszavazására úgy vette rá az ország népét, hogy azzal fenyegetőzött, ha nem fogad­ják el a javaslatot, lemond és Ausztriába költözik. A napilap be­számolója szerint az Európai Ta­nács ugyan megfigyelőket is kül­dött az országba, de semmit nem tudtak elérni, mivel a liechtenstei­niek rajonganak uralkodójukért, aki bejelentette, ha Brüsszel to­vább feszíti a húrt, készek kilépni az ET-ből. (-rn-, -ex, nép) ISMERTETÉS Miről szólnak a Beneš-dekrétumok? A dekrétumokat 1945 május-ok­tóber között Beneš elnök lényegé­ben alkotmányellenesen bocsá­totta ki, s az 1945. október 28-án megalakult Ideiglenes Nemzet- gyűlés utóbb (1946. március 28- án) visszamenőleges hatállyal fo­gadta el. Az 1945. május 19-én kelt 5. szá­mú dekrétum a megszállás ideje alatt végrehajtott egyes vagyonjo­gi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és kollaboránsok, vala­mint egyes szervezetek és intéz­mények vagyonának nemzeti ke­zeléséről; az 1945. június 19-én kelt 16. számú dekrétum a náci bűnösök, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli bíróságokról; az 1945. június 21-én kelt 12. számú dek­rétum a németek, magyarok, va­lamint a cseh és a szlovák nép árulói és ellenségei mezőgazda- sági vagyonának (kártalanítás nélküli) elkobzásáról és sürgős felosztásáról; az 1945. július 20- án kelt 28. számú dekrétum a né­metek, a magyarok és az állam egyéb ellenségei mezőgazdasági ingatlanainak cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről (a pénzügymi­niszter 1945. június 22-i hirdet­ménye ugyanakkor zárolta a né­metek befektetési, valamint bankszámlán és bankletétben lé­vő vagyonát); az 1945. augusztus 2-án kelt 33. sz. alkotmányrende­let a német és magyar nemzetisé­gű személyek csehszlovák állam- polgárságának rendezéséről (az­az a csehszlovákiai magyarok és németek hontalanná tételéről); az 1945. szeptember 19-én kelt 71. sz. dekrétum a csehszlovák ál­lampolgárságuktól megfosztott németek és magyarok közmunká­ra kötelezéséről; az 1945. október 19-én kelt dekrétum a Prágai Né­met Egyetem feloszlatásáról; az 1945. október 25-én kelt 108. sz. dekrétum az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépí­tési alapokról; az 1945. október 27-én kelt 137. sz. alkotmányren­delet azon személyek forradalmi időszakban történő őrizetbe véte­léről, akiket állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintet­tek; az 1946. április 11-én kelt 83. számú törvény a németek, a ma­gyarok, az árulók és segítőik munka- (tanuló-) viszonyáról; az 1946. május 16-án kelt törvény egyes, a megszállás ideje alatt végrehajtott tulajdonjogi ügyle­tek érvénytelenségéről, továbbá ennek az érvénytelenségnek és egyéb vagyoni beavatkozásnak következményeiről intézkedett. A magyarokra vonatkozó lénye­ges pontok: vagyonuk kisajátítá­sa; a csehszlovák állampolgárság elvesztése (augusztus 10-i hatály- lyal); a magyar közalkalmazottak elbocsátása, nyugdíjuk megvoná­sa; a magyar nyelvhasználat be­tiltása az egyházi szertartásokon; a papok kiutasítása Szlovákiából; a magyar hallgatók kizárása az egyetemekről; a magyar kulturá­lis és társadalmi egyesületek fel­oszlatása, vagyonuk elkobzása; a magyarok házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül kitehetők; a ma­gyarok üzemeinek, műhelyeinek zárgondnokság alá vétele; a ma­gyarok bankbetétjeinek a befa­gyasztása; a közhivatalokban (bí­róságon, postán stb.) a magyar nyelv használatának megtiltása; magyar könyvek, újságok kiadá­sának megtiltása; magyar sze­mélynek nem lehet rádiója, ma­gyar ember polgári keresetet nem indíthat, s vádló sem lehet, ma­gyarok közmunkára bármikor, bárhova, bármennyi időre „állam­érdekből” igénybe vehetők. A németek elűzése 1945. május elején kezdődött, ugyanebben az évben mintegy 660 ezer német ember menekült el vagy űzetett ki (370 ezer menekült el a visszavo­nuló német csapatokkal együtt), a szervezett kitelepítés 1946. ja­nuár 25-én indult meg. A Beneš- dekrétumok alapján összesen 2 millió 996 ezer német kénysze­rült elhagyni az országot (az 1950. évi népszámlálás már csak 165 117 német anyanyelvű sze­mélyt regisztrált Csehszlovákia területén). A magyarellenes politikát betető­ző lakosságcsere 1947. április 12- én kezdődött, s 1949. június 5-én fejeződött be ténylegesen. Ezalatt 73 273 szlovák hagyta el Magya­rországot (s ezek közül csak 59 774 volt azoknak a száma, akik valóban a csere keretében kerül­tek át), és Szlovákiából 89 660 magyart űztek el (közülük csak 68 407 személyt szállítottak át Magyarországra), (ság) LIECHTENSTEIN Az ország fontos üzleti központ, valamint - mint minden Alpokkal ha­táros ország - a síelők, a finom borok és a kristálytiszta levegő hazája. Korábban Svájc része volt. Ez a kapcsolat a mai napig megmaradt a két ország között, hiszen Liechtenstein valutája a svájci frank, minden út­levél és utazási papír érvényes Svájcban is és az ausztriai határ is csak egy formalitás. Ez a piciny ország éppen e két országgal határos. Há­rom földrajzi területre oszthatjuk fel, nyugaton a Rajna völgye, délke­leten a Tiroli Alpok, északon pedig alföld teszi változatossá környeze­tét. Az ország területének egyötöde erdővel borított, a többi része pe­dig, ahogy mondják, a zöldségek, a szőlő és a burgonya hazája. Vaduz, a főváros ad helyet az Állami Művészeti Gyűjteménynek, a Pos­tai Bélyeg Múzeumnak, a Sí Múzeumnak, és a Nemzeti Múzeumnak. Malbun Liechtenstein elsőszámú síparadicsoma. Különböző nehézsé­gű pályái mind a kezdők, mind pedig a haladók igényeit kielégítik. Triesenbergből rálátni az egész Rajna-völgyre, de nemcsak erről, ha­nem kedves kis templomáról is híres. A templomban működő múzeum a walser nép életét mutatja be, akik a 13. században jöttek át Svájcból és telepedtek le ezen a vidéken. Triesenbergben a mai napig walser di­alektusban beszélnek. Európa legmagasabb áraival találkozik a kiránduló Liechtensteinben. Adagos költés mellett napi 80 dollár zsebpénzre van szükség, (nu.hu) Terület: 160 km2 Népesség: 32 207 fő Hivatalos pénz: 1 svájci frank = 100 rappen GDP: 0.73 milliárd USD (1998) Népsűrűség: 193 Közigazgatási beosztás: 11 község Népcsoportok: liechtensteini (63%), svájci/ osztrák, német Fekvés: Közép-Európa, Ausztria és Svájc között helyezkedik el. Autójelzés: FL Államforma: hercegség Hivatalos nyelv: német Beszélt idegen nyelvek: alemán dialektus Nagyobb városok: Schaan, Vaduz Legmagasabb pont: Grauspitz 2 599 m Legalacsonyabb pont: Ruggeller Riet 430 m Vallások: katolikus (86%), protestáns GDP/fő: 23 000 USD (1998) Infláció: 0.5% (1997) Legfontosabb iparágak: bélyegnyomatás, fémfeldolgo­zás, finommechanika, optikai ipar, kerámiaipar, műfogsor- gyártás, faipar, vegyipar Legfontosabb kereskedelmi partnerek: EU országok, Svájc Vasúthálózat hossza: 18,5 km Úthálózat hossza: 250 km EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG EGK - (korábban Közös Piac) az Európai Unióhoz tartozó szerve­zet, amely a római szerződések után alakult meg (1957). Alapve­tően vámunió, amely közös vám­tarifákkal és a tagországok kö­zötti gazdasági korlátozások megszüntetésével közös piacot teremt. Ezenfelül több közös gazdaságpo­litikai irányelvvel rendelkezik, legfontosabb ezek közül a közös agrárpolitika, amely védővámo­kat hoz a mezőgazdaságvédelmé­re, és terveket dolgoz ki az árak egyensúlyban tartására. A mező- gazdaság támogatása az EGK költségvetésének mintegy 70 %-át emészd fel, és ez az arány előre­láthatóan ijesztő mértékben meg fog növekedni. A mezőgazdasági politika reform­ja évek óta napirenden van, de több tagország kormánya vonako­dik, mert nem akarja elveszíteni az országban még mindig jelentős számú mezőgazdasági termelő szavazatát. További együttműkö­dés folyik a halászat, a regionális fejlesztés, az iparpolitika, vala­mint a gazdasági és szociális ügyek terén. 1986-ban elfogadták az Egységes Európai Okmányt (Single Euro­pean Act), amelynek alapján a Kö­zösségen belül valódi közös piac alakult ki, és így fokozódott a ver­seny a tagállamok ipara között. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, ESŐ NÉLKÜL, 9­ELOREJELZES ORVOSMETEOROLÓGIA 13 FOK KIJEV 10 A Nap kel 07.16-kor - nyugszik 17.57-kor A Hold kel 23.08-kor - nyugszik 15.07-kor A Duna vízállása - Pozsony: 310, változatlan; Medve: 220, apad; Komá­rom: 210, apad; Párkány: 145, apad. Jobbára derült, helyenként eny­hén felhős égbolt­ra számíthatunk. Csapadék sehol sem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul, az ország északi területein csak 7 fokig emel­kedik a hőmérő higanyszála. Gyen­ge, változó irányú szél, délután délnyugaton délkeleti, enyhén erő­södik. Éjszaka a hőmérő higany­szála -1 és -3 fok közé süllyed. Hol­nap marad a maihoz hasonló, de­rült égbolt, helyenként enyhe fel- hősödéssel, de csapadék nélkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul. Továbbra is a pozi­tív hatások lesz­nek túlsúlyban a biometeorológiá­ban. Szellemi és fizikai teljesítőké­pességünk teljében leszünk, kon­centrációs készségünk is javulni fog. A hosszú alvás regeneráló hatással lesz szervezetünkre. A szív- és ér­rendszeri problémákkal küzdők mégse becsüljék túl erejüket, tart­sák be az orvosi előírásokat. A labi­lis idegrendszerűeknél némi fejfá­jás, esetleg hányinger jelentkezhet a reggeli órákban, ugyanígy a légzési problémákkal küzdőknél is gondok lehetnek. Holnap továbbra is a pozi­tív hatások lesznek túlsúlyban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents