Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-02 / 226. szám, csütörtök
2003. október 2., csütörtök 1. évfolyam, 6. szám AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE A sérültek magasabb arányban élnek szegénységben A diákok közös munkával megtanulnak anyagot gyűjteni, feldolgozni az információkat, megfogalmazni a véleményüket Sínylődő családok ÖSSZEÁLLÍTÁS A demográfiai változások a fogyatékos gyermekek arányának az emelkedését mutatják, ami maga után vonja a családtámogatások iránti igény és a fogyatékosságot jellemző szegénység növekedését is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szegénység eredendően nem a fogyatékosok és családjaik sajátja, hanem a munkaerő-piaci hátrányaik következménye. Növekszik a gyermekek, közöttük elsősorban a fogyatékossággal élők sebezhetősége, ami a világ különböző térségeiben zajló háborúk, a gyermekek kihasználásának, a család szegénységének, a hiányos segítségnyújtásnak, a szülők aránytalanul nagy feszültségének a következménye, valamint annak, hogy néhány országban a gyermekek aránytalanul magas számban élnek szétszakadt családban. Világszerte jellemző, hogy a fogyatékkal élő gyermekeket intézetben helyezik el. Ezek a gyermekek különösen sebezhetőek azokban az országokban, ahol gyors szociális, gazdasági és politikai átalakulás ment/megy végbe (pl. Kelet-Európábán). A jogi rendszer/védelem sok olyan gyermekre nem terjed ki, akik kommunikációs zavarral küszködnek vagy értelmileg sérültek; ők a bántalmazásokkal szemben is különösen védtelenek. A szülők, leginkább az anyák hatalmas felelősséget cipelnek a mindennapi gondozás során, s gyermekeik felneveléséhez alig-alig kapnak támogatást. A családok megfelelő támogatásának a hiánya hanyatló egészségi állapotot, szociális elkülönülést és munkaerő-piaci esélycsökkenést okoz. A szociális beruházások csökkenése és a szolgáltatások hozzáférhetőségének korlátozása azt jelenti, hogy nő azoknak a gyermekeknek és családoknak a száma, akik nem kapják meg a szükséges támogatást. A szülők munkaerő-piaci lehetőségei csökkennek, és hiányzik a munkaadók elvárható rugalmassága. Minthogy a munkaerőpiac korlátozott, és a családok szétesnek, sok szülő szociális támogatásból él. Néhány országban, így Szlovákiában is az alacsony szociális támogatások állandó veszélynek teszi ki a kisebbségi csoportokba tartozó szülőket és gyerekeket. Elsőbbséget kell élvezzen a gyermekek és családok szegénységének a csökkentése - egyebek mellett befektetést támogató programokkal, munkahelyek teremtésével, család- támogatással -, mert a sérült gyermekek magasabb arányban élnek szegénységben, mint amit a teljes populációban tapasztalunk. Jellemzően olyan családban élnek, ahol a fő jövedelem a szociális támogatás vagy egyéb segély. Ez azért is fontos lenne, mert a sérült gyermeket nevelő családban a szülők gyakrabban - többször kényszerből - adják fel állásukat, vagy alacsonyabb fizetésért eseüeg kevésbé biztonságos munkát vállalnak, csak hogy gyermeküknek a szükséges gondozást, felügyeletet biztosíthassák. Nehezen található olyan állás, amely a szükséges rugalmasságot és támogatást nyújtja a családnak. A gyermek és a család szükségletének megfelelő rugalmas támogatások révén az érintett szülők otthon gondozhatnák és nevelhetnék sérült gyermekeiket. Ehelyett sok országban a sérült gyermekek intézetben élnek, kiszakítva a családjukból és a lakóhelyi közösségükből. Sok esetben a fogyatékosoknak és családtagjaiknak fizikai és szociális korlátokkal kell szembenézniük ahhoz, hogy befogadják őket az iskolákba, a szabadidős programokba és a lakóhelyi közösségük életébe. A sérült gyermekek szociális izolálódása már nagyon fiatal korukban kezdődik. Az elkülönülésük pedig veszélyezteti a fejlődésüket, a bennük rejlő képességek, lehetőségek kibontakoztatását. Elkülönülésük révén a saját és a közösségük jövőjéhez való hozzájárulásuk, a bennük rejlő értékek is veszélybe kerülhetnek. Felmérések szerint az anyák, akik sérült gyermeküket ápolják, átlag heti 50-60 órát dolgoznak kiegészítve ezt a házi munkával, a többi gyerek gondozásával még akkor is, ha nincs fizetett állásuk. Ennek eredményeként a többi anyánál szignifikánsan rosszabb az egészségi állapotuk, mert hajlamosak a stresszre és a kiégésre. Ezzel függ össze, hogy ezek a családok képtelenek hozzájutni a szükséges - családon belüli és kívüli - pihenőhöz, (sn) iskolautca@ujszo.com Sokkal több gyógypedagógusra volna szükség Ideális a német modell ÖSSZEÁLLÍTÁS A speciális oktatás intézményrendszerének felszámolására irányuló folyamat európai uniós elvárás. Az európai uniós követelményeknek tesznek eleget azok az intézkedések, amelyek a speciális oktatási hálózatban részt vevő, fogyatékkal élő gyermekeket normál oktatási rendszerbe helyezik át. Az átszervezés következtében egyre több fogyatékos diák kerül át a normál oktatásba, oly módon, hogy az intézményen belül külön osztályt alkotnak. A szakemberek szerint az átszervezés nem jelentett különösebb gondot, azt az uniós szabványoknak megfelelően véghez kell vinni, de annak hatásaival nap mint nap szembesülni kell. A legnagyobb probléma, hogy bár a speciális iskolák programja nem egyezik meg a normál tanintézmények tantervével, a gyerekeket a korosztályuknak megfelelő osztályba kell áthelyezni. Ha fogyatékkal élő gyerek is tagja az osztályközösségnek, az osztály létszáma csökkenthető, de gondot igazán az idő rövidsége jelent, hiszen ezen osztályokban a pedagógusoknak párhuzamosan kell foglalkozniuk a gyerekekkel. Csakúgy mint eddig, minél jobb eredményt kell elérniük az egészséges gyerekekkel, ugyanakkor pedig a fogyatékos gyerekekkel is haladniuk kell. A fogyatékos gyerekeket gyógypedagógusok is segíthetnék. Ideálisnak mondható a németországi példa: a fogyatékos gyerekek a normál oktatásban, egészséges társaik mellett tanulnak, de úgy, hogy miközben a pedagógus a többséget oktatja, addig minden egyes fogyatékos gyerekkel egy gyógypedagógus foglalkozik. Ez anyagiak híján itthon megoldhatatlan, az viszont célszerű lenne, ha legalább minden tanintézményben, ahol fogyatékos gyerekek is tanulnak - a gyerekek számának függvényében - gyógypedagógust is alkalmazzanak. (g) Ifjúság-lskola-Gazdaság HORVÁTH ERIKA aacheni IZOP-Intézet és számos német, közép- és kelet-európai kiadó támogatásának köszönhetően született meg. Németországban 1998- ban hívták életre ezt a rendezvény- sorozatot, 2001 óta Lengyelország, Magyarország és Csehország is részt vesz a projektben. A 2003/2004-es lap az Új Szó) gazdasági vonatkozású írásaival, melyekből ötletet meríthetnek a maguk által választott dolgozatuk témájához. Ezeket a 20-40 oldalas dolgozatokat végül egy zsűri bírálja el, a győztesek Berlinben személyesen mutathatják be munkájukat. nára lapunak elmondta: „A világ nagyon felgyorsult, már nem tudunk olyan könnyen eligazodni benne. Az egyszerű ember, főleg ha még fiatal, nem érti az összefüggéseket. Ha a diák beleássa magát a kutatásokba, akkor jön rá arra, hogy befolyásolják a gazdasági tényezők az emberek mindennapjait, mert minden mindennek összefügg. Éppen ezt a komplex gondolkodást hiányoltam én mindig az oktatásban. Nálunk, Németországban is gyakori gondot jelentett, hogy az oktatás csak a könyvekre támaszkodott, melyek gyakran elavultak voltak. Ma már nem elég az, hogy egy diák kitűnően fújja a könyvek tartalmát. A mai munkaerőpiac azokat részesíti előnyben, akik feltalálják magukat a nehéz helyzetekben, átlátják és meg tudják gyorsan oldani a problémákat. Ez a projekt felnyitotta diákjaim szemét is, akik hirtelen meglátták azt, hogy a városunkban épülő szemétlerakatnak számtalan negatív és pozitív hatása van. A fiatalok ezt a témát dolgozták fel. Voltak, akik ellenérveket gyűjtöttek, víz- és talaj- és légmintát vetAZ ALAPÖTLET A mai szakmai életben a tudás és a képzés egyre inkább fontos tényezővé válik. A jelenlegi munkaerőpiac elválja a pályakezdőktől, hogy tájékozott, dinamikus, önmagát menedzselni képes egyén legyen. A diákoknak éppen ezért már iskolás korukban el kell sajátítaniuk a társadalom alapjainak működési elvét, a gazdasági élet alapszabályait, hogy majd a későbbiekben ezeket az információkat szakmai életükben hasznosítani tudják. Az Ifjúság—Iskola—Gazdaság projekt során a diákok figyelik az aktuális gazdasági helyzetet, érzékenyebben reagálnak majd a társadalmat érintő gondokra, környezetükben sem siklanak el olyan jelentős dolgok felett, hiszen a Dr. Silke Dreger, az IZOP-Intézet munkatársa koordinálja a diákok munkáját eptember 25 és 26.-a között rendezték meg Drezdában tanárok számára az Ifjúság-lskola- Gazdaság elnevezésű program előadássorozatát, melyen az Új Szó felhívására jelentkező iskolák tanárai is részt vettek. A közelgő európai uniós csatlakozás egyre sürgetőbbé teszi, hogy a közép- és kelet-európai országok polgárai, főleg a fiatalok minél előbb és minél átfogóbb képet alkossanak maguknak arról, mi kell ahhoz, hogy az ország csadakozása a lehető legproblémamentesebben végbemenjen. A csadakozás és a felzárkózás nem olyan egyszerű, mint amilyennek először hittük. Az Ifjúság-lskola-Gazdaság elnevezésű programról már olvasóink tudomást szerezhettek a Nagyszünet hasábjain közölt bemutatkozásból és felhívásból. A program lényege, hogy a diákok ingyen előfizetést kapnak egy napilapra, esetünkben az Uj Szóra, és ezzel az újsággal dolgoznak. Olyan témákat keresnek belőle, amely érinti régiójukat, az iskolában megszerzett tudást hasznosítja. A program nem titkolt szándéka, hogy a diákokat rávezesse arra, hogyan hasznosíthatják a reális életben az iskolában szerzett (sokszor sajnos eléggé száraz) információkat. Sok új gazdasági kifejezéssel kell megismerkednünk, hogy a jövőben gond nélkül érvényesülhessünk. Az Ifjúság-lskola-Gazdaság projektben részt vevő diákok - és az általuk írt cikkek olvasói - éppen e tárgykörben szerezhetnek olyan tapasztalati és élményanyagot, amely minden magyarázatnál hatásosabban formálja véleményüket, alakítja ismereteiket. Az Ifjúság-lskola-Gazdaság projekt október elsejével vette kezdetét és 2004. július 31-én fejeződik be. Ez a program a német Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány, az tanévtől már Szlovákia diákjai is összemérhetik tehetségüket más országok diákjaival. Lapunk felhívására hat szlovákiai magyar oktatási intézmény jelentkezett: a rozsnyói, a pozsonyi, az érsekújvári, a párkányi, a tornaijai gimnázium, valamint a komáromi ipari középiskola. A Nagyszünet hasábjain az elkövetkező időkben olvashatják ezen iskolák diákjainak írásait, melyek remélhetőleg elnyerik majd olvasóink tetszését is. Ebben az évben megközelítőleg 120 tanár vezetésével 2000 diák vesz részt ebben a nemzetközi programban. A résztvevő osztályok a tanítási órákon dolgoznak a napüapok (a szlovákiai magyarok esetében ez a Anna Zimmermann és Robert Klute a kasseli gimnázium diákjai. Dolgozatuk arról szólt, hogy vehetik fel a kiskereskedők a nagyokkal a versenyt Ez a program a német Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány, és az aacheni IZOP-Intézet támogatásának köszönhetően született meg. A képen (balról) Peter Brand és Jörg Eduard Krumsiek az IZOP intézet és a Deutsche Bank képviselői dolgozat írása során szükséges, hogy odafigyeljenek, mi történik a környezetükben. Az Ifjúság-lskola- Gazdaság projekt egy hidat épít a fiatalok és a gazdaság között, de mivel nemzetközi rendezvényről van szó, elősegíti, hogy a tanulók megismerkedhessenek más nemzetiségű diákokkal és azok kultúrával. Németországban már húsz éve alkalmazzák azt a módszert, hogy a napüapokat bevonják az oktatásba. Ennek az a célja, hogy a diákok párhuzamot vonjanak a gazdasági cikkek és a régiójukban történt dolgok között, és megértsék a társadalom működésének szabályait. Karl-Heinz Swirszczuk, a rudves- tadti Fridericianum Gimnázium tatek, és voltak olyanok, akik - pártolva a szemétégetőt - utánajártak a szeméttárolás ezen formájának előnyei, gazdaságossága után is. így készült lassan a munka, a sok rész fél év után egésszé állt össze. Elmondhatom, hogy diákjaim nagyon élvezték a munkát, és megváltozott az egész világhoz való hozzáállásuk. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a diákjaim olyan témát választottak, ami városuk életében fontos dolog, így e régiót is jobban megismerték. Van értelme ennek a projektnek, mert összehozza a diákokat, megtanulnak anyagot gyűjteni, feldolgozni az információkat, és nem utolsó sorban megfogalmazni a véleményüket.” Ebben az évben megközelítőleg 120 tanár vezetésével 2000 diák vesz részt ebben a nemzetközi programban (Vályi István felvételei)
