Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-02 / 226. szám, csütörtök

2003. október 2., csütörtök 1. évfolyam, 6. szám AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE A sérültek magasabb arányban élnek szegénységben A diákok közös munkával megtanulnak anyagot gyűjteni, feldolgozni az információkat, megfogalmazni a véleményüket Sínylődő családok ÖSSZEÁLLÍTÁS A demográfiai változások a fogyaté­kos gyermekek arányának az emel­kedését mutatják, ami maga után vonja a családtámogatások iránti igény és a fogyatékosságot jellemző szegénység növekedését is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szegény­ség eredendően nem a fogyatékosok és családjaik sajátja, hanem a mun­kaerő-piaci hátrányaik következmé­nye. Növekszik a gyermekek, közöttük elsősorban a fogyatékossággal élők sebezhetősége, ami a világ különbö­ző térségeiben zajló háborúk, a gyermekek kihasználásának, a csa­lád szegénységének, a hiányos segít­ségnyújtásnak, a szülők aránytala­nul nagy feszültségének a következ­ménye, valamint annak, hogy né­hány országban a gyermekek arány­talanul magas számban élnek szét­szakadt családban. Világszerte jel­lemző, hogy a fogyatékkal élő gyer­mekeket intézetben helyezik el. Ezek a gyermekek különösen sebez­hetőek azokban az országokban, ahol gyors szociális, gazdasági és politikai átalakulás ment/megy vég­be (pl. Kelet-Európábán). A jogi rendszer/védelem sok olyan gyer­mekre nem terjed ki, akik kommuni­kációs zavarral küszködnek vagy ér­telmileg sérültek; ők a bántalmazá­sokkal szemben is különösen védte­lenek. A szülők, leginkább az anyák hatal­mas felelősséget cipelnek a min­dennapi gondozás során, s gyer­mekeik felneveléséhez alig-alig kapnak támogatást. A családok megfelelő támogatásának a hiánya hanyatló egészségi állapotot, szoci­ális elkülönülést és munkaerő-pia­ci esélycsökkenést okoz. A szociális beruházások csökkenése és a szol­gáltatások hozzáférhetőségének korlátozása azt jelenti, hogy nő azoknak a gyermekeknek és csalá­doknak a száma, akik nem kapják meg a szükséges támogatást. A szülők munkaerő-piaci lehetőségei csökkennek, és hiányzik a munka­adók elvárható rugalmassága. Minthogy a munkaerőpiac korláto­zott, és a családok szétesnek, sok szülő szociális támogatásból él. Néhány országban, így Szlovákiá­ban is az alacsony szociális támo­gatások állandó veszélynek teszi ki a kisebbségi csoportokba tartozó szülőket és gyerekeket. Elsőbbséget kell élvezzen a gyerme­kek és családok szegénységének a csökkentése - egyebek mellett be­fektetést támogató programokkal, munkahelyek teremtésével, család- támogatással -, mert a sérült gyer­mekek magasabb arányban élnek szegénységben, mint amit a teljes populációban tapasztalunk. Jellem­zően olyan családban élnek, ahol a fő jövedelem a szociális támogatás vagy egyéb segély. Ez azért is fontos lenne, mert a sé­rült gyermeket nevelő családban a szülők gyakrabban - többször kény­szerből - adják fel állásukat, vagy alacsonyabb fizetésért eseüeg kevés­bé biztonságos munkát vállalnak, csak hogy gyermeküknek a szüksé­ges gondozást, felügyeletet biztosít­hassák. Nehezen található olyan ál­lás, amely a szükséges rugalmassá­got és támogatást nyújtja a család­nak. A gyermek és a család szükségleté­nek megfelelő rugalmas támogatá­sok révén az érintett szülők otthon gondozhatnák és nevelhetnék sérült gyermekeiket. Ehelyett sok ország­ban a sérült gyermekek intézetben élnek, kiszakítva a családjukból és a lakóhelyi közösségükből. Sok eset­ben a fogyatékosoknak és családtag­jaiknak fizikai és szociális korlátok­kal kell szembenézniük ahhoz, hogy befogadják őket az iskolákba, a sza­badidős programokba és a lakóhelyi közösségük életébe. A sérült gyer­mekek szociális izolálódása már na­gyon fiatal korukban kezdődik. Az elkülönülésük pedig veszélyezteti a fejlődésüket, a bennük rejlő képes­ségek, lehetőségek kibontakoztatá­sát. Elkülönülésük révén a saját és a közösségük jövőjéhez való hozzájá­rulásuk, a bennük rejlő értékek is ve­szélybe kerülhetnek. Felmérések szerint az anyák, akik sérült gyermeküket ápolják, átlag heti 50-60 órát dolgoznak kiegészít­ve ezt a házi munkával, a többi gye­rek gondozásával még akkor is, ha nincs fizetett állásuk. Ennek ered­ményeként a többi anyánál szignifi­kánsan rosszabb az egészségi álla­potuk, mert hajlamosak a stresszre és a kiégésre. Ezzel függ össze, hogy ezek a családok képtelenek hozzá­jutni a szükséges - családon belüli és kívüli - pihenőhöz, (sn) iskolautca@ujszo.com Sokkal több gyógypedagógusra volna szükség Ideális a német modell ÖSSZEÁLLÍTÁS A speciális oktatás intézményrend­szerének felszámolására irányuló folyamat európai uniós elvárás. Az európai uniós követelményeknek tesznek eleget azok az intézkedések, amelyek a speciális oktatási hálózat­ban részt vevő, fogyatékkal élő gyer­mekeket normál oktatási rendszer­be helyezik át. Az átszervezés követ­keztében egyre több fogyatékos diák kerül át a normál oktatásba, oly mó­don, hogy az intézményen belül kü­lön osztályt alkotnak. A szakemberek szerint az átszerve­zés nem jelentett különösebb gon­dot, azt az uniós szabványoknak megfelelően véghez kell vinni, de annak hatásaival nap mint nap szembesülni kell. A legnagyobb probléma, hogy bár a speciális isko­lák programja nem egyezik meg a normál tanintézmények tantervé­vel, a gyerekeket a korosztályuknak megfelelő osztályba kell áthelyezni. Ha fogyatékkal élő gyerek is tagja az osztályközösségnek, az osztály lét­száma csökkenthető, de gondot iga­zán az idő rövidsége jelent, hiszen ezen osztályokban a pedagógusok­nak párhuzamosan kell foglalkozni­uk a gyerekekkel. Csakúgy mint ed­dig, minél jobb eredményt kell elér­niük az egészséges gyerekekkel, ugyanakkor pedig a fogyatékos gye­rekekkel is haladniuk kell. A fogyatékos gyerekeket gyógype­dagógusok is segíthetnék. Ideális­nak mondható a németországi pél­da: a fogyatékos gyerekek a nor­mál oktatásban, egészséges társaik mellett tanulnak, de úgy, hogy mi­közben a pedagógus a többséget oktatja, addig minden egyes fogya­tékos gyerekkel egy gyógypedagó­gus foglalkozik. Ez anyagiak híján itthon megoldhatatlan, az viszont célszerű lenne, ha legalább min­den tanintézményben, ahol fogya­tékos gyerekek is tanulnak - a gye­rekek számának függvényében - gyógypedagógust is alkalmazza­nak. (g) Ifjúság-lskola-Gazdaság HORVÁTH ERIKA aacheni IZOP-Intézet és számos né­met, közép- és kelet-európai kiadó támogatásának köszönhetően szü­letett meg. Németországban 1998- ban hívták életre ezt a rendezvény- sorozatot, 2001 óta Lengyelország, Magyarország és Csehország is részt vesz a projektben. A 2003/2004-es lap az Új Szó) gazdasági vonatkozá­sú írásaival, melyekből ötletet merít­hetnek a maguk által választott dol­gozatuk témájához. Ezeket a 20-40 oldalas dolgozatokat végül egy zsűri bírálja el, a győztesek Berlinben sze­mélyesen mutathatják be munkáju­kat. nára lapunak elmondta: „A világ nagyon felgyorsult, már nem tu­dunk olyan könnyen eligazodni benne. Az egyszerű ember, főleg ha még fiatal, nem érti az összefüggé­seket. Ha a diák beleássa magát a kutatásokba, akkor jön rá arra, hogy befolyásolják a gazdasági té­nyezők az emberek mindennapjait, mert minden mindennek össze­függ. Éppen ezt a komplex gondol­kodást hiányoltam én mindig az ok­tatásban. Nálunk, Németországban is gyakori gondot jelentett, hogy az oktatás csak a könyvekre támaszko­dott, melyek gyakran elavultak vol­tak. Ma már nem elég az, hogy egy diák kitűnően fújja a könyvek tar­talmát. A mai munkaerőpiac azokat részesíti előnyben, akik feltalálják magukat a nehéz helyzetekben, át­látják és meg tudják gyorsan oldani a problémákat. Ez a projekt felnyi­totta diákjaim szemét is, akik hirte­len meglátták azt, hogy a városunk­ban épülő szemétlerakatnak szám­talan negatív és pozitív hatása van. A fiatalok ezt a témát dolgozták fel. Voltak, akik ellenérveket gyűjtöt­tek, víz- és talaj- és légmintát vet­AZ ALAPÖTLET A mai szakmai életben a tudás és a képzés egyre inkább fontos tényező­vé válik. A jelenlegi munkaerőpiac elválja a pályakezdőktől, hogy tájé­kozott, dinamikus, önmagát mene­dzselni képes egyén legyen. A diá­koknak éppen ezért már iskolás ko­rukban el kell sajátítaniuk a társada­lom alapjainak működési elvét, a gazdasági élet alapszabályait, hogy majd a későbbiekben ezeket az in­formációkat szakmai életükben hasznosítani tudják. Az Ifjúság—Is­kola—Gazdaság projekt során a diá­kok figyelik az aktuális gazdasági helyzetet, érzékenyebben reagálnak majd a társadalmat érintő gondok­ra, környezetükben sem siklanak el olyan jelentős dolgok felett, hiszen a Dr. Silke Dreger, az IZOP-Intézet munkatársa koordinálja a diákok munkáját eptember 25 és 26.-a között ren­dezték meg Drezdában taná­rok számára az Ifjúság-lskola- Gazdaság elnevezésű program elő­adássorozatát, melyen az Új Szó fel­hívására jelentkező iskolák tanárai is részt vettek. A közelgő európai uniós csatlakozás egyre sürgetőbbé teszi, hogy a kö­zép- és kelet-európai országok pol­gárai, főleg a fiatalok minél előbb és minél átfogóbb képet alkossanak maguknak arról, mi kell ahhoz, hogy az ország csadakozása a lehető legproblémamentesebben végbe­menjen. A csadakozás és a felzárkó­zás nem olyan egyszerű, mint ami­lyennek először hittük. Az Ifjúság-lskola-Gazdaság elneve­zésű programról már olvasóink tu­domást szerezhettek a Nagyszünet hasábjain közölt bemutatkozásból és felhívásból. A program lényege, hogy a diákok ingyen előfizetést kap­nak egy napilapra, esetünkben az Uj Szóra, és ezzel az újsággal dolgoz­nak. Olyan témákat keresnek belőle, amely érinti régiójukat, az iskolában megszerzett tudást hasznosítja. A program nem titkolt szándéka, hogy a diákokat rávezesse arra, hogyan hasznosíthatják a reális életben az is­kolában szerzett (sokszor sajnos eléggé száraz) információkat. Sok új gazdasági kifejezéssel kell megismerkednünk, hogy a jövőben gond nélkül érvényesülhessünk. Az Ifjúság-lskola-Gazdaság projektben részt vevő diákok - és az általuk írt cikkek olvasói - éppen e tárgykör­ben szerezhetnek olyan tapasztalati és élményanyagot, amely minden magyarázatnál hatásosabban for­málja véleményüket, alakítja isme­reteiket. Az Ifjúság-lskola-Gazdaság projekt október elsejével vette kezdetét és 2004. július 31-én fejeződik be. Ez a program a német Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány, az tanévtől már Szlovákia diákjai is összemérhetik tehetségüket más or­szágok diákjaival. Lapunk felhívásá­ra hat szlovákiai magyar oktatási in­tézmény jelentkezett: a rozsnyói, a pozsonyi, az érsekújvári, a párkányi, a tornaijai gimnázium, valamint a komáromi ipari középiskola. A Nagyszünet hasábjain az elkövetke­ző időkben olvashatják ezen iskolák diákjainak írásait, melyek remélhe­tőleg elnyerik majd olvasóink tetszé­sét is. Ebben az évben megközelítőleg 120 tanár vezetésével 2000 diák vesz részt ebben a nemzetközi program­ban. A résztvevő osztályok a tanítási órákon dolgoznak a napüapok (a szlovákiai magyarok esetében ez a Anna Zimmermann és Robert Klute a kasseli gimnázium diákjai. Dolgoza­tuk arról szólt, hogy vehetik fel a kiskereskedők a nagyokkal a versenyt Ez a program a német Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány, és az aacheni IZOP-Intézet támogatásának köszönhetően született meg. A képen (balról) Peter Brand és Jörg Eduard Krumsiek az IZOP intézet és a Deutsche Bank képviselői dolgozat írása során szükséges, hogy odafigyeljenek, mi történik a környezetükben. Az Ifjúság-lskola- Gazdaság projekt egy hidat épít a fi­atalok és a gazdaság között, de mi­vel nemzetközi rendezvényről van szó, elősegíti, hogy a tanulók megis­merkedhessenek más nemzetiségű diákokkal és azok kultúrával. Németországban már húsz éve al­kalmazzák azt a módszert, hogy a napüapokat bevonják az oktatásba. Ennek az a célja, hogy a diákok pár­huzamot vonjanak a gazdasági cik­kek és a régiójukban történt dolgok között, és megértsék a társadalom működésének szabályait. Karl-Heinz Swirszczuk, a rudves- tadti Fridericianum Gimnázium ta­tek, és voltak olyanok, akik - pártol­va a szemétégetőt - utánajártak a szeméttárolás ezen formájának elő­nyei, gazdaságossága után is. így készült lassan a munka, a sok rész fél év után egésszé állt össze. El­mondhatom, hogy diákjaim nagyon élvezték a munkát, és megváltozott az egész világhoz való hozzáállá­suk. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a diákjaim olyan témát válasz­tottak, ami városuk életében fontos dolog, így e régiót is jobban megis­merték. Van értelme ennek a pro­jektnek, mert összehozza a diáko­kat, megtanulnak anyagot gyűjteni, feldolgozni az információkat, és nem utolsó sorban megfogalmazni a véleményüket.” Ebben az évben megközelítőleg 120 tanár vezetésével 2000 diák vesz részt ebben a nemzetközi programban (Vályi István felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents