Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-17 / 239. szám, péntek

Párkányi szó ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 17. Az idei szezon mennyiségben jobb a tavalyi szüretnél Az árvíz a kapcsolatok fejlődését is visszavetette - pedig a két község minden téren nagyon közel van egymáshoz A minőségi szüret ideje Mikor lesz híd Helembánál? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Muzsla. Noha a szőlőtermés zö­mét már országszerte betakarítot­ták és feldolgozták, a minőségi borok előállításához szükséges nemesebb fajták szüretje még ja­vában tart. Nincs ez másként a Rivel Kft. parcelláin sem, Szlová­kia egyik legjobb szőlőtermő vi­dékén. Amint azt lapunknak Sza­bó Attila tulajdonos elmondta, a héten szüretelték le a rendkívül magas, 26-os cukorfokú piros tra­minit, amelyből a nevével ellen­tétben kiváló fehérbor készül. Már leszedéskor renkívüli óvatos­sággal és odafigyeléssel járnak el, a fürtöket épen, sértetlenül, kü­lön ládákban szállítják a senkőci borüzembe. Jövő héten kezdik el szüretelni a rajnai rizlinget és a Devín szőlő­fajtát. - Bízom benne, hogy ezek­nél is meglesz legalább a 24-es cukorfok, bár a legutóbbi esők ilyen szempontból rontottak a mi­nőségen, felhígították a bogyók cukortartalmát- tette hozzá Sza­bó Attila. Idén a Rivel szőlészeté­ben hektáronként 8 és fél tonna szőlő termett, a minimális cukor­fok 19-es volt. Saját részre ter­mesztenek Szürkebarátot is, a raj­nai rizlinget a bélai borászatnak szedik majd le. Az idei szezon mennyiségben sokkal jobb a tava­lyi szüretnél, de minőségben meg sem közelíti az 1997-es csúcsévjá­ratot. A Rivel főleg zöld veltelinit ter­meszt - sajnos. Ez a fajta ugyanis - noha kitűnő bor készíthető belőle - sokat vesztett a rangjából és az árát sem adják meg, mert egyrészt sok van belőle a piacon, másrészt pedig már a szocialista gazdálko­dásban is afféle gyalogszőlőként, tömegcikként kezelték, s nem ügyeltek eléggé a metszésére és a gondozására sem - tudtuk meg Szabó Attilától. Ami pedig a boro­kat illeti, az idei termésből főleg a vörösborok lesznek igazán jók. A Rivel a muzslai szövetkezettel együttműködve jövőre további fajtákat is telepít majd: Kék­burgundit, Szürkebarátot, Au- reliust, Cabernet Sauvignont és Alibernetet. - Termékszerkezet­váltásra van szükség a szőlészet­ben is, ugyanakkor tartok tőle, hogy főleg az őstermelők eseté­ben ez rendkívül lassan követke­zik majd be, s az uniós belépés­kor emiatt is gondjaik lesznek- fejtette ki a Rivel Kft. Társtulajdo­nosa. (buch) Helemba. Noha a magyaror­szági Ipolydamásd és Helemba közt máig nagyon jó, mondhatni családias a kapcsolat, azonban a 2000- ben árvíz miatt lebontott híd, amely a két falut s egy­ben a két országot kötötte össze, mind turisztikai, mind kulturális, mind pedig gazdasági szempontból na­gyon hiányzik a községek­nek. A közelgő uniós csatla­kozás és a jövőre várható határnyitás pedig még aktu­álisabbá teszi a híd újjáépí­tését. BUCHLOVICS PÉTER- A vashidat 1989-ben állította a magyar állam, s tizenkét évig szolgálta a határ mindkét oldalán élőket - tudtuk meg Kosznovszki Henriettától, Helemba polgár- mesterétől. Három évvel ezelőtt azonban a Ipolyon oly magas volt a vízszint és annyi hordalék gyűlt össze, hogy a híd tartópillérei megrogytak, ezért a magyar ál­lam biztonsági szempontból le­bontotta. Ipolydamásd önkor­mányzata azóta már indítványoz­ta az újjáépítést, a polgármester­asszony értesülései szerint a ter­vezet is elkészült és a túloldalon előcsatlakozási alapokból is meg­próbálnak rá pénzt szerezni. - Mindenesetre kulturális és baráti kapcsolatok fejlesztésében óriási segítséget jelentett, az ipolydamásdiakkal számtalan kö­zös rendezvényt tartottunk, bú­csúkkor, farsangkor, mindenszen­tekkor pedig ideiglenesen a ha­tárt is megnyitották, elég volt te­hát csak átsétálni, hogy találkoz­hassunk az ismerősökkel, bará­tokkal. Most kb. 25 kilométeres kerülővel a Szalka-Letkés határ­átkelőn keresztül tudunk csak Ipolydamásdra átjutni, noha a fo­lyó túlpartján fekvő település oly­annyira szomszédunk, hogy belá­tunk a portákra - tette hozzá a polgármesterasszony. Helemba a többi faluval együtt már a Nyitra megyei önkormány­zatnak is többször jelezte a híd fontosságát, egyelőre nincs to­vábblépés az ügyben. Magyaror­szági részről az előzetes költség- tervezet szerint kb. 169 millió fo­rintba kerülne az újjáépítés. - Előny, hogy a bekötőutak minkét falu részéről már adottak, sőt Damásdtól aztán a Vác-Pest főút- ra jutunk, a magyarországi rész pedig már egy működő kerékpár­únál is rendelkezik - fejtette ki Kosznovszki Henrietta. Januárig várni kell, akkor kapja meg a megye az úthálózatot. A Nyitra megyei önkormányzat idegenforgalmi és turisztikai szakbizottságának alelnöke, Fe­kete László lát esélyt a híd újjá­születésére, viszont mint elmond­ta, meg kell várni a jövő év janu­árját, a törvény értelmében az ál­lam ekkor adja majd át az állami úthálózat megyére eső részét a megyei önkormányzatnak. - A jö­vő évi uniós csatlakozás ugyan megkönnyíti az illetékes magyar és szlovák szervek hídügyben tett lépéseit, akár közösen is lehet pá­lyázni ezért, viszont ha híd lesz, akkor határállomást is nyitni kell, ebben tehát a belügyminisztéri­umnak is szava lesz-taglalta Feke­te úr.- Mindez egy hosszabb távú fo­lyamat, a híd ügye részletesen még nem szerepelt a megyei par­lamentben, bár ad hoc szakbizott­ságokban már említették. Mindenesetre Nyitra megyének is érdeke, hogy a Helemba -Kovácspatak vonal ne maradjon zsákutca, nemzetközi turisztikai szempontból sem - jelentette ki Fekete László. László Vilmos a Nyitra megyei önkormányzat közlekedési főosztályának veze­tője mindehhez annyit tett hozzá: a szlovák állami útkezelő vállalat jelenleg rendelkezésre álló és a megyének is megküldött fejlesz­tési tervdokumentációjában en­nek az útszakasznak a fejlesztése nem szerepel, továbbá valószínű, hogy jövőre a másod és harmad­rendű utak fejlesztésére, netán építésére nem lesz pénze a me­gyének, de a költségvetési tételek elosztásakor sok múlik a prioritá­sokon is. A párkányi csata 320. évfordulója alkalmából Történelmi konferencia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párkány. A párkányi csata 320. évfordulója alkalmából történel­mi konferenciára kerül sor szom­baton reggel kilenc órától a mű­velődési központ nagytermében. A LIMES-ANAVUM Regionális Kulturális Társulás, a Csemadok párkányi alapszervezete és a helyi művelődési ház rendezvényén ne­ves történészek, levéltárosok ad­nak elő Esztergom vármegye tö­rök háborúk alatti történelméről és elemzik az európai jelentőségű csata nemzetközi hátterét is. Elsőként Dr. Horváth István esz­tergomi múzeumigazgató tart előadást Esztergom vármegye és a török háborúk címmel, majd Csombor Erzsébet, az esztergomi levéltár igazgatója Sobieski Já­nos, a király és az ember portréját rajzolja meg. A magyar történettudomány egyik kiválósága, Székely György akadémikus is jelen lesz a szim­póziumon, ő a Sobieski alatti ma­gyar-lengyel kapcsolatokat ismer­teti és boncolgatja majd. Magát az ütközetet pedig Csorba Csaba budapesti történész veszi górcső alá. 11.40 perctől Boráros Imre, a Jókai Színház művésze Az éden elvesztése címmel mutatja be Rákóczi Ferencről szóló emlék­műsorát. A konferenciát Vércse Miklós ta­nár vezeti, délután pedig a csata emlékére fél egytől koszorúzást tartanak a párkányi városháza előtt, (buch) Tizenháromezer koronát ajánlottak fel a tűz károsultjainak Az elsők között reagáltak ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Garamkövesd. A Párkány mellet­ti pici falu az elsők közt nyújtott segítő kezet a toronyháztűz káro­sultjainak. A képviselő-testület döntésének értelmében a község tizenháromezer koronát adomá­nyozott a Párkány által meghirde­tett nyilvános gyűjtésbe, a pénzt még szeptember elején átutalták a megadott számlára-tudtuk meg a helyi községi hivatalban. Mivel 1300 lakosa van a falunak, fejenként tíz koronával a helyiség valamennyi lakója hozzájárult a gyűjtéshez. Viszont Garamkövesd sajnos nem tudta elfogadni Hugyec György párkányi vállalko­zó ajándékát. Mint arról még a nyáron, riportban írtunk, Hugyec úr ingyen felajánlotta a helyi ön- kormányzatnak díszhal- és ma­dárkereskerdése volt épületét, egy összkomfortos faházat. A kövesdieknek ez nagyon jól jött volna, ugyanis konditermet sze­retnének létesíteni, már a sport­eszközöket is megvették, de nem volt hol berendezni a termet. A házikót a sportpályán tervezték felállítani, öltözőként, kondi-te­remként, klubként szolgált-volna. Azért a feltételes mód, mert a ház szétszerelési, elszállítási és újraösszeszerelési költségei kb. 100 ezer koronát tettek volna ki, s ennyi pénzt a község most nem tud erre áldozni.- Roppantul sajnáljuk, hogy nem fogadhattuk el az ajándékot, a konditereremnek mindenesetre már egy újabb helyet keresünk - árulta el a községi hivatal magát megnevezni nem kívánó alkalma­zottja. (buch) PROGRAMAJÁNLÓ Fergeteges buli Szímőn Szímő. Holnap, azaz szombaton este nyolc órai kezdettel a ma­gyarországi CÔOL HEAD CLAN együttes ad koncertet a helyi kul- túrházban. A banda előzenekaraként a zselízi NAUTILUS zenekar lép fel. A bulin az éjjeli órákban DJ. COWBOY gondoskodik a han­gulatról, de a helyszínen tetkókat is pingáltathatunk magunkra a TATTOO MORGAN jóvoltából. Van, aki forrón szereti Zselíz. Vasárnap este 19.00 órakor a helyi művelődési házban a kassai Thália Színház vendégszerepei a Van, aki forrón szereti cí­mű vígjátékkal, amely annakidején filmként is óriási sikert aratott, sőt Billy Wilder munkája a filmtörténet egyik alapműve lett. Aki a színpadi változatra is kíváncsi, az ki ne hagyja a Thália zselízi be­mutatóját. (buch) Amóre, amóre, amóre! (Benedek Attila felvétele) SINKÓ GYULA Évek óta a giccs és a gagyi felvonulá­sa a Simon-Júda vásár, és egyre ke­vesebb értéket lehet találni benne. Idén a csúcs a bonszai volt, ezek a kis japán mini fák: műanyagból. Tö­ménytelen a filléres tucatáru, hat­nyolc sátranként ismédődve, na meg az eldobható kínai holmi. Sokféle az édesség, mindenféle cuk­rok, téli és nyári zmrizlinka, oplatki mindenféle ízesítésben, törökméz- szerű édességek, én tavaly kóstol­tam ilyet: szörnyű rossz. Sok helyen árulják a kürtös kalácsot, még gusz­tusos buchticskiket (buktákat) is lát­tam. Van itt mézbor, és persze zava­ros színű, gyorsan a sárga földhöz leteperő burcsiák is. De idén úgy lát­szik mindenki mértékkel fogyasz­tott, nem láttam részeg embert! Kapható itt sültkolbász, meg min­denféle helyben, roston sütött cse­mege. És persze tökmagot is venni kell és segíteni a többieknek: tele­köpködni az egész párkányi főutcát. Régebben sokan üyenkor vették meg a téli csizmájukat, a meleg posztó lábbelijüket, kabátjukat. Egyik ismerősöm mindig itt veszi meg az új munkásbakancsát, idén már nem kapott. Sokan jönnek üyenkor messzebb vidékekről is, so­kan most keltek át először Mária Va­lérián. Hatalmas tömeg hömpölyög Párkány főutcáján. Esztergom is el­néptelenedik üyenkor, kivéve a nagyáruházát, az üyenkor is dugig van. Sokan nevetnek a szlovák vámoso­kon, akik rendíthetetlenül nyomják a pecsétet az úüevélbe. Megdupláz­ták a szolgálatot, így a hosszú sorok eUenére is hamar át lehet jutni. Messze hangzik a zenebona, a szín­padon épp egy környékbeli zenekar játszik, a Remix. Hát sok mindent halottam tőlük, de remixeket azt vé- ledenül sem. Először a TNT-t utá­nozták le, aztán mulatós dalcsokor­ba is belekezdtek, majd később egy csupa fúvósra írt Boban Markovics dalt nyálaztak össze. Kevesen tap­soltak, de volt akinek együtt moz­gott a szája a színpadon lévőkkel. Balszerencsém volt pénteken és szombaton is haüani őket, és bár jó­magam az élő zene híve vagyok, de ez a megoldás rosszabb, mint a magnó. Lagzikban szerintem kirá­lyok lehetnek a fiúk és meg keü hagyni jól passzoltak az egész giccs- parádéhoz. A Remix széles reperto­árját haügatva egykori kollégám ju­tott eszembe, aki az iskolai ünnepsé­geken a gyerekekkel dalcsokrot adott elő népdalokból, mozgalmi dalokból és egyházi énekekből. Később aztán valódi cigányzene- kar is színpadra lépett, na nem az a hagyományőrzős cigány népvisele- tes Kalyi Jagos vagy Loli Jagos va­lami, hanem ezek az egyenruhás: Mit jáccunk a nagyzságos úr füli- be7- típusú zenekar. Szóval a ban­da. Magyar- és cigánynótákat bazseváltak, de meg kell hagyni: koncert és pódiumképes volt a pro­dukció. Ezúttal egy festett fekete nótaénekes hölgyet kísértek, ké­sőbb egy túlsúlyos úr is csatlako­zott a: Jól érzem magam, de meg­rázom a fejem, kettőt jobbra kettőt balra, a kezem a magasba lendí­tem, és gyere Te kis tyuhajla! - tí­pusú örömünnephez. Látták azt az embert az egyik útel­ágazásnál? Arra a trükkös, nyolcke­zest játszó fickóra gondolok, aki egyszerre dobolt, gitározott, énekelt és szájharmonikázott egy különle­ges egyéni szerkezetet mozgatva. Si­került meglesnem amint akkurátu­sán, összerakja a készségét, kis szi­vacsokkal kipámáz mindent, hogy profin működjön a zenélő szerkezet. Az asszonyát észrevették? Diszkré­ten a háttérből figyelte az ő szeretett urát, szemében ott volt a csodálat és a szeretet. Az én kedvencem mégis az a talán csehül kiabáló, dél-amerikai szár­mazású mucsácsó volt, aki hatal­mas sombreróban, és piros ponc- hóban pompázott és folyamatosan részeg volt az egész Simon-Júda alatt. Emlékeznek? Érzelmes, talán szerelmes dalokat dúdolt megle­pően iskolázott hangon, remek improvizációs készséggel, és köz­ben az előtte hömpölygő tömegből kiválasztott egy-egy arcot, akinek énekelt. Kísérete a magnója volt, de egy hegedűs is csadakozott hoz­zá egy időre, talán az ingyen burcsiák reményében. A produkció közben izzadt, a szemei kiguvad­tak, szorította a mikrofont és haj- lítgatta a dallamot: amóre, amóre, amóóóre! De látva a sok fapofát többnyire csukott szemmel zengte az Andok szerelmes lámapásztora­inak dalát... Szombaton kezdődik a III. Dunakanyar konferencia Esztergomban - tapasztalatcsere a különböző térségek között Kanyarból hirtelen átváltanak egyenesbe? SINKÓ GYULA Szombaton délelőtt 10 órától Esz­tergomban, az egykori Vármegye- házán rendezik meg a III. Duna­kanyar konferenciát. A fórumon azokról a kezdeményezésekről és azokról a jelenleg is zajló progra­mokról, együttműködésekről lesz szó, amelyek elősegíthetik a tér­ség helyzetének javulását. Az úgynevezett Dunakanyar Char- ta-ban foglaltak teljesítéséről Imre Zsolt, Vác országgyűlési képviselő­je tart előadást Vonczem Istvánnal, a MTESZ ügyvezető igazgatójával együtt. Esztergom-Vác-Visegrád és Szentendre együttműködéséről Dr. Jankai Norbertét, a Dunakanyar- Pilis Kht. Ügyvezetőjét és Hadházy Sándort, Visegrád polgármesterét hallhatjuk. Dr. Nagy Gábor, Budavár polgár- mestere megvalósult projektekről ejt szót, amelyek a Királyi székhe­lyek együttműködésében jöttek létre. Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere az Ister-Granum Eurorégiót mutatja be. A határon átnyúló kapcsolatokról Ján Ora­vec, Párkány polgármestere beszél majd. Előadásában ismerteti Pár­kány és Esztergom közötti fejlesz­téseket, projekteket. A térségi ösz- szefogás egy újabb eszközéről is szó lesz a tanácskozáson ez a Du­nakanyar kártya. Egy új szervezet is bemutatkozik a konferencián: a Térségi Regionális Fejlesztési Tanács. Ezúttal a Balaton és a Tisza-tavi regionális tanács el­nökei mondják el tapasztalataikat, terveiket a munkájukkal kapcsolat­ban. Dr. Baráth Étele, államtitkár előadásában szó lesz arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv programjá­ban miként szerepel a Dunakanyar, pontosabban a Dunakanyar Térség- fejlesztési Tanács. Szintén a Térség- fejlesztési Tanácsok szerepéről, je­lentőségéről munkaszervezetéről, és működéséről lesz szó, a három előadó pedig a három érintett me­gye Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei Közgyűlésének el­nökei. Simon és Júda: két olcsójános

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents