Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-02 / 226. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 2. TÉMA: AZ INGATLANÁRAK 9 A telek árát az ingatlanbecsüs fogja eldönteni Igazságos kisajátítást A fővárosban az építési telkek, a Csallóközben a termőföld iránt nőtt az igény az elmúlt időszakban Tolongás az ingatlanpiacon A termőföld alig egy százaléka van idegen kézben Külföldiek Szlovákiában Szlovákia északi járásaiban elsősorban olyan földterületek iránt van igény, ahol építkezni is lehet (Ľuboš Pile felvétele) Pozsony. A jövő évi európai uniós csatlakozásunknak kö­szönhetően az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az építési telkek és a mezőgazdasági hasznosí­tásra alkalmas földek iránti kereslet. A szakemberek sze­rint a földárak nőni fognak, az egyes régiók között azon­ban jelentős különbségekre számíthatunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az építési telkek árai hagyományo­san Pozsonyban a legmagasabbak, ez azonban így van a világ szinte összes fővárosában. Pozsony köz­pontjában nem számít ritkaságnak, ha egy négyzetméternyi építési te­rületért a 30 ezer koronát is elkérik. A külvárosokban azonban kedvező esetben 2 ezer koronáért is hozzá­juthatunk egy négyzetméternyi te­lekhez. Ennél sokkal magasabb árakra a fővárosban - legalábbis a szakemberek szerint - már nem kel­lene számítanunk az európai uniós csatlakozásunkat követően sem. Egyre keresettebbek azonban a Po­zsonyhoz közeli városkák és falvak építési telkei is. Ennek megfelelően nőttek az árak, amelyek azonban egyes esetekben lényeges különbsé­get mutatnak. Az aktuális hirdetése­ket böngészve egy olyan Somorjá- hoz közeli telekre is ráakadhatunk, amelyért négyzetméterenként 800 koronát kérnek. Magyarbélen ugyanakkor egy négyzetméterért a tulajdonos 1420 koronát is elkérne. Kerületi városainkban nagyjából azonos szinten vannak az építési telkek árai. Négyzetméteréhez a legolcsóbban csaknem mindenütt 1000-1500 koronáért juthatunk hozzá, egyedül Eperjesen vehetünk még telket négyzetméterenkét 700 koronáért. A kerületi városok közül a legmagasabb telekárak Nagy­szombatban vannak, ahol az ár­színvonal különösen a francia Peu­geot cég megjelenésének köszön­hetően szökött fel. Sok hirdetésben már külön megemlítik, hogy a kö­zelben épül fel az új gyár. Egy négy­zetméterért azonban még így sem kérnek átlagosan többet 3 ezer ko­ronánál. Hasonló árszínvonalra még egy kerületi városban, Szlová­kia második legnagyobb városá­ban, Kassán számíthatunk, amely a külföldi befektetők szempontjából szintén vonzó régiónak számít. Egészen más kép tárul elénk, ha a vi­déki településeket vesszük górcső alá. Ez esetben nagyjából ugyanaz a trend érvényesül, ami az összes gaz­dasági mutatóra érvényes. Minél ke­letebbre haladunk, annál kevesebb a külföldi befektetés, nagyobb a mun­kanélküliség, alacsonyabb a bérszín­vonal, olcsóbbak a lakások. Nem szá­mítanak kivételnek természetesen a telekárak sem. Míg Pozsony környé­kén az építési telkek árai 650-2500 korona körül mozognak négyzetmé­terenkét, az Eperjesi kerületben 150- 300 korona közötti összegért hozzá­juthatunk ugyanehhez. Ugyancsak Pozsony környékén egy­re nagyobb az érdeklődés a mezőgazdasági hasznosításra alkal­mas földterületek iránt is. A csalló­közi és mátyusföldi termékeny föl­dekre egyre több a jelentkező. Egy példa a sok közül: egy érdeklődő nemrég hirdette meg, hogy 300 hektárnyi termőföldet vásárolna Bős és Horvátjárfalu környékén. A hirdetés szerint azonnal fizet. So­kan csak azért szeretnének földhöz jutni, mert úgy gondolják, hogy az európai uniós csatlakozásunkat kö­vetően nagy haszonnal túladhatnak rajtuk. Komárom környékén jelen­leg például 30 ezer és 120 ezer ko­rona közötti összegért lehet hozzá­jutni egy hektárnyi földterülethez. Jelentős keresletről adnak számot azonban még a nyitrai ingatlanügy­nökségek is. Ennél északabbra azonban egyre csökken a kereslet. Szlovákia északabbi járásúiban elsősorban olyan földterületek iránt van igény, ahol építkezni is lehet. Egyre többen vásárolnak földet azonban azért is, hogy európai uni­ós támogatásokhoz juthassanak. A nagyobb mezőgazdasági vagy építési telkekre pályázók egyálta­lán nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Szlovákiában ugyanis Egyre nagyobb az érdeklődés a szlovák termőföldek iránt is. a telkek az örökösödés miatt egyre kisebb parcellákra osztódtak. A földhivatali kataszterben 12,1 mil­lió parcellát tartanak nyilván. Eze­ken kívül azonban még több millió az olyan parcella, amelyeknél nincs meg a tulajdonlevél. Aki így nagyobb földterületet szeretne vá­sárolni, annak gyakran a tulajdo­nosok tucatjaival kell megegyez­nie. Egy-egy nagyobb földterület vásárlásának az előkészítése akár több évet is igénybe vehet. Ha földet szeretnék vásárolni, először is nem árt felmérni a piaci árakat. Ma már több hirdetőújság is nyújt ilyen szolgáltatást, de felke­reshetjük az ingatlanügynöksége­ket is, ahol az illető régióra érvé­nyes árakat pontosabban felmérhet­jük. Ha eljutottunk odáig, hogy ki­választottuk a nekünk legmegfe­lelőbb földterületet, akkor a máso­dik lépésben a föld tulajdonjogát kellene tisztáznunk. Ellenőriznünk kellene, hogy ki van a kataszterben feltüntetve tulajdonosként, és hogy az eladó az egész földterületet bir­tokolja-e. Nem kevésbé fontos krité­rium azonban az sem, hogy az illető földterület nincs-e esetleg leterhel­ve jelzáloggal vagy egyéb kötele­zettséggel. Mindig ragaszkodjunk az eredeti dokumentumokhoz, ne elégedjünk meg a másolatokkal. Ha mégis csak másolat áll rendelkezés­re, akkor ügyeljünk arra, hogy ez hi­telesítve legyen. Nem árt természetesen a vásárlás előtt személyesen is megtekinteni a földet, amivel sok kellemetlenséget előzhetünk meg. Figyeljünk oda, hogy nem vezet-e rajta keresztül esetleg olyan infrastruktúra - út, ve­zeték - ami később akadályozhatna bennünket. Az illetékes községi hi­vatalban nem árt megérdeklődni, hogy a jövőben nem terveznek-e építeni valamit az általunk vásárolt földterületen, (mi, t) Pozsony. Az állam szerint vége az igazságtalan kisajátításoknak, ami­kor felsőbb érdekekre hivatkozva, fillérekért kobozták el a tulajdono­soktól a földjeiket. Az építési törvény nemrég elfogadott módosítása sze­rint már a jövő hónaptól piaci ára­kon sajátítják ki a földeket. Hogy egy-egy telekért mekkora árat ad majd az állam, azt az ingatlanbecsüs dönti majd el. Az ár kiszámításánál pedig figyelembe veszi, hogy hason­ló telkek milyen áron kelnek el az adott régióban. Korántsem ilyen op­timisták azonban azok, akiknek már van tapasztalatuk a kisajátítással. Szerintük minden attól függ, ho­gyan jár majd el a becsüs. Ha ez fi­gyelembe fogja venni az építkezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Európai uniós csatlakozá­sunkat követően, vagyis már jövő év májusától az EU többi tagországá­nak polgárai is vásárolhatnak termőföldet Szlovákiában, ha a par­lament elfogadja az erről szóló tör­vénytervezetet. A kormány már rá­bólintott a devizatörvény módosítá­sára, aminek köszönhetően a hazai földpiac közelebb juthat a teljes li­beralizálódáshoz. Korábban ugyan Brüsszellel megegyeztünk egy hété­ves étmeneti időszakban, ami alatt külföldiek nem vásárolhatnának nálunk földet. A szakemberek sze­rint ugyanis nagyjából ennyi időre lesz szükségünk, amíg a szlovák és ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Nemcsak a külföldiek ér­deklődnek a szlovák földek és épí­tési telkek iránt. Az elmúlt időszak­ban egyre több szlovák állampol­gár és ingatlanügynökség vásárol nagyban földeket a szomszédos Ausztriában. Szlovák részről első­sorban a határmenti földek iránt nőtt meg áz igény ugrásszerűen. Az ok rendkívül egyszerű, Ausztria nyugati határvidékén lényegesen olcsóbban juthatnak földekhez, mint Pozsonyban és környékén. Az hasznosságát is, a tulajdonosok újra csak filléreket kapnak majd a telkü­kért. A piaci ár a kisajátítás időpont­jában egyébként is alacsony, mivel ekkor a földterület eladhatatlan. Az ingatlanpiaci szakértők nem ilyen pesszimisták, szerintük minden at­tól függ, hogy az állam hogyan jár el a jövőben. Ha a jelenlegi törvény- módosítás mellé nem hoz újabb megszorító intézkedéseket, akkor a tulajdonosoknak nem kell félniük, hogy fillérekért kell megválniuk a földjüktől. A módosítás azonban csak azokra érvényes, akik a kisajátí­tási rendelkezést november elseje után kapják kézhez. Akiknek ez ko­rábban érkezik meg, azoknak marad a jelenlegi módszer, vagyis a bírósá­gon kell érvényt szerezniük az iga­zuknak. (mi, t) az EU-s árak kiegyenlítődnek. A de­vizatörvény módosításának köszön­hetően azonban elég lesz, ha az EU más országaiból származók átme­neti lakhellyel rendelkeznek majd Szlovákiában és legalább három évig gazdálkodnak, gazdálkodtak a szlovák földeken. A földművelésü­gyi tárca jelenleg öt ilyen vállalko­zóról tud. A külföldiek jelenleg a hazai mezőgazdasági földterület kevesebb, mint egy százalékát el­lenőrzik, ami abszolút számokban mintegy 20 ezer hektárt jelent. Ha a szloválďai földek iránti külföldi ke­reslet a jövőben nem nő, való­színűleg a sokak által várva várt ár­emelkedés sem lesz olyan mértékű, mint azt sokan szeretnék, (mi, s) ár az, ami miatt még az egyelőre bonyolult hivatali ügyintézést is képesek vállalni, csak hogy föld­höz juthassanak. Egy négyzetmé­ternyi osztrák föld vásárlásán a szlovákok akár 2 ezer koronát is spórolhatnak. A szakemberek sze­rint így a jövőben tömegesen in­dulhatnak meg a földfelvásárlások Ausztria nyugati határvidékén, a beavatottak azonban egyelőre igyekeznek titokban tartani az üz­let nyereségességét, hogy a hirte­len megnőtt érdeklődés miatt fel ne ugorjának az árak. (t, s) A szomszédban lényegesen olcsóbb a termőföld Szlovákok Ausztriában (Pavol Funtál felvétele) Az építési telkek és a termőföld ára Kerület Építési telek (Sk/m2) Termőföld (Sk/ha) Pozsony Kerületi székhely 2000-20 000 Vidék 650-2500 18 011-102 829 Nagyszombat 1500-3000 300-1000 15 516-116 945 Nyitra 1200-1500 400-850 50 064-112 378 Trencsén 1500-2000 400-1200 5231-96 542 Zsolna 1000-2000 200-800 5000-12 226 Besztercebánya 1200-2200 300-700 5000-51 382 Kassa 1000-3000 100-1000 5000-57 150 Eperjes 700-1500 150-300 5000-54 155 (Forrás: ingatlanügynökségek) Nemcsak a tó vízszintje csökken rohamos mértékben, hanem a partján lévő telkek és nyaralók ára is Esnek az ingatlanárak a Balaton-parton ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Siófok/Fonyód. A szlovákiai ma­gyarok körében korábban sem volt népszerűtlen a balatoni nya­ralás, az elmúlt évek gazdasági megszorításai miatt azonban még a korábbinál is többen keresik fel a közelebbi és még mindig ol­csóbbnak számító nyaralóhelyet. Egyre többen jönnek azonban rá arra is, hogy a magyar tenger mellett most érdemes ingatlanba fektetni. A balatoni ingatlanok forgalmazásával foglalkozó helyi cégek vezetői és más, a területtel foglalkozó szakemberek ugyanis szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy nemcsak a tó vízszintje csökken, hanem a partján lévő in­gatlanok ára is. Szakemberek szerint a tóparton és a korábban oly népszerű hát­tértelepüléseken további jelentős árcsökkenés várható. Az egyik legnagyobb forgalmú dél-balatoni ingatlanközvetítő cég vezetője úgy véli, hogy tovább erősödött az a tendencia, amely szerint 20 millió forint felett szin­te semmit sem lehet eladni, kivé­ve néhány rendkívül frekventált helyen lévő, általában saját stranddal és kikötővel rendelkező luxusingatlant. Ugyanakkor tény, hogy az eladás­ra kínált ingatlanok gazdái közül a többség még mindig vágyait fo­galmazza meg, amikor árkalkulá­ciót készít, de ma már legalább 40 százalékra tehető azok száma, akik immár reális áron, valóban szabadulni akarnak telküktől vagy villájuktól. Az okok között a balatoni ingatlanok folyamatosan növekvő fenntartási költsége ugyanúgy szerepel, mint az autó­pályadíj bevezetése vagy a szűkös családi költségvetés, amelyből már nem telik az épület felújítá­sára. A tó egész térségében példá­ul köbméterenként több mint 600 forint a víz- és csatornadíj, míg az egyik legnagyobb dél-balatoni vá­rosban, Fonyódon egy 70 négy­zetméteres ingatlan után évente már 40 ezer forint üdülőhelyi dí­jat kell fizetni, igaz, ebben benne van a szemétszállítás is. Jelenleg számottevőnek mondha­tó kereslet maximum 10 millió fo­rint körüli, a vasút és a Balaton között lévő, felújításra, sőt in­kább bontásra szoruló ingatlanok iránt van, de gyorsan ezeket sem könnyű eladni. Ebben az esetben egyébként csak a négyzetméte­renként 15-20 ezer forint közötti telekárat fizetik meg, az épület állapota különösebben nem is ér­dekli a vevőt. Egy kevésbé frek­ventált dél-balatoni településen, például Balatonfenyvesen vagy Balatonmáriafürdőn, a tótól távo­labb már egy-két éves, 250-300 négyzetméteres telken lévő, 60­80 négyzetméter alapterületű ikernyaralókat árulnak 8-9 millió forintért. Nagyjából ilyen áron egyébként félkész házakból az egész parton hatalmas a kínálat. A dél-balatoni térségben a teleká­rak emelkedése már az inflációt sem követi. A teljes infrastruktú­rával ellátott vízparti, illetve an­nak közvetlen közelében lévő tel­kekért átlagosan 30 ezer, a vasút és a Balaton közöttiekért 15-20 ezer, a 7-es út és a vasút közöttie­kért 10-15 ezer, míg az ettől dé­lebbre lévőkért 5-10 ezer forintos négyzetméterárat kérnek. Siófokon kereslet elsősorban a panelból épült, 55-60 négyzetmé­Húszmillió forint felett manapság szinte semmit sem lehet eladni. teres otthonok után van, ám leg­feljebb 6-7 millió forint körüli áron. A déli part több településén - például Balatonbogláron és Sió­fokon is - épültek vagy épülnek olyan exkluzív vízparti, fürdőme­dencés apartmanbázak, amelye­ket négyzetméterenként 300-400 ezer forint közötti áron kínálnak. Ezek az utóbbi időben kelendőek voltak, bár az általunk megkérde­zett forgalmazók mindegyike azt válaszolta, hogy korlátozott szám­ban még van eladó lakásuk. Ha­sonló tendenciákról számoltak be a balatonlellei Ingatlan Invest Kft.-nél is, hozzátéve, hogy a hi­telfelvételi lehetőségek korlátozá­sa tovább csökkentette a keresle­tet. Tavaly és az idei első félévben ugyanis kifejezett élénkülés volt tapasztalható a lakóépületként nyilvántartott balatoni ingatla­nok piacán, hiszen ezeket kedvez­ményes kölcsönnel lehetett meg­vásárolni, ráadásul egy állandó lakos üdülőhelyi díjat sem fizet. Jelenleg is ezeket a maximum 14- 16 millió forintos ingatlanokat - családi házakat és lakásokat - ke­resik a leginkább, persze csak azok, akik még élhetnek a ked­vező hitelfelvételi lehetőséggel. A szakemberek szerint a növekvő értékesítési nehézségek nem cse­kély részben az egyre nagyobb horvátországi kínálattal is ma­gyarázhatók. Miközben a Bala­tonnál állandósult a hathetes főszezon, ez az Adria partján mi­nimum májustól szeptember vé­géig tart, ami a bérbeadás szem­pontjából döntő tényező. Ráadá­sul az árak, bár az elmúlt időszak­ban emelkedtek, általában nem magasabbak, mint Magyarorszá­gon, sőt - az egyik hazai ingatlan- forgalmazó például Zadar kör­nyékén 3 millió forinttól kínál most épülő, légkondicionált apartmanokat. (T, Vg)

Next

/
Thumbnails
Contents