Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-16 / 238. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 16. . FÓKUSZBAN: II. JÁNOS PÁL 25 ÉVES PONTIFIKÁTUSA 3 Karol Wojtyla, Szent Péter 264. utóda volt az első kelet-európai és az első szláv a katolikus egyház élén Rekorddöntögető II. János Pál II. János Pál 1979-ben és most, megválasztásának 25. évfordulóján (Képarchívum és Reuters-felvétel) II. JÁNOS PÁL ENCIKLIKÁI II. János Pál számos megnyilatkozásában reagált a kor kihívásaira, és közölte gondolatait. Közülük is kiemelt fontosságú dokumentumok az enciklikák, amelyekből tizennégyet adott ki. Az enciklikát a pápák rendszerint a világ összes püspökéhez intézik. Az enciklikák iránymutatását a hívők elfogadni tartoznak. 1. REDEMPTOR HOMINIS (A Megváltóról, 1979. március 4.) - A pápa a hit bizonyosságát kínálja a modern világban élő hívőknek. 2. DIVES IN MISERICORDIA (Az irgalmas Atyaistenről, 1980. november 30.) - Az egyházfő bővebben kifejti a megváltás titkát. 3. LABOREMEXERCENS (Aszociáliskérdésről, 1981. szeptember 14.)- A pápa első szociális enciklikája a munkáról és a munkásokról szól. 4. SLAVORUM APOSTOLI (A szlávok apostolai, 1985. június 2.) - A pápa a Cirill és Metód evangelizáló tevékenységéről emlékezik meg. 5. DOMINUM ET VIVIFICANTEM (A Szendélekről, 1986. május 18.) - Ez a dokumentum az első kettővel együtt (Redemptor hominis és Dives in misericordia) a Szentháromságról szóló trilógiát alkot. 6. REDEMPTORIS MATER (A Szűzanyáról, 1987. március 25.) - Ez az enciklika a Szűz Máriáról szól. 7. SOLLICITUDO REISOCIALIS (A szociális kérdésről, 1987. december 30.) - II. János Pál pápa bírálja mind a marxista szocializmus, mind a liberális kapitalizmus gyakorlatát. 8. REDEMPTORIS MISSIO (A missziókról, 1990. december 7.) - Az enciklika a II. Vatikáni zsinat missziós dekrétumára tekint vissza. 9. CENTESIMUS ANNUS (A szociális kérdésről, 1991. május 1.) - A pápa az 1991-es évet a keresztény szociális tanítás évének nyilvánította. 10. VERITATIS SPLENDOR (Az erkölcs alapjairól, 1993. augusztus 6.)- A semmilyen körülmények között nem igazolható cselekedetek közé sorolja a népirtást, az abortuszt, az eutanáziát, az öngyilkosságot, a kínzást, a deportálást, a prostitúciót és a dolgozók kizsákmányolását. 11. EVANGELIUM VITAE (Az életről, 1995. március 25.) -105 pontban ismerteti az emberi élet feltéden védelméről szóló katolikus tanítást. 12. UT UNUM SÍNT (A keresztények egységéről, 1995. május 25.) - A dokumentum a keresztények egységéről, az ökumenéről szól. 13. FIDES ET RATIO (Hit és értelem, 1999. október 15.) - A teológia és a filozófia közötti kapcsolat témájával foglalkozik. 14. ECCLESIA DE EUCHARISTIA (Az eucharisztiáról, 2003. április 17.)- Témája az eucharisztia, vagyis az oltáriszentség, ennek valódi tartalma, és a Vele való élés. (SA) Még egyszer I. János Pál pápa haláláról 33 napig tartó harc MTI-PANORÁMA Huszonöt éve, 1978. október 16-án választották meg Karol Józef Wojtyla krakkói bíboros pápává II. János Pál néven. Szent Péter apostolt leszámítva ő a harmadik leghosszabb ideig hivatalban levő pápa. Csak IX. Piusz pápa (1846- 1878), aki 31 évig, és az őt követő áll. Leó pápa (1878- 1903), aki 25 és fél évig volt a katolikus egyház feje előzi meg őt. Ünnepélyes beiktatására október 22-én került sor ÖSSZEFOGLALÓ A krakkói bíboros legerősebb támogatói a német és osztrák bíborosok voltak. A konklávéban - 111 kardinális - a választás október 14-én délután kezdődött. A legnagyobb esélyes a pápai címre két olasz volt: Giuseppe Siri genovai érsek és bíboros - ő volt az előd, a csupán 33 napig hivatalában levő I. János Pál, vagyis Albone Luciani korábbi velencei pátriárka legnagyobb ellenfele - és Giovanni Benelli firenzei érsek. A nyolcadik választási körben azonban óriási meglepetésre Karol Wojtyla átlépte a szükséges 75 szavaza- tos határt, a 111 jelenlevőből 97-en Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a krakkói vajdaság Wa- owice nevű kisvárosában egy vasutas fiaként. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, 12 éves volt, amikor orvos bátyja egy kórházban kapott fertőzés következtében elhunyt, apja Lengyelország német megszállása alatt halt meg. 1938-ban végezte el a gimnáziumot, majd Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetemen lengyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország 1939-es leroha- nása után a németek bezárták az egyetemet, kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként. A labdarúgásnak is hódolt, kapus volt. Egyszer munkába menet elütötte egy villamos és életveszélyes állapotban került kórházba, felgyógyulása után az orvosok eltiltották a nehéz fizikai munkától. 1941-ben színházat szervezett, amelyben szerepelt, rendezett, darabokat írt. 1942-ben fordult végleg a papi hivatás felé, jelentkezett Sapieha krakkói érsek szemináriumába, amely a német megszállás miatt illegálisan működött. Az érsek felfigyelt tanulmányi eredményeire, s elhatározta, voksoltak rá. Sokan megrökönyödtek azon, hogy a vasfüggönyön túlról, a kommunista Lengyelországból érkezett az új pápa, sőt ő volt az első kelet-európai Szent Péter székében. Elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Amikor Felici bíboros bejelentette a várakozó tömegnek az új pápa nevét, senki sem sejtette, hogy II. János Pál a huszadik század leghosszabb ideig hivatalában levő pápája lesz, sőt ő vezeti a katolikus egyházat a 21. század elején is, s hogy Wojtyla radikálisan megváltoztatja Isten földi helytartójának Rómába küldi. 1946. november 1- jén pappá szentelte, s Wojtyla néhány nap múlva elutazott Rómába, ahol 1948-ig az Angelicumon, a domonkos rendiek által fenntartott pápai egyetemen tanult. Hazatérése után Krakkóban teológiából doktorált. Ezután Niegowic faluba került segédlelkésznek, majd 1949-ben az érsek kinevezte a krakkói Szent Flórián templom káplánjává. Lelkipásztorként új módszerekkel igyekezett egyházi közösségét megszervezni, maga köré gyűjtötte a fiatalokat és kirándulásokra, gyalogtúrákra vitte őket, evezőstúrákat, síelést szervezett számukra. 1951- ben főhivatású tudományos kutatómunkába kezdett, a Jagelló Egyetemen elvégezte a teológiai kar etika szakát és kandidátusi fokozatot szerzett. 1953-tól a krakkói papi szemináriumban, majd a Jagelló Egyetem teológia karán, 1954-től pedig a lublini Katolikus Egyetem etika szakán tanított. 1958. július 4-én XII. Pius pápa címzetes püspökké nevezte ki, szeptember 28-án szentelték fel a Wawelben lévő érseki főszékesegyházban. 1962 októbere és 1965 decembere között aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte ki, tisztségébe március 18feladatkörét. II. János Pál már megválasztásakor megdöntött néhány rekordot. 58 évével a történelem egyik legfiatalabb pápája lett. A holland származású VI. Adorján 1523- as halála után Wojtyla lett az első nem olasz származású pápa. Szent Péter 264. utóda volt az első szláv a katolikus egyház élén. Az új pápa „Isten akarata” szavakkal fogadta megválasztását. Címerébe egy nagy M betűt tett, jelszava a Totus tuus, vagyis Teljesen a tied. Ily módon a pápa Boldogasszony oltalma alá helyezte pontifikátusát (uralmát.) Programjában arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket. A katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Amikor II. János Pál 1980-ban először látogatott Franciaországba, Francois Marty párizsi bíboros a fiatal pápát „Isten atlétájának” nevezte. Karol Wojtyla akkor 60 éves volt. án iktatták be. A vatikáni zsinaton bebizonyította, tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1967. július 25-én a bíborosokkal tartott titkos konzisztóriumon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, másnap felszentelték a Sixtus-kápolnában - Wojtyla ezzel belépett a pápaválasztó és pápává választható kardinálisok sorába. A krakkói főegyházmegye bíboros érsekeként a lengyel püspöki konferencia elnökhelyettese lett, ő vezette a püspöki kar kulturális és tudományos bizottságát, majd 1978-ban a viszonylag ismeretlen Wojtylát pápává választották. II. János Pál „az emberiség morális lelkiismereteként” gyakran hallatta szavát a minden embert érintő nemzetközi kérdésekben. A pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária- tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, a legsúlyosabbat, 1981. május 13-án a római Szent Péter téren. A török Ali Ag- ca közelről lőtt rá, csak a csodával határos módon élte túl. 1995-ben Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost nevezett ki, általános kihallgatást tartott. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. Tizennégy enciklikát adott ki az egyház és az emberi lét alapvető kérdéseiről. II. János Pál a legtöbbet utazó pápa, 102 külföldi látogatása során majdnem egymillió kétszázezer kilométert tett meg, és több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. Három alkalommal járt Szlovákiában, legutolsó külföldi útja szeptemberben is ide vezetett. Mind az öt kontinensen járt, 130 országban 614 helyet látogatott meg, 575 napot tartózkodott külföldön. Európában csak Oroszországban, Beloruszban, Szerbia-Montenegróban, Cipruson, Moldáviában, Monacóban és Andorrában nem járt. (mert, kbs) csípőoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbeléből, két évvel később combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélműtéten is átesett, Parkinson-kórban szenved, de megrendült egészségi állapota miatt sem adta fel terveit. A pápa nagy álma a keresztény egység megteremtése, bár a cél még távol van. II. János Pál híve a vallások közötti párbeszédnek, gesztusokat tett a zsidóság iránt is, a Szentszék 1994júniusában vette fel a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A pápa bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért. A katolikus egyház feje fellépett a kommunista rendszerek ellen és törekszik az Észak-Dél ellentét feloldására is, szót emel az emberi jogokért. Karol Wojtyla irodalmárként is ismert: 1950 és 1966 között a krakkói Tygodnik Powszechny és a Znak hasábjain publikált, verseinek és drámáinak gyűjteményét már pápa korában jelentették meg. A lengyelen kívül kitűnően beszél franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, beszél más nyelveket is, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszönti - így magyarul is. Beszédeit maga írja, és a „pápai többes szám” (MI) helyett az egyes szám első személyt (ÉN) használja. Madrid. Harminchárom napi ponti- fikátus után 1978. szeptember 29- én hajnalban szobájában halva találták I. János Pál pápát. A szobában égett a villany, a pápán szemüveg volt és könyvet tartott a kezében, mintha olvasna. A hivatalosan kiadott diagnózis a halál okának az infarktust tartotta, de szinte azonnal lábra kapott az a gyanú, hogy megmérgezték, amit többen cáfoltak. Most Jesus Lopez Saez spanyol pap írt róla A számadás napja címmel könyvet. Ebben, az ügy évekig tartó kutatása után azt a következtetést vonja le, hogy a pápát egy nagy adag értágító gyógyszerrel mérgezték meg. „A gyilkosságot azért követték el - mondta az El Mundónak - mert jelentős változtatásokat tervezett a Kúrián. Halálakor nem imakönyv volt a kezében, hanem Jean Villot bíboros-államtitkárral folytatott beszélgetéséről készített feljegyzései. Ezen a megbeszélésen a változtatásokról, a fontos posztokra jelöltekről is szó volt. Minden a P2 szabadkőműves páholyra enged következtetni. Nem lehet konkrétan egyetlen személyt sem felelőssé termi, bár van, aki ujjal mutat olyan megbízókra, mint Marcinkus bíboros, aki akkor az IOR, a Vatikán bankjának volt vezetője, és Villot bíboros.” Igaz ugyan, hogy ezek már ismert és publikált feltételezések, de Jesus Lopez Saeznek jó kapcsolatai vannak nemcsak Spanyolországban, hanem a Vatikánban is, a kutatásban segítséget kapott püspök és bíboros barátaitól. Az atya most azt vallja, hogy az egyháznak ahhoz a részéhez tartozik, amely „tisztára akarja mosni egy olyan pontifikátus beszennyezett képét, amely forradalmi lehetett volna.” Azt állítja, nyomás nehezedett rá: ne publikálja könyvét, de ő az interneten keresztül árulja. Jesus Lopez Saez beszélt a pápa orvosával is, aki elmondta, hogy I. János Pál szíve egészséges volt, nem volt problémája sem a cukor-, sem a koleszterin-szintjével. A vérnyomása alacsony volt. „Bár a Vatikán tagadja, a pápát felboncolták, és kiderült, hogy nagy adag értágító okozta a halálát. Ez a gyógyszer abszolút ellenjavasolt alacsony vérnyomás esetén. Orvosa ilyen gyógyszert sohasem írt fel neki. Vagy injekcióban adták be neki, vagy kényszerrel nye- lették le vele” - mondja. Az atya szerint a pápa kezében lévő lapokon rajta volt a Kúria és az olasz egyház általa tervezett új szervezeti felépítése. Úgy gondolja, hogy a pápát azért ölték meg, mert le akarta mondatni Marcinkust, meg akarta reformálni a Vatikán bankját, szembe akart fordulni a P2-vel. Az ügyben döntő szerepe volt az IOR-ügy- nek, mert a Kúria egy része megpróbálta elkerülni az Ambrosiano bank csődjét, a pápa döntései pedig ezzel ellenkező irányba hatottak volna. Aki megölte, el akarta kerülni a botrányt, és meg akarta menteni Marcinkust. Lopez atyának meggyőződése, hogy a pápa tudta, milyen hatalmas ellenfelekkel áll szemben. Különböző alkalmakkor elmondta, pontifikátusa rövid lesz, és ismerte utóda nevét, akit „az idegennek” nevezett, vagy annak, „aki szemben ült vele” a konklávén. „Karol Wojtyla volt az, Villot és a Kúria jelöltje, amely meg akarta tartani hatalmát” - mondja a spanyol pap. Német egyházi csoport bírálja a pápát Berlin. Egy németországi katolikus szervezet bírálóan értékelte IL János Pál pápaságát. Az Alulról Építkező Egyház (IKvu) német laikus csoport maradinak minősítette a katolikus egyházfőt, akinek pápasága alatt szerinte a katolikus egyház számos kérdésben „visszalépett a II. vatikáni zsinat határozatai mögé”. Ráadásul személyzeti politikájával elérte, hogy világszerte csak saját „párthívei” kerültek magasabb pozíciókba, (mti) ■■■■hhhnhmmmmmnhmmhmmmmnnmhmnhnmmmbhmmmmmhmhmhnnm Wadowicétől a Vatikánig, a focitól a pápaságig SAJTÓADATBANK VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ESŐ LEGINKÁBB NYUGATON, 4-11 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.13-kor - nyugszik 18.01-kor A Hold kel 21.11-kor - nyugszik 13.29-kor A Duna vízállása - Pozsony: 325, apad; Medve: 300, apad; Komárom: 270, apad; Párkány: 210, apad. Jobbára derült lesz az égbolt, az ország északi területein megnövekedhet a felhőzet, ott némi csapadékra is számíthatunk, leginkább hó formájában A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul, de délnyugton és délen akár 11 fok is elképzelhető. Északi szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 1 és -3 fok közé süllyed, de északon akár -5 fok is lehet. Holnap marad a maihoz hasonló, jobbára napos égbolt, csapadék nélkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul. Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti A reumatikus és mozgásszervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
