Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-15 / 237. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 15. Európai unió Szlovákiában az Irodalmi Információs Központ száztíz szlovák nyelvű könyv lefordítását finanszírozta A valódinál jobban mágnesezhetők és más a hangjuk is Könyveket is viszünk az unióba (Illusztrációs felvétel) Az Európai Unió jövőre csatlakozó tíz új tagja poggyászában magával visz számos, a jelenlegi 15 tagországban még alig ismert irodalmi alkotást is, jóllehet néhány szerzőnek kivételes módon már sikerült átlépnie a nemzeti határokon. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egy évvel ezelőtt például a magyar Kertész Imre kapta az irodalmi No- bel-díjat. Wislawa Szymborska lengyel költőnőnek 1996-ban, honfitársának, Czeslaw Milosznak pedig 1980-ban ítélték oda a világ legrangosabb kitüntetését.- A Nobel-díj előtt hiába ajánlottam külföldi kiadóknak egyik-másik magyar író műveinek lefordítását, illetve publikálását, soha nem történt semmi. A Nobel-díj óta legalább hallgatnak a tanácsaimra - idézte Kertészt az AFP hírügynökség az új tagországok irodalmának unióbeli ismertségéről és ismeretlenségéről készült összeállításában. A könyvvásárok, mint amilyen a jelenleg zajló frankfurti is, igyekeznek megismertetni az olvasókat ezekkel az „új európaiakkal”. 2001-ben Frankfurtban Lengyelország volt díszvendég, tavaly Litvánia. Egy-egy ország fővendégként való meghívása arra bátorítja a Frankfurtban jelen lévő kiadókat, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a szóban forgó ország irodálma iránt, kihasználva a könyvvásár kínálta médianyilvánosságot. Az érintett országnak általában azt javasolják a vásár szervezői, hogy hozzanak létre pénzalapot a fordítások támogatására. így például Lettországban tavaly életre hívták az Állami Irodalmi Központot, hogy az anyagilag is támogassa a lett szerzők műveinek átültetését idegen nyelvekre. Szlovákiában az Irodalmi Információs Központ már 110 szlovák könyv lefordításáFFTnanszírozta. Egy-egy művet általában 2-3 ezer dollár közötti összeggel támogatnak. Lengyelországban az Adam Mickiewicz Intézet akár a fordítási és jogi költségek 100 százalékát is fedezheti. A WAB lengyel kiadó szerint azonban ez a rendszer a gyakorlatban elég rosszul működik: az odaítélési kritériumok nem eléggé világosak, nincs rendszeres együttműködés az intézet és a kiadók között, és a pályázatokra gyakran késve vagy soha nem érkezik válasz.- Magyarországon ma a könyvek nagyon drágák, s az íróknak nemcsak azt nehéz elérniük, hogy külföldön olvassák őket, hanem azt is, hogy odahaza - mondta Molnár Géza, a Nagy Lajos Irodalmi Társaság elnöke, a Pen Club tagja. Magyarországgal kapcsolatban az AFP összeállítása azt úja, hogy itt főleg az ösz- szesen 3,5 millió fős magyar kisebbséget magukba foglaló szomszédos országok nyelveire való fordítást támogatják. A bolgár Nemzeti Könyvintézet szerint Bulgáriában nem létezik az irodalmi művek lefordításának állami támogatása. Igor Csipev igazgató szerint oly kevés bolgár könyvet fordítottak le eddig, hogy hatalmas a jövőbeni potenciál e téren. Bulgáriában a kommunista időkben rengeteg könyvet fordítottak le, hogy exportálják azokat a baráti országokba, s a könyvek, legalábbis azok, amelyek átmentek a cenzúra szűrőjén,, nevetséges áron voltak hozzáférhetők - jegyezte meg a francia hírügynökség. A civil szervezetek korlátozott, bár hatékony segítséget tudnak nyújtani. Franciaországban például a Robert Schuman Alapítvány finanszírozta Sandra Kalniete lett külügy- minisztemő egy elbeszélésének februári megjelentetését. A Körömcipőben a szibériai hóban című regény a miniszter családjának szovjetek általi deportálásának történetét beszéli el. Németországban a Berlini Kollokvium ugyancsak támogatja a csatlakozó országok irodalmi alkotásainak németre fordítását. A Kelet-Eu- rópa iránt az unión belül a legnagyobb érdeklődést tanúsító Németországban azonban a tavaly megjelent 5405 külföldi könyvnek csak 1,7 százaléka származott az Európai Unióba meghívott volt kommunista országokból - a művek 70 százalékát angolból, 10 százalékát pedig franciából fordították. Jelenleg az európai képviselőknek mindössze harmincegy százaléka tartozik a gyengébb nemhez Több nőt az Európai Parlamentbe! EURO.HU-JELENTÉS Kampányt indított a European Women’s Lobby (EWL - Európai Női Lobbicsoport) szervezet, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a jelenleginél több női képviselő jusson be a parlamentbe. Az európai választásokon részt vevő jelöltek listáját nemzeti szinten állítják össze, így az EWL szerint az egyes országok politikai pártjainak a felelőssége, hogy minél több női jelöltet juttassanak a listára, segítve a nők és a férfiak közötti egyenjogúság megvalósulását. Noha a nők a választópolgárok felét teszik ki, és megválaszthatok bármely európai tisztségbe, a politikai döntéshozók között enyhén szólva „alulképviseltek”. Jelenleg az európai képviselők 31 százaléka tartozik a gyengébb nemhez, a tagországok között azonban élesek a különbségek. A legutóbbi választásokon a legtöbb nőt Finnországban szavazták be az európai törvény- hozásba (43,75 százalék) a legkevesebbet pedig Luxemburgban, s ez alulmúlhatatlan, ugyanis az országnak jelenleg egyáltalán nincs női euroképviselője. A helyzet nem biztató a csatlakozók esetében sem: a tíz országból már ma is Brüsszelbe, Strasbourgba ingázó 162 megfigyelőnek mindössze 14,2 százaléka nő. Észtország, Málta és Szlovénia egyetlen női képviselőt sem delegált. Az Európai Parlament dán liberális képviselője, Lone Dybkjaer élesen bírálta azt a tényt, hogy az EU- alkotmányt előkészítő konvent tagjainak csupán 18 százaléka volt nő. A képviselő asszony szerint a férfidominancia a magas szintű protokollal járó EU-találkozókon is nyilvánvaló: a képeken minden alkalommal csupán egy vagy két nőt lehet látni. „Ezek az úgynevezett családi fotók azt mutatják, hogy Európa a férfiaké” - mondta a képviselőnő. A lobbisták ajánlástervezetet dolgoztak ki, amelynek célja a férfiak és a nők egyenlő szintű képviseletének megvalósítása a 2004-es választásokon. A dokumentum felszólítja a politikai pártokat: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elhárítsák az akadályokat a nők jó szereplésének útjából, például országukban javítsák a gyermekellátás helyzetét. Senki sem tudja, mi a teendő, ha egy ország referendumban nemet mond az EU alaptörvényére Népszavazások az alkotmányról: „nemek” harca ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormányzatok ugyan még óvódnak az EU alkotmányának végleges formáján, tisztában vannak vele, hogy egy nagyobb probléma is áll előttük: a dokumentum ratifikációja a 25 tagállam mindegyikében. Miközben mind több és több EU- vezető állítja, hogy országában népszavazásra bocsátja az alkotmány ügyét, senki nem tudja megválaszolni a legalapvetőbb politikai kérdést: mi a teendő, ha valamelyik ország nemet mond? Alain Lamassoure, konzervatív EP- képviselő és az alkotmány népszavazásra bocsátásának egyik támogatója szerint „nagy krízist” eredményez majd, ha több állam elutasítja az alkotmányt. Lamassoure hozzátette: „Nem építünk politikai uniót az állampolgárok akarata ellenére:” Jürgen Meyer, német parlamenti képviselő és alkotmányszakértő szerint csak a népszavazás útján lehet az emberek szívére és eszére hatni. Az alkotmány jelenlegi állapotában nem szolgál válasszal arra, hogy mi a teendő, ha valamelyik ország - akár nemzeti parlamentje, akár népszavazás útján - visszautasítja az alkotmányt. A kérdéssel foglalkozó cikk (IV, 7.4) kimondja: „Ha az alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírásától számított két év elteltével a szerződést a tagállamok négyötöde megerősítette, egy vagy több tagállam azonban a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd, az ügyet az Európai Tanács elé kell terjeszteni.” Ez jelentheti, hogy ha a szerződést (legalább) húsz tagállam aláírta, azok továbbléphetnek a többi tagállam nélkül. Jelentheti, hogy azoknak az államoknak, amelyek nem ratifikálták a szerződést ún. kimaradási klauzulákat kínálnak fel, és jelentheti azt is, hogy az alkotmányt nem lehet elfogadni. Mindenesetre a huszonöt tagállam bármelyike mond is nemet, az nagy politikai zűrzavart fog okozni - márpedig ennek a legutóbbi svéd és ír esetek (az euróval, illetve a Nizzai Szerződéssel kapcsolatos népszavazások) tükrében megvan a lehetősége. Lamassoure nyilatkozatában kifejtette, mi jár a főleg a nagyobb, integrációpárti tagállamokból való diplomaták fejében azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha csak egy kis tagállam utasítja el a szerződést. „Egy máltai ‘nem’- nek nem lesz akkora hatása, mint egy franciának” - mondja. Jelenleg a cél az alkotmányról szóló vita lefolytatása. Ebben az ügyben pedig mind az integrációpárti- ak, mind a szkeptikusok aggodalommal tekintenek előre. Az euroszkeptikusok azt szeretnék, ha az alkotmányról népszavazás döntene, hiszen tisztában vannak elutasításának kockázatával. Ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy az alkotmányról, amely alapjaiban változtatja majd meg az unió jellegét, alig-alig vitatkoztak a tagállamokban. A föderalisták a demokratikus legitimitás miatt szeretnének népszavazást. Ugyanakkor azt gondolják, hogy ha Európa-szerte népszavazásokat tartanak, és azt az EU-ról szóló vita is kíséri, akkor csökken a kockázata annak, hogy az emberek belpolitikai okokból szavaznak nemmel. Jelenleg Dánia, Írország, Francia- ország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Csehország kész népszavazást tartani az Európai Alkotmányról. Valószínűleg lesz szavazás Olaszországban, Belgiumban és Szlovéniában is. A lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm képviselői szeptemberben vetették el a referendum tervét. Szlovákia alkotmánya nem ír elő népszavazást erről a kérdésről, ezért a szlovák kormány nem fontolgatja a referendum kiírását. A politikusok közül csak néhányan, köztük Pavol Hrušovský házelnök, Peter Tatár, az OKS elnöke, Ján Figeľ, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Irena Belohorská HZDS-es képviselő kardoskodnak a népszavazás mellett. (euv,jéel) Hamis kéteurós érmék NOL-HÍR Bécs. A hamisítók felfedezték a fémpénzt: az Osztrák Nemzeti Bank eddig ezer hamisított kéteurós érmét vont ki a forgalomból. Ez persze igazán nem sok - különösen a használatban lévő 130 millió darabhoz képest -, ám úgy vélik: ennél sokkal nagyobb a tényleges szám. Egyrészt nem könnyű megkülönböztetni az igazitól, másrészt vannak, akik kabalapénznek megőrzik, sőt az sem kizárt, hogy érmegyűjteményekbe kerül. A hamis bankjegyek felismerésére a pénzintézetekben megfelelő készülék áll rendelkezésre, de hamis érmék kiszűrésére nincs ilyen. Az Osztrák Nemzeti Bank szakértőjének vannak tanácsai: az egy- és kéteurós érmék csak kevéssé mágnesesek, ha tehát ilyen próbának vetjük őket alá, akkor a hamis pénz felfedhető. És egészen más a hangja a hamisnak, s gyanús lehet a halványabb vagy pontatlan domborulat és a megkopott szín. A nyári meleg miatt Európában csökken a bortermelés Jó lesz a bor, csak kevés EURO.HU-HÍR Az európai bortermelés alulról verdesi a rekordszintet az idén - áll egy friss statisztikai jelentésben. Egy mezőgazdasági ernyőszervezet, a COPA COGECA jelentése szerint az elmúlt öt év átlagához képest az idén 11 százalékkal kevesebb bor készült Európában. Az öreg kontinens két legnépszerűbb bortermelő országában, Franciaországban és Olaszországban 17 illetve 18 százalékkal kevesebb bort sikerült előállítani a tavalyinál. Az idei immár sorrendben a harmadik év, amikor a bortermelés csökken, 2000-ben még 182 millió hektoliter bor készült, 2003-ban már csupán 154 millió hektoliter. A csoport az idei hőhullámra vezeti vissza a drámai termeléscsökkenés okát. Ugyanerre a következtetésre jutottak azok a szakemberek, akik a gabonatermelés volumenének, valamint az állatok számában Európa-szerte bekövetkezett csökkenés eredetét vizsgálták. A kevés bor miatt elkeseredett termelőket legalább az vigasztalhatja, hogy a meleg nyár miatt a megtermett szőlő és így a bor minősége is kiváló. Csak a svédeknek és a finneknek nincs okuk aggodalomra Nő a munkanélküliség EURO.HU-HÍR Brüsszel. Csak a finneknél és a svédeknél nem nő a munkanélküliség, jelzi az Európai Bizottság legfrissebb jelentése. Az enyhe gazdasági fellendülés dacára 2003 második negyedében a munkanélküliség növekedésére kell számítani a 15 tagú unióban. Tavaly átlagosan 7,7 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, ez enyhén magasabb volt az egy évvel korábban jegyzett 7,4 százalékhoz képest, és mintegy két százalékponttal rosszabb a Japánban és az USA-ban mért értéknél, derül ki az európai munkapiacról készült bizottsági jelentésből. Idén júliusban már 8,1 százalék volt az Európai Unión belüli munkanélküliségi ráta, s az előjelek nem biztatóak. A térségben csak Finnországban és Svédországban nem növekedett az állástalanok száma. A jövőre csatlakozó új tagországokban és a későbbi felvételre váró jelölteknél a munkanélküliségi ráta továbbra is meghaladja a 15 tagú unió átlagát. A mutató Lengyel- országban a legmagasabb, ahol tavaly még mindig 20 százalék körül mozgott, majd Szlovákia következik, 17 százalékkal. A fiatalok olvasási szokásai egyes EU-tagországokban, 2000 Napi sgy órát vagy annál többet olvasással töltő fiatalok (15 évesnél idősebb) aránya, % Finnország Olaszország Potlugáía Írország Franc-aorszag Németország Dán:a Ausztria Nagy-8rüanrs;a Svédország ^anyoteszág UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Személyek szabad áramlása Hozadékok © szabad munkavállalás lehetősége az EU tagállamaiban © útlevél-ellenőrzés megszűnése az uniós tagországok határain © diplomák és szakképesítések elismerése © csökkenő munkanélküliség © közvetlen külföldi befektetések nagyobb beáramlása Kockázatok © hétéves átmeneti időszak a személyek szabad áramlása terén © egyes szolgáltatások biztosításának korlátozása Németországban és Ausztriában © a képzett munkaerő kivándorlása („agyelszívás”) © elvesznek a szakképzésre fordított közpénzek
