Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-15 / 237. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 15. Közélet 5 Bauer Edit képviselő az új nyugdíjrendszerről: kevesebb juttatás esetében szociális segély egészítheti ki a járadékot Nem jó egyformán mindenkinek A parlament szeptemberi ülésén elfogadta az új nyugdíj- rendszer első pillérét létrehozó, a szociális biztosításról szóló jogszabályt. A törvényt, mely jelenleg az államfő aláírására vár, több oldalról is élesen bírálják. Bauer Edit képviselőt, a jogszabály előterjesztőjét kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Egyesek túl adakozónak tartják az új rendszer első pillérét, mivel a magas jövedelműeknek magas nyugdíjakat biztosít, mások a kis- keresetűeknek nyújtott alacsony járadék miatt bírálják a jogszabályt. Ön elfogadhatónak tartja a normát? Ennek megítélése nézőpont kérdése. Nyilván az, aki az új rendszerben jobban jár, az dicsérni fogja, akinek azonban alacsonyabb nyugdíjat határoznak meg 2004-től, mint amennyi az idén járna, az nem lesz vele megelégedve. Vitatkozhatunk azon, hogy lehetett volna jobb rendszert is létrehozni, tökéletes rendszer azonban nincs. Én úgy érzem, hogy már így is túl sokáig vitatkoztunk, hiszen már évek óta ketyeg egy időzített bomba, amely a jelenlegi rendszer finanszírozhatóságában, illetve finanszírozhatatlanságában rejlik. Az első lépést meg kellett tenni, lehet, hogy nem volt túl szerencsés, de egyértelmű, hogy igazságosabb: ha valaki több járulékot fizet be a rendszerbe, akkor magasabb nyugdíjra számíthat. Nyilvánvaló, hogy az ellátási rendszerről a biztosítási rendszerre való áttérés nagyon fontos lépés, de nem biztos, hogy mindenki számára kedvező. A jobboldali bírálók egy része azt kifogásolja, hogy túlzásba vitték az első pillér esetében a megszol- gáltság elvét, vagyis túlzottan differenciált nyugdíjakat biztosít; a szolidaritást nagyobb mértékben kellett volna érvényesíteni, és rábízni a differenciálást a másik két pillérre. Nem lehetett volna legalább a minimális nyugdíjak ösz- szegét megszabni a törvényben? Érdekes, hogy éppen a jobboldal kifogásolja a szolidaritás mértékét, hiszen ez a baloldali pártok egyik alapelve. Lehetett volna más, szinte » A nyugdíjrendszer egyik alapja a generációk közti szolida- . . ritás. \\ kizárólag a szolidaritáson alapuló rendszert létrehozni, mint például az úgynevezett állampolgári nyugdíjrendszer. Erre is van példa Európában: például Belgiumban állam- polgári jogon jár egy minimális nyugdíj. Ez azonban egy olyan hatalmas változás, melyet ma Szlovákiában nem lehet megvalósítani, talán valamikor, évtizedek múlva be lehet vezetni nálunk is. A parlament azonban most kezdi megvitatni az anyagi rászorultságról szóló törvényt, mely ugyan közvetve, de tartalmaz egy alsó határt a nyugdíjasok számára. A kisnyugdíjasok esetében a nyugdíj 25 százaléka nem számít majd be a jövedelembe a rászorultság megállapításánál, tehát a kisnyugdíjasok esetében szociális segély egészítheti ki a nyugdíjat. Elképzelhető, hogy a 25 százalékos határt képviselői indítvánnyal magasabbra emeljük. Az új rendszer viszonylag magas, a bruttó bér mintegy 50 százalékát kitevő nyugdíjat ígér. Nem tartanak attól, hogy a második pillér nem lesz elég vonzó, mivel a magasabb kockázati tényező mellett az is csak megközelítőleg azonos mértékű nyugdíjat biztosít majd? Erről szintén lehet vitatkozni. Az előbb a szolidaritásról beszéltünk, és a nyugdíjrendszer egyik alapja a generációk közti szolidaritás, ám fennáll a nemzedékek közti érdekellentét is. A fiatalabb generáció érdeke - melynek megéri saját számlájára takarékoskodnia - ellentétben áll az idősebb nemzedékével. A fiatalok nyugdíjjárulékuk minél nagyobb hányadát a nyugdíjpénztárban vezetett számlájukra szeretnék befizetni, az idősebbek számára viszont előnyösebb lenne, ha az első pillér erősebb maradna. A törvényhozás felelőssége az egyensúly kialakítása. Úgy látom, hogy a kialakulóban levő kompromisszum, mely szerint az öregségi nyugdíj fedezésére szolgáló járulék fele-fele arányban oszlik meg a két pillér között, megfelelő megoldás lenne. El tudnám képzelni azt is, hogy a második pillér az induláskor kisebb arányban részesüljön a járulékból, meg kell azonban találni azt az értéket, melynél az első pillér nem omlik össze és a második is működőképes lesz. Ez egy rendkívül nagy kockázattal járó döntés, hiszen a cél a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntartása. A parlament hároméves átmeneti időszakot hagyott jóvá, mely alatt a kiskeresetűek újonnan meghatározott nyugdíját kiegészítik, illetve a magas nyugdíjak értékét csökkentik. Elég lesz a három év, vagy várható, hogy meghosszab- bítják ezt az időszakot? Az általam javasolt és végül elfogadott módosítás csak szimmetrikussá tette a kormány által javasolt átmeneti időszakot, és hét évről háromra rövidítette le. Az adott időszakban megítélt, alacsony nyugdíjak összegét emeli, és magasabb nyugdíjat biztosít azoknak is, akik az utolsó tíz évben hosszabb időn át munkanélküliek voltak, mivel esetükben az 1984-től számított időszak vehető figyelembe. Az átmeneti időszak hossza a pénzügyi és a szociális ügyi tárca vezetőjével kötött kompromisszum eredménye. Két lehetséges megoldást látok: vagy a következő három évben jelentősen emelkednek a bérek, vagy meg kell hosszabbítani az átmeneti időszakot. Ez azonban várhatóan már a következő parlament feladata lesz. A jövő éves nyugdíjemelés kapcsán felmerült, hogy a nemrég elfogadott törvényt már most módosítani kell. Az MKP javaslatára a koalíciós pártok megegyeztek abban, hogy a 2004-es nyugdíjemelés nem július 1-jétől, hanem már február 1-jétől érvényes lesz. Miért van erre szükség? Mert 2004. január 1-jétől új adótörvény lép életbe, egységesen 19 százalékra emelkedik a hozzáadottér- ték-adó. A hatástanulmány kimutatja, hogy a jövedelemből élők esetében a jövedelemadó csökkenése jórészt kompenzálja a hozzáadottér- ték-adó növekedése miatti költség- emelkedést, a járadékból élőkről azonban ez nem mondható el. Az MKP feltételként szabta, hogy a nyugdíjasok számára kompenzálják a hozzáadottérték-adó emelkedése miatti inflációt. Úgy tűnt, hogy a pénzügyminiszter erről a feltételről szívesen megfeledkezett volna, ám a költségvetés elfogadását részben ehhez kötötte az MKP. Ez nem új követelés, ez egy régi megállapodás a koalíción belül. Az emelés ugyan korábban lesz érvényes a törvényben megszabott időpontnál, ám a mértéke alacsonyabb lesz, így a nyugdíj- emelés költségei nem változnak. A szociális biztosításról szóló törvény a betegbiztosítást is szabályozza. Miért kellett átruházni a táppénz fizetését a betegség első 10 napja idején a munkaadóra? Elegendőnek tartja, hogy az első három napban a táppénz értéke a bruttó bérnek csak 25 százaléka? Ha összehasonlítjuk, hogyan számították ki a táppénzt eddig, és miképp fogják januártól, akkor az emberek többsége esetében pozitív változásról beszélhetünk. Meg kell várni, amíg az új rendszer működni kezd, mivel amikor egyszerre ennyi \\ Nem ismerek olyan r tökéletes normát, mellyel nem lehet . . visszaélni. \\ paraméter változik, nem lehet hajszálpontosan kiszámítani, hogyan fog működni a gyakorlatban. Ez a rendszer valószínűleg csökkenti majd azokat a visszaéléseket, amikor a munkaadó, hogy csökkentse saját kiadásait, elküldte dolgozóit betegszabadságra, ha éppen nem tudott munkát adni nekik. Erre orvosság az, hogy az első 10 napban a munkaadó fizeti a táppénzt. Nem tart attól, hogy egyes munkaadók esetleg visszaélnek helyzetükkel, és nem fizetik majd rendesen a táppénzt? Nem ismerek olyan tökéletes normát, mellyel nem lehet visszaélni. Ahelyett, hogy szigorúan, minden részletében pontosan szabályozunk egy területet, inkább a jogorvoslat lehetőségét kell biztosítani. Ha tehát valaki visszaél a joggal, akkor legyen lehetőség védekezni ellene. Úgy érzem, hogy a jogrendszernek ilyen irányba kell haladnia, nem pedig az aprólékos szabályozás, a kézi vezérlés irányába. MEGKÉRDEZTÜK Miklós László környezetvédelmi minisztert A kormány tegnap menesztette önt egyik funkciójából, azaz már nem ön, hanem Rudolf Chmel kulturális miniszter az érdekegyeztető tanács póttagja. Pavol Rusko gazdasági tárcavezető azért javasolta a cserét, mert egyszer sem vett részt a tanács ülésén. Hogyan fogadta a döntést? Nyugodtan. Semmi kifogásom az ellen, hogy leváltottak. Chmel kollégával sincs semmi bajom, sőt szerintem neki több ideje lesz az érdekegyeztetésre, mint nekem volt. Az érdekegyeztető tanács egyébként sem alapulhat a póttagokon, az üléseken a rendes tagoknak kell részt venniük, hiszen saját tárcájukat képviselik, míg a póttagok lényegében csak létszámpótlók. Azaz csak azért vannak ott, hogy a kormánytagok például szavazáskor ne legyenek kisebbségben. Tegnap javasoltam, hogy a póttagok a tanácstag miniszterek államtitkárai legyenek, mert ők jobban képviselhetik az egyes ágazatok nézeteit és érdekeit, mint például én vagy Chmel úr. De ezt nem lehet egy csapásra megváltoztatni, ahhoz a megfelelő normát kell módosítani. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy ha egy póttag nem tud elmenni a tanácskozásra, rajta csattanjon az ostor. Elsősorban a rendes tagokat kell felelősségre vonni. Egyébként pedig engem egyszer sem hívtak fel, hogy helyettesítenem kellene valakit. Ha szóltak volna, és nem lett volna egyéb elfoglaltságom, természetesen elmentem volna, (sz-a) Janez Drnovsek szlovén államfő szlovákiai látogatása Schuster hiányolta a tv-t ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kicsit botrányosra sikeredett Rudolf Schuster és a meghívására Szlovákiában tartózkodó Janez Drnovsek szlovén államfő sajtótájékoztatója, mivel a szlovák köztársasági elnök az esemény végén kritizálni kezdte a Markíza televíziót, amiért stábja nem jelent meg. Elmondta, bár tisztában van azzal, hogy a Markíza magántársaság, de így sem tetszik neki, hogy egy „olyan baráti ország, mind Szlovénia” államfőjének szlovákiai sajtótájékoztatója nem érdekű őket. Bár a visegrádi négyeket már nem kívánják tovább bővíteni, az olyan kis országoknak, mint Szlovénia és Szlovákia az EU-ban mindenképpen össze kell tartaniuk, jelentette ki a találkozón Schuster. Szlovén kollégája elmondta, a két országnak nagyon hasonló a véleménye az unió jövőjéről. A tegnapi ünnepi vacsorán komolyan ki kellett tennie magáért a elnöki szakácsnak, mivel a szlovén államfő vegetáriánus, így neki nem tálalhatták a már jól bejáratott menüket, (s, t) Janez Drnovsek (TASR-fotó) MNK röviden MKP: környezetvédelmi bizottság Pozsony. Már környezetvédelmi bizottsága is van a Magyar Koalíció Pártjának. A testület tegnap tartotta első ülését, árulta el lapunknak Miklós László környezetvédelmi miniszter. Az újonnan alakult bizottság a jövő évi büdzsé tervezetével és azzal foglalkozott, hogy árvízvédelemre jövőre nagyon kevés pénz jut. Ezért Miklós szerint nem marad más hátra, mint azért imádkozni, hogy 2004- ben ne legyenek árvizek Szlovákiában, (sz. a.) Pert nyert Strasbourgban Jozef Číž Pozsony. Szlovákia újabb három pert vesztett el a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Pert nyert az állam ellen és 2500 eurós jóvátételre jogosult Jozef Číž nyomozó, aki Peter Vačok után 1996-ban átvette az ifjabb Michal Kováč elrablásának ügyét, és úgy döntött, hogy elegendő bizonyíték hiányában le kell zárni a nyomozást. Ezután beperelte a Markíza televíziót és egy politikust, aki a tévében azt állította, hogy bűntetteket takargat. A szlovák bíróságok nem döntöttek az ügyben, ezért fordult Strasbourghoz, amely kimondta, túl lassúk a szlovákiai bíróságok. (TASR) Közeleg a nyári időszámítás vége Pozsony. Október 26-án, a hónap utolsó vasárnapjára virradó éjszaka véget éri a nyári időszámítás; akkor három órakor 60 perccel kell visz- szaállítani az órákat. Egy 2001-ben született kormányrendelet alapján már csak 2006-ig fogjuk ide-oda állítani az órákat. (TASR) Richard Rybníček marad a helyén Pozsony. Richard Rybníček központi igazgató leváltásáról szavazott tegnap a tévétanács, de a javaslat, melyet a testület elnöke, Marián Slovák terjesztett be, csak három szavazatot kapott, öten ellene voksoltak, egy tag pedig tartózkodott. A leváltásra szavazó, Smeres Martin Maďarič szerint a Szlovák Televízió központi igazgatója több esetben megsértette a közszolgálati intézményről szóló törvényt és figyelmen kívül hagyta a tanács döntéseit. (SITA) Osztrákoké lesz a komáromi hajógyár? Komárom. A komáromi hajógyár legnagyobb hitelezője, az osztrák Euram Bank a jelenlegi 80 millióról 161 millió koronára emelte a gyár alaptőkéjét, ezzel a cég legnagyobb, 49 százalékos tulajdonosává vált. Tatiana Lesajová, a Vagyonalap szóvivője szerint az osztrák pénzintézet 70 százalékos tulajdonrész megszerzésére törekszik. (TASR) Sok milliárd ragadt a Drukosban Besztercebánya. A bíróság 18 ezer Drukos-károsult beadványát ellenőrizte, az adatok alapján 3,9 milliárd koronát követelnek a tönkrement pénzügyi szolgáltatótól, de hogy mennyit ismer el jogosnak a bíróság, még kérdéses. Milada Dzurošková bírónő szerint az emberek többsége nem is tudta, mit ír alá, amikor pénzét a Drukosba helyezte. (TASR) Végső búcsú a repülőtisztektől Eperjes. Végső búcsút vettek tegnap attól a négy tiszttől, aki a múlt héten vesztette életét a Kelet-Szlovákiában történt helikopter-szerencsétlenségben . Milan Cerovský vezérkari főnök szerint valószínűleg az Mi-17-es gép elektronikus rendszere mondta fel a szolgálatot. (ČTK) Megválasztják-e Lintnert a parlament alelnökévé? Ismét államfői expozé ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A parlament jövő héten kezdődő ülésén Rudolf Schuster államfő értékeli a választások óta eltelt egy évet - jelentette be tegnap Pavol Hrušovský, a törvényhozás elnöke. A négy hétig tartó tanácskozásnak előzetesen 107 pontja van, de a program még bővülhet, ha az államfő újratárgyalásra visszaad olyan törvényeket, amelyeket az előző ülésen fogadtak el. A program érdekessége, hogy a Dániel Lipšic igazságügyi miniszter által benyújtott, az előző ülésszakon elnapolt törvényjavaslatok tárgyalása megelőzi a parlament al- elnökének megválasztását. A Pavol Rusko miniszterré kinevezése miatt megüresedett poszt az ANO-t illeti, a párt jelöltje Ľubomír Lintner, viszont a megválasztása körül kérdőjelek merültek fel. Nem biztos az említett - az igazságügy reformjával összefüggő - törvények elfogadása sem, ugyanis elnapolásukat az ANO kérte. Feltételezhető - habár Hrušovský cáfolta ezt a lehetőséget -, hogy a KDH a törvények elfogadásától teszi függővé, támogatja-e Lintner alelnökké választását. „A szavazáson részt vesznek a KDH képviselői” - mondta a házelnök. Az ellenzék ezt a szavazást a koalíció erejének megméretésére akarja felhasználni, ezért előre bejelentették, hogy képviselőik nem voksolnak. A házelnök bejelentette azt is, hogy a pártok november 14-ig nevezhetik meg jelöltjüket a főügyész posztjára, Hrušovský ugyanis szeretné, ha már a decemberi ülésszakon megpróbálnának új főügyészt választani. Milan Hanzel mandátuma 2004. január 31-én jár le. Hivatalos jelölt még nincs, Pavol Hrušovský azonban újságírói kérdésre elmondta: Martin Laukót, a főügyész helyettesét megfelelő jelöltnek tartja erre a posztra. A házelnök nem tartja szerencsésnek Ľubomír Lintner javaslatát, aki az állami költségvetésről való szavazást összekötné a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással. dpi) Konferenciát szerveztek a gyermekek jogairól Mint a cirkuszi állatok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Árut csinál a gyerekekből az elektronikus médiumok, nem veszik figyelembe a jogaikat - mondta Agócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke a Média és a gyermekek jogai című konferencián. Sarah McCrum és Lőtte Hughes angol szociológus tanulmányából kiderül: a gyerekeket bántja, hogy úgy szerepelnek a médiában, mintha cirkuszi állatok lennének, nem értenek egyet azzal sem, hogy azért jelentemek meg vidám vagy szomorú szemű gyerekeket, hogy ezzel hassanak az emberekre. Áz újságíróknak figyelembe kellene venniük a sebezhetőségüket is, kerülni kellene a szenzációhajhászást. Bár vannak olyan esetek, amikor éppen a sajtónak köszönhetően tudnak megmenteni egy-egy kiskorút; Agócs Valéria a nagykürtösi Kolomant hozta fel példaként: a kisfiúnak megfagyott a lába, és a sajtóban való bemutatásának köszönheti, hogy kezelésére összegyűlt a pénz. (ncs) „Vitatkozhatunk azon, hogy lehetett volna jobb rendszert is létrehozni, tökéletes rendszer azonban nincs." (Képarchívum)