Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-14 / 236. szám, kedd

Kedd, 2003. október 14. 7. évfolyam, 40. szám A fővárosban nem találunk egyetlen 50 évnél idősebb épületet sem - ezért a város a szovjet építészet minden csúfságát és az építészek gigantomániáját magán viseli Találja ki, hol járunk! JÁTÉK (Képarchívum) nnak, aki először ér­kezik ebbe az ország­ba, lényegesen töb­bet fog kapni, mint amire előzőleg szá­mított. Mindegyik város mást és mást kínál, aki a nyüzsgést szereti annak Breszt és a főváros az ideális, aki a történelmet kutatja, annak Hrodna, aki pedig a mocsaras vidékeket, a végeláthatat­lan nyárfaligeteket szeretné meg­csodálni, arra a nagy puszta vár. Az ország legmagasabb pontja mindössze 346 méterre van a ten­gerszint felett. A lengyel határnál fekvő Belavezkaja Pushcha Nemzeti Park Európa legnagyobb kevert faj­tákból álló erdője. Az országnak kontinentális éghajlata van. Az év hat-hét hónapjában talaj menti fa­gyokra is lehet számítani. A legme­legebbet júliusban mérik, ilyenkor 20 °C körüli az átlaghőmérséklet. Mivel az oroszok azt követelték, hogy a zsidók csak kijelölt területe­ken élhessenek, melyek közül az egyik ez az ország volt a városi zsidó népesség drámai módon megnőtt a 19. század alatt, és néhány városban a népesség több, mint fele zsidó volt. A legtöbb városi területet zsidók és oroszok népesítették be, ezzel szem­ben a helyiek vidéken maradtak és így kicsi maradt a politikai befolyá­suk vagy a javakhoz való hozzájutá­suk. Az I. Vüágháború alatt az orosz-német harcok jelentős része itt zajlott le és az ország nagy része megsemmisült. Majd az országot felosztották, tönkretették a kultúrá­ját és függedenségét. Több ezer em­bert végeztek ki ekkor. A második vi­lágháborúban szintén itt zajlott le a harcok jelentős része. Alig maradt épen valami a fővárosban és az or­szág lakosságának negyede meg­halt. Sokan a náci koncentrációs tá­borokban, vagy deportálták őket, és kivégezték a Szovjetunióban. Ké­sőbb ez az ország lett az egyik leg­merevebb kommunista tagállam a szovjet köztársaságokon belül. A csernobili atomerőmű felrobbaná­sakor az ország kb. egyötöde komo­lyan szennyeződött, és a politikai közvélemény az unió további folyto­nossága ellen fordult. 1990. július 27-én a köztársaság kinyilvánította szuverenitását. Stanislau Shuskevich, egy fizikus, aki a csernobili hivatalos hanyagság miatt kampányolt, lett az első kor­mányfő, áld egy centrista vonalat követett a kommunista régi vonal és a reformista Népfront között. A 90-s évek elején a gazdasági reform lassú volt és a kommunisták helyreállítot­ták a kapcsolataikat Oroszország­gal, Shushkevich akarata ellenére. Shushkevichot 1994-ben eltávolítot­ták és az első közvetlen elnökválasz­tásában a ma is „uralkodó” diktátor győzött, aki szorosra fűzte a kapcso­latokat Oroszországgal. A fővárosban nem találunk egyet­len 50 évnél idősebb épületet sem. Ezért város a szovjet építészet min­den csúfságát és az építészek gigan­tomániáját magán viseli. Látványos és gazdag múzeumokban azonban nincs hiány, érdemes megtekinteni a Nemzeti Múzeumot, a Szépművé­szeti Múzeumot és a Nagy Honvédő Háború Múzeumát. Az óvárosban néhány régebbi templomot és szé­kesegyházat, valamint hangulatos vendéglőket, kávézókat és ajándék­boltokat találunk. Katyint a II. vi­lágháborúban a németek földig rombolták, a falucska helyén most emlékhely áll, ahol a többi elpusztí­tott városra, valamint a náci kon­centrációs táborok áldozataira em­A szocialista építészet remekei lékeznek. Breszt közlekedési cso­mópont kelet és nyugat között, en­nek köszönhetően nyüzsgő, kozmo­polita város. Nem szabad úgy el­hagyni a várost, hogy nem nézzük meg a Breszt Erődöt, amely a II. vi­lágháborúban véres harcok színtere volt. A város templomai görögkeleti stílusban épültek, csodás a Szent Nikoláj templom és a Szent Simon székesegyház. Hrodna az ország legszebb városa, amely megúszta a háborús pusztításokat. Ennek kö­szönhetően bővelkedik középkori emlékekben, látható itt 12. századi fatemplom, a Szent Borisz temp­lom, csodaszép a Famy Székesegy­ház és a reneszánsz építészet gyöngyszeme a Bernárd templom. A város büszkesége a Vallási Múze­um, amely a katolikus, a görögkele­ti és a zsidó vallást mutatja be. A Növi Zamak (Új kastély) ad otthont a könyvtárnak, egy szép múzeum­nak és a Kulturális Minisztérium­nak. (nu.hu) Múlt heti óriásrejtvényünk megfej­tése: Nagy művészet valami módon min­denkiben felismernünk a hídnak azt a részét, amelyen átkelhetünk. A legnehezebb dolog a világon gon­dolkodva mondani azt, amit min­denki mond anélkül, hogy átgon­dolná. Múlt heti Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Székelyudvar­hely. Múlt heti nyerteseink: Somosvári Mária, Tornaija Kiss János, Ipolynyék Németh Mónika, Galánta Borma Mónika, Felsőszeli Tóth Izabella, Somorja. Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el! MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvé'nysziget e heti számá- 814 64 Bratislava 1) október ban közölt kétoldalas ^ 20-ig beküldik a he­nagy keresztrejtvény VÖSŐmQD tyes válaszokat, aján- sikeres megfejtői kö- ' dékokat sorsolunk ki. zott, akik a kiadó cí- EBHFHSy3* Öt szerencsés nyer­őiére (Petit Press a.s., IIjMAij tesnek ajándékot kül- Námestie SNP 30, dünk. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents