Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-11 / 234. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 11. Családi kör Az olvasás kálváriája, avagy mit kell tudnunk a tanulászavarokról Kallódó tehetségek? - 2. SÓKY LÍVIA elsős gyermek még nyílt te­kintetű, nem nagyon érti, mi zajlik körülöt­te. Sokkal töb­bet gyakorol, mint kellene, az iskolá­ban mégis kudarc várja. Türelmes, sokáig vár az első dicséretre. Sok­szor hiába. Azt látja, anyu egyre töb­bet beszél a tanító nénivel, otthon egyre többet gyakorolnak, de csak nem éli meg az első sikerélményt. Hangja egyre halkabb lesz, jelent­kezni akkor sem mer, ha tudja a vá­laszt. A nagyobb gyerekeknek sem könnyebb: a lányok visszahúzódóvá válnak, a fiúk inkább dacossá, ag­resszívvá. Sokan a második, harma­dik osztályban egyszerűen feladják, úgy érzik, „pikkel” rájuk a pedagó­gus, bármit tesznek, úgysem jó. Eh­hez társul még, hogy gyakran a töb­biek gúnyolódásának céltáblájává válnak. Ezért rendkívül fontos, hogy a pedagógus felismerje a szindró­mát, és ha nincs mód is a gyermek speciális oktatására, egyéni elbírá­lással és hozzáállással elérheti, hogy hátrányos helyzetű diákja ne veszít­se el teljesen önbizalmát és tanulási kedvét. A szülőnek is meg kell tud­nia különböztetni, hogy gyermeke egyszerűen csak „hajlamos a lógás­ra”, vagy pedig a reggeli hányinger, hasfájás, fejfájás valós, és a tanulás­zavar lép fel vegetatív tüneteként az egyébként makkegészséges nebuló­nál. A TANULÁSI ZAVAROK TÜNETEI A tanulási zavarok tünetei két fő cso­portba sorolhatók: teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességeket kü­löníthetünk el. A tanulási nehézsé­gekkel küzdő gyermek figyelmeden, könnyen elterelhető, munkái ren­detlenek, rajzai csúnyák, rendezet­len, ügyeden a mozgása. Teljesítmé­nye ingadozó. A viselkedésbeli tüne­tek nagyrészt másodlagosan, a telje­sítménydeficit nyomán fejlődnek ki. A sok kudarc, a meg nem felelés, a környezet felől érkező negatív érté­kelés az amúgy is nyughatadan, szétszórt gyermeket agresszívvá te­lted. Más esetekben szorongóvá, vissza­húzódóvá válhat, tétova és bizony­talan lesz. A tünet felismerését ne­hezíti az a tény, hogy az igen jó ké­pességű, kiemelkedő intelligenciá­val rendelkező gyerekeknek megfe­lelő technikáik vannak hiányossága­ik elfedésére. Értelmes gyerekeknél se törődjünk bele, hogy nem tud raj­zolni, szétszórt, esedeg „lusta, pedig tudna”, hogy rossz a mozgása vagy figyelmetlen. Ezek a tünetek jelei le­hetnek a tanulási rendellenesség­nek. A diszlexiás gyermek olvasása aka­dozó, bizonytalan. Gyakran ismétel­geti az első szótagot, ezzel is időt szeretne nyerni, hogy kitalálja a szó végét. Nem érti meg az elolvasott szöveget, így megpróbálja átszer­keszteni, hogy értelme legyen. Ki­hagy vagy betold szótagokat, szava­kat. Matematikánál a szöveges fel­adatok megértése, az eredményre adott szöveges válasz rontja a telje­sítményét. Másolásnál szavanként másolnak, a kisebbek betűzik a szö­veget. Tollbamondás esetén ugyan­ez a helyzet. Ha ekkor nem kap se­gítséget, tanulási zavara egyre sú­lyosabb lesz. Gyakran kizárásos alapon állapít­ják meg a diszlexiát, diszgráfiát és diszkalkúliát. Ha a gyerek rendesen jár iskolába, akkor az olvasásban, írásban esetleg számolásban muta­tott elmaradását nem a hiányzó ok­tatási tapasztalat okozza. Ha leg­alább átlagos értelmi képességű a gyermek, akkor nem az alacsony intelligencia az oka a zavarnak. És ha kizárhatjuk az emocionális, ér­zelmi, pszichológiai problémákat és érzékszervi zavarokat, akkor semmi más ok nem lehet, mint a diszlexia. FEJLESZTÉSI SEGÍTSÉG Otthon is gyakorolhatjuk a 3-4. osz­tálytól kezdve ♦ Értelmetlen szótagok olvasása se­gít, hogy ne találgasson, hanem sor­ban olvassa a betűket. ♦ Helyesírási szabályokat tanultas- sunk meg, fogódzókat, összefüggé­seket adjunk. ♦ Soha ne hagyjunk hibásan leírt szót a füzetben, csak kijavítva. ♦ Rendszeresen írassunk rövid má­solást, először csak szavakat, majd mondatokat. ♦ A szó szerinti tanulásra hagyjunk több időt. ♦ Tanuljunk a gyermekkel együtt, olvassuk fel a tanulandó szöveget, és magyarázzuk el az értelmét, utá­na olvastassuk el és mondassuk fel, mit jegyzett meg az olvasottakból. ♦ A számítógép használata bármüy szinten növeli a gyermek íráskészsé­gét. ♦ Magyarországon nagyon jól be­vált a szorobánon történő számolás a diszkalkúliás gyermekeknél. AZ ISKOLÁBAN Vannak azonban olyan módszerek, melyeket csak a pedagógus érvénye­síthet, ha helyesen felismeri a hely­zetet. A feladat pl. a 3. osztályban a következő: Nyissátok ki a munkafüzetet a 83. oldalon, keressétek ki az 5. sz. gya­korlatot, az igéket húzzátok alá pi­ros, a főneveket kék, a mellékneve­ket pedig zöld ceruzával. A figye­lemzavaros gyerek nem képes kö­vetni az utasításokat, mire megta­lálja a megfelelő oldalt és feladatot, már elfelejtette, mit kell csinálnia, csak találomra húzogat. Lottózásos alapon azért valami bejön, meg­kapja megszokott négyesét, és hoz­zá a szidást, hogy már megint nem tanult, vagy nem figyelt. Ha a peda­gógus helyesen felismeri a gyermek képességeit és helyzetét, akkor a feladat elhangzása után odalép hozzá, kinyitja a munkafüzetet, megmutatja az 5. sz. feladatot, elő­veteti vele a háromszínű ceruzát, és még egyszer elismétli, mit kell csi­nálnia. A gyerek a többiekkel együtt, sőt kitűnően megoldja a fel­adatot. (A leírt példa Magyarorszá­gon végzett diszleksziás progra­mok kísérletének eredménye.) S ha már Magyarországon járunk, meg kell említenünk, hogy a ma­gyar oktatási törvény (a civilizált országok túlnyomó többségével együtt) külön cikkelyben garantálja a tanulási zavarokkal küzdő gyer­mekek jogait és azok megkülönböz­tetett oktatását, valamint értékelé­sét az általános (nem speciális) is­kolarendszer keretén belül. A disz­lexiás, diszgráfiás gyermek írásbeli felmérő helyett pl. szóban felelhet, az írásbeli felmérőknél a többieknél hosszabb időt kell neki biztosítani a feladat teljesítésére, a diszkalkúliás tanulók számára engedélyezett a számológép használata ott is, ahol ez a többieknek tilos stb., de az érettségi vizsgán a vizsgaszabály­zatban meghatározott tantárgy he­lyett választhat más tantárgyat is. (1996/LXII. törvény, 25. §) Ha abból a tényből indulunk ki, hogy az Egyesült Államokban majd négymillió figyelemzavaros tanulót tartanak számon, Magyarországon pedig közel kétszázötvenezret, Szlovákiában óvatos becslések alap­ján is elérheti számuk a százezres nagyságrendet. Vajon közülük hány olyan kallódó tehetség veszik el, vá­lik középszerűvé, aki sokkal többre hivatott, csupán azért, mert nem adatik meg neki a másképp tanulás lehetősége? (A www.dyslex.hu honlap fel- használásával) Mikor teljesít jól a tanulászavarokkal küzdő gyermek? ♦ minél kisebb közösségben, de legjobban kétszemélyes helyzetben ♦ ha a vele foglalkozó személy (pedagógus vagy szülő) határozott és elfogadó ♦ ha kevés és egyértelmű a szabály, melyet fel kell fognia ♦ új és érdekes környezetben ♦ egyszerű dolgot kérnek, és az utasítás világos ♦ rutintevékenységek esetén ♦ ha munka közben gyakori megerősítést kap, és a problémákat azonnal visszajelzik ♦ ha kevés kritikát és sok biztatást kap A következő támpontok alapján már óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira: ♦ rendezetlen, bizonytalan mozgás, egyensúly, térorientációs és testsémaproblémák ♦ a gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításo­kat még akkor sem, ha bemutatják neki ♦ figyelmetlenség - az egymásutániság felfogásának nehézsége ♦ rossz ceruzafogás, finommozgási nehézségek ♦ kusza rajzok, elmaradott rajzszint ♦ artikulációs problémák, memorizációs nehézségek Az iskoláskorú gyermekeknél a szülő és a pedagógus leggyakrab­ban a következő nehézségekkel találkozhat: ♦ kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, a betűk nagyságának egyenet­lenségei ♦ betűk, szavak felismerési nehézségei, hiányos betűforma, ékezetel­hagyás, szó- vagy betűkihagyás, egészlátás ♦ az olvasás olyan típusú zavarai, amikor a gyermek nem ismeri fel a megtanult betűket, ha azok más nagyságúak, színűek ♦ betűk, szótagok felcserélése, szóköz és sorköz be nem tartása, a sor­ba rendezés hiányossága ♦ a d-p, d-b betűk gyakori összetévesztése, betűk, számok fordított írá­sa ♦ hangok differenciálásának nehézségei, artikulációs problémák Mindemellett átlagos, vagy átíag feletti intelligenciával rendelkezik. CSALÁDI KÖNYVTÁR A tárgyi világ panaszai HAJTMAN BÉLA Nyolc éve annak, hogy a végzet játékmestere kiragadta kezéből a tol­lat. Nyolc éve hangzott el a Magyar Rádió körkérdésére telefonba mondptt utolsó válasza: „Az ember ne szónokoljon. Tegye a dolgát, de hozza ki magából a maximumot.” Az elhangzott két mondat után két nappal meghalt Mándy Iván. Mándy, kiről többek közt azt írják a tan­könyvek, hogy a magyar kispróza megújítója, a lírai realizmus hagyo­mányának folytatója és kiteljesítője irodalmunkban. A budapesti születésű író vérbeli novellista. Budapest írójaként tartja számon az olvasóközönség. Az árnyékos, a szegény, lepusztult Buda­pesté, a VIII. kerületé, a külső Józsefvárosé. Mivel szülei elváltak, bo­hém és bukdácsoló hírlapíró apja oldalán élte végig a kamaszkort. A gyermekkori hősök, emlékek soha nem koptak ki az örökifjú Mándy leikéből. A kallódók, a lecsúszottak, a kisemberek, a magányosok ma­radtak hősei, a nagyvárosi grundok, mozik, focipályák maradtak szín­helyei. Ha túlságosan le akarnám egyszerűsíteni munkásságát, akkor azt mondhatnám, hogy Mándy a mozi és a foci 20. századbeli mítosz- teremtője a magyar irodalomban. A „régi idők” fociját A pálya szélén című regényében eleveníti meg. Számos „mozinovellájában” a mozik atmoszferikus világába kalauzolja el az olvasót. Novelláiban fölszab­dalja a látványt; arcokat, mozdulatokat, szavakat ragad ki. A század elején a némafilmek feliratainak stílusa, kapkodása, iróniája valóban hatott az irodalomra. A mozi tömörítő vágás- és dialógustechnikája nagy hatással volt Mándy stílusára. A némafilmek korszakának állít halbatadan emléket a Régi idők mozija és a Zsámboky mozija képkoc­káival. Mándyt nem a történet, hanem a látvány, az erőteljes képiség, egy életérzés, hangulat, a látványba sűrített atmoszféra megírása foglal­koztatta. Rövidre faragott mondatokba, egy-egy szóba tömöríti hősei érzés- és hangulatvilágát. Mándynál a tárgyaknak, a valós, a megfog­ható tárgyaknak, a bútordaraboknak is lelkűk van. Legotthonosabban a rövid, alig néhány oldalas kispróza keretei között mozgott. Egyre tö­mörebben, szűkszavúbban, költőiebben fejezte ki magát. Hősei meg- rendítően tanácstalanok, az „átlelkesült” tárgyak az öröm és panasz hangján szólalnak meg. Mándy utolsó novelláinak egybegyűjtött posztumusz kötetét ajánlom az olvasók figyelmébe. Egyszerű, banális történetek, bensőséges, meg­indító párbeszédek, a sűrített tömörség, az elhallgatás poétikája jel­lemzik A légyvadász című kötetet, mely huszonegy prózai remeldést tartalmaz. Ezek közül az Ottlik átszól címűt emelem ki. A mindössze két oldalba sűrített párbeszédben Egérről (Egerszegi Krisztina) esik szó. Ottlik Géza telefonál Mándynak, hogy gyorsan kapcsolja be a té­vékészülékét, mivel Egér Barcelonában olimpiai bajnok lett. „És meg­szólalt a zene. Az uszodák, a pályák, a lélek zenéje. Oly régen nem hal­lottam... Ottlik! Öregem.” Mándy a fájdalmas történetek mellett a meghatottságtól elcsukló hangon is megszólal novelláiban. Épp ezért írásmódja fordulatos, derűtől is csipkézett. Életformáját azonban a tel­jes írói szabadságban, a szemlélődésben, a folyamatos munka erköl­csében találta meg. „Dolgozni kell - nincs más.” A kötetben Mándy hitvallását is elolvashatjuk a Miért írok? című írásá­ban kile'ncsomyi két-három szavas mondatban. Lengyel Balázs ekképp foglalja össze Mándy kései prózáját: „A tárgyi világ panaszolja a múlandóságot, az elidegenedett életmódot, a szere- tedenséget, a céltalanná válás szörnyűségét, a kiöregedés kétségbeejtő állapotát.” (Mándy Iván: A légyvadász, Osiris, 1996) HÍVATLAN LÁTOGATÓK Könyv- és portetű SZTRECSKÓ RUDOLF A fatetvek (Psocoptera) egyik faja sem élősködik, kevés kivételtől elte­kintve rágó szájszervvel rendelkezik. Apró rovarok tartoznak a rendbe, melyek fákon és bokrokon élnek, a törzsek és ágak kérgén, leveleken egyaránt. Némelyek két pár számy- nyal rendelkeznek, többségük azon­ban röpképtelen - ezek szárnyai ap­ró pikkelyekké csökevényesedtek. Nagy részük hálót tud szőni. Kis nö­vényi szervezetekkel, zuzmóval, pe­nész- és rozsdagombával táplálkoz­nak. Nálunk harminc fajukat tartják számon. Közülük kettő gyakori vendége a la­kásoknak, s alkalmazkodásuk révén az említetteken kívül más növényi, sőt állati eredetű anyagokat is meg­rágnak. Az egyik, az 1 mm nagyságú könyvtetű (Troctes divinatorius) el­sősorban a keveset mozgatott köny­vek és iratok között tartózkodik - fő­leg a nyirkos, enyhén .penészesedő részeken -, de szívesen üti fel tanyá­ját az újonnan felrakott, még teljesen ki nem száradt tapéta mögött is. A másik, lakásban előforduló fatetűfaj a portetű (Trogimn pulsatorium). Jóval nagyobb a könyvtetűnél (2 mm) és potrohát rozsdavörös fol­tocskák tarkítják. Alaptáplálékát szintén a penészgombák jelentik, de túlzott rágásával kárt tehet akár a szőnyegekben is. A könyveken és szőnyegen kívül mindkét fajtól óvni kell a növény- és rovargyűjteménye­ket is. A könyv- és portetű elleni leghatáso­sabb védekezés a rendszeres portör­lés és porszívózás, a könyvek, iratok időnkénti átmozgatása, -szellőzte­tése. A nyirkosságot mindenképpen szüntessük meg, mert az itt létrejövő penészgombatelepek valóságos „le­gelői” a fatetveknek. (A szerző rajzai) Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne fe­ledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogyjól szórakozik, kis szeren­csével az Új Nő receptkönyvét is megnyerheti. Beküldési határidő: október 15. CSALÁDI KVÍZ 1. Hány gyermek la­kott 2002-ben árva­házban? a) 3247 b) 4000 c) 6772 2. Ki adta ki a Nekem két születésnapom van c. könyv szlovák fordítását? a) Aquarius Könyvkiadó b) Kalligram Könyvkiadó c) Vydavateľstvo Tatran 3. Hány gyerekről gondoskod­nak jelenleg a jókai otthonban? a) 18 b) 14 c) 22 4. Mit mond a Biblia a bir­toklás megszállottjaira? a) esztelen b) ostoba c) kapzsi 5. Miben nyilvánulnak meg a ta­nulási zavar jellegzetes tünetei? a) teljesítményben és viselkedés­ben b) bőrkiütésben és hajhullásban c) testi elváltozásokban Október 4-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2b, 3b, 4b, 5b. A Nap Kiadó ajándékát Hrincsár Georgina,csécsi kedves olvasónk nyerte.

Next

/
Thumbnails
Contents