Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-05 / 204. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 5. Agrárvilág Mi okozza a gyökérzöldség levelének pusztulását? Fertőzések megelőzése CSEKES ZOLTÁN Somogyi Tibor felvétele Gyurovszky László építésü­gyi és vidékfejlesztési mi­niszter valótlannak, félreve­zetőnek tartja azokat a sajtó­híreket, miszerint*a kormány az európai uniós strukturális alapok forrásainak átcsopor­tosításával megfosztja a mezőgazdaságot és a vidéket a fejlődés lehetőségétől az elkövetkezendő három év­ben. Az alábbiakban a tárca vezetőjével beszélgettünk. GÁGYOR ALÍZ Miniszter úr, a kormány megsza­vazta a forrásátcsoportosítás ja­vaslatát. Az előterjesztés, amelyet az általam vezetett tárca a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben tett és a kormány szerdán elfogadott, egye­bek között abból indult ki, hogy mi­lyenek az elosztási arányok a kör­nyező országokban és az EU-ban a mezőgazdasági, a szociális és a régi­ófejlesztési alap között. Figyelembe vettük továbbá az egyes ágazatok­nak a nemzeti össztermék növelésé­hez való hozzájárulását is. A szlovák kormány eredeti, január 22-i javas­lata kb. 50 százalékkal több pénzt irányzott élő a mezőgazdaságnak, mint amennyit Magyarország kap, és az EU-országokhoz viszonyítva is messze a legtöbbet ajánlotta fel, Finnországot kivéve. Ugyanez vo­natkozik a szociális alapra is. Ezért is javasoltunk változást mindkét alap­nál. Az új, szerdán elfogadott elosz­tás szerint is a mezőgazdasági és szociális alap részesedése az uniós forrásokból Szlovákiában magasabb a többi országhoz viszonyítva. A vidék és az agrártermelők azon­ban azt látják, hogy lényegesen kevesebb pénzt kapnak, mint a szomszédos országokban gazdál­kodók... Én a strukturális alapokért felelek, melyek révén 2004-2006 között 1,7 milliárd eurót osztunk el. Az ag- rárium részesedése a strukturális alapokon belül messze nagyobb, mint a környező országokban vagy az EU-ban. Az MKP és miniszterei támogatják azt a javaslatot, hogy a szlovákiai mezőgazdasági ter­melők közvetlen kifizetésként meg­kapják az 55 százalékot, ám ez nem függ össze a strukturális alapokkal. Akkor maradjunk csak a struktu­rális alapoknál. A kormány az év elején nyilván az agrárium hely­zetéből, felkészültségi szintjéből és társadalmi súlyából kiindulva döntött úgy, hogy 27 százalékkal részesedjen a Szlovákiában előirányzott uniós forrásokból. A kabinet akkor bizonyára úgy ítélte meg, hogy az ágazatot hosszú távon fejleszteni kell, s ezáltal többet tud kitermelni. Most azonban kiderült, hogy ez nem így van. Összevetettük, hogy a mezőgazdaság milyen pénzek fel­vételére képes. Kiderült, hogy a rendelkezésekre álló összeg egyö­tödére vannak projektumok, míg a többi ágazat esetében ez az összeg már most meghaladja a rendelke­zésünkre álló forrásokat. A szlovák agrárkamara regioná­lis kirendeltségei révén a közel­múltban feltérképezte azt, hogy az agrártermelők évekre és prio­ritásokra lebontva milyen konk­rét beruházásokat akarnak meg­valósítani a strukturális alapok révén. Ez a szám lényegesen ma­gasabb a kormányelőterjesztés­ben feltüntetettnél, azaz az agrá- riumban vállalkozók lényegesen több-pénzt meríthetnének az el­méletileg kész, bármikor be­nyújtható projektumaikkal. Mi nem az elméleti projektumok­ból indultunk ki, hanem a gyakor­latban vizsgáljuk a már beérkezett pályázatokat. Azért kértük az irá­nyító hatóságot, ez esetben a földművelésügyi tárcát, hogy eze­ket terjessze be. Mi az agrártárcá­tól kapott alapanyagból indultunk ki, a beérkezett projektumokat ér­tékeltük. Ezek pedig csak az elkölt­hető összeg egyötödét fedték. A kormányelőteijesztés érvként hozza fel a SAPARD előcsatlako­zási alap gyenge merítését, meg­lehetősen régi adatokat felsora­koztatva. A tényleges merítés azonban december óta lényege­sen megváltozott, a 2000-es és a 2001-es pénzügyi keret már kime­rült. A SAPARD iránti érdeklődés is bizonyítja, hogy az agrárium képes felhasználni az uniós forrá­sokat, az eddig beterjesztett és el­fogadott projektumok pedig azt, hogy a szlovákiai agrárvállalko­zók képesek jó pályázatokat írni. Ismétlem, mi a földművelésügyi tárca anyagából indulunk ki, amely a források egyötödös merí­tését feltételezte. A szlovákiai mezőgazdaság még így is nagyobb szelettel részesedik a strukturális alapokból, mint a környező és az EU-országokban. A vidékfejlesz­téssel kapcsolatban pedig szeret­ném leszögezni: a vidék egyetlen fillérrel sem kap kevesebbet, mint amennyit az operatív programban a minisztérium erre a célra szánt. A vidékfejlesztéshez hozzá sem nyúl­tunk. A tervezetet kétszer megtár­gyalta a régiófejlesztési tanács, amelynek a harmadik szektor is tagja, átment a tárcaközi egyezte­tésen, tehát az az érv, hogy az érin­tettek nem szólhattak hozzá, nem fedi a valóságot. Sajnálatos, hogy nem jöttek el az egyeztetésre. Ön vagy a tárcája megkérdőjelezi az agrárium befogadóképességét? Az eddigi eredmények alapján el­mondható: az, ami a SAPARD előcsatlakozási alap révén felhasz­nálódik, csak töredéke annak, amit a strukturális alapok révén fel kell használni. A mezőgazdaságnak juttatandó 17,58 százalék még mindig nagyobb arányt jelent, mint a környező országokban vagy akárhol Európában, Finnországot kivéve. Az is nehezen kérdőjelez­hető meg, hogy egy félpályás gyorsforgalmi út Zólyomtól Kassá­ig, Losoncon, Rimaszombaton és Szepsin keresztül, nem a vidékfej­lesztést szolgálja. A keretből egy fillér sem megy autópályára, ha­nem gyorsforgalmi útra. A célunk, megtalálni az egyensúlyt aközött, ami a régiót életképessé teszi, és mi az, ami a régió életképességét kevésbé fokozza. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Terv fogalmazta meg. Trencsén megyeiek mondták: 13 kilométerre van tőlük az autópá­lya, mégsem megy hozzájuk a külföldi befektető sem a turista, mert az alapvető infrastruktúra, amelyet eddig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési operatív prog­ramból finanszírozhattak volna, hiányos. Éppen ezért nem faragtuk le a vi­dékfejlesztési pénzeket, azok nagysága ugyanakkora, mint az átcsoportosítás előtt. A különbség csak annyi, hogy ezt a csomagot nem a mezőgazdasági csomagból, hanem a régiófejlesztési alapból fogjuk finanszírozni. Ugyanakkor továbbra is az agrártárca lesz a közvetítő hatóság. A Brüsszelnek benyújtott cselek­vési programok tehát átíródnak? Az Alapinfrastruktúra cselekvési program átveszi egy az egyben a mezőgazdasági cselekvési prog­ram vidékfejlesztésre vonatkozó 7. intézkedését? Igen, itt a támogatás tartalmát il­letően nem történik módosítás, az összeg is változatlan. Franz Fischler agrárfőbiztos le­vele, amelyet a szlovákiai Vidék Parlamentjének küldött a múlt héten, arra utal, hogy az Euró­pai Bizottság nem a cselekvési programok közötti források át­csoportosítását javasolta, ha­nem a prioritások átértékelését az egyes cselekvési programo­kon belül, ami merőben mást jelent. Az EK küldöttségének véleménye az unió hivatalos véleménye. Mi természetesen abból indulunk ki, amit a küldöttség és vezetője, Luis Riera tolmácsolt. Ennek alapján alakítottuk ki saját álláspontunkat. Megelőző védekezést alkalmazzunk a gyökérzöldség levélzetét megbete- gítő gombabetegségek ellen, hiszen a gyökér az éréshez fontos tápanya­gokat csak az egészséges levélzeten keresztül tudja elraktározni. A gom­babetegségek közül gyakori beteg­ség a levelek színén és fonákján szürkésfehér bevonatot képező liszt­harmat, melyből az idén nagyon erős fertőzés alakult ki. Szabályta­lan foltjai előbb-utóbb összefolynak, a levél megsárgul, bámul, végül el­hal. A fertőzés a levélnyelekre is át­teljed. Ellene főleg kénkészítménye­ket Kumulus WG (0,5%), Thiovit (0,4%), Sulika 80 WP (0,4%) vagy Karathane LC (0,05%) használjunk. Hatásukat nedvesítőszerrel hozzá­adva fokozhatjuk. A védekezést az első fertőzések láttán azonnal meg kell kezdeni, mert később a gomba micéliumai vastag bevonatot képez­nek, melyen a permetszer már nem tud kielégítő hatást gyakorolni. Jobb eredményt érünk el, ha tapadószert, például Agrovitalt (0,025%) is ada­golunk a permedébe. Más kóroko­zók is fertőzhetik a zöldséget. Ilyen a sárgaréparozsda, mely a répa leve­lén, levélnyélen sárgászöld majd sárga megvastagodott foltokat ké­pez. A foltokban pontszerű narancs- sárga szaporító képletek és csoport­ba rendeződött csésze típusú átte­lelő képletek találhatók. A beteg nö­vényrészek később elszáradnak. A betegség megjelenésekor Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan 50 WP (0,2%), Champion 50 WP (0,5%), Kuprotix 20 DKV ÚJ SZÓ-TANÁCSADÓ A későn érő borszőlőt most főleg a szürkerothadás ellen védjük a követ­kező permetszerekkel: Rovral Flo (0,15%), Teldor 500 SC (0,1%), Tri- chodex (0,2%). Peronoszpórave- szély esetén még használhatunk réz­készítményeket. Ügyeljünk azonban az alkalmazott permetszer várako­zási idejének betartására. Tovább károsít a gyapottok bagolylepke her­nyója. A melegkedvelő vándorló kártevő a kedvező száraz meleg időjárásnak köszönhetően hihetetle­nül nagy mennyiségben repült hoz­zánk a déli országokból. A lerakott tojásokból most még mindig nagy számban kelnek ki a lárvák és to­vább károsítják főleg az érésben levő paprikát és paradicsomot, valamint a másodvetésű csemegekukoricát is. A kikelő lárvák elleni védekezést megnehezíti, hogy a hernyók életük nagyobb részét a károsított növé­nyek belsejében töltik. A tojásrakás időpontjában alkalmazott kitingátló hatóanyagú készítményekkel mér­sékelhető, illetve megelőzhető a ká­rosításuk. Ilyen készítmény a Dimi- lin 48 FC (0,025%) , Match 050 EC (0,1%), Nomolt 15 SC (0,06%), Ri­(0,5%), Kuprikol 50 (0,5%) permet­szerekkel kell védekezni. A sárgaré­pa alternáriás levélfoltossága egyes évjáratokban súlyos lombpusztulást eredményezhet. Szabadföldön a nyár végén alakulhat ki nagymér­tékű lombelhalás. Az idős levelek el­pusztulása miatt a gyökérsúly növe­kedése mintegy harmadára vissza­esik. A leveleken apró kerek vi­zenyős foltok mutatkoznak, melyek később megnagyobbodnak és sár­gásbarna szí-nűek lesznek. Ha a fol­tok összeolvadnak, a levélosztagok elszáradnak és a levelek a földre fek­szenek és teljesen elpusztulnak. A szabadföldön csak az idős levelek pusztulnak el, amelyre a sárgarépa új levelek kihajtásával reagál. Véde­kezésként a legjobb megelőzően használni az előbb említett permet- szereket. Szeremém ismételten fel­hívni a termelők figyelmét a Lamag levéltrágya termékcsalád jó fungisz- tatikus hatására, amelyet a zöldség­félékben is kitűnően fel lehet hasz­nálni. Ez a termékcsalád magasan lúgos pH értéke miatt kitűnő gom­bafertőzést gátló hatással rendelke­zik. Tehát amíg a lúgos kémhatás tart a levélfelületen, addig nem tud kialakulni gombafertőzés. Ott, ahol a gombabetegségek ellen rendszere­sen védekeznek, jó eredményeket érnek el. Tapasztalataink szerint már a 3-4 egymás utáni használat­tal meg lehet spórolni a gombaölő szerek 30-50%-át. Ez költségmegta­karítását jelent, de nagyban hozzá­járul a vegyszermentes egészsége­sebb zöldségfélék termesztéséhez, mindez jobb eltarthatóságot, raktá- rozhatóságot eredményez. mon 10 EC (0,05%) 14/, Actelec 50 EC (0,2%), Calypso 480 EC (0,02%), Biobit WP (0,25%) + Ag- rovital. Ezek a permetsžerek környe­zetkímélők és segítik a gyapottok bagolylepke természetes ellenségei­nek tevékenységét. Káposztaféléink­ben még mindig a bagolylepke her­nyók kártételét kell megakadályoz­nunk. Addig védekezzünk ellenük, amíg a hernyók még fiatalok és nem fúrták be magukat a káposztafejek­be vagy a karfiolrózsákba. Ellenük valamint a többi rágó kártevő ellen használjunk környezetkímélő per- meCzereket: Biobit FC (0,25%), Calyso 480 EC (0,02%), Dimilin 48 SC (0,025%), Nomolt 15 SC (0,06%), Rimon 10 EC (0,05%) + Agrovital. A késői érésű almafajták­nál folytassuk az alma termésfoltos­sága elleni védelmet. Fontos a mész­tartalmú levéltrágyák rendszeres használata 10-14 napos időközök­ben A Lamag Ca (0,5%) rendszeres használata magas magnézium tar­talmának köszönhetően 10-14 na­pig serkenti a fotoszintézist a lúgos kémhatása pedig meggátolja a gom­bafonalak fejlődését, ezáltal csök­kenthetjük a gombabetegségek elle­ni védekezést. (CS. Z.) Aktuális növényvédelmi tanácsok kertészeknek Kártevők a házikertben PIACI ÁRSÉTA Pozsony szeptember 4-én 20 Sk/kg Komárom szeptember 4-én Zselíz szeptember 4-én Rimaszombat szeptember 4-én Losonc szeptember 4-én MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam sárgarépa 10 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 1415 Sk/kg EMU - euró 41,912 Lengyel zloty 9,584 petrezselyem 35 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/cs 38 Sk/kg 36-35 Sk/kg Angol font 60,909 Magyar forint (100) 16,343 burgonya 11-14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 7-9 Sk/kg Cseh korona 1,292 Svéd korona 4,595 Dán korona 5,645 Szlovén tollár (100) 17,828 tojás 3,20 Sk/db 2,60-3,10 Sk/db 2,50 Sk/db 3,00 Sk/db 2,70 Sk/db Japán ien (100) 33,092 Sváici frank 27,257 paprika 18-22 Sk/kg 6-16 Sk/kg 6-14 Sk/kg 13-25 Sk/kg 12-25 Sk/kg Kanadai dollár 28,020 USA-dollár 38,675 karalábé 28 Sk/kg 4-6 Sk/db 6-12 Sk/db 20 Sk/kg 8 Sk/db VÉTEL £ A - „,- b LAUA3 zeller 12-14 Sk/db 8-10 Sk/db 5 Sk/db 25 Sk/kg 8-13 Sk/db Bank euró dollár cseh korona forint káposzta 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 7Sk/kg Volksbank 40,77-43,07 37,39-39,79 1,26-1,32 15,39-17,39 szilva 18-24 Sk/kg 20-25 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 15-35 Sk/kg OTP Bank 40,82-42,95 37,44-39,51 1,26-1,32 15,78-16,99 Postabank 40,76-43,06 37,32-40,04 1,26-1,32 14,54-18,14 paradicsom 14-20 Sk/kg 8-12 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 6-14 Sk/kg sárgadinnye 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 20 Sk/kg Szí. Takarékpénztár 40,80-42,79 37,42-39,33 1,25-1,32 15,64-17,12 X Tatra banka 40,83-43,01 37,57-39,57 1,26-1,32 15,75-17,05 görögdinnye 10-12 Sk/kg Sk/kg 8 Sk/kg 6 Sk/kg X 8 Sk/kg UniBanka 40,84-42,94 37,53-39,46 1,26-1,32 14,77-15,75 szőlő 36-50 Sk/kg 20-30 Sk/kg X X 45-55 Sk/kg Általános Hitelbank 40,80-42,98 37,41-39,41 1,25-1,32 15,48-17,29 kukorica 5-8 Sk/db X X X 5 Sk/db Az első adat a valuta vetelere, a második adat a valuta eladasara vonatkozik. őszibarack 36-40 Sk/kg 35 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 45 Sk/kg A forint eseteben 100 egysegre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Gyurovszky László: A mezőgazdaságnak juttatandó 17,58% nagyobb arányt jelent, mint a környező országokban Érintetlen vidékfejlesztési forrás

Next

/
Thumbnails
Contents