Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-30 / 224. szám, kedd
Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 30. SZAMÁRFÜL Gárdonyi Géza: Isten rabjai KÖNYVAJÁNLÓ Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik. A kis kertészlegény reménytelen szerelmét mutatja be Margit királykisasszony iránt, aki jóságával és szépségével nagy hatást tett rá. A királykisasszony azonban Istennek szenteli törékeny életét, s ezáltal megismerhetjük a 13. századi női és férfi kolostorok világát is. A történet IV. Béla idejében játszódik. Fejérvár az első színhely. János kertész, aki érzi, hogy halála közeleg, magához hívja a fiát, Jancsit, hogy átadja neki mesterségbeli tudását, azonban idő előtt meghal. Az özvegyét, Julis asszonyt és a kis Jancsit áthelyezik Budára, a Nyulak szigetére (mai Margit sziget), hogy az épp akkor épülő kolostor körül ápolják a kertet. Mindketten nagy várakozással készülnek oda, különösen Jancsi, mert tudja, hogy a szigeten fog lakni a királykisasszony, Margit is. Felmennek Budára, Jancsi látásból megismeri a királyi párt és körét, és találkozik a kis Margittal is, aki teljesen elvarázsolja. Nemsokára azonban anyát és gyermekét elválasztják egymástól: Julis asszonynak apácává kell lennie, hogy a beköltöző apácákat szolgálja, a kis Jancsit pedig szerzetessé akarják nevelni: felviszik Budára, és beavatják a rendbe, ahol a fiatal fiú számára szokatlanul nagy a fegyelem. A történet nyolc évvel később folytatódik. Jancsi már felnőtt, erős testalkatú legény lett, testi erejét bizonyítja is egy alkalommal, mikor egy rendbeli társával az országot járva egy nemes urat - fogadásból - a földre terít. Időközben Margitból is szép leány lett, és Jancsi egyre többször kapja magát azon, hogy vele álmodik, s alig várja, hogy láthassa. Erre csak ritkán adódik alkalma, egy ízben azonban imádságot másol le neki (pontosabban: mivel észrevette, hogy Győrött hagyta azt az imádságot, amit Margit kért tőle, írt helyette egy másikat). Ez időben Béla király békét kötött a cseh királlyal, és az egyezmény szerint a cseh királyhoz kell feleségül adnia Margitot. Margit azonban hajthatatlan, apáca akar maradni. Bár az ügyet sikerül másképp megoldani (egy unokahúgát adják a cseh királynak), a királyi pár és az apácatársai is elhidegülnek tőle. De eléri, amit akart: véglegesen apácává szentelik, haját levágják. Itt kezdődik el a regény cselekménye. A főhőssel, Berend Ivánnal a Bonda-völgyi bánya mélyén találkozunk. Megtudjuk, hogy 30 év körüli, s annak ellenére, hogy ő a bánya tulajdonosa (és mindenese), a munkásokkal együtt dolgozik. Munkából hazatérve egy szívhez szóló tót népdalt hall, amit az egyik munkáslány énekel gyönyörű hangon. Az országban viszálykodás dúl: Béla király idősebbik fia, István hadat üzen saját apjának, s Isaszegnél győzelmet is arat. Az öreg királyi párnak kiheverhetetlen fájdalom, hogy saját fiuk fordul ellenük. Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját, szokatlan kínzásoknak veti magát alá: sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre a hátát. A király végül kibékül a fiával, de nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba. Eközben a kolostorban felfedezik Jancsi írásait, amiket Margit iránti plátói szerelme ihletett. Büntetésből eltiltják a kolostorból. Ám nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre. Margit mindeközben egyre jobban sanyargatja magát, és elterjed a híre, hogy különös képességekkel rendelkezik. Egy alkalommal Jancsit is meggyógyítja a hidegleléstől. A sok önkínzás azonban nagyon legyengíti a szervezetét, és egy megfázásba belehal. Jancsi a kertben nevelődött liliomot helyezi a felravatalozott holttestre, mert úgy érzi, a liliom jól jelképezi Margit életét: minél nemesebb ugyanis egy növény, annál több szeméten kell nevelni - ahogy még azt annak idején az apjától megtanulta, (nt) A történelemverseny tárgya a középkor Fehér sas a félhold ellen ŐSZ GÁBOR A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, a Lengyel Intézet, és a RUBICON Bt. idén is meghirdeti komplex történelemversenyét Fehér sas a félhold ellen címmel. A versenyt a 12 - 18 éves alap- és középiskolai diákok számára rendezik. A vetélkedő célja a magyar és az egyetemes középkor történelmével kapcsolatos ismeretek bővítése, rendszerezése, valamint az iskolák közötti kapcsolatok ápolása határainkon innen és túl. Ä versenyre írásban vagy e-mailben október 15-ig lehet jelentkezni. (Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8, illetve suli536@ fl.bp.sulinet.hu vagy az oszga- bor@freemail.hu . mail) Nevezési díj 3000Ft/csapat, amely magában foglalja a felkészülési anyag árát is. A számla száma: 10404089- 40815808-00000000 Számlatulajdonos neve: Barcza Gedeon Sakk Club, számlavezető: Kereskedelmi és Hitelbank RT. A versenyen - az előző évek gyakorlatának megfelelően - 4 fős csapatok indulhatnak, (egy iskola több csapatot is indíthat.) Az első három forduló levelező rendszerű. A csapatok háromszor 33 feladatot kapnak. Amint megkaptuk az első sorozat megoldásait, küldjük a következő kérdéssort. A versenyhez Fehér sas (Képarchívum) elengedhetetlenül szükséges irodalomjegyzéket a jelentkezés visz- szaigazolásakor kapják meg az érintettek. Az utolsó forduló megoldásainak beérkezési határideje: 2004. február 20. A döntőre a legtöbb pontot elért 12 csapatot hívjuk meg. Szükség esetén középdöntőt is tartunk. A döntő időpontja a 2003/2004-es tanév tavaszi szünetét követő első munkanap. A levelezést a törökbálinti iskola, a kérdések közzétételét az iskolai portálon kívül a www.civilhirado.hu , a Lengyel Intézet és a SULINET intézi. Ámeny- nyiben bővebb információra van szükségük, tájékozódhatnak a gaboni@freemail.hu és az oszgabor@freemail.hu címen. Az utazás- és a szállásköltséget az iskolák, egyéb költségeket a verseny rendezősége fedezi. Várjuk a jelentkezéseket! Az együttműködés csereprogramon alapul, tavaly a franciaországi iskola 24 diákja vendégeskedett nálunk Diákok a Riviérán „Üdvözlök mindenkit Francia- országban, Pézenasban. Kívánom, hogy mindenki szép hetet töltsön el nálunk.” Minden nap úton vagyunk, a Francia Riviéra legegzotikusabb tájain járunk Ezekkel a szavakkal köszöntötte a napokban Jean-Denis Vidal igazgató és Jeaii-Christopher Leblanc programszervező a komáromi mezőgazdasági középiskola igazgatóját, tanárait és a tanintézmény tizenkét diákját. Mindez Komáromtól 2000 kilométerre történt, a Francia Riviéra egyik jellegzetes városában, Pézenasban, ahol egyébként hosszú ideig élt és alkotott a neves drámairó, Moli_re. De Pézenas másról is nevezetes. Itt működik például a környék legnevesebb oktatási intézménye, a Bonne Terre Lycée D’enseigdement Agricole Privé, azaz a Jó Föld Katolikus Mezőgazdasági Szakközépiskola, mellyel a gadóci iskola immár két éve ápol baráti kapcsolatokat. Az együttműködés csereprogramon alapul, tavaly a franciaországi iskola 24 diákja és 5 tanára vendégeskedett Komáromban, idén pedig a mieink jutottak el hozzájuk. A történethez tartozik, hogy az IUVENTA- NAFYM Szlovák Nemzeti Iroda nem szavazta meg az úthoz szükséges anyagi fedezetet, és csak a Francia Nemzeti Iroda támogatásának köszönhetően jöhetett létre az utazás. Ez az oka annak, hogy lényegesen kevesebb diák juthatott el Franciaországba. Miközben a kedves olvasó ezeket a sorokat olvassa, a komáromi diákok francia társaik vendégszeretetét élvezik, akik hét napon keresztül érdekesebbnél érdekesebb szakmai és szabadidő programokkal rukkolnak elő. Iskolalátogatás, tanulmányi utak, csónakázás a tengeren, fürdőzés a Riviéra csodálatos partvidékén, osztriga- és éti kagylókóstoló és eseménydús túrák teszik felejthetetlenné az itt töltött napokat. Végezetül álljon itt pár nyüatkozat a diákoktól: Ahogy azt az iskola egyik diákja, (Képarchívum) Kondé Péter lapunknak elmondta, nagyon örül, hogy sikerült kijutnia a csapattal Franciaországba. Meglepte az a közvedenség, mellyel a tanárok és a diákok fogadták. „Ezen a héten mi vagyunk a középpontban.” - mondta Péter. „Minden nap úton vagyunk, a Francia Riviéra legegzotikusabb tájain járunk. Vendégeink készségesek, barátságosak, mindenben a kedvünkre tesznek.” - árulta el nekünk Szabó Csaba. Orbán Zsuzsa, a csoport egyik tagja már jól ismert barátokhoz ment, hiszen már tavaly összehaverkodott pár francia diákkal., Jó volt viszontlátni az ismerős arcokat, hiszen sokakkal tavaly már barátságot kötöttem. Ezen kívül óriási élményt jelent számomra megismerni a francia kultúrát, szokásokat.” A komáromi diákok francia társaik vendégszeretetét élvezik (Képarchívum) SALÁTH RICHÁRD VICYORGÓ Szerencse A csatár már huszadszor lő az üres kapu fölé, szomorúan fordul a társához:- Úgy látszik, ma nincs szerencsém!- Dehogy nincs, ez a mi kapunk! Bajnokok Jani új esernyőt vett, és félt hogy ellopják, ezért egy cédulát tett rá a ruhatárban: „Ez az esernyő a középsúlyú ökölvívó bajnoké, aki három perc múlva visszajön.“ Mikor indult haza, az esernyő helyén csak egy cédulát talált, amin ez állt: „Áz esernyőt a hosszútávfutó bajnok vitte el, aki soha nem jön vissza.“ Mercedes- Mi vezérli a Forma 1-es McLaren Mercedest?- Az electroMika. Vegetáriánus- Milyen sportoló van a vegetáriánus kannibál étrendjén?- Növényi Norbert. Golf A16. elütési hely közelében kerítés választja el a golfpályát az úttól. Egy négyfős társaság egyik tagja nekiveselkedik, majd balra elüti a labdát. Az átível a kerítés fölött, pattan egyet az ütőn, aztán egyenesen nekiütődik az arra haladó busz kerékgumijának, arról pedig vissza a pályára. A másik három csak ámul-bámul, majd egyikük megkérdezi:- Ezt hogy csináltad? Az első játékos vállat von.- Csak ismerni kell a buszmenetrendet. Gól A focista újságolja a haverjának:- Láttad a tegnapi meccsünket? Két gyönyörű gólt lőttem!- Tényleg? Nem láttam. És mi lett a végeredmény?-1:1 Reggeli torna Minden reggel, amikor felébredek, azonnal tornázni kezdek. Azt mondom magamnak:- Rajta! Fel, le! Fel, le! Két perc gyötrelem után azt mondom magamnak:- Jól van! Most próbáld ugyanezt a másik szemhéjaddal is! Copf Copfos profi ökölvívó hajat vágat a fodrásznál. A fodrász viccesen megjegyzi:- Ha levágnám a copfját, magára sem lehetne ismerni.- De akkor magára sem... Úszóedző a tanulónak- Mindig számold meg, hogy hányszor buksz a víz alá, és hányszor jössz fel. Ha az eredmény nem osztható kettővel, nehogy levegőt végy! Mire képes egy ügyes sminkes! (funpic.hu) Egy állat, amelyet általános utálat övez Potyautas patkányok FELDOLGOZÁS Nem valószínű, hogy van még egy olyan szőrös emlősállat, amelyet ekkora egyöntetű utálat övez, mint a patkányt. De vajon mi az oka ennek az egyértelmű ellenszenvnek? Hiszen a rágcsálókat általában kedves kis állatoknak tartjuk, és a patkány ránézésre nem sokban különbözik a mókustól. Vagy mégis? Ez a - kedvesnek egyáltalán nem nevezhető - állat rendszertanilag a rágcsálók rendjébe és az egerek családjába tartozik. Bár a patkány rokonságban van az egérrel és a pocokkal, mégsem hasonlít a megítélésük: az utóbbiak egyáltalán nem keltenek undort az emberben, sőt kifejezetten aranyos kis élőlényeknek tartjuk őket. Az első különbség azonban már ránézésre szembetűnő: a patkányok nagyobb testűek, mint az egerek, és a hosszú, csupasz farkuk sem kelt túlságosan esztétikus látványt. Tehát ugyanaz a probléma, mint a cicával és az oroszlánnal? Hogy míg a macskákat simogatjuk, az oroszlán - emberre veszélyes - méretétől megijedünk? Á dolog, sajnos, nem ilyen egyszerű. A patkány nemcsak egyszerűen ronda, más tulajdonságai is undort váltanak ki belőlünk. Ami először eszünkbe juthat róla, az a pestis, ami a régi korok egyik legszörnyűbb, jár- ványszerűen terjedő betegsége volt. Ezt a betegséget a házi patkány terjesztette el az emberek körében is. A XVIII. században, a kereskedők vitorlás hajóinak a segítségével azonban szerte a világban egy hasonszőrű faj kezdett tért hódítani: a vándorpatkány. Ez sokkal nagyobb és agresszívebb, mint a házi patkány. Megérkezése után kb. húsz év leforgása alatt kiszorította a házi patkányt, és szinte minden létező helyet benépesített. Furcsa módon ezeknek az ellenszenves kis élőlényeknek köszönhetjük, hogy a pestis megszűnt, hiszen az okozói, a házi „rokonok“ kihaltak. Természetesen a vándorpatkányok is terjesztenek betegségeket, de jóval kevesebbet, mint pl. a városi galambok. A patkányok találékony és hihetetlenül alkalmazkodó élőlények, és a csótányokhoz hasonlóan nagyon nehéz, szinte lehetetlen kiirtani őket. És a csótányokkal szemben van még egy óriási előnyük: az intelligenciájuk. A patkányok nagyon gyanakvó és óvatos állatok. A mérgekkel szemben nagyon könnyen ellenállóvá válnak, és ráadásul, ha felfedezik, hogy valamelyik társuk elpusztul a mérgezett ételtől, akkor a többiek már nem esznek belőle. Ezért csak olyan hatóanyagot célszerű alkalmazni ellenük, ami nagyon lassan fejti ki a hatását, mert csak így van esély arra, hogy több példány szervezetébe is bekerüljön a méreg. Bár az emberek kitartóan irtják őket, mégis a legtöbbjük természeti csapás (pl. hirtelen lezúduló nagy eső) következtében pusztul el. Nagy viharban ugyan megfulladnak, a patkányok azonban mégis kitűnő úszók. Áz eszményi és leggyakoribb lakóhelyük ugyanis a szennyvízcsatorna. (Anglia csatornarendszerében pl. több millió él.) Képesek a csatornán keresztül (konkrétan a WC-n keresztül) bejutni bármely lakásba, ami rácsadakozik a csatornarendszerre. Mindent megrágnak a szappantól az ételmaradékig, egymást pedig szag és hangadás alapján különböztetik meg. Számítások szerint a világ gabonakészletének kb. 20%-át patkányok eszik meg. Ám a sok ijesztő és undorító tulajdonságuk mellett említhetünk jókat is: rendkívül ügyes állatok. 180 centimétert tudnak ugrani, 72 órán át képesek úszni, és 10 másodpercen belül futják le a 100 méteres távot. Egyszóval bármelyik atlétikai versenyt megnyernék. Valamint nagyon szaporák: 4 hetente 12 utódot hoz a világra mindegyik nőstény. És bármilyen furcsa is, az emberek számára rengeteg hasznot is hajtanak. Ők a leggyakrabban használt kísérleti alanyok a gyógyszertárakban, vegyi üzemekben és a kísérleti pszichológiában is. Akkor most irtsuk, vagy ne irtsuk őket? A választ mindenkire rábízzuk, ám azt meg kell jegyezni, hogy elég nehéz vállalkozás megszabadulni tőlük, hiszen ma már nemcsak a hajók, hanem a repülőgépek potyautas legénységét is a patkányok képezik, (s, he)
