Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-30 / 224. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 30. Elia Kazan halálára TALLÓSI BÉLA Manhattani otthonában vasár­nap kilencvennégy éves korában elhunyt Elia Kazan. Végleg lezá­rult a lázadó magatartásról lélek­be markoló alkotásokban boron- gós-bús lírai hangon beszélő, sokrétű életmű. Amelynek há­rom szakasza volt. Az első ebből a színházi rendezőé. A görög szülőktől Törökországban szüle­tett, majd négyéves korában New Yorkba került Elia Kazan előbb sikerdarabokként vitte színre a Broadway-n a kortárs amerikai drámaírók - Thornton Wilder, Arthur Miller, Tennessee Williams - máig sokat játszott műveit. Néhánynak később fil­mes átiratát is elkészítette. Az életmű legmaradandóbb szaka­sza a filmrendezői, amely azon­ban a hatvanas években megsza­kadt. Akkor az irodalom felé for­dult: regényeket írt, köztük egy életrajzit is. Egy máig nagy hírű és elismert színitanodát köszönhet neki a vi­lág: az Actor’s Stúdiót, amelynek egyik alapítója volt, s amely meg­újította az amerikai színjátszást. Nevéhez két színészóriás köthe­tő: A vágy vülamosából egy csa­pásra keresett színésszé, majd A rakpartont követően ideállá lett Marlon Brando, valamint a le­gendává vált James Dean, aki rö­vid élete alatt, pár filmszereppel, megalapozta a szenvedélygazdag, élettel teli modern színjátszást. És sokan Elia Kazannak tulajdonítják az eddig elkészült legjobb amerikai filmet: ez pedig nem más, mint A rakparton, az irányzatteremtő al­kotásnak is értékelt, Oscar-díjas mű. Kétségtelen, Elia Kazan a legjelentősebb filmalkotók egyi­ke: ezt három Oscar-díja is bizo­nyítja. Igaz, a legutóbbit, ame­lyet 1998-ban kapott életműdíj­ként, a gála résztvevői nem fo­gadtak kitörő örömmel, ellenke­zőleg. Tiltakozásként egyesek Reuters-felvétel meg sem tapsolták. Elia Kazan ugyanis vitathatatlanul óriási művészegyéniség volt, ám politi­kai magatartása többekben kel­tett visszatetszést. 1934-ben, a munkásosztályra figyelő, balol­dali orientáltságú színház hatá­sára beállt a kommunista pártba, melynek két évig volt a tagja. Az ötvenes években aztán baloldali múltja miatt többször beidézték az Amerika-ellenes Tevékenysé­get Vizsgáló Bizottság elé, s ő több társára tett terhelő vallo­mást, aminek nyomán karrierek törtek ketté. Bár Elia Kazan filmrendezői kar­riere a hatvanas évek elejére megtört, a negyvenes-ötvenes években új lélegzettel felfrissült filmművészetet teremtett olyan darabokkal, amelyek a mai napig nem avultak el. Mert ezek a kli­sékből való kitörés, a megújult amerikai filmművészet alappillé­rei, a kortárs amerikai drámairo­dalom legautentikusabb vizuális átiratai, valamint a modem szí­nészideált - elsősorban a fiatal Marion Brandóval és James Deannel (Édentől keletre) előre­vetítő, egyben a halhatatlanság­nak őket megőrző mozgóképes alkotások Elia Kazan filmjei. A DOSKY-díjak idei kitüntetettjei Nyitra. Az Andrej Bagar Színház Stúdiójában a DOSKY művészeti díjak átadásával pénteken megkezdődött a XII. Nyitrai Nemzetközi Színházfesztivál. A színikritikusok és újságírók, valamint szakem­berek nyolc kategóriában javasoltak színházi produkciókat, színé­szeket és alkotókat DOSKY-díjra. A 2002/2003-as idény legjobb elő adása Csehov Három nővére lett, amely a nyitrai Bagar Színház mű során szerepel. Az évad legjobb női alakításáért Anna Šišková, a legjobb férfi alakításért Milan Lasica kapott díjat. Az évad felfede­zettje kategóriában a Pozsonyi Színművészeti Főiskola diákjainak Platonov című előadását díjazták, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A csók 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Antonius és Kleopátra 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chicago (amerikai-kanadai) 16 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 18, 20.30 MLADOSŤ: A csendes amerikai (amerikai) 15.30, 20 Hűtlen játékok (cseh-szlovák) 18 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 16 Extreme Ops (amerikai) 18.30, 20.30 KASSA TATRA: Extreme Ops (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: A Karib-ten- ger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 17, 20 ÚSMEV: Chihiro Szellemországban (japán) 16 A Szövetség (amerikai-német) 18.15, 20.30 IMPULZ: Kínzó mindennapok (amerikai) 17.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Extreme Ops (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: A buliszerviz (amerikai) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: A szem (angol) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Hasrapacsi (cseh) 19 LÉVA - JUNIOR: A fülke (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pokolba a szerelemmel (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14, 16, 18, 20 Dok­tor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Az igazság órája (amerikai) 14.15,19.15 A Karib-tenger kalózai-A Fekete Gyöngy át­ka (amerikai) 14, 16.45, 19.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.45, 17, 19.30 Max (kanadai-német-magyar- angol) 15.30,17.30, 20.15 A Minden6ó (amerikai) 13.15,15.45,18, 20.15 Oviapu (amerikai) 13,15.15,17.15 Terminátor 3.-A gépek lá­zadása (amerikai) 15,17.15, 20 Petr és Matéj Forman nagy sikerű operaelőadást rendeztek a prágai Nemzeti Színházban Már felhúzták a horgonyt Kőszínházba most először tették be a lábukat... (Miloš Fikejz felvétele) Hét este róluk szólt Prágá­ban. Ennyiszer láthatta ugyanis új előadásukat a Nemzeti Színház közönsége. Hét egymást követő estén, és mindjárt az évad elején. Petr és Matéj Forman fél évig dol­goztak Philip Glass A szép­ség és a szörnyeteg című operáján. SZABÓ G. LÁSZLÓ Petr és Matéj testvérek. Ikrek. Jö­vőre negyvenévesek. Édesanyjuk Vera Kresadlová, aki egykor főállá­sú színésznő volt. Ma gyönyörű Tiffany-lámpákat készít, színpa­don már nem játszik, filmben al­kalmanként. Milos Formánhoz, az Amerikában élő, Oscar-díjas cseh rendezőhöz több mint harminc év köti. Házasságuk (papíron!) akkor ért véget, amikor Forman felesé­gül vette Martina Zbofilovát, aki­től 1998-ban ugyancsak ikrei szü­lettek. A cseh ikerfiúk a hetvenes évek ele­jén több filmben is szerepeltek. Jiri Papoušek Homolka-trilógiájában ők vitték a prímet. A sporttagozatos gimnázium elvégzése után Petr bábszínészetet tanult, Matéj az iparművészeti főiskola televíziós grafika szakán szerzett diplomát. Petr filmszínészi pályáját sem adta fel. Jan Svérák Akummulátor 1 cí­mű rendezésében is főszerepet ját­szott. Évekkel ezelőtt színházi tár­sulást alapítottak. Amolyan vándor­színházit. De még ezen belül is rendhagyót. Az ő színházuk ugyan­is úszik. Csehországi vizeken. Vet­tek ugyanis egy hetven méter hosz- szú és tíz méter széles uszályt és hozzá egy tolóhajót. Az uszály soká­ig szenet és homokot szállított, egy­szerre több száz tonnát. Amióta át­alakították, felületének kétharma­dát színpad tölti be, amelynek még forgója is van. Nézőtere százhetven ember befogadására képes. Barokk operától szerelmi drámáig többféle előadást kínálnak a közönségnek. Moldva-parti rendezésük a Nem­zeti Színház falai között Philip Glass operáját kínálta a nézőknek. Philip Glass a minimalizmus híve és a zongora megszállottja. Színpa­di zenén kívül zenekari műveket is komponál, a legtöbben mégis in­kább filmzeneszerzőként ismerik. Az ő nevéhez fűződik a Kundun, Az őrület határán és a Nicole Kidman főszereplésével készült Órák, amely Óscar-díjat nyert az idén. A szépség és a szörnyeteg mesés tör­ténete többször is filmszalagra ke­rült. Először 1946-ban, René Clé- ment technikai segédletével Jean Cocteau vitte filmre, de Juraj Her­zet, A hullaégető világhírű cseh ren­dezőjét sem hagyta hidegen a téma. Philip Glass operája a Cocteau által létrehozott film alapján készült, és ezt vették most kezükbe a Formán- ikrek. Petrt rendezőként jelöli a színlap, Matéj, három társával együtt, a díszletet tervezte. A nép­szerű francia mese nagy illúziót kel­tő jelmezei Jan Pišték dús fantáziá­ját dicsérik. Az előadás egy Prága közeli birto­kon készült, ahol a próbákkal pár­huzamosan dolgoztak a darab dísz­letein. A Nemzeti sizínpadára egy majdnem kész előadást „szállítot­tak”, és az utolsó próbákon Petr már csak az opera szereplőivel, Matéj pedig a színpadképpel foglalkozott. A látványos díszlet hatalmas össze­get emésztett fel. Nem is árulja el senki, mennyibe került. Ezzel kap­csolatosan Petr Forman is csak any- nyit hajlandó kimondani: a Rolling Stones díszletét és apparatúráját huszonnyolc kamion hozta Prágá­ba, A szépség és a szörnyeteg kulisz- száit három kamion szállította Želkoviciérôl a Nemzeti színpadára. Bravúros előadás született, ez két­ségtelen. Képzőművészeti szem­pontból, látványvilágát tekintve: unikális. A színpadi ötletek, a szín­házi csodák valóságos gejzírét kapja a néző. A portál három-három eme­let kis szobákkal, lakásokkal. Az oszlopok, mint egy gótikus palotá­ban, egzotikus virágként nyílnak szét, legyező formájú tüllfüggönyök szállnak alá zenére, a sűrű erdő föntről jön le, a levegőben két szörnyszerű alak, akik a padlóról felemelkedő kapura szállnak. Mint­ha egy csodás mesekönyv világában járnánk. Mintha egy hatalmas lepo­rellót lapozgatnánk, amelyben min­den kép a szemünk láttára nyűik fel a színpad deszkáiról. Az oldalak egyszer csak díszletté alakulnak. Szék, asztal, serleg, tányér, virág, állatfej, amelynek hosszú nyelve el­tünteti a bort a pohárból. Operaelő­adás ennél dinamikusabb nem is le­hetne. Formanék remek öüete: itt nem egy szereplőnek dublőré van. Mivel a Szörnyeteg (hasonmása!) igazi lóval érkezik és szinte vágtázik a színpadon, ez alatt az idő alatt az énekes kint teljesít a színfalak mö­gött. Amire a néző természetesen nem jön rá, mert csak a végén kezd el gondolkozni, amikor mindkét Szörnyeteget látja. Operaszínpadon ritkaságszámba megy ma is, hogy amint a szereplők kimennek a szín­ről, fentről (a dublőrök által) azon nyomban meg is jelennek. Árnyjáték is van és animáció! A Szörnyeteg szemét függönyre vetí­tik, a Szépségnek rózsák hullanak ugyanott. Lenyűgözőek a hangef­fektusok. A Szörnyeteg ott jár a né­zők közelében. Az előadás egy pontján összemegy a függöny, a közönség csak ámul és bámul, mi­közben a színpadi felügyelő csehül és angolul is bemondja: gond van a színen. Ijesztő hangzavar után vi­lágossá válik, hogy az igazgatót tépte szét és falta fel a Szörny. Há­tul, a színfalak mögött iszonyú ria­dalom, elöl megjelennek a „szere­pükből kiesett” énekesek. Az illú­zió tökéletes. Akárcsak a zene és a rendezés összhangja. Glass muzsi­kájában rengeteg a modern elem, a színpadi látvány pedig számos ere­deti ötletre épít, amely az énekese­ket is maximális teljesítményre sar­kallja. Felnőttnek és gyermeknek egyformán üdítő, izgalmas elő­adás. A zene ugyan komoly, a tör­ténet azonban egy olyan mesés vi­lágba kalauzolja el a nézőt, amely­ben rengeteg a humor és a roman­tikus elem. Veronika Švábová és Ondrej Mašek, a két koreográfus is szellemes munkát végzett. Külön dicséret illeti a Szörnyeteg dublő­rét (aki nő!). Lóháton ülve, ido­márként zenére dolgozva, művé­szileg tovább emelte az előadást. Kaszkadőrtől ilyen munkát ritkán lát az ember. Rendkívüli fizikai tel­jesítménye mellett azzal az él­ménnyel is képes volt megajándé­kozni a nézőt, hogy elhitette vele: végig ő énekelt. Pedig nem. De ez is csak a végén derült ki. A címszerepekben Jana Štefáčková és Alexander Beň, illetve (második szereposztásban) Karolina Ber- ková és Jiŕí Kubík nyújtottak kiváló énekesi és színészi alakítást. Sátorban, hajón, fabarakkban több előadást létrehoztak már a Formán- fivérek. Kőszínházba most először tették be a lábukat. Óvatos volt a Nemzeti „vezérkara”. Az előadás magas üzemeltetési költségei miatt csupán hét előadásra kötöttek szer­ződést a tehetséges párossal. De mert az ínyenc darabokra vágyó ha­zai operarajongók több alkalommal megtöltötték volna a Nemzeti néző­terét, az utolsó előadás után már meg is született a döntés: A szépség és a szörnyeteg az évad végén ismét műsorra kerül a Moldva partján. Petr és Matéj Forman természete­sen addig sem ülnek a babérjaikon. Ezekben a napokban ismét felhúz­zák színházi uszályuk horgonyát, hogy Közép-Csehország folyóin hajókázva további helyekre (Podé- brady, Kolín, Nymburk, Mélník) vi­gyék el már meglévő előadásaikat. Legfrissebb kiadványaiból mutatott be válogatást a Kalligram a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Könyvek, amelyek nem vigyáztak magukra MISLAY EDIT Pozsony. Nehéz feladat elé állította a Kalligram Kiadót a Magyar Intéze- t, amikor arra kérte, hogy legfris­sebb kiadványaiból válasszon ki né­gyet, és azokat mutassa be a pozso­nyi közönségnek. Elsősorban azért lehetett nehéz, mert a Kalligram idei könyvtermése is bőségesre sikere­dett, s több műfajban is a közönség figyelmére számot tartható kötetek láttak napvüágot. Ágoston Attila, az est házigazdája elárulta, amikor a négy kiválasztott kötetet számba vette, először kicsit megijedt, mi is lesz az a közös szál, amelyre a be­mutatón ezt a négy munkát fel lehet fűzni, hiszen annyira különbözőek. Nem véletlen, hogy Németh Zoltán kritikus a Kalligramot amőbának nevezte, amely minden művet ma­gába szippant, ha nem vigyáz magá­ra, mondta. A Magyar Intézetben csütörtökön bemutatott művek sem „vigyáztak magukra”, és nagy kár lett volna, ha nem így történik. Meg­lett a közös szál is, amely összeköti őket - sőt, több is akadt. Elsősorban az, hogy mind a négy szlovákiai ma­gyar szerző munkája, másodsorban hogy valamennyi a társadalom- és irodalomtudomány műfaját gazda­gítja. Csanda Gábor e két tényezőn kívül a közép-európaiságban látta még a közös nevezőt. Elsőként - Csanda Gábor által - Fukári Valéria Egy régi alma mater című munkájával ismerkedhetett meg a közönség. A könyv a pozsonyi evangélikus líceum és teológiai aka­démia működésének utolsó negyven évét dolgozza fel, 1882-től 1923-ig. Egy olyan intézmény történetét, amely Közép-Európa volt „kicsiben”, amely számos kiválóságot nevelt fa­lai között, s amelyben „a szeűem sza­badságát mindenek fölé helyező li­beralizmus volt az uralkodó”. Mé­száros András A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona című mun­káját Németh István mutatta be, s a mű értékeit méltatva kiemelte a szerző bevezető tanulmányát, amely, mint mondta, igazi eligazítást nyújt az 1918 előtti filozófiai oktatás kérdéseiben. Élvezetesen és igénye­sen megírt tanulmányokban boncol­gat Benyovszky Krisztián egy évtize­dek óta töretlen népszerűségű mű­fajt, a detektívtörténetet és annak közép-európai emléknyomait A jelek szerint című kötetében, amelyet a pályatárs, Keserű József kritikus ha­sonlóan élvezetes stílusú előadásá­ban ajánlott a jelenlévők figyelmébe. „Anikó könyvének nagy előnye, hogy rendkívüli módon inspirálja az újra- olvasást” - jegyezte meg H. Nagy Pé­ter Polgár Anikó Catullus Noster cí­mű tanulmánykötete kapcsán, amelyben a szerző a 20. századi ma­gyar költészet Catullus-olvasatairól ad átfogó képet. H. Nagy lendületes előadása bizonyára többeket inspi­rált a kötet olvasására, ületve újraol- vasására. Valamennyi, az esten be­mutatott mű hiánypótló munka a maga nemében. Ez egy további kö­zös nevező, amely miatt valóban ér­demes kézbe venni és elolvasni őket. Ágoston Attila, Csanda Gábor, H. Nagy Péter, Keserű József és Németh István (Fotó: MKKI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents