Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-30 / 224. szám, kedd
2003. szeptember 30., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 224. szám segítünk, hogy beteljesüljenek vagyai ar VÚB a Gruppo Banca intesa tagja banka IIP 1288 Valószínűleg még idén emelkedik az élelmiszerek ára, januártól pedig 19%-ra nő az Áfa Drágul a kenyér és a hús Pozsony. Sajtóhírek szerint még év végéig sor kerül egy áremelési hullámra, az új évtől pedig az adóteher módosulása folytán az összes élelmiszer többe kerül majd. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Az agrártermelők arra figyelmeztetnek: alapvetően nem ők az okozói annak, hogy többe kerül majd a kenyér vagy a hús, a termelői árak ugyanis egy évtized alatt vajmi keveset változtak. Előzetes számítások szerint a ma ádagosan 25 koronába kerülő búzakenyér év végéig 3 koronával is drágulhat. Az emelés felét a pékségek adnák arra hivatkozva, hogy eddig nem számolták be termékeikbe a magasabb energiaárakat. A másik felét a malmok, arra hivatkozva, hogy a gabona ára az egész Európát sújtó szárazság miatt a tonnánkénti 4300 koronáról 5000-5500 koronára emelkedik. Az agrártermelők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a malmok és a felvásárlók az agráriumban uralkodó forgótőkehiányt kihasználva próbálják leszorítani a felvásárlási árat, és sok termelő kénytelen áron alul eladni gabonáját, ha ősszel vetni akar. Az őstermelőknek a 25 koronás kenyér árából 4 korona jut. Bár az aszály és a kisebb vetésterület miatt lényegesen kevesebb gabona termett a korábbi évek ádagához viszonyítva, étkezési búzából többlet mutatkozik. A szakminisztérium november derekán, tehát a kukorica betakarítása után dönt majd egy 200 ezer tonnás búzaexport engedélyezéséről. A termelők úgy vélik, a helyzet főként a malmoknak kedvez. A sütőipari termékek drágulásának hírével egy időben látott napvilágot, hogy Csehországban jelentős húsáremelés várható. Megfigyelők szerint ez nálunk is bekövetkezik, az új évtől pedig az általános hozzáadottérték-adó 14 százalékról 19-re emelkedése további élelmiszerdrágulást eredményez, (gyor) Ha a megtakarítás nem is lesz örökölhető, özvegyi, árvasági nyugdíjként kifizetik Nem veszik el a nyugdíj spórolás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mégsem lehet majd egy összegben örökölni az új nyugdíj- rendszer tőkefedezeti elven működő pillérében megtakarított összeget, ahogy azt a nyugdíjspórolásról szóló törvény tervezete korábban tartalmazta. De a megtakarítás nem veszik el, csak más módon fizetik ki. „Az új tervezet valóban nem beszél öröklésről, de az intézkedés eredménye azonos lesz az eredetiével - mondta lapunknak Michal Horváth, a munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitkára. - Nem kell attól tartani, hogy a megspórolt pénz elvész, az öröklést a jogszabály özvegyi és árvasági nyugdíjakkal oldja meg, a hátramaradottak tehát megkapják a nekik járó teljes összeget. Csak a megoldás technikája változott, a gazdasági hatás ugyanaz lesz.” Az örökösök tehát nyugdíj, életjáradék formájában kapják meg az elhunyt által a magán-nyugdíjpénztárban megtakarított összeget. A pontos részletek - tehát az árvasági és az özvegyi nyugdíjak mértéke, a folyósítás időtartama - egyelőre nem ismertek, a jogszabályt várhatóan szerdán tárgyalja a kormány törvényelőkészítő tanácsa. A minisztériumnak ezzel a magyarázatával nem ért egyet Ivan Švejna, a Hayek Alapítvány igazgatója, aki részt vett a nyugdíjspórolásról szóló törvény első változatának kidolgozásában. „Ha a tulajdonjogot tiszteletben akarja tartani a kormány, akkor elfogadhataüan a módosítás, hiszen ha valakinek pénz van a számláján, akkor természetes, hogy halála után öröklődik. Az állam ne szabja meg az örökösöknek, hogy egyszerre vagy részletekben vegyék fel örökségüket” - mondta lapunknak Švejna. A tervezet megváltoztatását Ľudovít Kaník szociális miniszter a Koalíciós Tanácsban született megállapodással indokolta, mely szerint az új rendszer éves hiánya nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékát. Ennek érdekében 1-1 százalékkal csökkentik az első és második pillérbe közvedenül befolyó járulék mértékét, és szinte megduplázzák a tartalékalapot. A tartalékalap az új rendszer életbe lépése miatt várhatóan keletkező hiány fedezésére szolgál majd, a miniszter szerint idővel az alapba elvezetett járulék mértéke csökkenthető lesz, vagyis csökkenhet az egyénre nehezedő teljes járulékteher is. (lpj) ViLlAWUNTl-Rjy Ivan Švejna: csökkenteni kellene az állam befolyását a nyugdíjakra A szociális és a pénzügyminisztérium megállapodásának következtében több ponton is módosul az új nyugdíjrendszer második, tőkefedezeti elven működő pillérét létrehozó törvény tervezete. Ön a minisztérium főosztályvezetőjeként részt vett a jogszabály első változatának kidolgozásában. Hogyan értékeli a módosításokat? Alapvető hibának tartom, hogy az állam magas ádagnyugdíjat ígér az első pülérből, melynek mértéke eléri majd a bruttó fizetés 50 százalékát. A jogszabály túlzásba viszi a nyugdíjak differenciálását, vagyis az alacsony keresetűek nagyon alacsony, a magas fizetésűek pedig túl magas nyugdíjat kapnak majd. A magán-nyugdíjpénztárak közel azonos, legfeljebb 52-53 százalékot tudnak biztosítani, esetükben azonban a kockázat mértéke magasabb, vagyis nem éri majd meg átiépni a kombinált rendszerbe. A szociális biztosításról szóló törvény elfogadásával még a jelenlegi állapothoz képest is nőtt az állam befolyása a nyugdíjrendszerre. Ajó nyugdíjreformnak ennek éppen ellenkezőjét kellene elérnie: csökkentenie kellene az állam befolyását. Emiatt távozott a minisztériumból? Azért mondtam fel, mivel úgy láttam, a nyugdíjreform rossz irányba halad. Liberális beállítottságommal nem egyeztethető össze, hogy az eredeti elképzeléshez képest megváltozott az állam feladata. Szerintem csak azokról kellene gondoskodnia, akik erre nem képesek, tehát csak a nyugdíj szolidaritáson alapuló részét kellene biztosítani. Az állam ne játssza a vállalkozót, ne ígérgessen magasabb nyugdíjakat más pénzéből! Már most is nő az egyének nyugdíjjáruléka. Az első pillérből származó nytígdíjak esetében meg kellene határozni a minimális és a maximális értéket. Mi értelme annak, hogy egy gazdag embernek állami forrásból 18 ezer koronás nyugdíjat fizessenek? A differenciálásra a második pillér és a kiegészítő nyugdíjbiztosítás szolgál. Az első pülémek főleg a szolidaritáson alapuló nyugdíjakat kellett volna biztosítania. Részben igazuk van tehát a szakszervezeteknek akkor, amikor magasabb minimális nyugdíjat követelnek. Az első pillér filozófiája rossz, és erre épül a második pillér. A félreértések elkerülése végett: természetesen egyetértek a magán-nyugdíj- számlákon való spórolással, hiszen az én feladatom volt az erről szóló törvény kidolgozása, de ha rossz az alap, akkor a felépítmény sem működhet jól. (lpj) Kitoloncolás Bangkokban. A thaiföldi rendőr egy testi fogyatékos kislányt cipel arra a repülőre, amelyen tegnap 621 kambodzsai illegális bevándorlót zsuppoltak haza. A thai kormány megtisztítja a főváros utcáit a kolduló nőktől és gyerekektől, prostituáltaktól és csavargóktól az ázsiai és csendes-óceáni országok október 20-án kezdődő csúcstalálkozójáig. (TASR/EPA-felvétel) Bugár: ez már a kampány Eduard Kukán Budapest javaslata ellen Brüsszel. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter tegnap kirohanást intézett Magyarország azon javaslata ellen, hogy a készülő európai alkotmány a nemzeti kisebbségek kollektív jogait is rögzítse. A 15 EU-tagállam és a 10 csatlakozó ország külügyminisztereinek brüsszeli értekezletén Kukán azt mondta, a szombaton kezdődő kormányközi konferencián már nem kellene olyan kérdéseket felvetni, amelyeket a konvent mint kisebbségi véleményt elutasított. Kukán szerint a magyar igyekezetét egy ideig Jacques Chirac francia elnök is támogatta. „Magyarország nem bírja Párizs támogatását, miniszterelnökünk levelére megkaptuk Chirac elnök válaszát, amelyben egyértelműen kimondja, hogy Franciaország azt nem fogja támogatni” - fogalmazott Kukán újságírók előtt.- Nyilvánvaló, hogy Eduard Kukán már megkezdte elnökválasztási kampányát, ezzel is bizonyítani akarja, mennyire jó szlovák - reagált a hírre lapunknak Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke hozzátette, a magyar nemzetiségű választók nyilván majd eldöntik, szükségük van-e olyan köztársasági elnökre, aki ilyen durván elutasítja a kollektív jogokat, holott néhány számunkra létfontosságú dolog, például a kisebbségi oktatásügy, ezek alapján biztosítható.- Az MKP nem felejti el a külügyminiszter fellépését, a megfelelő időben eszébe fogjuk juttatni - mondta Bugár Béla. További brüsszeli híreink a 6. oldalon. (tasr, ú) Szlovákia eddig 70 milliárdot költött az atomerőműre, a befektetés még nem térült meg Rusko befejezné a mohi erőművet RUDAS DÓRA Pozsony. Pavol Rusko új gazdasági miniszter úgy véli, az ország gazdasági érdekei miatt szükséges a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának megépítése. Szerinte ezt csakis a magán- szektor bevonásával lehet megoldani. Az ország eddig több mint 70 milliárd koronát épített bele az erőműbe, a befektetés még nem térült meg. Az államnak erre nincs több pénze, tehát a magánszektort kell mozgósítani - jelentette ki a tárcavezető, aki szerint azon is gondolkodni kell, hogy a Jaslovské Bohunice-i VI-es és V2-es blokk leállítása után, amelyet Ausztria elavultnak tart, s melyet főként osztrák nyomásra Pozsony 2010-ig bezár, az ország hogyan pótolhatná a kieső villamos energiát. „Ha a volt Jugoszlávia területén megindul a nagyarányú gazdasági fellendülés, Európában még nagyobb lesz az igény a villamos energiára. A kitermelt áramot hosz- szú távon tehát értékesíthetjük” - véli a miniszter. Rusko szerint elfogadhatatlan, hogy a Szlovákiában befektető világcégek energiaszükségleteit kizárólag importból fedezzék, mindenképp további hazai energiaforrásokat kell találni. A mohi erőmű befejezésének legfőbb szorgalmazója eddig Robert Fico, a Smer elnöke volt. Pénzhiány miatt állt le két blokk befejezése után az építés Mohi 1. és 2. (egyenként 440 megawattos) blokkját 1998-ban és 1999-ben helyezték üzembe az eredetileg tervezett 14,65 milliárd korona helyett csaknem 50 milliárd koronás költséggel. A legkomolyabb árdrágító tényezőnek a nyugati normáknak megfelelő biztonsági intézkedések bizonyultak. Az erőmű 3. és 4. blokkjának építését 1992-ben állították le pénzhiány miatt, jelenleg az objektumok és a technológiai berendezések állagmegóvásán dolgoznak. A munka 2004-ben fejeződik be, de ha az új gazdasági miniszter elképzelései megvalósulnak, az építés akár folytatódhat. Becslések szerint legalább 50 milliárd korona kellene a félig késznek nevezett objektumok befejezésére és üzembe helyezésére, miközben a legdrágábbak a nyugati normáknak megfelelő biztonsági rendszerek. Szlovákia energiaigényének megközelítőleg felét atomerőművekben termelik. Környezetvédelmi társaságok szerint alternatív energiaforrásokkal teljes egészében pótolható lenne mohi. (g. a.)
