Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-26 / 221. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 26. FÓKUSZBAN: AZ ÚJ NYUGDÍJRENDSZER 3 Az új jogszabály a rendszer első, a felosztó-kirovó elven működő pillérét határozza meg Emelkedik a nyugdíjkorhatár Magasabb nyugdíjkorhatár és differenciált nyugdíjak - röviden így lehet összefog­lalni az új nyugdíjrendszert mely a szerdán elfogadott szociális biztosításról szóló törvény alapján 2004. janu­ár elsejétől életbe lép. LAJOS P. JÁNOS Ez a jogszabály a rendszer első, a felosztó-kirovó elven működő pil­lérét határozza meg, de az öregsé­gi nyugdíj mellett szabályozza a beteg-, a rokkant-, és a munkanél­küli biztosítást is. ÖREGSÉGI NYUGDÍJ A különböző pártszínezetű szak­emberek egy dologban egyetérte­nek: a mai rendszer változtatásra szorul, mivel a népszaporulat csökkenése miatt már a jelenlegi nyugdíjasok járadékának évente esedékes valorizációja is nehezen teljesíthető, néhány évtized múl­va pedig több tízmilliárdos hiányt produkálna évente a nyugdíjrend­szer, amit ha az állami költségve­tésnek kellene állnia, rövid idő alatt az ország csődjét eredmé­nyezné. A reform megvalósításá­nak módjában azonban már jelen­tős véleménykülönbségek van­nak. A baloldali vélemények sze­rint inkább a járulékokat kellene növelni, ezzel egy ideig még meg lehetne úszni a nyugdíjkorhatár emelését, mely mindenkit hátrá­nyosan érint, hiszen a szlovákiai átlagéletkort figyelembe véve egyre rövidebb ideig élvezhetik az emberek a nyugdíjas kor előnyeit. A baloldal nagyobb mértékben őrizné meg a jelenlegi rendszer szolidáris voltát, vagyis az átlag­nál jobban keresők kevésbé járná­nak jól, az alacsonyabb bérkate­góriába tartozók viszont keveseb­bet veszítenének az új rendszer bevezetésével. Az elfogadott jog­szabály a jobboldali pártokból ál­ló koalíció véleményét tükrözi, de bizonyos átmeneti időszakot is tartalmaz, mely az alacsonyabb keresetűek esetében nyugdíjkom­penzációt biztosít. A Szociális Biz­tosító úgynevezett egyéni virtuá­lis számlán tartja majd a befize­tett nyugdíjjárulékot, tehát évente mindenki pontos értesítést kap majd, mekkora összeg szerepel a számláján. Az éves kimutatás arra is szolgál majd, hogy az alkalma­zottak ellenőrizhetik, munkaadó­juk rendesen fizeti-e utánuk a nyugdíjjárulékot, mivel ha ezt a kötelességét elmulasztja, az alkal­mazott nyugdíja lesz alacsonyabb. A járulékalapú nyugdíjszámítás­nak köszönhetően a nyugdíjak je­lentős mértékben differenciálód­nak, ami az alacsony jövedelmű réteget hátrányosan érinti majd. Megszűnik a minimális nyugdíj intézménye, mely a jelenlegi rendszerben a létminimum 1,1- szeresében határozza meg a leg­alacsonyabb járadékok összegét. A képviselők hároméves átmeneti időszakot hagytak jóvá, a 2004 és 2007 közötti időszakban nyugdíj­ba vonuló kiskeresetűek nyugdíj­kiegészítést kapnak. Ugyanebben az időszakban a magas keresetűek nyugdíját arányosan csökkentik. A nyugdíjkorhatár fokozatosan 62 évre emelkedik, a képviselők a kormány által javasolt gyorsabb, évente 9 hónapos emelkedést hagytak jóvá. Lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj, ennek feltétele, hogy az illető legalább tíz évig fizesse a biztosítást és nyugdíjának meghatározott ösz- szege elérje a minimálbér 1,2-sze- resét. Az idő előtti nyugdíjaztatás azonban minden hónappal 0,5 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, vagyis aki 12 hónappal korábban szeretne nyugdíjba vo­nulni, az 6 százalékkal alacso­nyabb nyugdíjat kap majd. Kedve­zőbb elbírálásban részesülnek azok, akik nem sokkal a nyugdíj- korhatár elérése előtt váltak mun­kanélkülivé, és előtte legalább 7 évig folyamatosan volt munkájuk. Ők 12 hónapot a 0,5 százalékos csökkentés nélkül számíthatnak le a nyugdíjkorhatárból. Januártól változik az özvegyi nyugdíj kiszá­mítása a férfiak esetében: a meg­özvegyült nőkhöz hasonlóan ők is az elhunyt házastársuknak járó nyugdíj 60 százalékát kapják majd. Ez a rendelkezés azonban nem lesz visszamenőleges hatá­lyú, vagyis csak azokra vonatko­zik, akiknek felesége 2004. január 1-je után hal meg. BETEGBIZTOSÍTÁS Változik a betegbiztosítás rendsze­re is: a betegség első tíz napjában a munkaadó fizeti majd a táppénzt. A rendelkezés alapján 2 százalék­kal csökken az alkalmazottak után fizetett járulék, ami Ľudovít Kaník szociális miniszter szerint tovább csökkentheti a munkanélküliségi arányt. A betegség első három napjában a bruttó bér 25 százalé­ka jár, a negyedik naptól a bér 55 százalékát kapja a beteg, a táp­pénzt csak a 11. naptól folyósítja a Szociális Biztosító. A munkaadó­nak - és természetesen a 11. nap­tól a biztosítónak is - jogában áll ellenőrizni, hogy az alkalmazott valóban beteg-e és betartja-e az orvos utasításait. Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan ez a rendel­kezés is a magasabb keresetűek­nek kedvez: például 8.000 koro­nás bruttó bér esetén az első há­rom napra csak 275 korona, az el­ső hétért 740 korona, egy hónapra pedig kevesebb mint 4.000 korona jár majd. 15.000 koronás bruttó fi­zetés esetén három napra 510 ko­rona, az első hétre 1260 korona, egy hónapra pedig 6870 korona jár majd. ANYASÁGI SEGÉLY Megszűnik az anyasági segély fel­ső határát érintő korlátozás, és változik kiszámításának módsze­re is: a hat hónapon át járó jutta­tás a bruttó bér 55 százaléka lesz. "Éz a rendelkezés szintén a maga­sabb jövedelműeknek kedvez. Azoknak az anyáknak, akik nem fizették megfelelő ideig a beteg- biztosítást, gyermekgondozási se­gély jár majd. Az egyedülállók­nak, valamint az ikreknek vagy ennél több gyermeknek életet adó anyák esetében az anyasági se­gély 37 hétig jár. MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY Ez a juttatás is biztosítási alapon működik, folyósítása a januártól megszűnő munkaügyi hivatal he­lyett a Szociális Biztosító feladata lesz. A segély hat hónapig jár, ösz- szege a megelőző időszakban elért bruttó bér 50 százaléka lesz. A munkanélküli akkor válik jogo­sulttá a segélyre, ha elbocsátását megelőző négy évben legalább há­rom évig volt munkája. Mitől függ az öregségi nyugdíj összege az új rendszerben? • ♦ a ledolgozott évek számától, vagyis attól, hány évig fizették a járulékot ♦ a keresetük összegétől az 1994 óta eltel időszakban, közvetve tehát az elvezetett nyugdíjjárulék nagysá­gától; azok esetében, akiknek átlagkeresete ebben az időszakban alacsonyabb a mindenkori átlagbér 30 százalékánál, figyelembe vehető az 1984-1994 közötti időszak átlagkeresete is ♦ azok a 2004-2007 között nyugdíjba vonulók, akik keresete alacsonyabb volt a mindenkori átlagbérnél, emelt összegű nyugdíjat kapnak ♦ azok a 2004-2007 között nyugdíjba vonulók, akik keresete meghaladta a mindenkori átlagbér 1,25-szö- rösét, csökkentet összegű nyugdíjat kapnak ♦ a nyugdíjakat továbbra is a Szociális Biztosító fizeti MIT HOZ A NYUGDÍJREFORM? KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK: O a magasabb keresetűeknek magasabb nyugdíj jár majd 0 a hosszabb betegség és az anyasági szabadság idején magasabb összegű jövedelempódék jár 0 a munkaadók számára csökken a járulékteher 0 igazságosabb, várhatóan magasabb összegű és minden évben rendszeres nyugdíjemelés várható, mely már nem függ a parlament és a kormány akaratától 0 a nyugdíj mellett dolgozók esetében az elvezetett járulék arányában, évente emelkedik a már meghatározott nyugdíj összege 0 a gyesen lévő szülők után magasabb összegű nyugdíjbiztosítást fizet az állam 0 a megözvegyült férfiak a nőkkel azonos elbírálás alá esnek az özvegyi nyugdíj kiszámításánál O az állam a gyermek hatéves koráig fizeti a nyugdíjjárulékot az őt nevelő szülő után O bizonyos feltételek mellett lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj KEDVEZŐTLEN VÁLTOZÁSOK: • emelkedik a nyugdíjkorhatár 0 rövid ideig tartó betegség esetén alacsonyabb lesz a táppénz 0 a táppénzt az első 10 napban a munkaadó fizeti 0 az alacsony keresetűek a mai rendszernél alacsonyabb összegű nyugdíjra számíthatnak 0 az alkalmazottak esetében nő a járulék aránya 0 az állam nem fizeti a nyugdíjjárulékot a diákok után, vagyis a főiskolás évek nem számítanak be a nyugdíjba VÁLTOZÁSOK A járulékok értéke ma és 2004. január elsejétől (a kivetési alap százaléka): Mennyit fizet ma az alkalmazott a munkaadó az egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítás 6,4 21,6 28 egészségbiztosítás 4 10 14 betegbiztosítás 1,4 3,4 4,8 foglalkoztatási alap 1 2,75 3 Összesen 12,8 37,75 49,8 Mennyit fizet az alkalmazott a munkaadó az egyéni vállalkozó 2004. január 1-től öregségi nyugdíjbiztosítás 4 16 20 rokkantbiztosítás 3 3 6 betegbiztosítás 1,4 1,4 4,4 foglalkoztatási alap 1 1 2-2,5*** garanciaalap*­0,25­járulék a Szociális Biztosító ­2,75 2,75 tartalékalapjába balesetbiztosítás 0,3-2,1** egészségbiztosítás 4 10 14 Összesen 12,8 34,7-36,5 49,15-49,65 * a garanciaalapból a csődbejutott cégek alkalmazottainak elmaradt fizetéseit, végkielégítését fizeti a biztosító ** a járulék mértéke a vállalat biztonsági osztályba való besorolásától függ *** nem kötelező fizetni A TERVEZETT NYUGDÍJKORHATÁR AZ ÁTMENETI IDŐSZAKBAN Öt- vagy többgyermekes nő A születés éve 1951 előtt 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 Nyugdíjkorhatár 53 év 53 év és 9 hónap 54 év és 6 hónap 55 év és 3 hónap 56 év 56 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap Három- vagy négygyermekes nő A születés éve 1950 előtt 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 Nyugdíjkorhatár 54 év 54 év és 9 hónap 55 év és 6 hónap 56 év és 3 hónap 57 év 57 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap Kétgyermekes nő A születés éve 1949 előtt 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 Nyugdíjkorhatár 55 év 55 év és 9 hónap 56 év és 6 hónap 57 év és 3 hónap 58 év 58 év és 9 hónap 60 év és 6 hónap 61 év és 3 hónap Egygyermekes nő A születés éve 1948 előtt 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 Nyugdíjkorhatár 56 év 56 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap59 év és 6 hónap 60 év és 3 hónap 61 év 61 év és 9 hónap Gyermektelen nő A születés éve 1947 előtt 1947 1948 1949 1950 1951 1952 és később Nyugdíjkorhatár 57 év 57 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 61 év 61 év és 9 hónap 62 év Férfiak A születés éve 1944 előtt 1944 1945 1946 és később Nyugdíjkorhatár 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év 1958 1957 1959 1958 1960 1959 1961 1962 és később 1960 és később 62 év 1962 és később 62 év 1955 és később 62 év VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, 17-22 FOK A Nap kel 06.45-kor - nyugszik 18.41-kor A Hold kel 06.44-kor - nyugszik 19.11-kor A Duna vízállása - Pozsony: 305, árad; Medve: 150, árad; Komárom: 120, árad; Párkány: 45, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Jobbára derült, helyenként eny­hén felhős lesz az égbolt. Csapadék sehol sem valószí­nű. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között alakul, északon legfel­jebb 15 fok várható. Gyenge, válto­zó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé süllyed. Nyugat felől holnap alacsony nyo­mású légörvény érkezik, de negatív irányba nem befolyásolja az időjá­rást. Marad a napos idő, a reggeli órákban több helyen esetleg ködre számíthatunk. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 19 és 23 fok kö­zött alakul. Kedvező hatású időjárásra szá­míthatunk. Na­gyobb a szellemi és fizikai teherbí­rásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív­ás érrendszeri megbetegedések­ben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A válto­zékony időjárású területeken gon­dot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyo- másúakat migrénes fejfájás gyö­törheti. A mozgásszervi betegsé­gek miatt valószínűleg csak eny­hébb fájdalmat érzünk majd. Hol­nap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents