Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-24 / 219. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 24. Az Ifjú Szivek volt tagjainak találkozója* Értesítjük az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes egykori tagjait, dalosait, táncosait és zenészeit, akik az együttes megalakulásától, 1955-től szá­mítva mintegy 15-20 év alatt voltak hosszabb-rövidebb ideig az együt­tes tagjai, hogy 2003. szeptember 27-én (szombaton) találkozót szer­vezünk a pozsonyi Casinóban (Klariská 7.). Gyülekezés 12.00-kor. Az ebédigényeket a következő telefonszámon kérjük bejelenteni: 0907/ 712-938. Jelentkezni még lehet a 0908/308-246-os számon. Kalligram-könyvek bemutatója Pozsony. A Magyar Intézet székházában holnap 17.00-kor kezdődik a Kalligram Kiadó könyvbemutatója. Fukári Valéria Egy régi alma mater A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve (1882-1923) című könyvét Csanda Gábor mutatja be. Mészáros András A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona cí­mű munkáját Németh István ismerteti. Polgár Anikó Catullus noster Catullus-olvasatok a 20. századi magyar költészetben című művét H. Nagy Péter elemzi, Benyovszky Krisztián A jelek szerint A detektívtör- ténet és közép-európai emléknyomai című munkáját pedig Keserű József mutatja be. (ú) Megjelent A magyar nyelv kézikönyve Budapest. A magyar nyelv kézikönyve címmel a magyar nyelvtudo­mány utóbbi évtizedekben elért legfontosabb eredményeit közreadó kötet látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában. A kiad­ványt tegnap mutatták be Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mián. A könyv foglakozik a nyelvtörténettel, a magyar szókészlet ele­meinek eredetével, a nyelvtani rendszerrel, a magyar nyelv területi ü- letve társadalmi változásaival. A több mint 600 oldalas munka tár­gyalja a szövegtan és a stilisztika, a nyelvi normával és a nyelvműve­léssel kapcsolatos problémákat, a pszicholingvisztika és a nyelvelsajá­títás, a neurolingvisztika és a fonetika, valamint a nyelvi jogok és a nyelvi technológiák kérdéskörét. (MTI) A szlovák kultúra napjai • Bukarest. A szlovák kultúra napjai kezdődnek holnap Romániá­ban. A rendezvénysorozat részeként, komoly- és dzsesszzenei kon­certek lesznek, valamint balettelőadást láthat a bukaresti közönség. A Román Nemzeti Galériában pedig kiállítás látható majd a kassai Kelet-szlovákiai Galéria anyagából (ú) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nagy szerencse 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Zorba, a görög (vendégjáték Nagykaposon) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 14 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chicago (amerikai-kanadai) 16 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 18, 20.30 MLADOSŤ: A csendes amerikai (amerikai) 15.30,17.30, 20 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 16,18.15, 20.30 AU PARK - PALACE: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50,16.40,17.40,19.30,20.30,22.20 Pinocchio (olasz) 14.20,16.45 Az olasz meló (amerikai) 19.05,21.35 Pokolba a szerelemmel (ameri­kai) 14.15, 16.25, 18.35, 19, 20.45, 21.10 A Mindenóó (amerikai) 15.30.17.50.20.22.30 Sorsdöntő nyár (amerikai) 15.10 Túl mindenen (amerikai) 17.30, 19.50, 22.10 Hasrapacsi (cseh) 14.30, 17, 19.40, 22.15 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 15.45, 18, 20.15, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 Az élet bölcsője (amerikai) 14.40, 17.05.19.30 Equilibrium (amerikai) 21.50 A dzsungel könyve 2 (ame­rikai) 14.30 Femme Fatale (amerikai-francia-német) 21.20 A csendes amerikai (amerikai) 16.45, 19.10 Chicago (amerikai) 14.10, 16.35 FimFaRum (cseh) 16, 18.20 Kóla, puska, sült krumpli (amerikai) 21 PÓLUS - STER CENTURY: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 13.20, 14.20, 15.20, 16.10, 17.10, 18.10, 19, 20, 21, 21.50 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 14.15, 16.25, 18.35, 20.45 Hasrapacsi (cseh) 13.30,16.05,18.45,21.20 Túl mindenen (amerikai) 13.05, 15.15, 17.30, 19.45, 22 A Mindenóó (amerikai) 14.10, 16.20, 17.45,18.30,19.55,20.40,22.05 Pinocchio (olasz) 13.15,15.30 KASSA TATRA: A csendes amerikai (amerikai) 16, 18 Equilibrium (ameri­kai) 20 CAPITOL: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 17, 20 ÚSMEV: Pokolba a szerelemmel (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Kínzó mindennapok (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 19 ÉRSEKÚJVÁR MIER: Csaó, Lizzie! (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: Londoni csapás (amerikai) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Egy veszedelmes elme vallo­másai (amerikai-kanadai-német) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Hűt­len játékok (cseh-szlovák) 19 LÉMA - JUNIOR: Merülés a félelembe (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Oviapu (amerikai) 16.30 Merülés a félelembe (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Boldog Születésnapot! (magyar) 15,17.30,19.45 Darkness - A rettegés háza (amerikai-spanyol) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Doktor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A fülke (amerikai) 20.15 Az igazság órája (amerikai) 20 A Karib-tenger kalózai - A Feke­te Gyöngy átka (amerikai) 14,16.45,19.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.45,17,19.30 Malacka, a hős (ameri­kai) 13 A Mindenóó (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Miről álmodik a lány (amerikai) 14.15, 18.15 Oviapu (amerikai) 15.15, 17.30, 19.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.15, 16, 18 Sorsdöntő nyár (amerikai) 16.15 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 13.30 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 13.15,15.30,17.45,20 Kezdettől figuratív szobrokat csinált, hangsúlyozott gesztusokkal és alapvetően lírikus hozzáállással „A gondolathoz keresem a követ” „Dolgozni nagyon szeretek, kiállítani viszont nem" (Ifj. Szaszák György felvétele) Ferenc György szobrászmű­vész nagykaposi műtermébe ritkán vetődnek lapunk mun­katársai, ezért a tavasszal ün­nepelt 50. születésnap alkal­mából dukáló interjú is csak most készülhetett el. Az apro­pó azonban nem akármilyen: az első önálló kassai kiállítás, méghozzá egykori tanítómes­tere, Löffler Béla „házában”. JUHÁSZ KATALIN Müyen érzés túl lenni az ötödik ik- szen? Mostanában gyakran előjönnek a gyerekkori élmények. Ez még tíz év­vel ezelőtt sem volt így, még akkor is csodálkozva hallgattam az öregeket, hogy évre és napra pontosan tudják, mi mikor történt. És lám, most ne­kem is beugrott például az a nap, amikor először mentem iskolába. Fújt a szél, lobogott a lányok szok­nyája, az iskolaudvaron szinte hófú­vásszerű szélben készült az osztály­ról az első csoportkép. Ilyenkor mindig arra kényszerítik a művészt az újságírók, hogy ösz- szegezze eddigi pályafutását... Igen, tulajdonképpen harminc évet kellene összegeznem, sőt többet is, mert már gyerekkorom óta farigcsá­lok. Az első meghatározó időszak a kassai iparista évekre esett, ekkor is­merkedtem meg Löffler Béla bácsi­val. A szobrai azonnal megérintet­tek, szinte bevésődtek a tudatomba, olyannyira, hogy bármit csináltam, a végén mindig hosszú, nyújtott ala­kú „Löffler-szobor” lett belőle. Ha annak idején nem Kassára kerülök, talán egész más irányba indulok el. Nem mondom, hogy nem lettem volna szobrász, hiszen az ember gyerekkorától készül valaminek, és én egész korán kezdtem kacérkodni ezzel a gondolattal. A szó szoros ér­telmében hivatásos képzőművész­nek azonban csak öt éve tartom ma­gam. Nem vagyok kiállítós típus, ál­talában viszolygok, ha felkérnek rá. Csoportos kiállításokon azonban szívesen veszek részt, mert ott el­vész az a néhány szobrom, nem ke­rülök annyira górcső alá. A nagyka­posi jubileumi kiállítás összeállítása például kész megpróbáltatás volt számomra, mert stüszerűen ötven szobrot kértek tőlem. Nagy bátorság kell hozzá, hogy az ember ki merjen állni a nagyközönség elé a műveivel. Az általam ismert képzőművé­szek pont fordítva gondolkodnak: keveslik a kiállítási lehetőséget, és mindent megtennének egy-egy önálló kiállításért, mert azt vall­ják, hogy ha az alkotó nincs jelen a galériákban, nem is létezik. Lehet, hogy kivétel vagyok. Dolgoz­ni nagyon szeretek, kiállítani viszont nem. Az utóbbi években főleg meg­rendelésre dolgozom. Ezeknek a szobroknak már előre megvan a he­lyük. A megrendelőnek általában van elképzelése arról, mit szeretne, én viszont annak örülök, ha rám bíz­za a dolgot, és csak annyit mond, hogy női alakot vagy arcot szeretne. Ez is kihívás, mert meg kell felelni az elvárásoknak, emellett a művészi szabadságnak is érvényesülnie kell. írók szokták nyilatkozni, hogy szégyellik a tíz-huszonéves ko­rukban írt műveiket, legszíveseb­ben kitépnének a korai kötetekből néhány oldalt. Ön is szokott vál­toztatni régebbi szobrain? Magához a témához biztosan más­képp nyúlok, mint huszonöt éves ko­romban, de amit akkor csináltam, azt ma is vállalom. Vállalom, hogy akkor úgy gondolkodtam, ahogy. Ä rám jellemző stílusjegyek már az ak­kori szobrokon észrevehetőek. Ak­kor is elsősorban figuratív szobrokat csináltam, hangsúlyozott gesztusok­kal, ha úgy tetszik, kinagyított érzé­sekkel és alapvetően lírikus hozzáál­lással. Először volt a fa, aztán jött a kő. Hogyan zajlott Önnél az átmenet egyik anyagról a másikra? Általá­ban ha valaki fából szeret faragni, rá se néz a kőre. Én is ezt mondtam ezelőtt öt évvel! Azt hittem, a fa olyan anyag, amely­nek kiismerésére egy élet is kevés. Bizonyára valami tudat alatti vonzó­dás sodort a kő felé. Előző életem­ben talán egy kőbányában dolgoz­tam... Mindent meg lehet csinálni kőből, amit fából, csak a keményebb anyag nagyobb fizikai erőt és komo­lyabb technikai felkészültséget igé­nyel. így viszont még nagyobb örö­met szerez, ha végül sikerül kibo­goznom a kőből a gondolatot, ha tu­dok az anyag nyelvén beszélni. Ha meglát egy követ, már látja benne a majdani szobrot? Áz alapanyag adja a témát, vagy a té­mához keres alapanyagot? Is-is. De inkább az utóbbi, legtöbb­ször a gondolathoz keresek követ. Ha erősen akarok valamit, megtalá­lom a hozzá való anyagot. Környezete mennyire befolyásol­ja a művészetét? Fontos Önnek, hogy Kelet-Szlovákiában él? A bodrogközi és az Ung-vidéki kö­zeg engem maximálisan kielégít, so­sem ■ vágytam „nyugatabbra”. Ér­zem, hogy itt szükség van rám, sőt nemcsak rám, hanem minden olyan emberre, aki tenni akar a vidék szel­lemi fejlődéséért. Nem hátránynak, hanem előnynek tartom, hogy itt él­hetek, amellett, hogy persze tudnék panaszkodni a magas munkanélkü­liségről és az emberek kilátástalan helyzetéről. Itt a legnagyobb művé­szet megélni abból, amit én csiná­lok. Már öt éve kizárólag szobrászat­ból élek, sőt nemcsak én, hanem az egész családom. Beszéljünk egy kicsit az Ön által kedvelt népi eredetű, illetve bibli­ai témákról. Csak ajánlani tudom minden kezdő kollégának a népi motívumkincs be­hatóbb tanulmányozását. Az alapok elsajátításához nagyon jó terep a né­pi díszítőművészet, ebből aztán messzire el lehet rugaszkodni. A bib­liai témák pedig szinte maguktól kí­nálkoztak. Az olyan erős vizualitású könyv, hogy egyes részeit, szereplőit szinte látja maga előtt az ember. Mennyire sikerül pontosan meg­formálnia azt, amit „belül” lát? Addig faragom, amíg nem lesz olyan, amilyenre szeretném. Érde­kes módon nálam mindig a legelső skicc a jó, azt nem érdemes tovább rajzolgatni. A téma lényegét kell el­kapni, nem szabad túlfaragni. Tulaj­donképpen gondolatban faragom meg a szobrokat. Persze áttanulmá­nyozom azt a kort, amelyben az áb­rázolt alak élt, megnézem például, müyen volt a korabeli viselet. Ez na­gyon fontos része a munkának, mert ha a kor belém rögzül, a többi már improvizáció is lehet. Most is egy II. Béla-szobron végzem az utolsó simí­tásokat, ez egy négy és fél tonnás kő­sziklából készül. Vaján községben szentelik fel szeptember 27-én. Nem baj, hogy ezt megmondtam, ugye? Sőt, azon csodálkozom, hogy így kellett kiszednem Önből... Ez a szobor a főtéren áü majd. So­sem számoltam, de hozzávetőleg ti­zenöt köztéri kőszobrom áll Ung- vidéki és bodrogközi településeken, vagyis a szűkebb pátriámban. Bizto­san azt akarja kérdezni, miért nem tevékenykedem Nyugat-Szlovákiá­ban is: hát azért, mert ott is élnek te­hetséges kollégák, ott dolgozzanak ők. Ez nálam tudatos elhatározás. A Madách Kamara, a Radnóti Színház, valamint az Ég és nő között a Nyitrai Nemzetközi Színházfesztiválon Mozgással, tánccal egy nyelven beszélve TALLÓSI BÉLA Nyitra. Szlovákia legnagyobb, soka­kat vonzó színházi találkozójává nőtte ki magát az éves rendszeres­séggel immár tizenkettedik alka­lommal jelentkező Nyitrai Nemzet­közi Színházfesztivál (Divadelná Nitra). A szemle elmaradhatatlan része a Dosky elnevezésű színházi díjak átadása, amelyet nyolc kategó­riában ítélnek oda. E sokakat megmozgató hatnapos színházi ünnep idén szeptember 26- án kezdődik és október elsejéig tart, természetesen ezúttal is a régi hely­színen, az Andrej Bagar Színházban. Amiként a rendezvény eddig is fel­adatának tartotta, hogy a nyugat­európai, valamint a kelet-, illetve kö­zép-európai színházak közeledését szolgálja, ez alkalommal is kísérletet tesz erre - bár az idei évfolyam hangsúlyosabban figyel a közép-, il­letve kelet-európai társulatokra. Nyolc országból érkeznek színtársu­latok: egy-egy Franciaországból és Nagy-Britanniából, a többiek Közép- és Kelet-Európából - Magyarország­ról, Csehországból, Lengyelország­ból, Oroszországból, Lettországból, és nem hiányoznak majd előadása­ikkal a hazai színházak sem. A nyitrai színházi szemle minden al­kalommal igyekszik olyan országból is meghívni színházat egy-egy be­mutatóra, ahonnan nálunk még nem járt társulat, s amelynek szín­házkultúráját csak hírből ismerhet­jük. Idén Lettország lesz ilyen ven­dége Nyitrának: a Bagar Színházban a Rigai Újszínház vendégszerepei majd, a 2001/2002-es színházi évad sikerdarabjával, a Revizorral, amely előadásnak Lettország határain túl is nagy visszhangja volt. A cseh szín­házművészetet idén két színház képviseli: a prágai Dejvické divadlo Három nővér című előadásával, va­lamint a brünni Polárka Színház, amely Lewis Carroll Alice Csodaor­szágban című művének Miroslav Oščatka által feldolgozott változatát mutatja be Alice 01 címmel gyere­keknek, Alice 001 címmel pedig fel­nőtteknek. A francia Montalvo-Her- vieu társulat Boldog Babüon című előadásával érdekes színfolttal éke­síti a nyitrai fesztivált: különböző nemzetek táncosaival azt bizonyítja, hogy a mozgással, a tánccal egy nyelvet beszélünk, olyat, amelyet mindenki megért. Az európai szín­házművészet nagy alakja, a London­ból érkező Niegel Charmock ezúttal is provokál: társulatával a Frank cí­mű előadásban a szerelemről, a szexről és a halálról „beszél” nem éppen konvencionális nyelven, meg­lehetősen morbid humorral. Ez éven sem hiányoznak majd a ma­gyar színházi előadások a nyitrai fesztiválról. A Madách Kamara Szín­ház Borisz Godunov című előadásá­val vendégszerepei szeptember 27- én. A darabot Kovalik Balázs rendez­te. A főbb szerepeket Gálffi László, Béres Ilona, Kézdy György, Végvári Tamás, Békés Itala alakítják. A Rad­nóti Színház 30-án Hans Henny Jahnn Medea című darabját mutatja be Zsótér Sándor rendezésében. Szeptember 29-én a Bagar Színház Stúdiójában Eszenyi Enikő és Milan Mikulčík bravúros játékát, az Ég és nő között című előadást láthatja a közönség. Játékuk révén a férfi-női kapcsolatok legintimebb zugaiba leshetünk be, tizenkét rövid, de kü­lönös történet szemtanúiként. A da­rabot Dodo Gombár rendezte. Az ég és nő között című előadás nem csak a Nyitrai Nemzetközi Színházfeszti­vál programján szerepel. A pozsonyi közönség szeptember 26-án és 27- én este 19 órától láthatja a Stúdió L+S Színházban, 28-án 19 órától pedig a komáromi Jókai Színház vendége lesz a darabbal Eszenyi Eni­kő és Milan Mikulčík. Ég és nő között: minden története humorral, fájdalommal és szerelemmel teli - Eszenyi Enikő és Milan Mikulčík (Tumbász Hédi felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents