Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-20 / 216. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 20. FÓKUSZBAN: A HURRIKÁNOK 3 Trópusi viharrá gyengült az Egyesült Államokat sújtó hurrikán, amely így is jelentős károkat okozott Isabel, a harcias amazon lsabel kézjegye. Észak-Karolina Kitty Hawk városa a hurrikán pusztítása után. (TASR/AFP-felvétel) Eddig összesen tizenhármán vesztették életüket az Isabel névre keresztelt hurrikán pusztítása következtében az Egyesült Államokban. Az Isabel trópusi viharrá gyen­gült, de a vihart kísérő szél se­bessége így is elérte a 110 ki- lométer/órát. Több mint 4,3 millió lakásban szünetelt az áramszolgáltatás és több mint negyedmillióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására. mti-hIr Összesen tizenhármán vesztették életüket a tegnap esti adatok szerint az Isabel névre keresztelt hurrikán pusztítása következtében az Egye­sült Államokban. Észak-Carolina ál­lamban a villamos művek egyik kar­bantartója szenvedett halálos áram­ütést. A szomszédos Virginia állam­ban két ember a forgószél kidöntöt­te fák alatt lelte halálát, hárman- az AP amerikai hírügynökség szerint - a közutakon vesztették életüket. Egyikük Richmondban, az állam fő­városában halt meg, mert az esőzés­től nedves úton elveszítette uralmát a gépkocsija felett. A hurrikán Virgi­niától északra, Maryland államban is halált okozott. A hatalmas erejű szél kidöntött egy villanypóznát, amely egy autóra zuhant. Az Egyesült Államok keleti partvidé­kén pusztító Isabel időközben hurri­kán tropikus viharrá alakult át, kö­zölte a miami Nemzeti Hurrikán Központ. A vihart kísérő szél sebes­sége így is elér a 110 kilométer/órát. A trópusi vihart 63-118 küomé­ter/óra sebességű szélviharok jel­lemzik. Hurrikánnak az ennél erő­sebb szélvihar minősül. A központ szerint az Isabel észak-nyugat felé haladt 32 kilométeres óránkénti se­bességgel, mára várhatóan észak­északnyugat irányába fordult. Az Isabel a szárazföld belsejében to­vább gyengül, de szokatlanul nagy erejű, hurrikánnak megfelelő erős­ségű széllökések várhatók Virginia és Maryland államban. A partvidék hosszában erős hullámverés várható -jelezte a központ az árvízveszélyre figyelmeztetve. George Bush amerikai elnök termé­szeti katasztrófa sújtotta övezetnek minősítette Észak-Carolina és Virgi­nia állam egyes területeit. A döntés- amely szükség esetén a hurrikán sújtotta más államokra is kiterjedhet- lehetővé teszi, hogy a szövetségi költségvetésből támogatást utalja­nak ki a súlyos károkat szenvedett lakosság számára - mutat rá a Fehér Ház. A kormányhivatalok csütörtö­kön és tegnap is zárva tartottak, mi­után az elöntött utak, kidőlt fák és a nagymértékű áramkimaradás kísér­tetvárossá változtatták a fővárost - írta a Reuters brit hírügynökség. A Potomac folyón a heves esőzések kö­vetkeztében 1,8-2,4 méteres víz- szintemelkedés várható. Eddig több mint 4,3 millió lakásban szünetel az áramszolgáltatás és majdnem 300 ezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A főváros­ban és az elővárosokban 300 000 ezer lakás van áram nélkül. Az Amerikai Fogyasztók Szövetsé­gének becslései szerint a mintegy 20 000 szélvihar okozta kár össze­ge elérheti az 500 millió dollárt. Rendkívüli állapotot hirdettek Észak-Carolina, Virginia, Maryland, Nyugat-Virginia, Delaware, Penn­sylvania és New Yersey államokban, valamint a fővárosban. Az érintett területeken menedékhelyek nyíltak, az iskolák zárva tartanak. Ma egy hat évre előre meghatározott névsor szerint, abc-sorrendben nevezik el a hurrikánokat A gyilkos szélörvények bölcsője az óceán GYÚRÓ GYÖRGY Augusztustól októberig nem ritka, hogy egyszerre több trópusi ciklon is megfigyelhető az óceán fölött. A leg­több, egyszerre öt, 1995. augusztus 23-án volt észlelhető az Atlanti-óce­án fölött, egyesek születés közben, mások teljes fejlettségükben, vagy éppen leépülésük során. A feljegyzések szerint először egy ausztrál meteorológus adott sze­mélyneveket a trópusi ciklonoknak a század elején. Állítása szerint azo­kat a politikusokat választotta név­adóul, akik a legtöbbet fáradoztak a térség felvirágoztatásáért. Pletykák szerint viszont éppenséggel nem ro­konszenvezett azokkal, akiknek a nevével e kellemetlen és pusztító légköri jelenségeket felruházta. Ké­sőbb a második világháború alatt a Csendes-óceánon szolgálatot telje­sítő amerikai meteorológusok női néven kezdték emlegetni a trópusi ciklonokat. Az Atlanti-óceánon, így a Karib-tenger térségében is 1950 után a szavak betűzésekor haszná­latos neveket (Able, Baker, Charlie stb.) adták a ciklonoknak, majd 1953-tól az Amerikai Meteorológiai Szolgálat hivatalosan is női neveket kezdett használni. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kérésére 1979-től férfiak is szerepelnek a névadók között. Ma egy hat évre előre meghatározott névsort hasz­nálnak. Innen tudható, hogy a Floyd után a Gert, a Harvey és az Irene következik egészen Isabelig. Külön névsort használnak Ausztrá­liában, az Indiai-óceánon és a Csen­des-óceánon. Az Atlanti-óceán északi medencéjé­ben megfigyelhető hurrikánok egy­től egyig az afrikai partok felől ér­keznek a Karib-tenger és a Mexikói­öböl térségébe. Az autóversenyről ismert szenegáli kikötőváros, Dakar partjaitól néhány száz kilométerre találjuk a Zöld-foki szigeteket. A forró trópusi napsütés hatására fel- melegedő tengerfelszín fölött sokfe­lé keletkeznek hatalmas tornyos go- molyfelhők, és napi program a ki­adós felhőszakadás. Augusztus kö­zepe és október közepe között vi­szont különleges helyzet áll elő. Az északi és a déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zó­na (angol rövidítéssel: ITCZ), va­gyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. Thor Bergeron svéd meteorológus már 1949-ben leírta, hogy a választófelület mentén ke­letkező tornyos gomolyfelhők a passzátszelektől perdületet kapnak, és felhőkarokba, majd felhőörvé­nyekbe rendeződnek. Kedvezőtlen esetben a felhőrendszerbe újabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be. Eric Palmén finn meteorológus 1948- ban kimutatta, hogy erre akkor van a legnagyobb esély, amikor a ten­gerfelszín hőmérséklete nagyobb 27 Celsius-fok-nál. A felhőképző­déskor, vagyis amikor a vízpára ki­csapódik, felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgáshő, az úgyne­vezett latens hő, ami tovább növeli a rendszer energiakészletét, s tovább gyorsul a forgás. Ezzel egy időben a középpontban egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése. Gyors nyo­máscsökkenés esetén trópusi nyo­mási depresszió jön létre, amelyben a forgás sebessége megközelíti a 60 kilométer/órás értéket. Ha tovább­ra is van nedvesség-utánpótlás, ak­kor az örvénylés tovább gyorsul, 60 kilométer/órásnál nagyobb forgási sebesség esetén trópusi viharról be­szélünk. A felhőörvény közben a ke­leties passzátszelekkel távolodik Af­rikától, és félelmetes búgócsigaként pörögve napról napra jobban meg­közelíti Amerika partjait. Hurrikánról akkor beszélünk, ha a szélsebesség meghaladja a 120 km/órás értéket és a középponti nyomás megközelíti a 980 hPa-t. A fejlődést figyelemmel kísérő mete­orológusok ekkor - egy előre kije­lölt táblázat segítségével - nevet adnak a felhőörvénynek, s az im­már megszületett hurrikánt életé­nek további napjaiban ezen a né­ven emlegetik, egészen addig, amíg a szélsebesség és a középpon­ti nyomás ismét át nem lépi a kü­szöbértékeket. A hurrikán bölcsője és éltetője a me­leg tengerfelszín. A szárazföld fölé érve fokozatosan megszűnik a ned­vesség- és ezzel együtt az energia­utánpótlás. Ehhez hozzájárul a fo­lyamatos, felhőszakadás-szerű eső­zéssel járó, valamint az érdes felszí­nen elszenvedett súrlódás miatti energiaveszteség, ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből. E folya­mat viszont napokig is eltarthat. Eközben a ciklon súlyos károkat okoz egy több száz kilométer széles sávban, ahol a tomboló szél min­dent letarol, a szakadatlan esőzés mindent eláraszt. A nedvességtar­talmától és gyilkos energiájától fo­kozatosan megszabaduló hurrikán­ban növekedni kezd a középponti légnyomás, s ismét trópusi viharrá, majd trópusi nyomási depresszióvá szelídülve fejezi be életét. A szerző az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa SAFFIR-SIMPSON-FÉLE SKÁLA A hurrikán a jellemző a tengerszint erőssége szélsebesség emelkedése 1 120-155 km/óra 1-1,5 méter KÁROK: gyenge: kémények dőlnek, faágak törnek, gyenge gyökérze- tű fák, közlekedési táblák kidőlnek, csekély károk a tengerparton és a kikötőkben 2 155-180 km/óra 2-2,5 méter KÁROK: mérsékelt: háztetők felszakadnak, ajtók, ablakok törnek, fa­házak dőlnek össze; a tenger elönti a part menti utakat, a kikötött hajók elszabadulnak 3 180-210 km/óra 3-4 méter KÁROK: erős: tetőszerkezetek szakadnak le, gépjárművek törnek öszsze, nagyobb fák gyökerestől kicsavarodnak; órákig tartó esőzés, jelentős áradások a tengerpart közelében. 4 210-250 km/óra 4-5 méter KÁROK: igen erős: házak roskadnak össze, kőházak falai dőlnek ki, minden fa kidől vagy kitörik; órákig tartó heves esőzés, súlyos áradá­sok akár a tengertől 10-15 kilométerre is, teljes pusztítás a tenger­part menti 10 kilométeres sávban. 5 250 km/óra fölött 5 méter fölött KÁROK: pusztító: Nagyobb épületek, ipari létesítmények is megsem­misülnek, órákig tartó intenzív esőzés, több méteres áradások és tel­jes pusztítás a tengertől 10-15 kilométerre is. Ml A HURRIKAN? A hurrikán szó az indián „Urrikan”, azaz „Nagy Szél” szóból származik. Olyan ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járá­sával ellentétes, a délin vele egyező irányban forgó, több száz kilométer átmérőjű fel­hőörvényt jelez, amely a tró­puson, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, egészen pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között ke­letkezik. E zónára utalva tró­pusi ciklonnak is szokták ne­vezni, de az örvénylés irá­nyát nem számítva semmi­ben sem hasonlít a mi térsé­günkben is előforduló mér­sékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, Ausztráliában willy-willynek nevezik. Isabel műholdtávlatból. A hurrikán ezen a képen még csak közelít a szárazföld höz. (CTK/AP-fel vétel) A legtöbb áldozatot követelő amerikai hurrikán tízes listája: Helyszín* Pusztítás éve Halottak száma 1. Galveston, Texas 1900 8 000-12 000 2. Florida 1928 1836 3. Florida és Texas 1919 600-900 4. New England 1938 600 5. Florida Keys 1935 423 6. Louisiana és Texas 1957 390 7. Északkelet USA 1944 394 8. Louisiana 1909 350 9. Louisiana 1915 275 10. Galveston 1915 275 A legnagyobb károkat okozó hurrikánok Amerikában Név Pusztítás A kár nagysága éve (milliárd dollárban) 1. Andrew 1992 26,5 2. Hugo 1989 7 3. Floyd 1999 4,5 4. Fran 1996 3,2 5. Opal 1995 3 6. Frederic 1979 2,3 7. Agnes 1972 2,1 z 8. Alicia 1983 2 9. Bob 1991 1,5 'iS 10.Juan 1985 1,5 o u_ VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, 24-28 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 06.36-kor - nyugszik 18.54-kor A Hold kel — nyugszik 16.28-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, apad; Medve: 135, apad; Komárom: 150, apad; Párkány: 95, apad. Ma is kedvező ha­tású időjárásra számíthatunk, ennek ellenére a szív- és érrend­szeri megbetege­désekben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A labilis idegrendszerű személyeket és az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti, eset­leg helyenként hányinger is jelent­kezhet. A reumatikus és mozgás- szervi betegségekben szenvedők­nek kedvez az időjárás, valószínű­leg csak enyhébb fájdalmat erez­nek majd. Holnap a maihoz ha­sonló, kedvező hatásokkal szá­molhatunk. Derült, helyenként felhős égbolt vár­ható, komolyabb csapadék sehol sem valószínű. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 25 és 29 fok között alakul, de az ország északi területe­in is legalább 22 fokra számítha­tunk. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 12 és 8 fok közé süllyed. Holnap kelet­ről magas nyomású légréteg érke­zik az ország fölé, de komolyabb változást nem hoz. Derült lesz az égbolt, helyenként enyhe felhősö- désre számítsunk, eső nem valószí­nű. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 24 és 28 fok között alakul. — £2:

Next

/
Thumbnails
Contents