Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-19 / 215. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 19. A molytetveket a szakirodalom a legveszedelmesebb lombkártevők között említi, ellenük nagyon nehéz védekezni Liszteskék már szabadföldön is A molytetveket a szakiroda- lom a legveszedelmesebb lombkártevők között említi. A kertészek liszteskének ne­vezték el testük fehér viaszos bevonata miatt. CSEKES ZOLTÁN A kártevő már a szabadban is meg­él, sőt áttelel. Nyaranta, így idén is tömegesen megjelent minden ker­tészkedő területeken. Kitűnően szaporodik a kultúrnövényeken, például a napraforgón, tökféléken, valamint a széles levelű gyomon, így nem csoda, hogy minden vete­ményeskertben kellemetlenkedik. Ilyenkor ősszel, mikor az idő hűvö­sebbre fordul, a hajtató berendezé­sekbe települ. Egyre többet pa­naszkodnak a kertészek, akik nem­csak üveg- és fólia alatt termeszte­nek uborkát, paradicsomot, papri­kát, hanem szabadföldön is, hogy a rovarok mind több gondot okoz­nak a termesztésben. Az üvegházi molytetű (Trialeuro- des vaporariorum) vagy a dohány- molytetű (Bemisia tabaci) megkü­lönböztetése nagyon nehéz, csak mikroszkóp alatt lehetséges. Az ap­ró rovarok szárnyait - melyek nyu­galmi helyzetben háztetőszerűen csukódnak - és testét lisztharmat- szerű finom por borítja. Szívogatá- suk következtében a leveleken kez­detben sárgás foltok keletkeznek, ezek később összefolynak, az egész levél elsárgul, elhal és lehull. A fer­tőzött növények a tetvek ürüléké­től fényes, cukros bevonatúak - mézharmatosak. A kiválasztott mézharmaton korompenész tele­pedik meg, sötét bevonata csök­kenti a levelek asszimilációs felüle­tét. A növények legyengülnek, nem tudják terméseiket kellően kinevel­ni. így azok piaci értéke csökken, felhasználhatósága romlik. A kár­tevőnek évente 10-12 nemzedéke is kifejlődhet, ezért a kártevő észle­lése után azonnal védekezni kell! Meg kell akadályozni, hogy a nős­tények a levél fonákjára lerakják tojásaikat. (Egy-egy nőstény akár 150-500 tojást is rakhat.) A tojás­állapot 7-10 napig tart, s rendkívül ellenálló a növényvédő szerekkel szemben (megfelelő tojásölő szer még nem áll rendelkezésünkre). A tojásokból kikelt parányi lárva a le­vél fonákján telepszik meg. Ilyen­kor még érzékeny a rovarölő sze­rekre: Actara (0,02%), Diazol 50 EW 0,1 stb. Egy-két nap elteltével a A veszélyes kártevő­ket a tojásrakás előtt kell megsemmisíteni. vedlés után elveszti lábait és a pajzstetűhöz hasonlóan leteleped­ve él. További helyváltoztatásra képtelen, 6-8 napig mozdulatlan lárvaként él, és a rovarölő szerekre sem érzékeny. A lárvának négy fej­lődési fokozata van, a negyedik fo­kozat a nimfa, amely lárvabölcsőt készít. E fejlődési szakaszban 5-6 napig nem táplálkozik, a növény­védő szerekkel rendívül ellenálló! A permetszerek többsége csak a re­pülő egyedeket pusztítja (a lisz­teske esetében ez az össznépesség 1-5%-a), a tojásokban és a levél fo­nákján nagy tömegben a viaszréteg védelme alatt szívogató lárvákban nem sok kárt tesznek. Ebből adó­dóan a védekezés utáni napokban a lepkék ismét nagy tömegben je­lennek meg. Rontja a helyzetet, hogy növekszik a rovarok ellenálló képessége a használt permetszerek többsége ellen, a foszforsav- észterek, karbamátok és pyretroi- dok ellen már észlelhető a rezisz­tencia. így a tenyészidőszak alatt akár 10-15 védekezésre is sor ke­rülhet. E védekezések pedig tovább drágítják a kertészkedést. A lisz­teske jelentős kárt okoz közvetett kártételével is, mivel a tobacco leaf curl és a beet pseudo yellows víru­sok terjesztője. A kifejlett kártevő három nap elteltével megkezdi a tojásrakást. Ebből az következik, hogy a kártevőket a tojásrakás előtt kell megsemmisíteni! Az üvegházakban fóliasátrakban vagy lakásokban kevés természetes el­lensége van, így szinte korlátlanul szaporodik. Néha a természetből berepül az Encarsia liszteske- parazitoid, de a pusztítás ritkán ér el nagyobb mértéket. A molylepkék káros mértékű elsza­porodását főleg a hajtatóházakban csak nagy odafigyeléssel és nehe­zen tudjuk megoldani. Ennek az az oka, hogy a fiatal lárvák csak 1-2 napig érzékenyek a rovarölő sze­rekre. Az imágóknak pedig csak a nagyon kis százalékát tudjuk per- mettel pusztítani. A repkedő, rajzó molytetvek ellen használható: Ac­tara (0,02%) /védekezési idő 7 nap/, Actelic 50 EC (00,2%) /7/, BI-58 (0,1%) /21/, Aplaud 25 WP (0,1%) /14/, Calypso 480 SC (0,02%) /14/, Mospilan 20 SP (0,05%) C/10/, Karate 5 EC (0,04%) /5/, Vaztak 10 SC (0,03%) 5/, Talstar 10 EC (0,2%) /7/ stb. Kifejezetten a lárvákat pusztítja: Nomolt 25 SC (0,1%) /14/, Sanmite 20 WP (0,1%) /7/, Rimon 10 EC (0,05%) /14/. Főleg a Rimon gyakoribb használatát ajánljuk, mivel a kártevő kitin- szintézisképzését két helyen blok­kolja. A kezeléseket ötnaponként időszerű megismételni, annak el­lenére, hogy a permetszer hatása tovább tart. Ajánlatos a szereket cserélgetni a rezisztencia kialaku­lása végett, 16 fok alatt vagy 25 fok felett a perzselés miatt ne per­metezzünk. A termést kizárólag a permetszer csomagolásán feltüntetett élelmezé­si és egészségügyi várakozási idő le­telte után szedhető és fogyasztható! A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Bokor vagy fa alakban nő, termése fehérjében, B-vitaminokban, rézben, vasban, foszforban és a káliumban gazdag A mogyoró termesztésének lehetősége ANDRÁSSY LÁSZLÓ A diófához hasonlóan a mogyoró­bokor (Corylus avellana L.) is egy- laki váltivarú növény. Őshonos Nyugat- és Kelet-Ázsiában, a Bal­kán félszigeten és Észak-Ameriká- ban. Nálunk rendszerint 4-5 m magas bokor, levele szív alakú és érdes. Szélporozta növény, ezért célszerű legalább 2-3 fajtát kiül­A virágzás márciusban, enyhe tél esetén már feb­ruárban is beállhat. tetni, hogy a beporzás biztosabb legyen. Az erdőkben az apró ter­mésű erdei mogyoró vadon nő, vi­szont háztáji termesztésre inkább a nemesített fajták ültetése aján­latos. Az erdei mogyoróbokor a sová­nyabb, köves talajokon is megél, viszont a kultúrfajták humuszos, vízáteresztő talajokat igényelnek. Az árnyékot kevésbé bírja, de fél­árnyékban kitűnően terem. Korai virágzása miatt ne ültessük olyan helyre, ahol a tavaszi fagyok gya­koriak. Nemes mogyorófajtáink jó tulajdonságait csak ivartalan sza­porítással lehet fenntartani. A mogyoró a tövénél erős vesszőket (sarjakat) nevel. A gyökér nélküli sarjakat az anyabokor tövében ősszel vagy kora tavasszal 30-35 cm magasan laza földdel feltöltö­getjük. A földkupacban ezek meg­gyökeresednek. Azokat a tősarja- kat, amelyek az anyanövényen már gyökeret hoztak, az anyabo­korról leválasztva, gyökereit visz- szametszve erősítő iskolába ültet­jük. Itt 2-3 év alatt kiültethető bokrokká fejlődnek. Ültetésre leg­megfelelőbbek a 2-3 évig iskolá­ban nevelkedett, jó gyökérzetű 40-50 cm-es törzsű bokrok. A mo­gyorót 6x3 vagy 6 x 4 m sor- és tőtávolságra telepítjük. Az ültetési évet követő tavaszon a koronavesszőket felére vissza­metsszük. Ugyanígy teszünk a második és a harmadik évben is. Igyekezzünk nyitott katlan alakú bokrot kinevelni. A kiültetett bo­korból azonban nevelhetünk ala­csony törzsű mogyorófácskát is. Ebben az esetben válasszuk ki a legalkalmasabb vesszőt, amelyet 1-1,5 m magasságban visszamet­szünk. A további években a felső oldalvesszőkből koronát neve­lünk, a többi vesszőt pedig eltávo­lítjuk. Nagyon fontos a mogyoró metszésének időpontja. Legalkal­masabb erre a szedés utáni szep­tember végi, október elejei idő­szak. Tavasszal visszavágni a mo­gyorót nem ajánlatos, mivel na­gyon korán rügyezik. Bármelyik nevelési módot választjuk, fontos, hogy a növény belül is szellős és világos legyen, a napfény a bokor vagy a fa belsejébe is behatolhas­son. Ezért 2-3 évente el kell távolí­tani a növényről mindazokat a száraz gallyakat, tősarjakat, ame­lyek a bokor fejlődését akadályoz­zák. A virágzás tavasz legelején márci­Az ültetési évet követő ta­vaszon a koronavessző­ket felére visszavágjuk. usban, sőt enyhe időjárás esetén már februárban is beállhat. A ter­més összenőtt rojtos levélburok­ban ülő makk, amely lehet göm­bölyű, kúposán gömbölyű vagy megnyúlt hengeres kúp alakú ke­mény héjú. Bele húsos, kellemes, édeskés ízű, olajtartalma bőséges. A mogyoró általában a harma­dik-negyedik évben kezd terem­ni, és akár negyven évig is elél. Termése nyár végén, szeptember- ben-októberben érik. Az érettség fokát a levélburok (ko- páncs) sárgulása határozza meg. A túl korán szedett mogyoró érté­keden, magja összeszárad. A termést lerázzuk és összegyűjt­jük, félárnyékban kiterítve érlel­jük. A mogyoró aránylag rend- szertelenül termő növény, 1 bo­korról megközelítőleg 1-3,5 kiló- nyi termést takarítunk be. A mo­gyoró gazdag esszenciális zsírsa­vakban, amelyek létfontosságúak a szövetek zavartalan növekedé­séhez és fejlődéséhez. Fogyasztásával a vegetáriánusok sok olyan tápanyaghoz is hozzá­juthatnak, amelyeket az ember hagyományosan állati táplálékok­ból vesz fel. Ezek közé tartozik a fehérjéken kívül a B-vitaminok többsége, a réz, a vas, a foszfor és a kálium. A szerző agrármérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony szeptember 18-án Komárom szeptember 17-én Zselíz szeptember 17-én Rimaszombat szeptember 17-én Losonc szeptember 18-án sárgarépa 20 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 10-15 Sk/kg petrezselyem 22-25 Sk/kg 30 Sk/kg mm is sk/cs mm 36-38 Sk/kg 24-35 Sk/kg burgonya 11-14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 9-10 Sk/kg 6-8 Sk/kg tojás 3,10-3,30 Sk/db 2,60-3,20 Sk/db mR 2,50 Sk/db jmi 3,00 Sk/db 2,70-3,00 Sk/db paprika 14-28 Sk/kg 10-16 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15-18 Sk/kg 10-26 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 4-8 Sk/db 6 Sk/db ■ v, :J|20 Sk/kg 13 Sk/db zeller 25-28 Sk/kg 6-8 Sk/db 5 Sk/db 25 Sk/kg 10 Sk/db káposzta 12-14 Sk/kg SHHi * Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg BBgal 6-7 Sk/kg szilva 30-36 Sk/kg 16 Sk/kg 15 Sk/kg 35 Sk/kg X paradicsom 14-24 Sk/kg 16 Sk/kg 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15-30 — sárgadinnye 20-22 Sk/kg 16 Sk/kg X 20 Sk/kg 16 Sk/kg görögdinnye 10-12 Sk/kg My 6 sk/kg 1 12 Sk/kg 8-9 Sk/kg szőlő 34-45 Sk/kg 25-30 Sk/kg X X 18-48 Sk/kg kukorica 6-10 Sk/db 5-6 Sk/db X X őszibarack 38-68 Sk/kg 26 Sk/kg X 35 Sk/kg X A termesztő berendezések belső fertőtlenítése Talajlakó károsítok __________Agrárvilág CS EKES ZOLTÁN A hajtató berendezésekben a nö­vényvédelmi munkák már akkor elkezdődnek, mikor a növény még nincs elvetve. Hatványozot­tan érvényes ez ott, ahol rendsze­res hajtatás folyik és a veszélyes károsítok szaporító képletei már olyannyira elszaporodtak, hogy belepik a termesztő berendezések falait és megfertőzik a szaporító edényeket is. A felgyülemlett fer­tőző anyag megsemmisítése érde­kében a kultúraváltás vagy a ter­més betakarítás után célszerű el­végezni a belső fertőtlenítést és a talajfertőtlenítést. Évente lemosásszerűen ajánlatos lepermetezni a termesztő beren­dezések falait, tartóberendezése­it, szaporító ládáit stb. Erre a cél­ra nagyon alkalmas a Hortipur B A speciális fertőtlenítő­szerek a gombák és a ví­rusok ellen is hatnak. (0,5-4%) és a Hortipur Q (0,5-0,2%) speciális fertőtlenítő­szer, amely nemcsak a gombák, de a vírusok ellen is hat és a zöld bevonatot képező algásodást is megszünteti. A hajtató berende­zésekben a legtöbb növénykáro­sodás a termesztő berendezések talajával kapcsolatos. Ennek az oka, hogy az intenzív termesztés során felszaporodnak a talajban fertőzést kiváltó kórokozók. Ahol a .talaj cseréjére nincs lehetőség, ott egyre több a káros növényma­radvány, a kártevő és a gyommag a talaj felső 20-30 cm-es rétegé­ben. Ez a veszélyezettség évről évre növekszik, és a 3-4 évtől kez­dődően talajfertőtlenítés nélkül - különösen fóliaházakban már nem lehet gazdaságosan termesz­teni. A szakszerűen végrehajtott talajkezeléssel a következő káro­sítok ellen lehet sikeresen véde­kezni: egyes talajlakó gombaféle­ségek, mint pl. a fehérpenészes rothadás, palántadőlés és herva- dásos betegségek; a kártevő álla­tok közül a fonálférgek, meztelen csigák, lótücskök, drótférgek, pa­jorok stb.; a legtöbb magról kelő gyomnövény; a vírusos betegsé­gek közül a talajban is fennmara­dó dohánymozaik vírus. A fertőtlenítés csak gondos talaj­előkésztés esetén lehet sikeres. Ahhoz, hogy a gázosodó Basamid Granulát hatóanyaga a kezelendő réteget alaposan át tudja járni, a talajnak aprómorzsásnak és nyir­kosnak kell lennie. A száraz, rö­gös vagy túlnedvesített talajban nincsenek meg a feltételek a jó hatáshoz. Jó tudni: minél maga­sabb a hőmérséklet, annál inten­zívebb a talajba jutott szerek pá­rolgása. Az 5 fok alatti talajhő­mérsékleten fertőtleníteni már nem célszerű, mert nincs gázoso- dás. A granulátumot egyenlete­sen az előkészített talaj felületére kell szórni, majd rotációs kapával 12-15 cm-re bedolgozni. A vegy­szer a talajhőmérséklettől függő­en fejtik ki hatását. Az 5 fokos ta­lajhőmérsékletnél 30 nap, a 18 foknál csak 7 nap. A behatolási idő elteltével rotációs kapával új­ra 1-2 alkalommal szellőzetni kell a talajt. Az újravetés időpontját próbavetéssel (kitűnő erre a zsá­zsa vagy salátamag) állapítjuk meg. Az istállótrágya csökkenti a fertőtlenítőhatást, ezért közvetle­nül a fertőtlenítés előtt és utána ne trágyázzunk. Nyár végén, ősz elején időszerű kerti munkák A termő diófákat is időnként metszeni kell CSANDA PÉTER A termő diófák metszését még a közelmúltban is sokan ellenezték. Pedig ez a gyümölcsfaj jól tűri a metszést, és rendszerint a vasta­gabb ágak eltávolításakor kelet­kező sebeket is jól begyógyítja. Feltéve persze, hogy jókor és szakszerűen avatkozunk be, tehát nem hagyunk ágcsonkokat, „fo­gasokat”. A diófák általában szabályos ala­kú koronát nevelnek és nem na­gyon igénylik a fűrészt meg a metszőollót, néha mégis kényte­lenek vagyunk beavatkozni az életébe. Leggyakrabban azért, hogy eltávolítsuk a túl alacsonyan elhelyezkedő, a közlekedést ne­hezítő, esetleg beteg vagy sérült ágakat. Vigyázat, fáink nem tűrik a tava­szi csonkítást, mert az egyre na­gyobb gyökérnyomás hatására a sebeken keresztül könnyen „elvé­rezhetnek”. Ebből következik, hogy ha feltétlenül be keik avat­koznunk a fa életébe, akkor erre augusztus végén vagy szeptember elején szánjuk el magunkat. Ilyenkor már szinte minimumra csökken a gyökerek felszívó tevé­kenysége, könnyezéssel a fa keve­sebb tápanyagot veszít. Viszont a tél beálltáig még ele­gendő idő áll rendelkezésére a se­bet beforrasztó paraszövetek ki­alakításához, az okozott sebek le­zárásához. Ugyancsak augusztus legvégén vagy az ősz elején lehet „megszabadítani” a diófákat az elhalt, száraz ágaktól. A rendsze­res ápolást diófáink intenzív nö­vekedéssel, jó megújulással és bő hozammal hálálják meg. A szerző kertészmérnök MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,421 Lengyel zloty 9,157 Angol font 59,340 Magyar forint (100) 16,169 Cseh korona 1,267 Svéd korona 4,595 Dán korona 5,576 Szlovén tollár (100) 17,610 Japán ien (100) 31,746 Svájci frank 26,613 Kanadai dollár 26,919 USA-dollár 36,775 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,25-42,55 35,43-37,83 1,24-1,30 15,15-17,15 OTP Bank 40,31-42,42 35,60-37,57 1,24-1,30 15,55-16,75 Postabank 40,27-42,57 35,42-38,14 1,24-1,30 14,37-17,97 Szí. Takarékpénztár 40,29-42,26 35,79-37,62 1,23-1,30 15,50-16,96 Tatra banka 40,32-42,48 35,69-37,59 1,24-1,30 15,51-16,79 UniBanka 40,35-42,41 35,74-37,57 1,24-1,30 14,54-15,51 Általános Hitelbank 40,30-42,46 35,70-37,60 1,23-1,31 15,25-17,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents