Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-18 / 214. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 18. Roma est a Márai Stúdióban . Kassa. Roma est lesz holnap a Thália Színház Márai Stúdiójában, ahol az ózdi roma önkormányzat jóvoltából és Szerencsés János kassai magyar konzul védnöksége alatt színes műsor váija az érdeklődőket. Lesz szavalat, hegedűszó, irodalmi színpad, divatbemutató, rockzenekar, sőt az ózdi zeneiskola barokk fúvósegyüttese is bemutatkozik. Az előtérben ráadásul ózdi pékek süteményeit csodálhatják és kóstolhatják meg a nézők. A szervezők szerint magyarországi romák együttműködési lehetőségeket keresnek Kassán a kultúra területén, ennek első lépése a holnapi est, amely 17.30-kor kezdődik, (juk) Szivarfüstben - könyvbemutató Párkány. Béla von Goffa (Hajtman Béla): Szivarfüstben című kötetét mutatja be Németh Zoltán irodalomkritikus ma 19 órától a Cse- madok székházában. A bemutató után a szerző a helyszínen dedikálja könyvét. Közreműködik: Buchlovics Péter, (m) Zorba, a görög Dunaszerdahelyen N Dunaszerdahely. Ma 19 órai kezdettel a kassai Thália Színház társulata a Városi Művelődési Központban bemutatja a Zorba, a görög című drámát, a híres Kazantszakisz-regény színpadi változatát. Jegyek helyben, a pénztárban kaphatók, (v) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Zorba (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 11, 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chicago (amerikai-kanadai) 16 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 18, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 13.20, 14.20, 15.20, 16.10, 17.10,18.10,19,20,21,21.50 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 14.15, 16.25, 18.35, 20.45 Hasrapacsi (cseh) 13.30, 16.05, 18.45, 21.20 Túl mindenen (amerikai) 13.05, 15.15, 17.30, 19.45, 22 A Mindenöó (amerikai) 14.10,16.20,17.45,18.30,19.55,20.40,22.05 KASSA TATRA: A csendes amerikai (amerikai) 16,18 Equüibrium (amerikai) 20 CAPITOL: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 17, 20 ÚSMEV: Pokolba a szerelemmel (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: A patkányfogó (cseh) 19.30 VÁGSELĽYE - VMK: Puskaporos hordó (jugoszláv) 20 PÁRKÁNY-DANUBIUS: Lara Croft: Tomb Raider 2-Az élet bölcsője (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Kóla, puska, sült krumpli (amerikai) 16.30 A diktátor (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pinocchio (olasz) 16.30 Az olasz meló (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Boldog Születésnapot! (magyar) 15,17.30,19.45 Darkness - A rettegés háza (amerikai-spanyol) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Doktor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A fülke (amerikai) 20.15 Az igazság órája (amerikai) 20 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14, 16.45, 19.30 A Minden6ó (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Miről álmodik a lány (amerikai) 14.15, 18.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.15, 16, 18 Terminátor 3.-A gépek lázadása (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Holnap: rendhagyó lemezbemutató Komáromban Póttá Géza a RÉV-ben ELŐZETESÜNK Komárom. Magyar és szlovák népdalokat, műdalokat, cigánynótákat, könnyűzenei slágereket és filmzenéket hallgathat bárki, aki ellátogat holnap 19.30-kor a komáromi RÉV - A magyar kultúra házába. Akik mindezt tolmácsolják: Póttá Géza abaújszinai cigányprímás és zenekara. A széles repertoár sokakban azt az érzést keltheti, hogy össze nem férő zenei stílusok kavalkádjával találkozhatunk a CD-n és a pénteki koncerten. Ez még sincs így. Póttá Géza azon cigányzenészek egyik utolsó képviselője, akiknek legfőbb jövedelmük a zenéléstől függött: minél jobban ki tudták szolgálni megrendelőik igényeit, annál többször hívták őket. így bővült idővel fokozatosan a repertoár akár rádióból átvett slágerekkel, melyeket a zenész zseniális stílusérzékével átalakít, kidíszít vagy cigány szöveggel énekel. És mindehhez egy csodálatos előadásmód párosul. „Olyan dallamok ezek, melyeket a cigányok magukénak éreznek és tartanak...” - írja Árendás Péter. Holnap a Duna TV Indul a nap című reggeli műsorában is bemutatkozik Póttá Géza, aki idén a Magyar Köztársaság Népművészet mestere kitüntetését vehette át a magyar parlamentben. Ezért is lehet érdekes az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes és a RÉV szervezésében bemutatásra kerülő népzenei lemez. Ugyanezzel a koncerttel lép fel a zenekar szombaton a XTV. Országos Szezonnyitó Táncházi Mulatságon Budapesten a Fővárosi Művelődési Házban (FMH). Póttá Géza (Fotó: ISZMT) A Magyar Intézetben is látható kiállítás az Illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja kísérőrendezvényeként Kortárs magyar illusztráció Az illusztráció a szöveg és az illusztrátor lelkének találkozása (Horváth Árpád felvétele) Az illusztráció a művész számára szellemi találkozás lehet Dantéval, Arany Jánossal, Verne Gyulával, Ady Endrével, Nagy Lászlóval... A Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetében október 31- éig tekinthetik meg az érdeklődők a Kortárs magyar illusztráció című kiáUítást. HORVÁTH ERIKA A kortárs magyar illusztrátorok munkáiból készült válogatás a szlovák fővárosban immár tizenkilencedik alkalommal megrendezett Illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléjához kapcsolódik. Az Illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja idején a szlovák főváros az illusztrátor szakma központjává válik. A képzőművészeknek ez a rendezvénysorozat lehetőséget ad a megmérettetésre, az összehasonlításra, az eredmények felmutatására az egyes országok között, s mindenki megtudhatja, hol tart ma a szakma, mit is ért el az elmúlt időszakban. A Magyar Illusztrátorok Társasága már második alkalommal állítja ki tagjainak munkáit a Magyar Intézetben. A tárlatot Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke nyitotta meg. A magyarországi illusztrátoroknak sokáig nem volt szervezetük, miközben külföldön virágzik e műfaj. Egyes neves grafikusok és illusztrátorok előbb voltak tagjai külföldi illusztrátor társaságoknak és szövetségeknek, mint a magyarnak. Ez az állapot az illusztráció sajátos magyarországi helyzetéből fakadt, hiszen nem vállalta fel igazán sem a képgrafika, sem az alkalmazott grafika, így a műfaj sokáig perifériára szorult. A Magyar Illusztrátorok Társasága tíz évvel ezelőtti megalakulása óta számos hazai és nemzetközi kiállításon és rendezvényen vett részt. Eddig a társaság 35 magyarországi, 44 nemzetközi kiállításon, szakmai programon szerepelt, tevékenységéről 70 tanulmány, újságcikk jelent meg. A kiállítások és szakmai programok nagy száma is jelzi, hogy a társaság az elmúlt időszakban aktívan tevékenykedett. Eddigi szerepléseinek köszönhetően nemzetközileg elismert külföldi illusztrátorok is szívesen bekapcsolódnak a társaság programjaiba. így e jelenlegi kiállításon is szerepel a németországi születésű, de Angliában élő Axel Sheffler, aki tiszteletbeli tagja a Magyar Illusztrátorok Társaságának. A kiállításon egyebek között megtekinthetőek az olasz Giovanni Manna, a japán Hitomi Endow, Janko- vics Marcell, Rényi Krisztina, Vida Győző és még számos ismert magyar illusztrátor munkái. A pozsonyi közönség előtti bemutatkozást a magyar illusztrátor szakma ünnepeként jellemezte Sárkány Győző. A rajz nemcsak kifejezője az írott szövegnek, hanem az is feladata, hogy olyasmit tárjon fel, láttasson meg, amire a szó már nem képes, de a kép sugárzása révén közvetíteni tud. Az elmúlt években a hosszadalmas, igényes -*nunka eredményeként nemzetközi mércével mérve is értékes gyermekkönyvek születtek. Köszönhető ez annak a Magyarországon bevált műhelymunkának, amikor is az író, az illusztrátor, a kiadó, a könyvtervező és a nyomda talált egymásra, és alkotott egységes művet. Ennek jó példája Rényi Krisztina könyve, mely idén jelent meg a Móra Kiadó gondozásában. Remélhetőleg a jövőben is folytatódik majd ez a megkezdett műhelymunka, amely példaként is szolgálhat a többi magyar és a határon túli gyermekkönyvkiadók előtt, hogy érdemes összefogni az illusztrátor szakmának és a kiadónak, és létrehozni jó, szép és világviszonylatban is színvonalas gyermekkönyveket. KÖBE ZÁRT EMLÉKEK A Szent Márton-szélcesegyház BROGYÁNYI MIHÁLY LŐRINCZ ADRIÁN A számtalan fontos, Pozsonyban lejátszódott történelmi esemény közül kétségtelenül koronázó városi rangra emelése volt az, amely európai viszonylatban is ismertté tette. Hogy mikor és miért kapta a város ezt a megtisztelő rangot, arról már írtunk. A koronázás helyszínének, a Szent Márton-székesegyháznak viszont lényegesen több kultúrtörténeti értéke van, mint amennyit a történelmi, illetve művészettörténeti tárgyú könyvek felsorolnak. A székesegyház a város fő plébánia- templomaként keletkezett; elődje a Várban található, Szent István király által alapított, a Legszentebb Megváltónak szentelt templom, míg a mai székesegyház helyén a XIII. században emelt román stílusú építmény állt. Ez a lakosság számának rohamos növekedésével szűkösnek bizonyult, ezért a XIV. század elején Pozsony népe a templom körülépíté- sébe fogott. Ez szó szerint értendő, hiszen a kisebb templomot csupán akkor bontották le, amikor a köré épült nagyobbnak a falai fel voltak húzva. Érdekes módon a székesegyház a város védelmi rendszerének is a részévé vált, hiszen falai beleolvadtak a várost védő falakba, ami Európában egyedülállóvá tette. Építéséből a prágai Szent Vitus-, illetve a bécsi Szent István-székesegyház mesterei is kivették részüket; talán ennek is köszönhető, hogy szinte valamennyi, akkor ismert stílusjegyeit magán viseli. Fokozottan érvényes ez belső kialakítására; az avatatlan szemlélő is észreveheti, hogy ahány kapu, ablak található az építményen, az szinte mind más stílusban lett kialakítva. Tizennyolc méter magas, a gótika utolsó szakaszát idéző szentélyének építését maga Mátyás király is támogatta - nem csak eszmeileg, hanem csengő aranyakkal is. Hiába, akkoriban más idők jártak... A székesegyház legrégebbi, északi kapuja helyén egykor Szent Anna kápolnája állott. A másik, be nem fejezett déli kapu a gótika legkésőbbi szakaszából származik, és az ismert bécsi építőművész, Anton Pilgram alkotása. Érdekes, hogy az általa alkalmazott formaelemek még gótikusak, ám a felfogás már reneszánsz. A korabeli szokásoknak megfelelően, a székesegyház közvetlen környéke is temetőként szolgált. Míg a szegények csak a templomtól távolabb, a gazdag polgárok pedig hozzá közelebb, a „bennfentesek” akár a székesegyházban, illetve az alatta kialakított kriptarendszerben is temetkezhettek. A plébánosok, illetve mecénások porhüvelyein kívül a székesegyház mélyében helyezték el Alamizsnás Szent János földi maradványait is, melyet maga a török szultán ajándékozott Corvin Mátyásnak. Az egyik katakombában négy, mesterien megmunkált rézkoporsó található, hercegprímási címerekkel és jelvényekkel díszítve. Ezekben Esterházy Imre, Csáky Miklós, Barkóczy Ferenc, illetve Batthyány József hercegprímások, esztergomi érsekek földi maradványai porladnak. Ugyanebből a katakombából került elő az az átlőtt üvegkoporsó is, mely ma is oly sok találgatás tárgyát képezi - ebből tűnt el ugyanis 1944-ben Anton Hlinka holtteste, s a mai napig sem került elő. Míg a történelem viharai és a háborúk nem pusztították el a székesegyházat, belseje nem tudott ellenállni a művészettörténészek .jóindulatú” reformjainak. 1896-ban például regotizálták: a reneszánsz, barokk, rokokó építményeket oltárokat elpusztították. Az 1960-as években eltávolították a neogótikus berendezést is, a stílusegység megőrzőse érdekében. E korszaknak állít szomorú emléket az egyik oldalhajóban elhelyezett, csonka állapotában is fenséges lovas szobor, mely a köpenyét ketté hasító, annak egyik felét a koldusnak nyújtó Szent Mártont nem római centurióként, hanem magyar nemesi ruhában, lovon ábrázolja, arcvonásait Esterházy Imre érsekről mintázva. Ló az oltáron? Pogány magyar szokás! - vélhették a „reformátorok”, amikor „nagy művüket” véghez vitték. Álljon itt még néhány kultúrtörténeti adalék: a székesegyházban található Pázmány Péter epitáfiuma, valamint a Felvidék felemelkedése terén oly sok érdemet szerzett Pállfyak családi kriptája. A XIX. század 30-as éveiben megfordult itt Beethoven is, majd Ferenc József királlyá koronázása alkalmával maga Liszt Ferenc vezényelte itt az erre az alkalomra komponált Koronázási miséjét (megjegyzendő: a Szent Er- zsébet-oratóriumot szintén Pozsony nemes városa számára írta). A kevésbé ismert, ám tehetséges zeneszerző, gróf Zichy Géza Szent Erzsébet legendája című zeneművét szintén a székesegyházban mutatták be. 1618-ban a reformáció híres prédikátora, Alvinczy Ferenc intézett dörgedelmes beszédet nyájához e falak között; ő tűzette ki a kakast is a templom tornyára, mely a mai napig ott áll. Bizonyos Pray György, a jezsuita gimnázium tanára a dóm tornyának levéltárában találta meg a XVIII. század végén a később róla elnevezett kódexet, mely a „Halotti beszéd és Könyörgés”-t tartalmazza. Végezetül pedig: ha hihetünk a legendának, Erkel Ferencet a székesegyház harangjainak kongása ihlette Himnuszunk zenéjének megírására. Úgy nézzünk hát fel az arany korona ékesítette székesegyház tornyára... Koronázás a Szent Márton-székesegyházban „ (Könözsi István felvétele)
