Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-18 / 214. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 18. Elnökválasztás, harmadszor Belgrad. Szerbiában egy év leforgása alatt immár harmadszor tartanak elnökválasztást. Natasa Micsics parlamenti elnök, aki ideiglenesen ellátja a köztársasági elnöki teendőket is, november 16-ra írta ki az újabb szavazást. Szerbiában tavaly szeptem- berben-októberben tartottak két elnökválasztási fordulót, illetve december 8-án került sor a megismételt választásra, amely ugyancsak érvénytelen volt az alacsony részvétel miatt. (MTI) Nácivadászat Ausztriában Becs. Utolsó esély elnevezéssel nácivadász akciót indított Ausztriában a jeruzsálemi Simon Wiesenthal-központ. Az akció megindítását Efraim Zuroff, a jeruzsálemi központ vezetője jelentette be az osztrák fővárosban, miután találkozott Dieter Böhmdorfer igazságügy-miniszterrel, aki teljes együttműködést ígért a központ kezdeményezéséhez. Zuroff egy listát adott át, amelyen 47 olyan feltételezett háborús bűnös neve szerepel, aki feltehetően Ausztriában él. A jeruzsálemi intézet tízezer dollár pénzjutalomban részesíti azt, aki náci háborús bűnös felderítéséhez és elítéléséhez vezető információval szolgál. (MTI) Japánellenes kínai petíció Peking. Több mint egymillió kínai írta már alá azt az internetes kezdeményezést, amely kártérítést követel Japántól a thásodik világháború idején Kínában elásott vegyi fegyverek okozta károkért. 1945 óta több mint kétezer kínai halálát vagy egészségügyi károsodását okozták azok a vegyi fegyverek, amelyeket az országból kivonuló japán hadsereg hagyott maga után - jelentette a China Daily. Legutóbb augusztusban történt haláleset, miután a földbe rejtve öt darab második világháborús, mustárgázt tartalmazó fémhordóra bukkantak egy építkezésen. Negyvenen kórházba kerültek. (MTI) Wesley Clark az elnöki székért Washington. Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok hivatalosan bejelentette, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségének megszerzéséért a 2004. évi amerikai elnökválasztásra. Clark bejelentése a CNN hírtelevízióban hangzott el. Az 58 éves hivatásos katona 1999-ben, a koszovói háború idején a NATO európai erőinek főparancsnoka volt. Wesley Clark - a Pentagon korábbi fő katonai tervezője - ahogyan a többiek is, elsősorban az iraki háborúval és az amerikai gazdaság romló állapotával szembesítené a jelenlegi elnököt,George Busht. (MTI) A szakértők szerint a Koszovóban a szerbeket bombázó Clark egy kicsit későn jelentkezett, bár nem esélytelen (TASR/AFP) Rendkívüli állapotot és riadókészültséget rendeltek el a hatóságok Észak-Carolinában és Virginiában Kiürítették a kikötőket is ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Több mint százezer embert szólítottak fel otthonaik elhagyására a hatóságok kedden este az Egyesült Államok keleti partvidékén, amint egyre közeledett az lsabel hurrikán. A tegnapi előrejelzés szerint a vihar - bár némileg csökkent az ereje - várhatóan 170 küométeres széllel és 2-2,5 méteres vízárral ér partot ma Virginiában és Észak-Carolinában. Szakértők szerint az Isabel - a legerősebb - ötös kategóriájú vihar, jóllehet jelenleg csak második kategóriásnak számít 169 kilométer per órás sebességűre mérséklődött szeleivel. A meteorológusok úgy vélik, a vihar felerősödik majd, amikor partot ér, ebben közrejátszhat a Golf-áramlat melegebb vize is. A CNN szerint egy kettes kategóriájú hurrikán általában két-két és fél méteres vízszintemel- kedéssel érkezik. A hurrikán kedden este - közép-európai idő szerint tegnap hajnalban - körülbelül 917 kilométerre volt Észak-Carolina partjaitól, és körülbelül 13 kilométer per órás sebességgel közeledett az amerikai partokhoz. Érkezését mára jelezték, de már tegnap is heves, tarajos hullámok ostromolták a szárazföldet Észak-Carolinánál és Virginiánál. A két államban rendkívüli állapotot vezettek be, a rendőrséget, a tűzoltóságot és a mentőegységeket legmagasabb riadókészültségbe helyezték. A viharra Washingtonban is készültek, a hatóságok alapvető élelmiszerek, ivóvíz, gyertyák és tartalék elemek beszerzését ajánlották a lakosságnak. A legnagyobb veszélyben azoknak embereknek az élete és otthona van, akik a Dare megyei Outer Banks alacsonyan fekvő part közeli szigetein élnek. A hatóságok otthonaik elhagyására kötelezték az itt élő több ezer embert, akik deszkákkal borítják be házaikat, hogy a lehető legkevesebb kár étje őket. A hadsereg is mozgósított. Az atlanti flotta hajói egymás után, 10-15 percenként hagyták el a virginiai Norfolkban és a New Jersey-i Earl- ben lévő bázisaikat. Csak a mozgás- képtelen vagy javítás alatt lévő hajók maradtak a kikötőkben, így például az Eisenhower és a Truman repülőgéphordozók, de ezeket is a kikötők biztonságosabb részeire vontatták, és igen erősen rögzítették - közölte az amerikai haditengerészet. A közelben fekvő Oceana haditengerészeti támaszpont F-14-es és F/A-18-as vadászgépeit is távolabbi bázisokra helyezték át. Az 1999 óta példa nélkül álló mozgósítás dollármilliókba került, ám ha a hajók a dokkokban maradnak, jóval nagyobb károkra lehetett volna számítani. 1999-ben a Floyd hurrikán csapott le az USA keleti partjára, csak Észak-Carolinában 6 milliárd dolláros kárt okozott, és. 52 emberéletet követelt. (MTI, TASR) Az evakuálás előtt az emberek bedeszkázták házaikat (TASR/AFP-felvétel) Önkritikát gyakorolt az amerikai főparancsnok - Szaddámnak aligha volt köze 2001. szeptember 11-hez Az USA beismeri a hibákat London/Washington/Bagdad. A szövetségesek előzetesen sok mindent hibásan mértek fel abból, amivel a háború utáni Irakban szembesültek - ismerte be Ricardo Sanchez, az iraki megszálló erők amerikai főparancsnoka. Donald Rumsfeld szerint semmi sem bizonyítja, hogy Szaddámnak köze lett volna a 2001. szeptember 11-i terrormerényle- tekhez. MTFÖSSZEFOGLALÓ Ricardo Sanchez altábornagy a tegnapi The Timesban közölt nyilatkozatában kijelentette: a szövetségesek hatalmas előrelépést értek el Irak újjáépítésében, de jobban is felkészülhettek volna a feladatra. Sanchez szerint a koalíciós hatalmak több esetben hibás feltételezésekből indultak ki, nem rendelkeztek elégséges szakértelemmel a térségre-vonatkozóan, és nem voltak felkészülve arra sem, hogy milyen mértékben omlik össze az iraki infrastruktúra. A helyiekkel jobb kommunikációt kellett volna kiépíteni, és több arabul tudó, a helyi viszonyokat ismerő szakember kellett volna az iraki ellenállás feltérképezéséhez - mondta az amerikai parancsnok. Az altábornagy - utalva arra a súlyos incidensre, amelyben amerikai katonák a múlt pénteken tévedésből tíz iraki rendőrt lőttek le - azt mondta: a szövetségeseknek javítaniuk kell az együttműködést az iraki rendőrséggel. Sanchez elismerte, hogy az irakiak „kultúrájuk, az általuk vallott értékek” alapján rendre megbosszulják, ha szövetséges katonák valamely hadművelet közben véletlenül megölnek valakit családtagjaik közül. A tábornok szerint a szövetségesek most már nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy „üyen hibák esetén megfelelő módon foglalkozzanak” az érintett családokkal. Elismerte azt is, hogy alábecsülték az iraki infrastruktúra várható összeomlásának mértékét. Azt nem várták, hogy az iraki hadsereg egyszerűen eltűnik, és azt sem, hogy a politikai és gazdasági rendszerek leállnak. Elmondta: a szövetségeseket naponta átlagosan 15 támadás éri, és a koalíciónak kevés információja van arról, hogy e támadások mögött milyen mértékű szervezettség van. De a gerillahadviselés túl csekély kiterjedésű ahhoz, hogy veszélyeztethetné az iraki küldetést. Semmi bizonyíték nincsen rá, hogy Szaddám Húszéin volt iraki elnök szerepet játszott a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekben - jelentette ki Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig az ABC televízió kedd esti hírműsorában leszögezte, hogy a kormány sosem vádolta Szaddámot a terrortámadások irányításával. Egy felmérés szerint az amerikaiak csaknem 70 százaléka véli úgy, hogy a volt iraki elnöknek személyesen is köze lehetett szeptember 11-hez. Az ellenzéki demokraták azzal vádolják a kormányt, hogy hamis benyomást keltve gerjesztették ezt a hiedelmet. Rice asszony kijelentette: a kormány csupán annyit mondott, hogy Szaddám terroristák támogatásával, kiképzésük segítésével veszélyt jelentett a térségre, ahonnan szeptember 11. is kiindult. George Bush amerikai elnök és a kormány tagjai a háború előtt azzal vádolták a volt iraki elnököt, hogy kapcsolatokat ápol az al-Kaida terrorszervezettel. Az elnök tavaly szeptemberben úgy fogalmazott, hogy a terrorizmus elleni háborúban nem lehet megkülönböztetni az al-Kaidát Szaddám Huszeintől. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, Rumsfeld sajtóértekezletén nyitott kérdésnek nevezte, hogy lesz- e további 10-15 ezer külföldi katona, összeáll-e Irakban a Washington által szorgalmazott harmadik többnemzetiségű hadosztály, amely „valamelyest csökkentené az amerikai katonákra nehezedő nyomást”. Hat állítólagos amerikai és két brit személyt tart őrizetben az amerikai haderő a bagdadi Abu Graib börtönben. Azzal gyanúsítják őket, hogy szerepet játszottak a szövetségesek elleni támadásokban. Ez az első eset, hogy az amerikai haderő nyugati személyeket vesz őrizetbe gerillatámadásokban való részvétel gyanújával. Az ületőket a katonai hírszerzés fülelte le. Az iraki átmeneti kormányzótanács gyorsítja az adminisztráció megtisztítását a Szaddám-rendszer egykori támogatóitól; megtiltotta például, hogy a Baasz Párt egykori egyszerű tagjai is a helyükön maradjanak. Eddig a tisztogatás csak a pártban felelős posztokat betöltött vezetőket érintette. Az iraki keresztények egyenjogúságáért Bagdad. A többi iraki vallási és etnikai csoporttal egyenlő jogokat követelnek az iraki keresztények számára a káld katolikus püspökök. Követeléseiket levélben küldték el Paul Brememek, az iraki polgári köz- igazgatás amerikai vezetőjének - jelentette a vatikáni Fides sajtóirodára hivatkozva a Kathpress osztrák hírügynökség. A káld katolikus keresztények a muzulmán arabok és kurdok után Irak harmadik legnagyobb népcsoportját alkotják. (MTI) Felháborodás az arab világban - Moszkva nemzetközi közel-keleti békefenntartásban látja a megoldást Arafat halálos ítéletét jelentheti az USA vétója MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York/Rámalláh/Jeruzsálem. Az USA kedden este megvétózta, hogy az ENSZ BT garantálja Jasszer Arafat palesztin elnök biztonságát, ami az arab világban nagy felháborodást keltett. A palesztinok szerint a javaslat elvetése egyenlő Arafat halálos ítéletével. Sokan úgy gondolják, a vétóval az USA beleegyezett abba, hogy Izrael akár gyilkosság útján távolítsa el Arafatot a politikából. Nasszer al-Kidva, a palesztinok ENSZ-képviselője szerint súlyos következményekkel jár majd az eredetileg Szíria által felvetett javaslat amerikai elutasítása. Szíria is sajnálatosnak nevezte, hogy javaslatát Amerika elvetette. A szíriai javaslat lényege az volt, hogy a BT utasítsa Izraelt, tartózkodjon bármiféle kitoloncolástól vagy olyan cselekedettől, amely a Palesztin Hatóság választott elnökének életét fenyegetné. A javaslat azután került napirendre, hogy Izrael a múlt héten közölte: Arafat a béke útjában áll, ezért bármilyen eszköz felhasználásával el kell távolítani. Az izraeli tervezet száműzetést vagy Arafat megölését is jelentheti. Diplomaták tartanak attól, Izrael úgy értelmezi majd a vétót, hogy az USA nem hivatalosan rábólintott Arafat eltávolítására vagy likvidálására. Szaeb Ere- kat, a palesztin kormány szóvivője kijelentette, reméli, hogy Izrael az amerikai vétót nem veszi majd engedélynek a gyilkossághoz. A BT tizenöt tagja közül egyedül Amerika ellenezte a javaslatot. Németország, Bulgária és Nagy-Britannia tartózkodott a szavazástól. Az USA küldötte, John Negroponte azzal indokolta a vétót, hogy a javaslatban nem ejtettek szót a palesztin szélsőségesek, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád megfékezéséről. Maga Arafat közömbösen fogadta a vétót, azt mondta, nem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget. Elmaradt az izraeli biztonsági kabinet tegnapra kitűzött ülése, amelyen a Ciszjordániában épülő biztonsági kerítés újabb szakaszát kellett volna kijelölni. Izraeli sajtójelentések szerint a halasztás amerikai nyomásra történt, Washington ugyanis ellenzi a kerítés építését. A Háárec internetes oldalán arról számolt be, hogy az USA tiltakozásul az építkezés ellen csökkentheti az Izraelnek szánt 9 milliárd dolláros kölcsöngaranciát. Kormányforrások ugyanakkor cáfolták, hogy biztonsági kabinet amerikai nyomásra halasztotta volna el az ülését. Jeruzsálemben azt közölték, hogy Ariel Sáron miniszterelnök elfoglaltsága miatt tartják a tanácskozást a jövő héten. Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője azt közölte, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai kölcsöngaranciák csökkentése várható akkor, ha a zsidó állam továbbra is nagy összegeket fordít zsidó telepek létesítésére a palesztin területeken. A szóvivő elmondta: Colin Powell amerikai külügyminiszter hozza majd meg a végső döntést az ügyben. Oroszország eseüeg részt venne egy nemzetközi békefenntartó küldetésben a Közel-Keleten, közölte tegnap Jurij Fedotov orosz külügyminiszterhelyettes. Moszkva ugyanis hasznosnak tartaná, ha nemzetközi erők és megfigyelők volnának jelen a közel-keleti konfliktus térségében. Megnyílt az ENSZ-közgyűlés Irak lesz a fő téma New York. Ünnepélyesen megnyílt kedden este New Yorkban az ENSZ- közgyűlés 58. ülésszaka. A figyelem középpontjában várhatóan az iraki kérdés áll majd, különös tekintettel arra az USA által szorgalmazott határozatra, amely megnövelné az iraki stabilizálásban és újjáépítésben való nemzetközi részvételt. A megnyitón megemlékeztek az augusztus 19-én az ENSZ bagdadi képviseleténél elkövetett merénylet áldozatairól, közöttük Sergio Vieira de Mellóról, az ENSZ-főtitkár iraki kü- lönmegbízottjáról. A Közgyűlés soros elnöke, Julian Robert Hunte, a karib-tengeri Saint Lucia külügyminisztere - aki a cseh Jan Kavant váltotta fel e tisztségben - hangsúlyozta: „Úgy hiszem, az ENSZ-nek továbbra is az iraki célkitűzéseire kell összpontosítania. Ezek a béke és a biztonság helyreállítása, a humani-' tárius segélyszállítmányok biztosítása és az iraki nép szuverenitásának helyreállítása.” A Közgyűlés szeptember 23-án kezdődő általános vitáján, amelyen a tervek szerint mintegy nyolcvan állam- és kormányfő vesz részt, két központi kérdés kerül napirendre: az ENSZ jóváhagyása nélkül kirobbantott háború utáni iraki helyzet és a világszervezet reformja. Ä jövő keddi vitanap egyik első szónoka George Bush amerikai elnök lesz. A közgyűlés napirendjén 165 pont szerepel. (MTI) Kapitulált a BBC Gilligan nyelvbotlása London. Elismerte tegnap a BBC rádió vezető katonapolitikai tudósítója, hogy hibázott, amikor a később öngyilkosságot elkövető David Kelly fegyverzeti szakértő szavait visszaadta egy májusi tudósításban. Andrew Gilligan tudósítása indította el a brit védelmi tárca néhai iraki fegyverzetügyi tanácsadójának ön- gyilkosságához vezető médiaháborút a BBC és a kormány között. A haláleset kivizsgálására alakult bírói fórum tegnapi meghallgatásán azt mondta: Kelly - a tudósításban elhangzottakkal ellentétben - nem mondta neki, hogy a kormány tudta az iraki tömegpusztító fegyverekről tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozott hírszerzési dosszié egyik kulcseleméről, hogy az nem állja meg a helyét. Gilligan elmondta: Kelly, amikor háttértájékoztatást adott neki, annyit mondott a- dossziéról, hogy a 45 perces készültségről szóló rész megbízhatatlan forrásból eredt, és nem volt szerencsés bevétele az információs csomagba. Elismerte: Kelly szájából nem hangzott el, hogy a kormány tudatosan nem helytálló értesülést vett be a dossziéba. Gilligan olyan „nyelvbotlással” magyarázta ennek elhangzását a rádióműsorban, amely „az élő adással járó kockázatok közé tartozik”. A tudósító vallomása gyakorlatilag a BBC teljes kapitulációjával ér fel a kormánnyal vívott háborúban. (MTI) Megtorlás Csecsenföldön Bászájev fenyegetése Moszkva. Megtorló akciókat hajtanak végre csecsen függetlenségi harcosok Oroszország egész területén a csecsenföldi elnökválasztás előtt - jelentette be Sámü Bászájev csecsen hadúr a szakadárok honlapján a lenta.ru internetes magazin tegnapi tudósítása szerint. A Bumeráng megtorló operáció fedőnevű akcióban a lázadók elsősorban olyan pontokat terveznek megtámadni, ahonnan katonákat és rendőröket vezényeltek Csecsenföldre az úgynevezett terrorellenes szövetségi operációk végrehajtására. Bászájev fenyegetése nyomán Észak-Kaukázus minden nagyobb városában megerősítették a szövetségi erők állomáshelyeit, a csecsen-ingus határra további egységeket telepítettek. (MTI)
