Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-17 / 213. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 17. Nagyszünet Sajnos a könnyű drogok veszélyét sokat nem tudatosítják, azt hiszik, nem ártanak vele szervezetüknek A diszkódrogok veszélyei Napjaink egyik legkedveltebb drogja a speed, vagy tudományos nevén az amfetamin. Használói közül csak kevesen tudják, hogyan és miként hat az emberi agyban. Pedig ma már elég részletesen tudjuk, mi is történik az idegsejtekkel a szer hatására. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Napjaink egyik legtöbbet használt kábítószere, a metamfetamin (speed, spuri, gyors) csak nemrég került a kábítószerek közé. Tiltott anyaggá csak a 70-es évek elején vált, amikor tisztázódott pontos hatása. Ma már nehéz elhinni, hogy valaha kedvelt fogyasztószer volt az amerikai háziasszonyok körében, vagy hogy a második világháborúban a fronton szolgáló katonák kapták fáradtság ellen. Az utóbbi években a neurobiológiai kutatásoknak köszönhetően sokat megismertünk abból, hogyan is működik ez a kábítószer. Kiderült, hogy a speed elsősorban a dopamin és a noradrenalin nevű ingerület- átvivőanyag működését változtatja meg. Ahhoz, hogy megértsük, miként is hatnak ezek az anyagok, elsőként arról kell beszélnünk, hogyan is működnek az idegsejtek találkozásai, a szinapszisok. HOGYAN ALAKUL KI A KÓROS ÁLLAPOT? A szinapszisoknál két idegsejt találkozik, ezeket preszinaptikus és posztszinaptikus idegsejtnek nevezzük. Az ingerület a preszinaptikus idegsejtről terjed át a poszt- szinaptikusra. Az ingerületet az ingerületátvivő anyagok (neuro- transzmitterek) adják át. Ezek különféle vegyületek lehetnek az idegsejt fajtájától függően. A preszinaptikus sejtben az ingerületátvivő anyagok hólyagocskákban (vezi- kulumokban) tárolódnak, ingerület esetén ezek a vezikulumok ürülnek ki a két idegsejt közti szinaptikus résbe. A posztszinap-tikus idegsejt receptorai felfogják az ingerületátvivő anyagokat, ennek hatására ez a sejt is ingerületbe jön (vagy éppen gátlás alá kerül, a receptorok típusától függően). Az ingerületátvivő anyagok aztán rövidesen leszakadnak a receptorokról, ekkor a preszinaptikus sejt újra felveszi őket, egy részüket lebontja, többségüket újra a hólyagocskákba továbbítja, ahol várják a következő ingerületet. Sokféle ingerületátvivő anyag van a szervezetben, az amfetamin és származéka, a jóval hatékonyabb metamfetamin ezek közül kettőre, a dopaminra és a noradrenalinra hat. Mindkettő a tirozin nevű ami- nosav származéka. A dopamin főleg mozgáskoordinációért és az érzelmekért felelős csíkolt testben és fekete rétegben termelődik, a noradrenalin pedig a fokozott figyelmet, izgatottságot szabályozó szimpatikus idegrendszer fő ingerületátvivő anyaga. Mindkét anyag erősen befolyásolja az érzékelést és a hangulatot. Mind hiányuk, mind túltermelésük kóros állapotokat eredményez. A dopamin hiánya a Parkinson-kór, ami a mozgáskoordináció zavarával, állandó Drogmentesen szebb az élet remegéssel jár, túltermelése egy elmebetegség, a skizofrénia kialakulását okozhatja. A noradrenalin hiánya depressziót okoz, míg ha túl sok van belőle, kóros szorongás alakul ki. HOGYAN HAT A SPEED? A metamfetamin, vagy más néven speed növeli a szinaptikus résbejutó dopamin és noradrenalin meny- nyiségét. Ezt többféleképpen éri el, koncentrációjától függően. Alacsony koncentrációnál a preszinaptikus idegsejt hártyáján át a dopamin (vagy noradrenalin) metamfeta-minra cserélődik, nagyobb koncentrációknál a metamfetamin már szállítómolekula nélkül is bejut az idegsejtbe. Az idegsejtben egyrészt gátolja a dopamint (Horváth Árpád illusztrációs felvétele) (vagy noradrenalint) lebontó enzimeket, másrészt belépve a hólyagokba onnan kiszorítja az ingerületátvivő anyagot, amely aztán kilép a sejtből. Mindennek az a következménye, hogy megnő a dopamin koncentrációja a szinaptikus résben, a posztszinap-tikus sejt folyamatos izgalomba jön. Ez okozza az élénkebb figyelmet, a fáradtság elmúlását, a testsúlyvesztést, a nagyobb magabiztosságot, az emelkedett hangulatot. Kérdés, megéri-e a szervezetet tönkretenni pár feldobott perc miatt. Sajnos a könnyű drogok veszélyét sokat nem tudatosítják, azt hiszik, nem árt. Pedig tévednek. Bulizni lehet drogok nélkül is, a feldobottság érzését jobb, ha magad idézed elő, és nem valami szintetikus szer, ami árt az egészségednek, (s, he) Harcolsz vagy megadod magad? Csak rajtad múlik! (google.com) Sokáig nem volt tisztázott, hogy az eb farkastól vagy a sakáltól, esetleg valami más állattól származik-e Az ember legjobb barátja, de mióta is? FELDOLGOZÁS ígéretünkhöz híven elkezdjük a barangolást a kutyák birodalmában. Ahhoz azonban, hogy szó essen róluk, vissza kell utaznunk legalább negyvenmillió évet az időben, és meg kell vizsgálnunk akkori őseit. Kövessük figyelemmel, hogyan lett a kutyákhoz még csak nem is hasonlító ősökből a mai, kedves és bájos négylábú. Az nyilvánvaló, hogy hosszú évszázadoknak, évezredeknek, de inkább évmillióknak kellett eltelni máig, mert a kutya sem volt mindig olyan, mint manapság. Sem külsejét, sem az emberhez való ragaszkodását illetően. Sokáig nem volt tisztázott, hogy a farkastól vagy a sakáltól, esetleg valami más állattól származik-e! Legközelebbinek ezek közül mégis a farkast gondolták, hiszen a legtöbb közös tulajdonságot ezekben az állatokban fedezték fel. A kutyákra jellemző majd 90 tulajdonság közül 70 megtalálható a farkasoknál is. Egy híres paleontológus a kutyafélék családjának kialakulását valahol az eocén és a miocén kor átmeneti korszakára teszi. Ez alapján az első őse a kutyának a Földön körülbelül negyvenmillió évvel ezelőtt jelent meg. Nézzük meg, hogyan nézett ki akkor, s hogyan változott a külseje az idők folyamán! Szerepel majd néhány idegen név is köztük, ami nem sokat mond majd, de a lényeg a formai változásban lesz, amit mindannyian érteni fogtok. Szóval, visszautazva negyvenmillió évet, akkoriban kialakult egy kis termetű, húsevő ragadozó, hegyes orral, foltos bundával, hosszúkás testtel és hosszú farokkal. Ó élete nagy részét fákon töltötte, ezért hosszú karmokra volt szüksége, amit visz- sza is tudott húzni. Ez az állat a myacis nevet kapta, és inkább a macskák ősének tekinthetnénk. Aztán az oligocén korban kettévált a myacis, s kialakult belőle a dapheus és a cynodictus. Az előbbi kis méretű, hosszú farkú állat, belőle alakulnak majd ki 10 millió év alatt a medvék ősei. Az utóbbi, a cynodictus viszi tovább a kutyák kialakulását. Farka már rövidebb, durvább a szőrzete. És ahogy telik az idő, természetesen ő is tovább fejlődik, s újabb két ágra lesz bontható. Az atemno- cyonra és a cynodesmusra. Az atem- nocyon ugyanis az afrikai és az indiai vadkutyák őse, az utóbbi pedig a mai rókáké és farkasoké. így már egyre közelebb vagyunk a célhoz! Minket inkább a róka és a farkas érdekel, így ha még egy közbeeső formát megemlítünk, ami a tamactus nevet kapta, már el is jutunk a kutyák, rókák és farkasok közvetlen elődjéhez. Viszonylag kicsi testét durva szőr borította, hajlékony test, kicsi farok és felálló fül jellemezte. Eddig rendben is volnánk, eljutottunk a farkasokig, rókákig, de még továbbra is kérdés, hogy hogyan szelídítettük magunkhoz az akkor még vad állatokat! A sok évszázados együttélés meghozta gyümölcsét. Ahogy fejlődött az emberiség, úgy került egyre közelebb hozzánk a farkas. Az akkor még vadászó életmódot folytató ember rájött, hogy a farkas kitűnő szaglása és remek hallása előnyös lehet számára a vad felkutatásában. Tehát céljává vált, hogy a farkas a közelébe kerüljön. A farkas pedig rájött, hogy az ember közelében élelemhez juthat. Tehát kölcsönös érdekekről volt szó. A bátrabb szukák már az ember közelében készítették vackukat, ahová fialhattak. A kicsi farkaskölyköket születésüktől pedig sokkal köny- nyebb volt az embernek magához szelídíteni. Aztán már nem maradt más hátra, mint a különböző fajták kitenyésztése, kialakítása. Egyszóval a farkas az ember mellé szegődött, s úgy fejlődött vele együtt, hogy minéí jobban megértse őt. S arra, hogy mindez mennyire sikeresen végződött, mi lenne nagyobb bizonyíték annál, hogy ma már több száz eltérő kutyafajta közül válogathatunk. A közös érdekek pedig átalakultak mind az emberben, mind a kutyában igazi ragaszkodássá! (n, he) Hosszú évszázadoknak, évezredeknek, de inkább évmillióknak kellett eltelni máig, mert a kutya sem volt mindig olyan, mint manapság (wallpapers.cz) VIGYORCÓ Szivar Csörömpölés- Jean, már régóta figyelem,- Jean, mi ez a nagy csörömpöhogy egyre kevesebb szivar van lés a kertben? a dobozomban.- Semmi, uram, csak edzenek a- Esküszöm, nem én voltam. kardvirágok. Nézze, még három kartonnal van az előző helyemről... Tűz *- Jean, hozzon egy pohár viSzűrő zet!- Jean! Valami baj van a tea— Igen uram! szűrővel!- Jean, hozzon még egy pohár- Majd elviszem szűrővizsgávizet! latra, uram!- Igen uram! Túlsúly- Jean, hozzon még egy pohár vizet!- Jean, ezt a levelet adja föl a- Igen uram! De megkérdezhepostán! tem: ennyire szomjas?- De uram, ez a levél túlsúlyos,- Nem, de még mindig ég a több bélyeg kell rá! könyvtár!- Miért, attól könnyebb lesz? Disznósajt Székely Kiabál a székely legény az apjá-Jean, fejje meg a disznót! nak:- Minek, uram?- Édesapám, fogtam egy med- Hogy disznósajtot csinálhasvét! sunk.- Jól van, hozd ide! Eső- Nem tudom, mert nem enged el!- Jean, esik az eső?- Esik, uram. Lottó- Akkor vigye a halakat Pétiké bemegy a takarékpénzsétálni! tárba Kard- Adjon nekem sorsjegyet! Mikor lesz a húzás?- Jean, hozza a kardomat!- Jövő hónapban.- Mi célból, uram?- Az késő. Nekem most mind- Acélból. járt kell a pénz. ||É&É ' ■ r feg. gaglgggj^ V * Vajon miért kényelmetlen ez a fránya sisak? Biztos, mert fordítva van feltéve. (funpic.hu) A MEK az Országos Széchényi Könyvtárban működik Megújult a Magyar . Elektronikus Könyvtár AJÁNLÓ Megújult formában, bővebb szolgáltatásokkal használható az interneten az 1994 óta működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Az internetes könyvtár 1999- től az Országos Széchényi Könyvtár keretében működik. A Nemzeti Könyvtár hathatós segítségével készült el az új elektronikus könyvtári rendszer, bővültek a szolgáltatások, készülnek további fejlesztések (pl. elektronikus folyóiratok kapcsán). A MEK fejlesztésében résztvevők - intézmények, magánszemélyek 2000- ben létrehozták a MEK Egyesületet is - http://mek.oszk.hu/ egyesület -, amelyen keresztül például támogatni lehet a könyvtár gyarapodását. A MEK digitális formában gyűjti és teszi mindenki számára hozzáférhetővé a magyar és világirodalom klasszikus, ill. kortárs műveit, főként a magyar tudomány vagy az oktatás területén megjelent kiadványokat. A könyvtár elsősorban a már digitális formában megtalálható kiadványokat gyűjti, az interneten található értékes dokumentumokat, a szerzőktől, kiadóktól és nem kis mértékben önkéntes digi- talizálóktól kapott műveket. Az elektronikus könyvespolcokon többek között a középiskolai kötelező irodalom nagyobb része, lexikonok, szótárak, de kis mennyiségben kották és térképek is vannak. Az új könyvtárban ellenőrzött szövegekkel, részletes információkkal, címlapfotókkal kerülnek fel a digitális könyvek, amelyeket például az olvasók közvetlenül ajánlhatnak ismerőseiknek. Aki nem találja meg a keresett könyvet, az egy további könyvkeresés segítségével Magyarország legnagyobb könyvtári adatbázisaiban, online könyváruházaiban folytathatja a keresést. Az elektronikus könyvtárat előszeretettel használják a hazai középiskolákban, egyetemeken, de szép számmal keresik fel a határon túli számítógépekről is. A Magyarország határai mentén vagy távolabb élő magyarok ill. a magyar kultúra iránt érdeklődők sok olyan könyvet, regényt, verseskötetet találhatnak így meg a világhálón, amelyhez helyben, nyomtatva nem férhetnek hozzá. A látogatók egy része még inkább a számítógépes könyvekre van szorulva, hiszen a közel 40 ezer hazai látássérült nyomtatott könyvet egyáltalán nem tud használni. A digitális dokumentumokat azonban a vakok is fel tudják olvastatni számítógéppel. Ezért a látássérülteknek a MEK-ben egy külön kezelőfelület is készül. A megújult elektronikus könyvtárba folyamatosan kerülnek át a kiadványok a régi gyűjteményből - http://www.mek.iif.hu -, ezért egy ideig számos elektronikus könyv még a régi címen található csak meg. A MEK könyvtárosai bíznak abban, hogy az új szolgáltatás is a korábbihoz hasonlóan népszerű és hasznos lesz és az internet terjedő fel- használása mellett segíti az olvasás örömének megőrzését, és a lehető legszélesebb körben terjeszti a magyar kultúra és tudomány eredményeit. (s)
