Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-03 / 202. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 3. Közélet 5 Interjú Gál Gábor parlamenti képviselővel a törvényhozás elé kerülő földtörvény módosító tervezetéről Gazdája minden földnek van, de a nevesítés bonyolult folyamat Ha befektetőt próbálok a régiómba csalogatni, a vállalkozáshoz megfelelő területet kell keresni, de ez nagyon nehéz, mert sok földnek ismeretlen a tulajdonosa (Somogyi Tibor felvétele) A kormány jóváhagyta a földtörvény tervezetét, mely lehetővé teszi a nevesítetlen földek kérdésének orvoslását, valamint a restitúciót. Természetesen még a parlamentnek is meg kell szavaznia, ám Gál Gábor jogász reméli, hogy nem lesz különösebb gond, és a jogszabály január 1-jén hatályba léphet. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Bár jogászként és az MKP honatyájaként bizonyára figyelemmel kíséri a földkérdést, mégis inkább azt hinné az ember, hogy a földművelésügyi miniszter a téma szakértője. Hogyhogy ön a párt „földfelelőse”? A földügyekkel több mint három éve foglalkozom, még a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogi Elemző Csoport tagjaként próbáltam hozzájárulni a nevesítetlen földek jogi problémájának megoldásához. Miután bekerült a kormány- programba ez a dolog, és a szaktárcát az MKP kapta meg, természetesen én is, Rózsa Ernő bátyám és a kalligramos csoport is sokat segített Simon Zsolt törvényalkotó osztályának. AM most hallja először a nevesítetlen földek Mfejezést, mire gondoljon? Miért jelentenek problémát ezek a földek? Ha valaki bemegy a kataszteri hivatalba, láthatja, hogy korábban, még a szocializmus előtt a telekkönyveket pontosan vezették. A múlt rendszerben ezt elhanyagolták, a földhöz való tulajdonjog szinte semmissé vált, szövetkezetek gazdálkodtak, az örökösödési tárgyalásokat - sok esetben még a múlt század elejétől - nem folytatták le, a nyilvántartás kusza. Ezért temérdek földről nem tudjuk, ki a tulajdonosa. Előfordul, hogy csak egy név, mondjuk Szabó János van feltüntetve, és bár a kataszter adott, mi van akkor, ha több Szabó János lakik a faluban? Azt sem tudjuk, hogy az igazi Szabó János él-e, meghalt-e, vannak-e utódai. Az ilyen ismeretlen, beazonosí- tatlan tulajdonú föld a földalap kezelésében van. Ezért szokták gazdátlan földnek is nevezni? Gazdája, tulajdonosa minden földnek van, ha nincs örökös, akkor az államra száll, csakhogy azt is meg kell állapítani, hogy nincs örökös, vagyis nevesíteni kell a földet. ^ A tervezet két dolgot tesz lehetővé: restitúciót és a nevesítetlen földek községi tulaj- . . donba való utalását. \\ És ha a tulajdonos egyszerűen nem tart igényt a földjére, lusta elintézni a papírokat. Nem mindegy, hogy az ilyen fold Mé? Nem. Miért? Konkrét példát mondok: ha befektetőt próbálok a régiómba csalogatni, a vállalkozáshoz megfelelő területet kell keresni, de nagyon nehéz, mert sok földnek ismeretien a tulajdonosa, nincs kitől megvásárolni. Viszont az építkezési engedély megszerzéséhez szükséges a telektulajdonos beleegyezése. A földalap nem tulajdonos, csak kezeli a földeket. Kerülő úton el lehet intézni, hogy az alaptól hosszú távra bérbe vesszük a földet, és erre adhatnak építkezési engedélyt, csakhogy a nyugati befektetők ilyesmibe nem szívesen mennek bele. A valódi tulajdonossal akarnak vagy bérleti, vagy adásvételi szerződést kötni. Vagyis ha nem rendezzük a földkérdést, az elriasztja a befektetőket, ami gátolja az ország fejlődését, merthogy ez a probléma egész Szlovákiát érinti. Nehezíti az útépítést, gyárak, ipari parkok létesítését, víztisztítók létrehozását, ezért a jelenlegi helyzet tarthatatlan. A földtörvény hogyan próbálja ezt orvosolni? A parlament elé kerülő tervezet két dolgot tesz lehetővé: restitúciót és a nevesíteúen földek községi tulajdonba való utalását. Gyakran ösz- szekeverik a nevesíteden földek és a restitúció kérdését, pedig két különböző dologról van szó. Nevesítetlen föld az, amelyiknek nem ismerjük a tulajdonosát, visszaigényelni viszont csak beazonosított telket lehet. A restitúció során általában olyan telket, ingatíant, erdőt, földet igényelnek vissza, amelyet az állam elkobzott, elvett vagy kisajátított. Ha egy nevesíteden földről kiderül, hogy Mé, azaz ha a tulajdonos iratokkal igazolja tulajdonjogát, nincs szükség restitúcióra. A nevesítés kétféleképpen történhet: a tulajdonos maga jelentkezik, vagy elkezdődik egyfajta nevesítési eljárás. Ennek keretében létrejön egy bizottság, mely az összes parcellát megvizsgálja, megpróbálja Mderíteni, Mé is lehet az adott telek. Az eljárás lefolytatása után a megmaradt nevesíteden földek legkorábban, 2006-ban az állam tulajdonába kerülnek, illetve a törvénymódosítás alapján egy év után az államtól az illetékes önkormányzatok kapják meg, mivel az állam nem jó gazda. A beazonosítás már 1995-től folyamatban van. Kataszterről kataszterre megy, viszont van, ahol még el sem kezdődött, sok múlik a polgármesterek hozzáállásán is. Tehát a mostani törvénymódosítás célja, hogy a beazonosítadan földek ne maradjanak a földalapnál, ne az állam, hanem a községek tulajdonába kerüljenek. És a restitúció? Ezt hogyan érinti a törvényjavaslat? A restitúcióról az 1991-ből származó törvény rendelkezett, csakhogy ez Mmondta: 1992. december 31- ével megszűnik a visszaigénylési lehetőség, vagyis az igényeket csak addig lehetett benyújtani. AM nem tette meg, annak ez a joga megszűnt. Ez egy úgynevezett preMuzív határidő, egyfajta jogi rébuszról van szó: egyesek szerint, ha a törvény egyszer már lezárta ezt a lehetőséget, azt nem lehet megújítani. Nagy viták vannak erről a jogelméletben, például a legfelsőbb ügyészség szak- véleménye szerint ha megújulna a lehetőség, és valaM visszakapná a földet, az indokoladan vagyonszerzésnek számítana. Mi abból indultunk M, hogy az 1992-ig beadott kérvények közül sokat nem bíráltak el rendesen, a különböző huzavonák miatt sokan nem tudták tartani a határidőt, néhány kérvényt indo- koladanul utasítottak el, számtalan bírósági ügy lezáratlan. Szeretnénk adni még egy lehetőséget, egy új szubjektív jogot - nem a régit újítjuk fel, nem a korábbi törvényt módosítjuk, hanem új restitúciós törvényt alkotunk. Ha a parlament ezt elfogadja, egy évre ismét lehetővé válik a restitúció, mely bizonyos értelemben mégiscsak összefügg a nevesíteden földekkel. Hogyan? Mondok egy példát: A negyvenes években idősebb Kovács Jánosnak nem volt arról papírja, nem volt sehol vezetve, hogy van egy telke. Kovácstól ezt elvették, egyszerűen államosították. Kovács bácsi meghalt, vannak viszont jogutódjai. Ők nem kérhetik vissza ezt a földet, mivel a visszaigénylési lehetőség 1992 végén megszűnt. Ugyanakkor ezt a telket nevesíteden földként jegyzik, ugyanis Kovács bácsi annak idején egy jogi személytől vette meg az első köztársaság vagy még a monarchia idejében, és az a jogi személy közben megszűnt. A telekkönyvben azonban - mivel nem volt rendes nyilvántartás - még ez a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként, ezért nevesítetlen földként kezelik. Pedig Kovács bácsinak volt adásvételi szerződése, valahol a padláson, a régi iratok között talán meg is találták a jogutódok, mégsem tudják visszaigényelni a telket, mert ugyebár a határidő lejárt. Először lehetővé kell tenni a restitúciót, és ekkor felmutatható az adásvételi szerződés, beazonosítható a föld. Ennél gondolom egyszerűbb, amikor olyan földet akar valaM visszaigényelni, melyről pontosan tudni, Mtől kobozták el... Igen, és ha időközben beépítették, másra használták, és már nem lehet visszaadni, akkor pótföldet vagy anyagi kártérítést kap helyette. Sokszor olyan földet is visszaigényeltek az emberek, melyet 1948 előtt koboztak el, azonban a hírhedt állam- titkári levél (Mészáros Győző akkori földművelési államtitkár 1999-es körlevele - a szerző megj.) értelmében a földhivatalok az ilyen kérést elutasították, pedig a régi törvény lehetővé tette az 1948 előtt elvett telkek visszaadását. A mostani javaslat is 1948-at említ... A törvénynek vannak lábjegyzetei is, azokból Mderül, hogy 1948 elé is lehet menni. Ugyanaz a mechanizmus érvényesül, melyet még az 1991-es törvényben Világi Oszkáréknak sikerült elfogadtatni. Eszerint azok a személyek is visszaigényelhetik a földjeiket, aMktől különböző törvények alapján - például a Beneš- deMétumok értelmében - kobozták el tulajdonukat. Vagyis a javaslat mégiscsak megbolygatja a Beneš-dekrétumokat? Bizonyos, 1945-ben elfogadott jogszabályok alapján a fasisztáktól, kol- laboránsoktól, háborús bűnösöktől, de a magyaroktól és a németektől is 1948 előtt elvették birtokukat. Viszont ha az illetőt nem ítélték el, azaz Mderült, hogy nem volt fasiszta, vagy más törvény értelmében visz- szakapta állampolgárságát, a 26/ 1948-as jogszabály szerint 50 hektárig visszaigényelhette a földjét. A szocializmus alatt erre ugyebár nem nagyon volt lehetőség, sőt akkor további telkeket államosítottak, úgyhogy az 1991-es jogszabály kimondta: azok is visszaigényelhetik földjeiket, akiktől még 1948 előtt vették el. Az itt élő magyarság nagy részét természetesen nem ítélték el, azaz sokan bizonyítani tudják, hogy nem voltak fasiszták, kollaboránsok, visz- szakapták állampolgárságukat, így a földeket jogtalanul kobozták el. Az említett államtitkári levél azonban megtiltotta, hogy a földhivatalok 1948 elé menjenek, és ilyen földet visszaadjanak. Simon Zsolt miniszter úr a levél utasítását visszavonta, úgyhogy a január 1-jétől életbe lépő törvény alapján már gond nélkül vissza lehet adni az 1948 előtt jogtalanul elvett földeket is. Ha a parlament jóváhagyja a törvényt, január 1-jétől hova postázhatok a kérelmek? Merthogy a járási hivatalok jövőre megszűnnek. Létrejönnek viszont speciális földhivatalok, ott kell majd az alátámasztott igényeket benyújtani. Nem kell feltétlenül jogászhoz fordulni, saját szavakkal megfogalmazott kérvényt Ha valakinek sze- r rencséje van, akár fél éven belül visszakaphatja földjét, de nem zárhatók ki különféle . bonyodalmak. \\ is be lehet adni. AM pedig nem biztos a dolgában, szívesen segítünk: szükség esetén az MKP szakemberei és a kalligramos jogelemző csoport tagjai is adnak tanácsot. Ügyes polgármestereink vannak, biztosan ők is megpróbálják majd könnyíteni az érintettek dolgát. A kérvény benyújtásától számítva mennyi időn belül kaphatja vissza valaM a földjét? Ha például január másodikán postáznak egy beadványt, leghamarabb mikor zárulhat le az ügy? Az eredeti, 1991-es törvény szerint beadott kérvények közül sem bírálták el mindet, még mindig sok a befejezetlen ügy, körülbelül 2000 igénynek a mai napig nem tettek eleget. Ha valaMnek szerencséje van, akár fél éven belül visszakaphatja földjét, de nem zárhatók M különféle bonyodalmak. Ön szerint a parlament gond nélkül megszavazza a törvényt? Problémák biztosan lesznek, de meggyőződésem szerint a képviselők megszavazzák. Szeretnénk még javítani a javaslaton, például jó lenne elérni, ha a restitúció nem kötődne állandó lakhelyhez. A szlovák állampolgárságot meghagynánk feltételnek, viszont szerintünk nem fontos, hogy valaM itt lakjon, hogy visszakaphassa földjét. Sokan az elmúlt rendszer alatt külföldre menekültek, állampolgárságuk viszont megmaradt, csak nem itt élnek. Ez sok külföldi szlovákot és magyart is érint. RÖVIDEN Hanzel ma dönt Ruskóról • Pozsony. Milan Hanzel főügyész ma dönt arról, hogy eleget tesz-e a nyomozók kérésének és a parlament elé terjeszti Pavol Rusko mentelmi jogának megvonását. Vladimír Mečiar nemrég Mjelentette, tudomása van arról, hogy Hanzel az ügyet visszaküldi a nyomozóknak további vizsgálatra. Az ANO elnöke ellen František Mojžiš vállalkozó állítólagos zsarolása miatt kezdtek bizonyítékokat gyűjteni. (TASR) Emelkedhet a közalkalmazottak bére • Pozsony. Tegnap megegyezés született a közalkalmazottak jövő évi béremeléséről: 2004. augusztus 1-jétől átlag 7%-kal emelkedik a tanítók, egészségügyi dolgozók és más közalkalmazottak bére. Ezzel lezárult a 2004-es kollektív szerződésről szóló tárgyalás. „A szerződést még jóvá kell hagynia a kormánynak is, nem volt egyszerű megtalálni a jövő éves költségvetésben a plusz 300 millió koronát” - mondta Ľudovít Kaník munkaügyi miniszter, aM a kormányt képviselte a szak- szervezetekkel folytatott tárgyalásokon, (lpj) Rusko meggyőzte Prokopovičot a leváltásról Opaterný is távozik ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mégis visszahívja Branis- lav Opaterný államtitkárt Pavol Prokopovič. A közlekedési és távközlési miniszternél tegnap járt Pavol Rusko, s minden jel arra utalt, meggyőzte, hogy vissza kell hívnia államtitkárát. Prokopovič elmondta, bár Opaterný munkájával elégedett, elismeri, hogy ez egy politikai poszt, mely az ANÓ-nak jár. Figyelmeztetett, hogy egy államtitkár visszahívása nem megy egyik napról a másikra, Opatemýnek több dolgot még be kell fejezni, leváltása egy hónapon belül várható. Az ANO bejelentette, hogy az új jelöltről először a miniszterrel egyeztet. Branislav Opaternýn Mvül Robert Nemcsics gazdasági miniszternek kellett még elhagynia a kabinetet. Rusko szerint míg Nemcsiccsel nyugodt hangnemben tudták megbeszélni lemondását, Opaterný foggal-körömmel kapaszkodott székébe, s úgy viselkedett, mintha a vüágon mindenhez ő értene a legjobban. Prokopovič tegnapi döntéséről nem konzultált sem a miniszterelnökkel, sem pártjával, az SDKÚ-val, mivel az szerinte teljes mértékben az ő felelőssége, (s, t) Szeptember 25-én indul a Médiahajó „Otthoni magyarok”ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Idén a határon túl élő magyarok jelölhetnek 25 személyt, akik részt vehetnek a „legnagyobb magyar közéleti Mrándulás”-ként beharangozott eseményen, vagyis ott lehetnek a Médiahajón. A hajó szeptember 25-én Budapestről indul. „Kérjük, tegyenek javaslatot a környezetükben élő, szakmailag, emberileg példaértékű életet élő, 40 évnél fiatalabb nőMe és férfiakra, akik méltóak arra, hogy a helyi - az otthoni - magyarokat képviseljék a magyar médiumok hajóján” - juttatták el lapunkhoz felhívásukat a rendezők. Az ajánlásokat a javasolt személy és az ajánló adataival és rövid indoMással az enamike@me- diahajo.hu címre, vagy a 00 36 1 247-0671-es faxszámra lehet eljuttatni szeptember 10-ig. Az elfogadásról szeptember 20-ig értesítik az érintetteket, az utazók névsorát közzéteszik a Médiahajó honlapján. Csáky: Bonyolultan hangzik, de működni fog Üj szóvivő, új lógó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Sikerült megegyezni a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre előirányozott támogatások átcsoportosításában, tájékoztatott Csáky Pál, integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a regiópolitikával foglalkozó kormánytanács ülése után. A múlt héten úgy tűnt, konfliktus kerekedik Simon Zsolt földművelési és Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter között, ám Csáky közbenjárására egyezség született. „Simon prioritásait 11-ről lefaragja 7-re, s megpróbálja rábírni a gazdákat az ágazat átalaMtására, hatékonnyá tételére. Az agrártárca lemond 1,1 milliárdról a közlekedés- ügyi minisztérium javára, viszont az adófizetőktől visszakap 500 milliót, úgyhogy ez csak csere. A vidékfejlesztés a Gyurovszky vezette tárcán keresztül fog történni, viszont a koordinátor a földművelési tárca lesz. Bonyolultan hangzik, de működni fog” - magyarázta Csáky. A kormányalelnök tegnap bemutatta új szóvivőjét: Martin Urmanič - elődjéhez, MiMósi Péterhez hasonlóan - tanácsadó is egyben. A kormány regionális tanácsa tegnap egyetértett Csáky Pál kormányalelnök javaslatával, mely alapján az EU-csatlakozás után a regionális támogatások egy részét az első három évben átcsoportosítják, és inkább az autópályák és gyorsforgalmi utak építésére költik. Csáky szerint most biztosra kell menni és a nagy, mindenképpen megvalósuló progra- moMa kell adni a pénzt. A Msebb, regionális projektumok 2007-től élveznek majd előnyt. A Memelt programok között szerepel a déli gyors- forgalmi út is. (sza) Puzzle-logó 199 ezerért. Csáky Pál leleplezte az EU-ról szóló, holnap kezdődő felvilágosító kampány új lógóját, mely már azért nem ábrázolja a Kriváň csúcsait, nehogy a népszavazás előtti kampány jusson róla az ember eszébe. „Pályázatot hirdettünk, főleg az árat és a gyorsaságot vettük figyelembe" - magyarázta Csáky. A lógót a CODES grafikai stúdió készítette. (TASR-felvétel)
