Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-16 / 212. szám, kedd

-/ í IOdO"/UÖUÜl Fó kuszban: a Pápay-per AB 3. OLDAL uiszo SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Slovakia ■mm Bulgaria-Görögország Horvátország Törökország-Olaszország markíza I teseti hechter@hecliter.sk www.hechter.sk 02/52731159, 52731160 618. old. BA Obchodná 53 BA Royko Pasáž, Obchodná 22, 02/5295031, 33 NR Štefániková 43, 037/6525154, 6516122 BB Horná Strieborná 13, 048/4152766 ZV Námestie SNP 14, 045/5323742 2003. szeptember 16., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 212. szám II. János Pál biztonsági okokból páncélozott limuzinon érkezett Rozsnyóra; Pozsonyban voltak olyan hívők, akik az éjszakát átvirrasztva vártak a szentmise helyszínén Magyarul is szólt a pápa Rozsnyó/Pozsony. A vasár­napi pozsonyi szentmisével ért véget II. János Pál pápa szlovákiai látogatása. Szom­baton Rozsnyón üdvözölhet­ték a szentatyát. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Egyedül Rozsnyó volt az a város, ahová II. János Pál pápa nem a jól ismert papamobilján érkezett, ha­nem egy páncélozott limuzinon. Az autócserére azért volt szükség, mert egy 14 éves alapiskolás fiú te­lefonon azzal fenyegetőzött, hogy megöli a pápát. A katolikus egy­házfő a szektorok között sem haj­tatott el, mint azt korábban tervez­ték, hanem egyenesen a főoltár mögé érkezett. Csalódniuk kellett azoknak, akik azt hitték, közelről láthatják majd II. János Pál pápát a rozsnyói helyszínen. Sem óriási ki­vetítőkön, sem pedig „emberközel­ben” nem volt szerencséjük látni a híveknek a szentatyát. Nem sokkal 11 óra előtt érkezett meg Rudolf Schuster államfő, valamint a parla­ment elnöke, Pavol Hrušovský. Rajtuk kívül több magyar politikus is részt vett a rozsnyói szertartá­son, köztük Csáky Pál, Bugár Béla és Gyurovszky László. A szentmise negyven perces késéssel Eduard Kojnok rozsnyói megyés püspök köszöntőjével vette kezdetét. A pápa magyarul is szólt, beszédé­nek elejét személyesen intézte a magyar közösséghez, amely - mint mondta - „oly nagy számban él e területeken és integráns részét ké­pezi ennek az egyházmegyének”. Tapssal és hangos üdvözléssel kö­szöntötték a katolikus egyházfőt a magyar hívek, akik között leglelke­sebb az a zarándokcsoport volt, amely a Bodrogközből érkezett, s amelynek legfiatalabb tagja a 11 éves, nagykövesdi Kasko Miklós, aki szintén gyalog tette meg a hosszú utat. Hatalmas transzpa­renst lobogtattak „Ne feledkezzél meg a szegény magyarokról”, vala­mint „Érted imádkoznak a kassai főegyházmegye ministránsai” fel­irattal. A misének része volt a ma­gyar nyelvű könyörgés a családért, az ifjúságért és a betegekért, vala­mint a szent áldozás előtti magyar ének. AJÁNDÉK A SZIÁMI IKREKTŐL A mise végén a várhosszúréti ma­gyar sziámi ikrek személyesen ad­hatták át a pápának ajándékaikat. A II. János Pál által megáldott ik­rek az abortusz elleni kampány ke­retében kaptak szerepet. A mint­egy 200 ezres tömegben nemcsak Lengyelországból és Magyaror­szágról, hanem az Egyesült Álla­mokból, Ohió államból és Brazíliá­ból érkezett zarándokok is voltak. A szervezők 300-350 ezer ember­re számítottak, ezzel szemben az amfiteátrum felső, 130 ezres befo­gadóképességű része szinte üre­sen maradt. A nap folyamán csak néhány tucat jelenlevőt kellett or­vosi ellátásban részesíteni. A ren­dezvény a legkisebb incidens nél­kül zajlott le. Igaz, a hazafelé vo­nuló tömeg a főoltár egyik oldalá­nak virágdíszeit csaknem teljesen szétkapkodta, hogy emlékül haza­vihessen valamit az eseményről. Az oltár előtt megtekinthetők vol­tak az épülő templomok alapkö­vei, amelyeket a pápa megáldott. Köztük volt a restei templom alap­köve is, valamint a rozsnyói katoli­kus alapiskola emléktáblája is. ÚJ ERŐRE KAPOTT A pápa utolsó szlovákiai szentmi­séjére érkező hívek kisebb cso­portjai már szombaton délután megjelentek a fővárosban. Po­zsony utcáin és terein mindenütt egyházi dalokat éneklő, imádkozó csoportokkal találkozhattunk. Többségük az éjszakát is a szabad ég alatt töltötte. Volt, aki a belvá­rosban sétált és imádkozott, a leg­többen azonban a pápai mise hely­színén virrasztva várták a vasár­nap reggelt. A papamobilon érkező II. János Pál pápát délelőtt 10 órakor a kommunizmus szimbólumaként is emlegetett ligetfalui panelrenge­tegben a több mint 200 ezer hívő hatalmas éljenzéssel fogadta. Na­gyon sokan érkeztek a szomszédos Ausztriából, Magyarországról, Lengyelországból, de a zászlóren­getegben kanadai és svéd lobogók is lengtek. A pápát köszöntő Ján Sokol pozsonyi-nagyszombati ér­sek a mise helyszínét kiemelve hangsúlyozta, hogy Közép-Európa legnagyobb lakótelepétől tervezői és építői szerették volna távol tar­tani a hitet, a kereszténységet. Má­ra azonban felépült a katolikus kö­zösség harmadik temploma is, egyre többen érzik Isten közelsé­gét. „Mi az egységes Európában is hűek akarunk maradni Krisztus­hoz és egyházához” - mondta az érsek beszédének végén. A szentatya szlovákiai látogatásá­nak negyedik napján mintha új erőre kapott volna. Igazolódni lát­szott azoknak az olasz újságírók­nak a véleménye, akik szerint a pá­pa betegsége és a fárasztó utazá­sok ellenére nem a Vatikán falai között, hanem híveinek társaságá­VÉLEMÉNYEK ft Rudolf Schuster államfő sze­rint II. János Pál pápa szlovákiai körútja csökkentheti a társada­lomban meglevő feszültséget, s ez nemcsak a polgárokra, ha­nem a belpolitikai helyzetre is értendő. „A politikusok elgon­dolkodhatnak azon, hogy párt- politikai torzsalkodások helyett miként javítsák a polgárok éle­tét” -jegyezte meg. # Pavol Hrušovský, a parlament elnöke: „A katolikus egyházfő látogatásának hatása később mutatkozik meg, azt szeretném, ha a vizit valamennyiünkben a béke, a megértés és a megbéké­lés magvait hintené el.” ft Mikuláš Dzurinda kormányfő a pápa felszólítását emelte ki: „Ne féljetek!” Dzurinda úgy lát­ja, ez lényeges biztatás abban az időszakban, amikor az ország fontos, ám nagyon nehéz idő­szakba lép. ft Vladimír Palkó belügyminisz­ter a pápa jól megszervezett vé­delmére helyezte a hangsúlyt: „A rendőrség ismét bebizonyí­totta, hogy hibátlanul teljesíti a rábízott legnehezebb feladato­kat is”-mondta, ft Ján Packa, a kormányőrség parancsnoka: „II. János Pál volt az eddigi legjobban őrzött sze­mély Szlovákiában; biztonságá­ért 5000 rendőr és 500 testőr fe­lelt. A rendőrség összességében jó munkát végzett, a felmerült kisebb problémákat rugalmasan megoldottuk, az egész alakula-' tunk dicséretesen vizsgázott.” ft Ján Chryzostom Korec bíbo­ros: „A szentatya nyugalmat ho­zott hozzánk, gondolatai pozití­vak és elfogadhatóak mindany- nyiunk számára.” (t, s) ban, elsősorban fiatalok között ér­zi magát a legjobban. II. János Pál pápa többször is hosszan megszó­lalva pontifikálta végig szentmisé­jét, a besztercebányai és rozsnyói szertartáshoz hasonlóan Pozsony­ban is a szentbeszéd elejét és végét olvasta fel személyesen. BOLDOGGÁ AVATÁS A pozsonyi mise része volt két szlo­vák vártanú boldoggá avatása. A katolikus egyház ezentúl szentként tiszteli a kommunista börtönöket megjárt és többször megalázott Kitűnőre vizsgáztak a hívők Pozsony. II. János Pál pápa pozsonyi miséjén kitűnőre vizsgáztak a szervezők és a hívők is. A péntek reggeli közlekedési káoszból tanulva úgy tűnt, hogy a fővárosban vasárnap délelőtt csak a misére igyekvők ültek kocsiba. Ligetfalu különböző pontjain kijelölt parkolók várták a messziről érkezőket, ennek ellenére nagyon sokan voltak, akik inkább a Duna másik partján hagyták gépkocsijukat, és egy órát is gyalogol­tak, amíg eljutottak a mise helyszínére. A hatalmas tömegre rendkívül nagy fegyelem volt jellemző, Idsebb rosszulléteken kívül semmi nem zavarta meg a csaknem háromórás szertartást. Néhány kisgyermek ugyan elcsavargott szüleitől, de a rendőrség segítségével őket is gyor­san megtalálták. A pápa szlovákiai útját végig kísérő külföldi újságírók többsége is elégedett volt a szervezéssel, bár azt többen nem értették, hogyha a politikusok - például az édesanyjával érkező Jozef Migaš, a Demokratikus Baloldal Pártjának egykori elnöke - külön engedélyt kaphattak arra, hogy saját kocsijukkal eljussanak a szentmise közveüen közelében, akkor a 30-40 kg-os táskákat cipelő, két hónappal korábban akkreditált operatőröknek miért kellett a mise helyszínétől több kilo­méterre leparkolniuk autójukat, (rd) II. János Pál a pozsonyi szertartáson (Reuters-felvétel) Vasiľ Hopko görög katolikus se­gédpüspököt és Zdenka Schelling- ová apácát, aki 12 évet szenvedett csehszlovák börtönökben azért, mert 1952 februárjában segített megszöktetni egy igazságtalanul elítélt papot az egyik pozsonyi kór­házból. „Mindketten a hűség fény­lő példájaként állnak előttünk a vallási üldözések könyörtelen idő­szakából. Mindkettőjüket igazság­talanul ítélték el, megkínoztálTes megalázták, teljes magány, majd a halál várt rájuk. A kereszt jelentet­te számukra az életet, ez volt az erő és a reménység forrása” - tol­mácsolta a boldoggá avatás szer­tartásán II. János Pál pápa szavait Jozef Tomko bíboros. A szentáldo­záson is aktívan részt vevő pápától csak néhány kiválasztott, köztük Mikuláš Dzurinda kormányfő és Pavol Hrušovský házelnök vehette magához személyesen a megszen­telt ostyát. Meglepetésként hatott, hogy a pápa pozsonyi miséjének végén egy rövid mondattal magya­rul is köszöntötte a Magyarország­ról érkezett híveket, de köszönetét mondott híveinek németül, ukrá­nul, csehül, olaszul és anyanyel­vén, lengyelül is. II. János Pál egészségi állapotáról a 2. oldalon olvashatnak, (kovács, rudas, ú) Csodával határos módon az 1885-ben öntött lélekharang és az 1927-ből származó nagyharang is sértetlen maradt Figyelmeztetés az euróövezet 12 országa számára Zeherje: templomtoronyból kőhalom SZÁSZI ZOLTÁN Svéd nem - észt igen ÖSSZEFOGLALÓ Kőhalom a lejtőn (ČTK-fotó) Zeherje. Szeptember 12-én, pénte­ken este 8 óra után néhány perccel ledőlt a zeherjei református temp­lom közel 40 méter magas tornya. A falu lakosainak beszámolója szerint szinte földrengésszerű volt a torony pusztulása, amely keleti irányba, a falu központja felé zúdult le, magá­val szakítva az összes villany-, tele­fon- és kábeltévé-vezetéket. Szeren­csére személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár egyelőre felbecsülhe­tetlen, a villamos művek dolgozói­nak egész napos megfeszített mun­kájába került helyreállítani a falu áramszolgáltatását. A károk felmé­rése, a vezetékek javítása vasárnap is folyt. A XIX. század elején, klasz- szicista stílusban épült torony álla­pota már évek óta kritikus volt. Va­lószínűleg még építésekor elköve­tett számítási hiba miatt kezdett fo­kozatosan elhajlani, a szakemberek a legutolsó vizsgálatkor már figyel­meztettek a veszélyes állapotra. A dombon álló templomhoz hozzá­épített torony törmelékei a majd­nem száz méter távolságban levő egykori református iskoláig zúdul­tak le, az útjukba került, fél méter­nél is vastagabb akácokat gyufa­szálként törve derékba. A tető egy­kori kupolaszerkezete egy össze­gyűrt bádogkupacra emlékeztet. Csodával határos módon az 1885- ben öntött lélekharang és az 1927- ből származó nagyharang sértetle­nül úszta meg a zuhanást. A falu la­kossága megrendültén vette tudo­másul a történteket. Szombaton délután könnyes szemű emberek szabadították ki a harangokat az omladék alól, és ideiglenesen a templomgondnok, Kovács Istvánná portájára szállították. A katasztrófa színhelyén szombaton kora délelőtt megjelent Erdélyi Géza református püspök és Ibos Dezső lelkész is. A kora esti órákig helyi szakemberek kiemelték a szószéket és a szószék­koronát, s átmenetileg biztonságos helyre szállították. A belsőépítészeti műremekeket a Református Keresz­tyén Egyház Tudományos Gyűjte­ményeinek helyiségeiben helyezik el; alapos felújítás vár rájuk, s onnan remélhetőleg visszakerülnek eredeti helyükre. B. Kovács István, az intéz­mény vezetője szerint sajnálatos esemény történt, de így legalább rá­irányul a figyelem a járási és megyei szinten is egyedülállóan érdekes és figyelemreméltó gótikus templom­ra, amelyen alig másfél hónapja si­került megtalálni a nyugati oldalon teljes szépségében megmaradt ere­deti bejáratot és a már nem létező sekrestyébe vezető ajtó faragott kö­veit. „A ledőlt torony, sajnos, ment­heteden volt. Most már azon kell dolgozni, hogy a górikus templomot megmentsük az enyészettől” - nyi­latkozta B. Kovács István. Stockholm/Tallinn. A svéd válasz­tópolgárok 56,1 százaléka szavazott a vasárnapi referendumon a közös európai valuta bevezetése ellen, 41,8 százalékuk támogatta, 1,6 szá­zalék nem töltötte ki a szavazócédu­lát és 0,5 százaléknyi szavazat ér­vénytelen volt. Az első stockholmi kommentárok szerint nem jött be a „Lindh-effektus”, amire sokan szá­mítottak. A voksolásra ugyanis ár­nyékot vetett Anna Lindh volt svéd külügyminiszter asszony tragikus halála, s megfigyelők úgy vélték, az iránta való tiszteletből is sokan mondanak majd igent az euróra. A Dagens Nyheter vezércikkírója a lap internetes kiadásában Fájdalmas bukás az elit számára című írásában megállapította: a vereség Göran Persson kormányfő és a többi, eu- róbarát pártvezető tekintélyét kezdi ki, mivel nem sikerült a svédek többségének támogatását megsze­rezniük ahhoz, amit úgy tekintet­tek, mint „napjaink legfontosabb döntését”, annak ellenére, hogy ezek a pártok foglalják el a Riksdag (parlament) székeinek 80 százalé­kát. Romano Prodi, az EB elnöke, akit a svéd televízió egyenes adás­ban kérdezett meg arról, hogy Svédország veszít-e befolyásából az Európai Unión belül, azt válaszolta: „Kétségkívül igen.” (Háttéranya­gunk a 2. oldalon.) Észtország nagy arányban támogat­ta az ország 2004. május 1-én ese­dékes uniós csatlakozását: a vasár­napi népszavazáson a szavazópolgá­rok 67 százaléka voksolt igennel, 33 százalékuk pedig nemmel. A részvé- tel 63 százalékos volt. Észtország a nyolcadik a tíz tagjelölt állam közül, amely támogatta az EU-csatla- kozást. Lettországban szombaton já­rulnak az urnákhoz, Ciprus nem tart népszavazást. (MTI, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents