Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-12 / 210. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 12. Nagyszünet A diák majdnem szívrohamot kap, amikor megállapítja, hogy 70 %-kal emelkedett a szoba ára... Előbb a papír, aztán a kulcs! A kollégiumban lakó diákok igyekeznek otthonossá tenni kis szobájukat. Mindjárt másképp esik belépni az aj­tón, ha a falakon szívünk­nek kedves képek lógnak, az ágyon kedvenc plüssnyuszink fogad. Elég néhány apróság, s a rideg kollégium egy csapásra meg­hitté változik. BŐD TITANILLA S elég néhány apróság, s a rideg kollégium még ridegebb lesz. Szin­te hihetetlen, hogy már a beköltö­zés mennyire el tudja venni az em­ber kedvét. A diák nagy táskával megérkezik a fővárosba, elcihelő- dik a kollégiumba, épp 7.55-öt mutat az óra, mikor beáll az iroda előtt kanyargó hosszú sorba. A sor elején álló hosszas nógatásra végül bekopog, mire a bentiek rikácsoló hangon szólnak ki, hogy még nem kezdődött a munkaidő. Hogy a sor közben egyre nő, szemmel lát­hatólag nem izgatja őket. Várakozás közben az árlistára té­ved az unatkozó diák tekintete. Majdnem szívrohamot kapva álla­pítja meg, hogy csekély 420 koro­nával, majdnem 70 %-kal emelke­dett a szobaára... Míg ezen gondolkodik, fogy a sor, s végre ő is bent találja magát. Le­rakja az asztalra a szükséges ira­tokat, de úgy fest, nem az összesét...- Hol az ideiglenes lakhelyet igazo­ló papír???!!! Emberünk próbál magyarázkodni, ő bejelentkezett, ahogy kell, csak egyszer ellopták az iratait, s azok­kal együtt ezt a papírt is, de máris elmegy a rendőrségre, kér újat, csak adnák már ki a kulcsát, hogy ne nagy táskával kelljen mindezt intéznie... De az irodában hajtha­tatlanok.- Előbb a papír, aztán a kulcs! Várakozás közben az árlistára téved az unatkozó diák tekintete (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) így hát emberünk nyakába veszi a várost, irány a rendőrség, újabb várakozás, újabb sorban állás, még jó, hogy legalább a rendőrök vi­szonylag gyorsan intézik a dolgot. Aztán ismét zötykölődés a villa­moson, tülekedés a 39-esen, míg végül újra ott áll az iroda ajtaja előtt. Nem túl lelkesen lép be.- Ejha, hát maga nagyon gyorsan visszatért! - próbálnak kedvesek lenni az iroda kényelmét élvezők, de ez már mit sem ér. Kulcsát kéz­hez kapva a mérges diák épp csak kipakolja holmiját, felhúzza az ágyneműt (már meg sem lepődik rajta, hogy lyukas), és repes az örömtől, hogy most még nem kell ott maradnia a rideg kollégium­ban. S a beiratkozás után boldo­gan siet a buszra, amely az édes otthon felé repíti... Tájékoztatás felsőfokon Az egyetemek, főiskolák tanulói joggal várnák el, hogy ne csak a taní­tás, de az azt körülvevő közeg is felsőfokú legyen. Sajnos azonban ez csak kevés esetben mondható el, s a legkevésbé a tájékoztatás eseté­ben. Az egyetemről garantáltan csak akkor érkezik levél, ha az befize­tendő csekket is tartalmaz. Tavaly a beiratkozásról is csak pozsonyi osztálytársaiktól értesültek egyesek. Idén pedig a kollégiumban vár­ták kellemetlen meglepetések a diákokat. A Ľudovít Štúr Diákszálló­ban 4 hónapot kell előre kifizetni, különben nem vehetik át a szobát az ott lakók. Ezt tudja is jól mindenki. Ki is fizette a nyáron a pénzössze­get, esetleg még többet is, hátha emelkednek az árak. Az árak emel­kedtek is. A majdnem 70%-os emelésre azonban kevesen számítot­tak. A kollégiumból pedig nem érkezett semmilyen értesítés. Sokan éppen ezért nem tudtak terveik szerint hozzájutni szobájukhoz. Kevés pénzt utaltak át a kollégium számlájára, s csak azért, mert nem sze­reztek tudomást idejében az új árakról. Olyan nagy dolog lenne a változáskoról értesíteni a kollégistákat? A postaköltséget természete­sen beleszámolhatnák a szoba árába... Sok kellemetlenségtől megkí­mélhetné a diákokat az a néhány korona... (bt) RAJONGÓ Lajkó Félix Új generáció. Korát, stílusát te­kintve is. A fiatalon lángoló zseni zenéjét rendkívül nehéz feladat műfaji vagy stiláris kategóriába sorolni. Ugyanis éppúgy megta­lálhatók benne a Idasszikus zene, a magyar és más kelet-európai népzenék motívumai, a dzsessz és a blues, mint a vendéglátós muzsika. Ami pedig ezeket a lát­szólag egymástól távoli elemeket képes összekötni, az Lajkó Félix virtuozitása és játékának sodró ereje, a közönségre ható szug- gesztivitása. Lajkó Félix nem tartja magát a szó hagyományos értelmében vé­ve komponistának, koncertjein is többnyire improvizál, de ezek a rögtönzések is rendelkeznek bi­zonyos érlelési idővel, amitől szerzeményei mégis közelebb ke­rülnek a komolyzenéhez, mint a dzsesszhez. Lajkó Félbe a vajdasá­gi Topolyán látta meg a szeretett napfényt, 1974. december 17-én. Pusztán az érdekesség kedvéért közlendő észrevétel, hogy Bee­thoven ugyanezen a napon szüle­tett 1770-ben. Félix családja sze­rette a zenét, de korábban egyet­len felmenője sem választotta hi­vatásául a muzsikálást. A kisfiú zenei érdeklődése korán megmu­tatkozott, első hangszerként egy citerát kapott gyakorlás céljából tíz éves korában. Hegedűt csak az általános iskola 6. osztályában vett a először kézbe, mi nem gond, hisz azóta szinte le sem tet­te e kecses hangszert. Tehetsége akkor kapott igazán kívülállók számára is tényszerű bizonyíté­kot, mikor az alsó fokú zeneisko­lát három év alatt végezte el Kis­hegyesen. A szabadkai zenei kö­zépiskola második osztályát már nem fejezte be, mert kalandvágya egy hegedűvel Budapestre hívta, ahol a Dresch Quartett tagjaként próbált szerencsét. A próbát kiáll­ta, s azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán kép­viselve és összekötve az anyaor­szágot és a Vajdaságot. Tehetsé­gére a szakma s a közönség egy­aránt gyorsan felfigyelt, s sok ne­ves együttes és egyéniség invitál­ta közös munkára. így lett tagja Szabados György együttesének a Makúznak és Boris Kovac zeneka­rának, a Ritual Novának. Számos alkalommal koncertezett a világ­hírű japán bhutó táncossal, Min Tanakaval, és a francia Noir Désir zenekarral. Több színházi elő­adásnak is ő szerezte zenéjét. Műfaji határt a zeneszerzésben sem ismer, mert már Bozsik Yvette koreográfiájához is szol­gáltatott zenei anyagot. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és ró­la forgatta Jancsó Miklós a Játssz Félix, játssz! című kisfilmjét, ze­nét írt a Velencei Biennálé Új At­lantisz felé című projektjéhez is 2000-ben. Briliáns hegedűjátéká­val elbűvölte Tokió, Amsterdam, Béniin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrad, Szarajevó, Ljub­ljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, Lon­don, zeneértő közönségét, (her) Elkápráztatta a zeneértő közön­séget (Képarchívum) SZAMÁRFÜL Alice Rejtvény­országban Raymond Smullyan könyvei egész univerzumot nyitnak meg a fejtörőkre fogékonyak előtt. Ma­gyarul eddig megjelent három kötetében jól ismert matemati­kai-logikai problémákat felhasz­nálva készítette el igen komoly feladványait. Ezek azonban nem afféle találós kérdések, hanem mesébe ágyazódva, afféle Michael Ende-féle Végtelen törté­netté válva vájják, hogy a beléjük habarodott olvasó sorra felfesze­gesse a sokszoros intellektuális lakattal lezárt ajtókat. Bár rejtvényeinek hősei rendsze­rint lókötők, vámpírok, királyok és királynők, valamint a középkor valamennyi ismert és ismeretlen szörnyetege, Smullyan nem csak sikerélményt kínál a fejtörők megfejtőjének. És nem is csak egy olcsó vicc poénjához jutunk el, amikor megfejtjük talányait. A feladványokban foglalt logikai problémák ugyanis például arra is rávilágítanak, hogy miért nem lehet mindent szabályozni, min­dent egyszerre tudni. Mindent egyszerre tudni ugyanis logikai­lag leheteden, persze ez bonyo­lult kérdés, és sokan akkor sem fogják elhinni, ha a saját szemük­kel látják, hogy ez logikai szük­ségszerűség. Ez ugyanis az egyik lehetséges értelmezése annak a logikai problémának, mely az 1940-es évektől Gödel-tételként vonult be a logikatankönyvek és filozófiai viták világába. A szá­mos kiváló tudomány-közeli és tudományos könyvéről elhíresült Typotex Wadó honlapján még egy kis feladványt, egy ízelítőt is talá­lunk az egyik kötetből. A könyv címe: Mi a címe ennek a könyv­nek? Ez pedig itt nem puszta szó­virág, hanem arra a kérdésre utal, ami a könyv valódi s végső problémája lesz: létezik-e magát . látó szem, tudhatja-e egy könyv magáról, hogy mi a címe? Ez ma­gyarán azt jelenti, hogy vajon egy mondat, ami a könyvben szere­pel, és ugyanaz a mondat, mint cím vajon ugyanazt jelenti-e? Vagy másképpen: a mondat, mely a könyvben szerepel, még ugyanazt jelenti-e, ha egyszer úgy döntünk, hogy legyen ez a könyv címe is? A könyv főszerep­lője Craig felügyelő, aki valójá­ban egy kombinációs zár kódját szeretné megfejteni. Ez ugyanis a kódja annak a széfnek, mely... - a többi kitalálható, persze, csak ép­pen nem túl könnyedén. Egy iga­zán élvezetes rejtvény előtt állnak ezek a bevezető mondatok: „Egy filozófiai szöveggyűjte­ményben vagy valami hasonló­ban olvastam: Az igazi filozófus az a kilencéves kislány, aki miu­tán kinézett az ablakon, hirtelen anyjához fordult, és így szólt: Anyu, én csak azt szeretném tud­ni, hogyan lett egyáltalán bármi is? Ez a kérdés sok filozófusnak okoz gondot, többen ezt tekintik a filozófia alapkérdésének. Ők így fogalmazzák meg: Miért van valami a semmi helyett?“ (he) Az eredeti Aliz (google.com) V1GYORGÓ Utolsó mondat- Itt nyugodtan állomásozha­tunk, úgysem mernek megtá­madni bennünket. Tárca- Apu! Ki volt az a bácsi, akit megöleltél a sarkon?- Nem tudom, kisfiam, de ha ennyire érdekel, mindjárt megné­zem a tárcáját. Rendőr A rendőr hazamegy, és amikor a felesége ajtót nyit, egy hatalmas pofont kever le neki.- Ezt miért kaptam? - szipog a fe­leség.- Ha tudnám, már meg is öltelek volna. Nagyképű bagoly Két nagyképű bagoly ül a fán. Megszólal az egyik:- Nekem azt mondta az Isten, hogy én vagyok a legszebb és a legokosabb a földön! Mire a másik:- Nem emlékszem, hogy ilyet mondtam volna. Hímtag- Doktor úr, nagy az én problé­mám. Napok óta fáj a nemi szer­Foci A legyek fociznak az asztalon, és az egyik elmegy vécére. Mi­kor visszajön, látja, hogy a töb­biek görcsbe rándulva feksze­nek az asztalon.- Hát itt meg mi történt?- Lefújták a meccset. Családi vicc A férj és a feleség sétálgatnak. A férj egy csinos nő után san­dít, mire a feleség rászól:- Én nem értelek, fiam. Amint egy csinos nőt látsz, rögtön megfeledkezel arról, hogy nős vagy:- Éppen ellenkezőleg. Pont ak­kor jut eszembe. Piramis Az egyik egyiptomi piramiskuta­tás alkalmával a régészek talál­nak egy múmiát. Először az amerikaiak kapják meg vizsgá­latra, akik a következő diagnó­zissal állnak elő:- Ez a múmia megközelítőleg 2500 vagy 3000 éves lehet. Az angolok is megkapják a tes­tet, akik így küldik tovább:- Ez a múmia megközelítőleg 2800 évvel ezelőtt lett eltemet­ve. (funpic.hu) Instant leves 2020 vem, és már teljesen feketévé szí- neződött. Az orvos elkezdi nézegetni a férfi hímtagját, húzogatja, nyomkod­ja.- Doktor úr, ugye nincs semmi baj, mondja, hogy nem kell levág­ni!- Ugyan, leesik ez magától is. Az oroszok is megvizsgálják, majd megállapítják:- Ez a múmia pontosan 2986 éves és hat hónapos.- Honnan tudják ilyen ponto­san? - kérdezik a többi orszá­gok. Mire az oroszok:- Bevallotta! Máskor meggondolod! (vicclap.hu) ÜGYESKEDŐ Készítsünk tolltartót! AJÁNLÓ Ezen a héten a sok-sok mutatós ajándék után egy hasznos és praktikus dolgot fogunk alkotni. Az iskolai felszereléseid már biz­tosan megvannak, de tollat és ceruzát otthon is kell használnod. Az írószerek pedig nem hányódhatnak egymás hegyén-hátán az íróasztalodon! Készítsünk tolltartót, hogy az asztalodon is rend legyen! Első lépésként be kell szerezned a szükséges alapanyagokat: fe­hér kartonpapírt, tetszőleges színű krepp-papírt, papírragasztót, ollót. Ha minden megvan, akkor nézzük lépésről lépésre, hogy mit is kell tenned! Először a kartonpapírból vágj ki egy nagyobb méretű téglalapot! A téglalap egyik hosszabbik oldalát vagdosd be kb. 2 centiméterenként. Ezután a téglalapból csinálj hengert, és ragaszd össze az egymás­hoz érő oldalúkat! Az apró bevágott fülecskék így kifelé fognak állni! A kartonlap megmaradt részéből vágj ki egy olyan kör ala­kú darabot, amelynek átmérője nagyobb, mint a henger alapjáé! A henger kis fülecskéit kend be ragasztóval, és ragaszd rá a kör alakú papírra! így már van a tolltartódnak alapja! Ezután már csak mutatósabbá kell tenned a művedet. Vond be az egészet tetszőleges színű krepp-papírral! Hogy tetszik? Reméljük, a tollak és a ceruzák is jól érzik majd magukat benne! (s)

Next

/
Thumbnails
Contents