Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-12 / 210. szám, péntek
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 12. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 36. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Morzsa. E héten az 500-500 koronát Havranko Ilona zsarnói, Radics Mária köbölkúti és Horváth Ferencné dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ _____________________POZSONY_____________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Andrea Chénier 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az olasz meló (amerikai) 16, 18, 20.30 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 16, 18.15, 20.30 AU PARK - PALACE: A Mindenóó (amerikai) 14.30, 15.40, 16.40, 17.50, 18.50, 20, 21, 22.10 Pinocchio (olasz) 14.45, 17.05 Hasrapacsi (cseh) 14.30, 17, 19.30, 22 Az olasz meló (amerikai) 15,10, 17.30, 20.10, 22.30 Femme Fatale (amerikai-francia-német) 20.20 Túl mindenen (amerikai) 15,17.20,19.40, 22.10 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.40,17.05,19.30 Merülés a félelembe (amerikai) 21.55 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 15.45,18, 20.15, 22.30 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.40, 16.30 Equilibrium (amerikai) 18.20, 20.40 Sorsdöntő nyár (amerikai) 16.45, 19.10, 21.30 Frida (amerikai-kanadai) 19.20, 21.50 Fimfárum (cseh) 14.55, 16.50, 18.30 A Snake of June (japán) 22.40 Chicago (amerikai) 14.10, 16.35, 19, 21.25 PÓLUS - STER CENTURY: Hasrapacsi (cseh) 14.05, 16.25, 18.45, 21.10 Túl mindenen (amerikai) 15, 17.15,19.30,21.45 Equilibrium (amerikai) 17.40,19.50, 22 Az olasz meló (amerikai) 15.40,17.55, 20.10, 22.25 A Mindenóó (amerikai) 14, 15.20, 16.10, 17.30, 18.20, 19.40, 20.30, 21.50, 22.40 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 16, 18.10, 20.20, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.45, 17,19.15, 21.30 Pinocchio (olasz) 15.25 KASSA TATRA: Túl mindenen (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Hasrapacsi (cseh) 16,18, 20 ÚSMEV: Az olasz meló (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY-LUX: Álomcsapda (amerikai) 19.30 GALÁN- TA - VMK: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Mindenóó (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: Hangyák a gatyában 2. (német) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Chicago (amerikai-kanadai) 19 LÉVA - JUNIOR: Álmomban már láttalak (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Taxi 3 (francia) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 16.15 Boldog Születésnapot! (magyar) 15.15, 19.45 Doktor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A fülke (amerikai) 18.30, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.30,17,19.30 A Mindenöó (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Miről álmodik a lány (amerikai) 16, 18, 20 Oviapu (amerikai) 13.30, 15.15, 17.15, 19.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.45, 16.30 Sorsdöntő nyár (amerikai) 13, 17.30 Terminátor 3.-A gépek lázadása (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Vitathatatlan (amerikai-német) 16.45,19.30 I. MINORITY FILM FESTIVAL, POZSONY MLADOSŤ 10.00 - FEBIO-filmek: Hogyan élnek a cseh négerek; Pátival roma - tiszteletreméltó emberek; Hogyan váljunk csehvé; Hogyan élnek a közép-ázsiai muzulmánok; Hogyan élnek a HlV-fertőzöttek és az AIDS-esek; Egy anya vallomása, aki apa volt 13.00 - VERAfilm: Elvakult bolondok között 1,2, 3 16.00 - VERAfilm: A csillag és a félhold között 1, 2 19.00 - Rohadékok (cseh játékfilm) CSEH KÖZPONT 14.00 - A Tolerancia. Idegen szó? című dokumentumsorozat filmjei + beszélgetés HVIEZDOSLAV TÉR 18.00 - A Pressburger Klezmer Band koncertje HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? Szüreti ünnepély falunappal . A jó borairól ismert Ipolynyéken vasárnap falunappal egybekötött szüreti ünnepélyt tartanak. Meglepetéseket ígér a kora délután kezdődő hagyományos szüreti felvonulás, amelyet szórakoztató műsor követ a szabadtéri színpadon. Fellép többek közt az Ifjú Szivek, az Angyalszív gyermekkórus, a lukanényei citeraegyüttes és a palásti vegyes kórus, (bgy) Ipolynyék, vasárnap, 13.30 Szüreti táncház és batyubál Szálkán E hét végén kerül sor az Ipoly menti falvak - Szalka, Kiskeszi, Leléd, Bajta, Helemba - szüreti ünnepségére, melynek Szalka ad otthont. A szüreti felvonulás után kezdődik a kultúrműsor, amelyben fellép a kémén- di Vasvirág hagyományőrző folklórcsoport, a bajtai hagyományőrző tánccsoport, a szálkái gyermekfolklór-csoport és a menyecskekórus. Négy órakor a sportcsarnokban szüreti vendégség várja a közönséget, amelyet öt órától táncház követ. Este kilenctől batyubálban rophatják a mulatni vágyók. A zenéről a Rio Music gondoskodik. (m) Szalka, vasárnap, 13.30 Ma kezdődik Pozsonyban a kisebbségekről szóló filmek sorát felvonultató, háromnapos I. Minority Film Festival 7 r. novai A megismeréstől a toleranciáig MINORITY Úrad vlády SR a Barok Film uvádzajú prehliadku filmov o menšinách FESTIVAL BRATISLAVA Festival sa koná pod záštitou prezidenta Slovenskej republiky p. Rudolfa Schustera í Spoluorganizátori: Bioscop Bratislava, spol.s.r.o. Slovenský filmový ústav Bratislavský samosprávny kraj Mestská čast Bratislava - Staré meséo W. rain Recar> Mediálni partneri: Petit Press Kino Mladostí a Hviezdoslavovo námestie 12.-14. 9. 2003- HRANE FILMY- DOKUMENTÁRNE FILMY- DISKUSIE- KONCERTY: PRESSBURGER KLEZMER BAND, CIGÁNSKA KAPELA ŠTEFANA BANYÁRA, Hogyan élnek a cseh négerek?, Egy anya vallomása, aki apa volt, Párhuzamos világok - párhuzamos Kassa, Allah akbar, Nemzet az emberek ellen, Kelta visszhangok - csupán néhányat ragadtam ki azon dokumentumfilmek címei közül, amelyeket a ma Pozsonyban kezdődő, háromnapos I. Minority Film Festival elnevezésű seregszemlén vetítenek. MISLAY EDIT Ami összeköti őket: valamennyi alkotás olyan népcsoportokkal foglalkozik, amelyek valamüyen formában kisebbségben élnek. Rólunk is szólnak. Lehetőséget adnak arra is, hogy összehasonlítsuk saját tapasztalatainkat mások kisebbségi létélményével, gondjaival. A rendezvény része a kormánynak az idegen- és fajgyűlölet, az antiszemitizmus és a hátrányos megkülönböztetés mindenféle megnyilvánulása elleni harcról szóló akciótervnek. Ez így első hallásra nagyon „hivatalosnak”, mi több, kicsit száraznak is hat, pedig ez a seregszemle nagyon is forró, mi több, égető társadalmi témákat tesz le a szlovákiai néző asztalára. A téma fontosságát nagyon érzékletesen fogalmazta meg Peter Hledík, a Barok Film vezetője, amely a szlovák kormányhivatal mellett a fesztivál fő szervezője. Peter Hledík egyebek mellett arról beszélt, hogy 1946-ban, amikor megszületett Pozsonyban, a városban még három kultúra élt egymás mellett, s az ő családjában több náció képviselői találhatók az elődök között. „Úgy érzem, a szlovákság különböző biztos pontokat, fogódzókat igyekszik keresni, mint például a Cirill és Metód- vagy a Štúr- féle tradíciók. De mintha kevesebbet foglalkoznánk azzal, hogy kikkel élünk együtt és a jövőben lükkel fogunk együtt élni.” Egyfajta tükörnek is tekinthető ez a fesztivál, amely arra szeretné rávenni a többséget, hogy egy picit magába nézzen: nem lakozik-e a lelke mélyén intolerancia, nem hordoz-e túl sok haragot azok iránt, akik különböző szempontok miatt mások, mint a többség. Abban persze botorság lenne bízni, hogy egy háromnapos filmszemle hatalmas változásokat von maga után az emberek gondolkozásában, főként akkor, ha Szlovákiában már az is „felháborító ügynek” számít, ha egy kisebbségi (konkrétan: magyar) lap reklámja az adott kisebbség nyelvén (konkrétan: magyarul - ám felirattal ellátva!) hangzik el a közszolgálati televízióban. Ha a diszkriminációelle- nes kampány reklámfilmjét a köz- szolgálati televízió egyelőre nem hajlandó sugározni, mert három másodperc a homoszexuális kisebbséggel foglalkozik benne. De. Igenis éppen azért kellenek az olyan rendezvények is, mint a ma kezdődő I. Minority Film Festival, hogy szembesüljünk a problémákkal, hogy megismeijük azokat, akik valamiben különböznek a többségtől. Mert - régi közhely - az emberek általában attól (is) félnek, amit nem ismernek. És megint csak a saját kisebbségünk adta példát hoznám fel: a magyarok az országnak éppen azon a részén - északon - számítanak a legnagyobb „mumusnak”, ahol csak nagyritkán találkozhatnak velük a többségi nemzethez tartozók. Talán éppen ezért lett volna jó, ha ez a fesztivál nem csak Pozsonyban talál otthonra, hiszen a főváros nem számít kifejezetten intoleráns helységnek, a több évszázados multikulturális múlt nem tűnhetett el nyomtalanul falai közül. Ideje azonban szót ejteni arról, mit is kínál a fesztivál programja. Szerepel benne például az a tízrészes do- kumentumfilm-sorozat, amelyet tavaly vetített a Szlovák Tevevízió Tolerancia. Ismereüen szó? címmel, s amelyben neves szlovák rendezők adnak képet a szlovákiai és az európai kisebbségek életéről. Természetesen szó esik benne rólunk, szlovákiai magyarokról is. Igaz, egyetlen dokumentumfilm sem foglalkozik csak és kizárólag velünk, de ott vagyunk például Tomáš Kaminsky Párhuzamos világok - párhuzamos Kassa című munkájában, továbbá Ján Stračina A határok nem ott vannak, ahol vannak című filmjében és az Egy otthon mindenkinek címűben, amelyet Jozef Banyák a soknemzetiségű dél-szlovákiai faluban, Dénes- den forgatott. Hangsúlyosan, szép számú munkával lesznek jelen a cseh dokumen- taristák, ami természetes, hiszen náluk a műfaj ma sem számít mostoha- gyereknek, és évről évre színvonalas művekkel rukkolnak elő. A Prágában élő kiváló szlovák filmes, Fero Fenič által életre hívott Febio film- és televíziós társulás műhelyében készült alkotásokkal a cseh televízióban, nálunk pedig elsősorban a Febiofesten találkozhatnak a szlovákiai nézők. A mostani seregszemlére kifejezetten olyan darabokat válogattak a szervezők a Febio-termésből, amelyek a kisebbség-többség problematikáját jáiják körül. Megtudhatjuk belőlük egyebek között, hogy müyen ma Csehországban romának, négernek, közép-ázsiai muzulmánnak, HIV- fertőzöttnek lenni. Premiert is tart a fesztiválon a Febio: az Egy anya vallomása, aki apa volt című alkotásnak itt lesz az első nyüvános vetítése. A VERAfilm égisze alatt készült dokumentumfilmek közül itt lesz a a Petr Bok-Martin Šmok szerzőpáros több díjjal kitüntetett trilógiája, az Elvakult bolondok között, amely a szlovákiai zsidó kisebbséggel foglalkozik, Michael Weissmandl ortodox rabbi életén és munkásságán keresztül. A csehszlovákiai zsidóság történetét a szerzőpáros A csillag és a félhold között című, kétrészes munkájában folytatta, s ugyancsak látható lesz a seregszemlén. A fesztivál szervezői lefújták a port a Szlovák Filmintézet archívumában található, a kisebbségi témát feldolgozó filmekről, és ezekből is műsorra tűztek egy válogatást. Természetesen nem csupán dokumentumfilmek szerepelnek a seregszemlén. A vetítésekhez beszélgetések is kapcsolódnak, melyen az alkotók is részt vesznek. Érdekesnek ígérkezik a Mladosť moziban holnap 13 órakor kezdődő kerekasztal-be- szélgetés, melyen szakemberek arra a kérdésre próbálnak meg választ adni, mennyire idegengyűlölők a szlovákok, és hol vannak ennek a másságtól való félelemnek, az intoleranciának a gyökerei. A beszélgetők között lesz Michal Vašečka szociológus, Grendel Gábor újságíró és Sámuel Abrahám. A programot koncertek is színesítik, minden nap 18 órától kezdődnek a Hviezdoslav téren. Ma este a Pressburger Klezmer Band, holnap Banyák István zenekara, vasárnap pedig a Bendő zenél a közönségnek. S bár a dokumentumfilmek vannak túlsúlyban, a napot 19 órától mindig egy-egy játékfilm zárja a Mladosť moziban. Bár a dokumentumfilm nem „kasz- szasikerműfaj”, érdemes kihasználni a lehetőséget, és a három nap folyamán ellátogatni a Mladosť moziba és a Cseh Centrumba. És nem csupán azért, mert a belépés ezúttal ingyenes. Tanévnyitó a Selye János Egyetemi Központban Több mint 500 diákkal V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Szabados Tamás, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg tegnap a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem komáromi kihelyezett részlegein a 2003/ 2004-es tanévet. Ez a Selye János Egyetemi Központ harmadik tanévnyitója, és ebben az iskolaévben már több mint 500 diák látogatja az intézményt. Amint azt Szabados Tamás elmondta, a magyar kormány mindent megtesz a központ dinamikus fejlődéséért, ami az anyagi támogatásban is megmutatkozik: míg 2001-ben 177 millió forintnyi támogatás érkezett, addig tavaly már 600 millió, idén pedig 750 millió forint. Chikán Attila, a BKÁE rektora ünnepi köszöntőjében rámutatott: ebben az iskolaévben két sorsfordító esemény is várható, az egyik a magyar nyelvű állami egyetem megalakulása Szlovákiában, a másik pedig országaink európai uniós csatlakozása. „Bármilyen formában folytatódik is a jövőben a közgazdászképzés Komáromban, egyetemünk továbbra is támogatja azt mind szakmailag, mind szociológiailag és lehetőségeinkhez mérten anyagilag is” - mondta a rektor. Detrekői Ákos, a Műegyetem rektora egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemükön szerzett diplomát több mint száz éve a világ minden részén elfogadják, és diákjaik iránt nagy érdeklődést mutatnak a munkaadók. Mindkét rektor arra biztatta a diákokat, hogy egyetemi éveiket a tanulás mellett használják ki a szórakozásra, a sportolásra, kapcsolódjanak be a város kulturális, szellemi életébe. „Legalább annyira büszkék vagyunk 17 olimpiai bajnok egykori diákunkra, mint három Nobel-dí- jasunkra” - jegyezte meg Detrekői Ákos. A Selye János Egyetemért Alapítvány nevében Bauer Edit, a kuratórium elnöke szólt az egybegyűltekhez, megköszönve mindenkinek azt az erőfeszítést, amelyet az egyetemi központ létrehozása és működtetése érdekében végzett és végez a továbbiakban is. Szabó Zoltán, az Alapítvány ügyvezető igazgatója mindenekelőtt a szülők és a diákok intézményük iránti bizalmát köszönte. A tanévnyitó az új, szélessávú számítógépes gerinchálózat átadásával zárult. Ezzel a korszerű rendszerrel a komáromi központ is rákapcsolódik a magyarországi felsőoktatási intézmények számító- gépes hálózatára. Kozák Tibor halálára ZALABAI ZSIGMOND Szeptember 9-én villámcsapásként hasított belém a fájdalom, a részvét: szülőfalum polgármestere telefonon hozta tudtomra, hogy meghalt Ipolypásztó mesterprímása, a 76 éves virtuóz muzsikus, Kozák Tibor. Stílszerűen rögtön egy magyar nóta alkalomhoz illően átköltött sorai villantak eszembe: „A pásztói cigánysoron nagy a sírás-rívás, / A pásztói cigánysoron haldoklik a prímás...” Haldoklik, méghozzá olyannyira, hogy szíve két átélt infarktus után ezúttal végleg felmondta a szolgálatot. Nagyhírű, több mint kétszáz évre visszavezethető cigány zenéscsaládból származott; a családi legendárium szerint valamelyik őse Kossuth Lajosnak húzta a nótát. Tudásban, tehetségben ő sem adta alább, ismert és elismert prímása volt az Alsó-Ipoly mentének, Hont megyének, az Alsó-Garam mentének. A Magas- Tátrától Budapestig számtalan helyen szolgáltatta a zenét: az autentikus parasztzenei stílustól, népdaloktól kezdve a hallgatókon át a talpalávaló táncmuzsikáig. Ha úri kedve úgy hozta, a háta mögé tett hegedűvel is képes volt elkápráztatni a mulatókat. Egyike volt a Felvidék legjobb prímásainak. Magyarságát élete végéig féltett kincsként őrizte, a Csema- dok hőskorában részt vett a kulturális szervezet rendezvényem; utcahosszat húzta a nótát a szülőfalumban újra életre keltett szüreti felvonuláson; zenei kísérője, szakmai irányítója volt a gyönyörű népdalokat éneklő asszonykórusnak, amellyel megfordult a vidék számtalan községében, sőt Magyarországon is. Ha nem kisebbségi sorsba kényszeríti őt az élet, egyike lehetett volna az anyaország legelismertebb prímásainak. Elégtételül szolgálhat számára, hogy nem sokkal halála előtt két kazettányi zeneanyagot játszott fel tőle a Kossuth rádió. A polgármester hívása után úgy megkönnyeztem a hírt, mint édesapám halála óta senkiét, pedig elöregedő falumban szinte havonta elszólít valakit végzet. „A pásztói cigánysoron, nagy a sírás rívás...” De: Tibor bátyám zenéjét őrzik kazettái, így hát feledőbe az ő hegedűjátéka nem megy soha. Egy (ismét csak az alkalomhoz igazított) nótaszöveggel búcsúzom tőled, kedves Tibor bátyám: „Hozzám repült egy madárka /Kis virággal a szájába’ / Azt üzente, azt mesélte, / Prímás sírhalmáról tépte. / Mert ott minden magyar nóta / Virágot nyit újra, s újra, / S mindig új nő a nyomába, / Ha fel- ' csendül a nótája.”
