Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

8

Kultúra

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 11.

Ferencz György szobrai Kassán '

Kassa. Ferencz György szobraiból nyílik kamara-kiállítás ma délután 16 órakor a Löffler Múzeumban. Az idén ötvenéves nagykaposi művész eddigi pályafutásának keresztmetszetét első ízben láthatja önálló kiállítás keretében a kassai közönség, eddig ugyanis csak csoportos tárlatokon találkozhattak alkotásaival. Ferencz György munkásságára kezdetben a népi fafaragás motívumai voltak a legnagyobb hatással, ezek később bibliai és történelmi témákban teljesedtek ki. Az utóbbi időben a művész egy keményebb anyagból, kőből is mind gyakrabban készít szobrokat, a Bodrogközben több*köztéri alkotása is látható. A kassai tárlat a Csemadok városi választmányának közreműködésével kerül megrendezésre, és szeptember végéig látható. A mai megnyitó közönsége a szobrok mellett Kováts Marcell népi hangszeres bemutatójában is gyönyörködhet, (juk)

Simon & Garfunkel: újra együtt *

New York. Paul Simon és Art Garfunkel, akik a folk-rock egyik leghíresebb duóját alkották, kedden sajtótájékoztatón bejelentették: húsz évi szünet után a jövő hónapban közös koncertturnéra indulnak, és több mint 30 amerikai és kanadai város zenerajongói láthatják őket. (ČTK)

SZÍNHÁZ

POZSONY

NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen 19

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Az olasz meló (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Beszélj hozzá (spanyol) 15.30,17.30, 20 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 16, 18.15, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: Hasrapacsi (cseh) 14.05, 16.25,18.45, 21.10 Túl mindenen (amerikai) 15,17.15,19.30, 21.45 Equilibrium (amerikai) 17.40, 19.50, 22 Az olasz meló (amerikai) 15.40,17.55, 20.10, 22.25 A Mindenöó (amerikai) 14,15.20,16.10, 17.30,18.20,19.40, 20.30, 21.50, 22.40 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 16,18.10, 20.20, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.45, 17, 19.15, 21.30 Pinocchio (olasz) 15.25

KASSA

TATRA: Túl mindenen (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Hasrapacsi (cseh) 16, 18, 20 ÚSMEV: Az olasz meló (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Kínzó mindennapok (amerikai) 17.15,19.15

DÉL-SZLOVÁKIA

ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: Hulk (amerikai) 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Kínai fürdő (kínai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Chicago (amerikai-kanadai) 19 LÉVA - JUNIOR: Szakítópróba (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Taxi 3 (francia) 16.30, 19

GYŐR

PLAZA: Azonosság (amerikai) 16.15 Boldog Születésnapot! (magyar) 15.15, 19.45 Doktor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A fülke (amerikai) 18.30, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.30, 17, 19.30 Malacka, a hős (amerikai) 14.15 A Mindenöó (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Miről álmodik a lány (amerikai) 16, 18, 20 Oviapu (amerikai) 13.30,15.15,17.15,19.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.45,16.30 Sorsdöntő nyár (amerikai) 13, 17.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 13, 15 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Vitathatatlan (amerikainémet) 16.45, 19.30

Elment a kvantumfizika Benjáminja. A Nobel-díjon kívül minden tudományos elismerést megkapott

Teller Ede halálára *

Egy nagy fizikusgeneráció utolsó tagja volt (ČTK/AP-felvétel)

Az év elején, 95. születésnapján adott rádióinterjújában a rá váró feladatokról beszélt, arról, hogy miután egyre kevesebb ideje van hátra, még e jeles évfordulón is bemegy a munkahelyére. Háromnegyed év múltán a hírügynökségek halálhíréről számoltak be: tegnap eltávozott közülünk Stanford leghíresebb polgára, Teller Ede, aki két amerikai elnök, Truman és Reagan tudományos tanácsadója is volt, míg a jelenlegitől megkapta új hazája legmagasabb állami kitüntetését.

OZOGÁNY ERNŐ

Annak a nagy fizikusgenerációnak az utolsó tagja volt, amely jobban megváltoztatta civilizációnk életét, mint a tudomány legutóbbi kétezer éves fejlődése. A kvantumfizika egyik aktív kialakítójaként és formálójaként nem kis szerepet vállalt az új tudományág elméleti alapjainak lerakásában, amelynek eredményeként ma olyan berendezéseket, eszközöket és tárgyakat használhatunk, mint az atomerőmű, a számítógépes tomográf, a távközlési műhold, a CD-lejátszó és a maroktelefon. A világ ipari termelésének egynegyede napjainkban épp a kvantumfizika felismeréseire épül.

Teller Ede a marslakóknak becézett magyar tudósgenerációhoz tartozott, akikről a tengerentúlon széles körben azt terjesztették, hogy valójában az embereknél sokkal fejlettebb űrlények, akik csupán lebukásuk elkerülése miatt álcázzák magukat magyaroknak, mivel egyetlen nyelvet sem tudnak akcentus nélkül beszélni. Tudományos tevékenysége alapján a fizikai Nobel-díjasok között van a helye, hogy mégsem kapta meg, annak egyetlen oka, hogy a hidrogénbomba atyjaként ismerte meg őt a világ, holott ezt megelőzően a fizika egyik több évezredes rejtélyét sikerült megoldania, ezen kívül tevékenyen járult hozzá az atommagban lejátszódó folyamatok tisztázásához. Budapesten született 1908. január 15-én. A Kármán Mór alapította Trefort utcai Mintagimnáziumban tanult, ahol a szuperszonikus repülőgép atyja és a rakétatechnika egyik kifejlesztője, Kármán Tódor is érettségizett. Ezt az intézményt No- bel-díjas pályatársa, Wigner Jenő a világ öt legjobb középiskolája közé sorolta. Tehetségének és fizikatanára, Szíjártó Károly oktatói munkájának köszönhetően világhírű pályatársaihoz hasonlóan ő is megnyeri az Eötvös-versenyt. Érettségi vizsgája után szülői rábeszélésre - Neumann János, Wigner Jenő mintájára - ő is vegyészmérnöknek készül, holott matematikus szeretett volna lenni. Ám a korabeli viszonyok között Magyarországon a királyi tudományágból aligha lehetett megélni, így a karsruhei műszaki főiskolán folytat vegyészmérnöki tanulmányokat, majd a müncheni, később a lipcsei műegyetem hallgatója lesz. Doktori címet a nagyon fiatalon világhírűvé vált, Nobel-díjas Wemer Heisenbergnél szerzett a hidrogénmolekula gerjesztett állapotainak vizsgálatával. Ezután először a lipcsei, majd a göttingeni egyetem kutatója. Míg kortársai az atom szerkezetét próbálják feltárni, ő a hidrogénmolekulákkal kezd foglalkozni. Színképelemzéssel kiderítette, hogy kétfajta molekula létezik, közöttük fizikai különbségek vannak, aszerint, hogy milyen a benne helyet foglaló két proton perdülete. Ez volt az első bizonyítékok egyike a kvantum- mechanika tételeinek helyességére. Mivel az atom belseje nem látható, a tudósok modelleket állítanak fel, ezek vizsgálatával próbálnak következtetni a mikrovilágban lejátszódó folyamatokra. Teller abból a felismerésből kiindulva, hogy az egyszerű atomok magjában azonos számú proton és neutron foglal helyet, olyan modellt állított fel, amely a magot hélium atommagok mozgó rendszereként fogja fel. Ebből kidolgozott elmélete magyarázatot adott a radioaktív bomlás bizonyos eseteire, ezzel beírta nevét a

tudománytörténet legnagyobbjai közé. Hitler hatalomra jutását követően Koppenhágába menekül, ahol megismerkedik későbbi munkatársával, az orosz származású George Gamowval. Gamow 1934-ben meghívást kap a George Washington Egyetemre, ahol a következő év elején magyar barátjának is állást szerez. Ekkor kezdődik el kettejük gyümölcsöző együttműködése, amelynek eredménye a modem fizika néhány tételének felállítása.

Elsőként az atommag bombázásával kezdenek foglalkozni. Sikerült kideríteniük, hogy olyan esetben is képes a kilőtt proton az atommagba beépülni, ha nincs meg az ehhez szükséges energiája. Ezzel igazolták, hogy a klasszikus newtoni fizika csak részben érvényesül az atomok vüágában. Következő felfedezésük az atomok béta-bomlásának jelenségéhez kapcsolódik. Érdemes megjegyezni, hogy eközben nagyon kis részecske, neutrino szabadul fel, amelynek vizsgálatáért épp a legutóbbi Nobel-díjat is kiosztották. Az általuk kidolgozott szabályt róluk nevezték el Teller-Gamow tételnek. További jelentős felismerésük, hogy a csillagok fűtőanyaga, a hidrogén magfúzió közben alakul át héliummá, ez szolgáltatja szinte kiapadhatatlannak tekintett energiaforrásukat. Ezzel több évezredes rejtélyt oldottak meg, hiszen azt már évszázadokkal korábban kiderítették a fizikusok, hogy a csillagokban a hagyományos égésnél jóval hatékonyabb módon termelődik az energia. E jelentős tudományos eredmények okán sorolták be a mindössze 31 éves fizikust

az atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan tervbe. A háború befejezése után elvállalja a szuper- fegyver, a hidrogénbomba kifejlesztését is, így 1949-től a híres Los Alamos-i kutatólaboratórium igazgatóhelyettese lesz.

Teller Edének köszönhető, hogy az atomenergetika területén eddig mindössze egyetlen erőmű-katasztrófára került sor. Pedig nem volt könnyű helyzetben: az Amerikai Reaktorbiztonsági Bizottság elnökeként a világ első erőműtervezőjének, Wigner Jenőnek egyik legfontosabb alkotását kellett betütania. A magyar tudós által tervezett berendezésben ugyanis a hűtővíz elvesztésével felgyorsult a láncreakció, aminek robbanás lehetett a vége. Teller nem tágított: készítsetek olyan reaktort, ahol a víz elpárolgásával nem felgyorsul, hanem leáll a folyamat, mondta Ennek eredményeként születtek meg a ma is legbiztonságosabbnak tartott nyomottvizes reaktorok, míg a Szovjetunióban a Wigner-féle erőműveket gyártották évtizedeken keresztül. Csupán a csernobili tragédia ébresztette rá a vüágot Teller Ede 1948-as tilalmának jelentőségére.

A hidrogénbomba megalkotása után a kaliforniai egyetem fizikaprofesszora lett. Hivatalosan 1975-ben vonult nyugdíjba, ezt követően a stanfordi Hoover Intézet főmunkatársa lett. 1983-ban ő a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés - népszerűbb nevén csillagháborús terv - egyik szószólója, Reagan amerikai elnök tudományos tanácsadójaként. Tellertől származik az a tétel, amely szerint bár az atomenergia az emberiség veszélyes játéka, de ahogyan a kisgyermek is megtanul a számára veszélyes késsel bánni, amellyel kezdetben megvágja magát, az ember is képes lesz felelősségteljesen használni az atomban rejlő hatalmas energiát.

Bár fizikai Nobel-díjat nem kapott, minden jelentős tudományos elismerésben részesült: 1957-ben neki ítélték a Priestly-díjat, egy évvel később az Einstein-díjat, 1962-ben az Enrico Fermi-, 1963-ban a Robins- díjat, 1975-ben a Harvey-díjat. Ki- lencvenötödik születésnapja alkalmából az Egyesült Államok elnökétől vehette át a legmagasabb kitüntetést, az Elnöki Szabadság Érdemrendet. A magyar köztársasági elnök neki ítélte az újonnan megalapított első Korvin-láncot.

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, egy évvel később a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatta.

KÖBE ZÁRT EMLÉKEK

A koronázó város fénykora ■

BROGYÁNYI MIHÁLY

Az oszlop két oldalán álló, Szűz Máriát, illetve a koronát felajánló Szent Istvánt ábrázoló szobrok egykor a Vödric-kapu hídfőit ékesítették

(Lőrincz Adrián felvétele)

LŐRINCZ ADRIÁN

Az ország fővárosa, Pozsony 1563- tól 1830-ig, több mint két és fél évszázadon keresztül volt a magyar királyok koronázási városa; székes- egyházában tizenegy uralkodó és nyolc uralkodói hitves fejére tették fel a koronát.

Ezen tényéknél is érdekesebb, miként emelkedett ki ez a kis település, amely a Kis-Kárpátok és a megszámlálhatatlan Duna-ág közé ékelődő dombra épült vár körül alakult ki, a többi, hasonló földrajzi adottságú település sorából. A lényeg éppen az elhelyezkedés. Míg Dévény vára csak az észak-dél irányban húzódó kereskedelmi és hadi útvonal biztonsága fölött őrködött, a Kis-Kárpá- tok belső ívében, tehát lényegesen védettebb helyen elhelyezkedő település a Bécsi-medencéből a Kárpátmedencébe vezető nyugat-keleti irányú utat, valamint Éurópa leghosz- szabb vízi útvonalát is vigyázta. Valójában ez volt a Porta Hungarica központja.

A vár maga fontos közigazgatási, védelmi és egyházi központ volt; területén működött a Szent István király alapította káptalan is. A Pozsony elődjeként is felfogható kis település

spontán alakult ki a vár körül, melyet leginkább a kereskedők, kézművesek és vendéglősök lakóhelyei alkottak. Az egyre növekvő áruforgalomnak köszönhetően azonban a falucska „kinőtte” a várdombot, majd teljesen elszakadt tőle. Egy új település körvonalai kezdtek kirajzolódni.

A rohamos fejlődéshez a végső lökést az adta, hogy a polgárok küldöttségének kérésére III. András, Árpád nemzetségének „utolsó aranyágacskája” 1291-ben szabad királyi városi rangra emelte Pozsonyt. Ez teljesen új dimenziókat nyitott, hiszen maga hozhatta törvényeit, melyek fölött csupán a király törvényei álltak. A település politikailag és jogüag is teljesen elszakadt a vártól.

Mint a középkori városok mindegyike, a XIII.-XIV. században Pozsony városa is megkezdte védelmi vonalának a kiépítését. Az egykori városfalnak ma már csupán néhány csonkja található meg, ám ezek méreteiből arra lehet következtemi, hogy a derék pozsonyiak ugyancsak megadták a módját az építésnek. A helyenként hat-hét, másutt tizenkét méter magas fal az egykori Kossuth tér (ma: Hviezdoslav tér) északi oldalán a Duna legszélső ágát követve a Zsidó utcán keresztül a Kapucinusok templomáig húzódott, majd egy

félkörívvel a Duna felé vette az irányt. Védőbástyáit a cipész, a pék és a mészáros céhek építették; egyik legfontosabb őrtornya a Mihály-ka- putól néhány méternyire található Lőportorony.

A szinte beveheteüen falak mögé négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ä Duna felől nyűt az egykori Halász-kapu, melynek emlékét ma az egykori Kossuth tér északi részén elhelyezett tábla is őrzi. Főképp a halászok, illetve a Dunán átkelő kereskedők használták. A mohácsi vész után, amikor a városfalat több helyen is megerősítették, a kaput - nyilván védelmi okokból - befalazták. Csak Mária Terézia uralkodása idején bontották ki újra; de éppen csak annyira, hogy gyalogosan át lehetett menni rajta.

Emléktábla, illetve a fölötte függő, allegóriájában a kaput idéző rács jelöli ma a Csallóköz felé utat nyitó Lőrinc-kaput is. Nevét az egykori Szent Lőrinc-templomról kapta, mely a Pozsony külvárosához tartozó Dunaújfalu központja volt (ma: Duna, illetve Kórház utca). A háromhajós, gótikus templom helyén ma három-négy vendéglő csalogatja a kíváncsi turistákat, de a romjai fölött épült téren döntötték meg „a rendszerű’ 1989 „gyengéd forradalmárai” is. A kapun keresztül a Főrévre (ma: Prievoz) ért az ember, ahol átvitethette magát a Dunán, de Ve- reknye felé térve „szárazon is meg- úszhatta” a dolgot, mivel itt már állandó, tehát nem ponton-felépítésű híd ívelt át a folyón.

A legfontosabb és legszebb, egyben egyeden épségben megmaradt kapu a Mihály-kapu, mely Magyarország és Csehország felé egyaránt utat nyitott. Körülötte fontos külvárosok keletkeztek, a helyi szokások szerint pedig aki csak egy kicsit is adott magára, ezen a kapun keresztül ment fel a várba - bár egy másikon keresztül is megközelíthető volt.

Ez a bizonyos másik a Vödric-kapu volt, mely a Kis-Kárpátokat átszelő Vödric-patakról, illetve a mellette keletkezett településről kapta a nevét. Ezt főképp halászok és más „vízi” emberek lakták, központját a kelták alapította Vízivár képezte, melyet Bethlen Gábor idejében semmisítettek meg. A tatárok később teljesen elpusztították a falut, a visszatérő lakosság ezután a városfalhoz közelebb telepedett le, ám a Vödric elnevezést megtartották. Mivel a dunai átkelést Vödricen keresztül bonyolították le, a kis halászfalu modern külvárosi résszé vált. A városba vezető kaput Sötét-kapunak is nevezték, hosszú boltíve miatt. Mindebből mára csak a Szent Mártonszékesegyháztól délre található épületcsonk maradt meg, illetve a kapuhoz vezető hídon felállított két szobor. Ezek Szent Istvánt ábrázolják, amint királyi koronáját felajánlja Szűz Máriának. A szobrok ma az egykori Hal téren felállított pestisemlékmű két oldalán találhatók; az már a sors fintora, hogy a fél térdre

ereszkedő király tartotta párnáról ellopták a korona fémből készült másolatát. Valószínűleg a fémhulladék-gyűjtőben végezte, megannyi művészeti értékű kovácsoltvas kapuval, ablakráccsal egyetemben. Sebaj - a Szent Korona jogfolytonosságát ettől függedenül máig nem törölte el senki...