Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 11. Ferencz György szobrai Kassán ' Kassa. Ferencz György szobraiból nyílik kamara-kiállítás ma dél­után 16 órakor a Löffler Múzeumban. Az idén ötvenéves nagykaposi művész eddigi pályafutásának keresztmetszetét első ízben láthatja önálló kiállítás keretében a kassai közönség, eddig ugyanis csak cso­portos tárlatokon találkozhattak alkotásaival. Ferencz György mun­kásságára kezdetben a népi fafaragás motívumai voltak a legna­gyobb hatással, ezek később bibliai és történelmi témákban teljesed­tek ki. Az utóbbi időben a művész egy keményebb anyagból, kőből is mind gyakrabban készít szobrokat, a Bodrogközben több*köztéri al­kotása is látható. A kassai tárlat a Csemadok városi választmányá­nak közreműködésével kerül megrendezésre, és szeptember végéig látható. A mai megnyitó közönsége a szobrok mellett Kováts Marcell népi hangszeres bemutatójában is gyönyörködhet, (juk) Simon & Garfunkel: újra együtt * New York. Paul Simon és Art Garfunkel, akik a folk-rock egyik leg­híresebb duóját alkották, kedden sajtótájékoztatón bejelentették: húsz évi szünet után a jövő hónapban közös koncertturnéra indul­nak, és több mint 30 amerikai és kanadai város zenerajongói láthat­ják őket. (ČTK) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az olasz meló (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Be­szélj hozzá (spanyol) 15.30,17.30, 20 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 16, 18.15, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: Hasrapacsi (cseh) 14.05, 16.25,18.45, 21.10 Túl mindenen (amerikai) 15,17.15,19.30, 21.45 Equilibrium (amerikai) 17.40, 19.50, 22 Az olasz meló (amerikai) 15.40,17.55, 20.10, 22.25 A Mindenöó (amerikai) 14,15.20,16.10, 17.30,18.20,19.40, 20.30, 21.50, 22.40 Terminátor 3. - A gépek lá­zadása (amerikai) 16,18.10, 20.20, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.45, 17, 19.15, 21.30 Pinocchio (olasz) 15.25 KASSA TATRA: Túl mindenen (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Hasrapacsi (cseh) 16, 18, 20 ÚSMEV: Az olasz meló (amerikai) 16, 18, 20 IM­PULZ: Kínzó mindennapok (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcső­je (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: Hulk (amerikai) 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Kínai fürdő (kínai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Chicago (amerikai-kanadai) 19 LÉVA - JUNIOR: Szakítópróba (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Taxi 3 (francia) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 16.15 Boldog Születésnapot! (ma­gyar) 15.15, 19.45 Doktor Szöszi 2. (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A fülke (amerikai) 18.30, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.30, 17, 19.30 Malacka, a hős (amerikai) 14.15 A Mindenöó (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Miről álmodik a lány (amerikai) 16, 18, 20 Oviapu (ameri­kai) 13.30,15.15,17.15,19.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.45,16.30 Sorsdöntő nyár (amerikai) 13, 17.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 13, 15 Terminátor 3. - A gépek láza­dása (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Vitathatatlan (amerikai­német) 16.45, 19.30 Elment a kvantumfizika Benjáminja. A Nobel-díjon kívül minden tudományos elismerést megkapott Teller Ede halálára * Egy nagy fizikusgeneráció utolsó tagja volt (ČTK/AP-felvétel) Az év elején, 95. születésnap­ján adott rádióinterjújában a rá váró feladatokról beszélt, arról, hogy miután egyre ke­vesebb ideje van hátra, még e jeles évfordulón is bemegy a munkahelyére. Háromnegyed év múltán a hírügynökségek halálhíréről számoltak be: tegnap eltávozott közülünk Stanford leghíresebb polgára, Teller Ede, aki két amerikai el­nök, Truman és Reagan tudo­mányos tanácsadója is volt, míg a jelenlegitől megkapta új hazája legmagasabb állami kitüntetését. OZOGÁNY ERNŐ Annak a nagy fizikusgenerációnak az utolsó tagja volt, amely jobban megváltoztatta civilizációnk életét, mint a tudomány legutóbbi kétezer éves fejlődése. A kvantumfizika egyik aktív kialakítójaként és formá­lójaként nem kis szerepet vállalt az új tudományág elméleti alapjainak lerakásában, amelynek eredménye­ként ma olyan berendezéseket, esz­közöket és tárgyakat használha­tunk, mint az atomerőmű, a számí­tógépes tomográf, a távközlési mű­hold, a CD-lejátszó és a maroktele­fon. A világ ipari termelésének egy­negyede napjainkban épp a kvan­tumfizika felismeréseire épül. Teller Ede a marslakóknak becézett magyar tudósgenerációhoz tarto­zott, akikről a tengerentúlon széles körben azt terjesztették, hogy való­jában az embereknél sokkal fejlet­tebb űrlények, akik csupán lebuká­suk elkerülése miatt álcázzák ma­gukat magyaroknak, mivel egyetlen nyelvet sem tudnak akcentus nélkül beszélni. Tudományos tevékenysé­ge alapján a fizikai Nobel-díjasok között van a helye, hogy mégsem kapta meg, annak egyetlen oka, hogy a hidrogénbomba atyjaként ismerte meg őt a világ, holott ezt megelőzően a fizika egyik több év­ezredes rejtélyét sikerült megolda­nia, ezen kívül tevékenyen járult hozzá az atommagban lejátszódó folyamatok tisztázásához. Budapesten született 1908. január 15-én. A Kármán Mór alapította Trefort utcai Mintagimnáziumban tanult, ahol a szuperszonikus repü­lőgép atyja és a rakétatechnika egyik kifejlesztője, Kármán Tódor is érettségizett. Ezt az intézményt No- bel-díjas pályatársa, Wigner Jenő a világ öt legjobb középiskolája közé sorolta. Tehetségének és fizikataná­ra, Szíjártó Károly oktatói munkájá­nak köszönhetően világhírű pálya­társaihoz hasonlóan ő is megnyeri az Eötvös-versenyt. Érettségi vizsgá­ja után szülői rábeszélésre - Neu­mann János, Wigner Jenő mintájára - ő is vegyészmérnöknek készül, ho­lott matematikus szeretett volna lenni. Ám a korabeli viszonyok kö­zött Magyarországon a királyi tudo­mányágból aligha lehetett megélni, így a karsruhei műszaki főiskolán folytat vegyészmérnöki tanulmá­nyokat, majd a müncheni, később a lipcsei műegyetem hallgatója lesz. Doktori címet a nagyon fiatalon vi­lághírűvé vált, Nobel-díjas Wemer Heisenbergnél szerzett a hidrogén­molekula gerjesztett állapotainak vizsgálatával. Ezután először a lip­csei, majd a göttingeni egyetem ku­tatója. Míg kortársai az atom szerke­zetét próbálják feltárni, ő a hidro­génmolekulákkal kezd foglalkozni. Színképelemzéssel kiderítette, hogy kétfajta molekula létezik, közöttük fizikai különbségek vannak, asze­rint, hogy milyen a benne helyet fog­laló két proton perdülete. Ez volt az első bizonyítékok egyike a kvantum- mechanika tételeinek helyességére. Mivel az atom belseje nem látható, a tudósok modelleket állítanak fel, ezek vizsgálatával próbálnak követ­keztetni a mikrovilágban lejátszódó folyamatokra. Teller abból a felis­merésből kiindulva, hogy az egy­szerű atomok magjában azonos számú proton és neutron foglal he­lyet, olyan modellt állított fel, amely a magot hélium atommagok mozgó rendszereként fogja fel. Eb­ből kidolgozott elmélete magyará­zatot adott a radioaktív bomlás bi­zonyos eseteire, ezzel beírta nevét a tudománytörténet legnagyobbjai közé. Hitler hatalomra jutását köve­tően Koppenhágába menekül, ahol megismerkedik későbbi munkatár­sával, az orosz származású George Gamowval. Gamow 1934-ben meg­hívást kap a George Washington Egyetemre, ahol a következő év ele­jén magyar barátjának is állást sze­rez. Ekkor kezdődik el kettejük gyü­mölcsöző együttműködése, amely­nek eredménye a modem fizika né­hány tételének felállítása. Elsőként az atommag bombázásá­val kezdenek foglalkozni. Sikerült kideríteniük, hogy olyan esetben is képes a kilőtt proton az atommagba beépülni, ha nincs meg az ehhez szükséges energiája. Ezzel igazol­ták, hogy a klasszikus newtoni fizi­ka csak részben érvényesül az ato­mok vüágában. Következő felfede­zésük az atomok béta-bomlásának jelenségéhez kapcsolódik. Érdemes megjegyezni, hogy eközben nagyon kis részecske, neutrino szabadul fel, amelynek vizsgálatáért épp a leg­utóbbi Nobel-díjat is kiosztották. Az általuk kidolgozott szabályt róluk nevezték el Teller-Gamow tételnek. További jelentős felismerésük, hogy a csillagok fűtőanyaga, a hid­rogén magfúzió közben alakul át héliummá, ez szolgáltatja szinte kiapadhatatlannak tekintett ener­giaforrásukat. Ezzel több évezre­des rejtélyt oldottak meg, hiszen azt már évszázadokkal korábban kiderítették a fizikusok, hogy a csillagokban a hagyományos égés­nél jóval hatékonyabb módon ter­melődik az energia. E jelentős tu­dományos eredmények okán sorol­ták be a mindössze 31 éves fizikust az atombomba kifejlesztésére irá­nyuló Manhattan tervbe. A háború befejezése után elvállalja a szuper- fegyver, a hidrogénbomba kifejlesz­tését is, így 1949-től a híres Los Alamos-i kutatólaboratórium igaz­gatóhelyettese lesz. Teller Edének köszönhető, hogy az atomenergetika területén eddig mindössze egyetlen erőmű-kataszt­rófára került sor. Pedig nem volt könnyű helyzetben: az Amerikai Reaktorbiztonsági Bizottság elnö­keként a világ első erőműtervezőjé­nek, Wigner Jenőnek egyik legfon­tosabb alkotását kellett betütania. A magyar tudós által tervezett beren­dezésben ugyanis a hűtővíz elvesz­tésével felgyorsult a láncreakció, aminek robbanás lehetett a vége. Teller nem tágított: készítsetek olyan reaktort, ahol a víz elpárolgá­sával nem felgyorsul, hanem leáll a folyamat, mondta Ennek eredmé­nyeként születtek meg a ma is leg­biztonságosabbnak tartott nyo­mottvizes reaktorok, míg a Szovjet­unióban a Wigner-féle erőműveket gyártották évtizedeken keresztül. Csupán a csernobili tragédia éb­resztette rá a vüágot Teller Ede 1948-as tilalmának jelentőségére. A hidrogénbomba megalkotása után a kaliforniai egyetem fizikapro­fesszora lett. Hivatalosan 1975-ben vonult nyugdíjba, ezt követően a stanfordi Hoover Intézet főmunka­társa lett. 1983-ban ő a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés - népsze­rűbb nevén csillagháborús terv - egyik szószólója, Reagan amerikai elnök tudományos tanácsadójaként. Tellertől származik az a tétel, amely szerint bár az atomenergia az emberiség veszélyes játéka, de ahogyan a kisgyermek is megtanul a számára veszélyes késsel bánni, amellyel kezdetben megvágja ma­gát, az ember is képes lesz felelős­ségteljesen használni az atomban rejlő hatalmas energiát. Bár fizikai Nobel-díjat nem kapott, minden jelentős tudományos elis­merésben részesült: 1957-ben neki ítélték a Priestly-díjat, egy évvel ké­sőbb az Einstein-díjat, 1962-ben az Enrico Fermi-, 1963-ban a Robins- díjat, 1975-ben a Harvey-díjat. Ki- lencvenötödik születésnapja alkal­mából az Egyesült Államok elnöké­től vehette át a legmagasabb kitün­tetést, az Elnöki Szabadság Érdem­rendet. A magyar köztársasági el­nök neki ítélte az újonnan megala­pított első Korvin-láncot. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta, egy évvel később a Buda­pesti Műszaki Egyetem díszdokto­rává avatta. KÖBE ZÁRT EMLÉKEK A koronázó város fénykora ■ BROGYÁNYI MIHÁLY Az oszlop két oldalán álló, Szűz Máriát, illetve a koronát felajánló Szent Ist­vánt ábrázoló szobrok egykor a Vödric-kapu hídfőit ékesítették (Lőrincz Adrián felvétele) LŐRINCZ ADRIÁN Az ország fővárosa, Pozsony 1563- tól 1830-ig, több mint két és fél év­századon keresztül volt a magyar ki­rályok koronázási városa; székes- egyházában tizenegy uralkodó és nyolc uralkodói hitves fejére tették fel a koronát. Ezen tényéknél is érdekesebb, mi­ként emelkedett ki ez a kis település, amely a Kis-Kárpátok és a megszám­lálhatatlan Duna-ág közé ékelődő dombra épült vár körül alakult ki, a többi, hasonló földrajzi adottságú település sorából. A lényeg éppen az elhelyezkedés. Míg Dévény vára csak az észak-dél irányban húzódó kereskedelmi és hadi útvonal biz­tonsága fölött őrködött, a Kis-Kárpá- tok belső ívében, tehát lényegesen védettebb helyen elhelyezkedő tele­pülés a Bécsi-medencéből a Kárpát­medencébe vezető nyugat-keleti irá­nyú utat, valamint Éurópa leghosz- szabb vízi útvonalát is vigyázta. Va­lójában ez volt a Porta Hungarica központja. A vár maga fontos közigazgatási, vé­delmi és egyházi központ volt; terü­letén működött a Szent István király alapította káptalan is. A Pozsony elődjeként is felfogható kis település spontán alakult ki a vár körül, melyet leginkább a kereskedők, kézműve­sek és vendéglősök lakóhelyei alkot­tak. Az egyre növekvő áruforgalom­nak köszönhetően azonban a falucs­ka „kinőtte” a várdombot, majd telje­sen elszakadt tőle. Egy új település körvonalai kezdtek kirajzolódni. A rohamos fejlődéshez a végső lö­kést az adta, hogy a polgárok kül­döttségének kérésére III. András, Árpád nemzetségének „utolsó aranyágacskája” 1291-ben szabad királyi városi rangra emelte Po­zsonyt. Ez teljesen új dimenziókat nyitott, hiszen maga hozhatta törvé­nyeit, melyek fölött csupán a király törvényei álltak. A település politi­kailag és jogüag is teljesen elszakadt a vártól. Mint a középkori városok mindegyi­ke, a XIII.-XIV. században Pozsony városa is megkezdte védelmi vona­lának a kiépítését. Az egykori város­falnak ma már csupán néhány csonkja található meg, ám ezek mé­reteiből arra lehet következtemi, hogy a derék pozsonyiak ugyancsak megadták a módját az építésnek. A helyenként hat-hét, másutt tizenkét méter magas fal az egykori Kossuth tér (ma: Hviezdoslav tér) északi ol­dalán a Duna legszélső ágát követve a Zsidó utcán keresztül a Kapucinu­sok templomáig húzódott, majd egy félkörívvel a Duna felé vette az irányt. Védőbástyáit a cipész, a pék és a mészáros céhek építették; egyik legfontosabb őrtornya a Mihály-ka- putól néhány méternyire található Lőportorony. A szinte beveheteüen falak mögé négy kapun keresztül lehetett bejut­ni. Ä Duna felől nyűt az egykori Ha­lász-kapu, melynek emlékét ma az egykori Kossuth tér északi részén el­helyezett tábla is őrzi. Főképp a ha­lászok, illetve a Dunán átkelő keres­kedők használták. A mohácsi vész után, amikor a városfalat több he­lyen is megerősítették, a kaput - nyilván védelmi okokból - befalaz­ták. Csak Mária Terézia uralkodása idején bontották ki újra; de éppen csak annyira, hogy gyalogosan át le­hetett menni rajta. Emléktábla, illetve a fölötte függő, allegóriájában a kaput idéző rács je­löli ma a Csallóköz felé utat nyitó Lőrinc-kaput is. Nevét az egykori Szent Lőrinc-templomról kapta, mely a Pozsony külvárosához tarto­zó Dunaújfalu központja volt (ma: Duna, illetve Kórház utca). A há­romhajós, gótikus templom helyén ma három-négy vendéglő csalogatja a kíváncsi turistákat, de a romjai fö­lött épült téren döntötték meg „a rendszerű’ 1989 „gyengéd forradal­márai” is. A kapun keresztül a Főrév­re (ma: Prievoz) ért az ember, ahol átvitethette magát a Dunán, de Ve- reknye felé térve „szárazon is meg- úszhatta” a dolgot, mivel itt már ál­landó, tehát nem ponton-felépítésű híd ívelt át a folyón. A legfontosabb és legszebb, egyben egyeden épségben megmaradt kapu a Mihály-kapu, mely Magyarország és Csehország felé egyaránt utat nyi­tott. Körülötte fontos külvárosok ke­letkeztek, a helyi szokások szerint pedig aki csak egy kicsit is adott ma­gára, ezen a kapun keresztül ment fel a várba - bár egy másikon keresz­tül is megközelíthető volt. Ez a bizonyos másik a Vödric-kapu volt, mely a Kis-Kárpátokat átszelő Vödric-patakról, illetve a mellette keletkezett településről kapta a ne­vét. Ezt főképp halászok és más „ví­zi” emberek lakták, központját a kel­ták alapította Vízivár képezte, me­lyet Bethlen Gábor idejében semmi­sítettek meg. A tatárok később telje­sen elpusztították a falut, a visszaté­rő lakosság ezután a városfalhoz kö­zelebb telepedett le, ám a Vödric el­nevezést megtartották. Mivel a du­nai átkelést Vödricen keresztül bo­nyolították le, a kis halászfalu mo­dern külvárosi résszé vált. A városba vezető kaput Sötét-kapunak is ne­vezték, hosszú boltíve miatt. Mind­ebből mára csak a Szent Márton­székesegyháztól délre található épü­letcsonk maradt meg, illetve a kapu­hoz vezető hídon felállított két szo­bor. Ezek Szent Istvánt ábrázolják, amint királyi koronáját felajánlja Szűz Máriának. A szobrok ma az egykori Hal téren felállított pestis­emlékmű két oldalán találhatók; az már a sors fintora, hogy a fél térdre ereszkedő király tartotta párnáról ellopták a korona fémből készült másolatát. Valószínűleg a fémhulla­dék-gyűjtőben végezte, megannyi művészeti értékű kovácsoltvas ka­puval, ablakráccsal egyetemben. Se­baj - a Szent Korona jogfolytonossá­gát ettől függedenül máig nem tö­rölte el senki...

Next

/
Thumbnails
Contents