Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 11. Riport Az uniós pályázaton elnyert pénzek csak nagyon lassan csordogálnak, arra is fel kell készülni egy közös tervezet megvalósításakor, hogy nem várt problémák bukkannak fel Az elfeledett Domica és a felkapott Aggtelek közt Domicát is meg kellene mutatni a világnak Ha valaki, mondjuk Aachen­ben, valami megfoghatatlan vágytól vezérelve úgy dönte­ne, hogy meglátogatja a domicai cseppkőbarlangot, így ismeretlenül is ajánlom, kösse fel a gatyáját, mert vállalkozása felér azzal, ami­kor Willy Fogg 80 nap alatt szándékozott megkerülni a Földet. SOÓKY LÁSZLÓ Igaz, hogy a kiindulási pont és a Po­zsony közötti alig ezer kilométeres szakaszt különösebb nehézségek nélkül megteheti, de a kies Szlováki­ában akár a végtelen autópályákon, akár a déli vonal 75-ös, majd 50-es számmal ellátott útjain indul kelet­nek, az utazó annak a veszélynek te­szi ki magát, hogy Pelsőcnél nem ve­szi észre a Pozsony és a Világ Vége közötti egyetlen Domica táblát, s el- viharzik vadkeletnek, míg az ukrán vámosok le nem engedik előtte Fel- sőnémetinél a betonsorompót. Ha az égerfa ágai között mégis felfedezi a táblát, azt javaslom, tegye ezt a reggeli órákban, s lehetőleg úgy, hogy ha véletlenül senkit nem talál­na a barlang környékén, még min­dig legyen ideje valamilyen más programot keresni a vendéghívoga­tó gömöri tájban. Ha mégis ragasz­kodna' Domicához, és éppen péntek délután, főszezonban érkezett, szá­mos szórakozási lehetőség közül vá­logathat, úgymint: elbeszélgethet az Új Szó riporterével, aki éppen a bejárattal szembeni parkolóban szidja a Nagy Ismeretlen Vállalko­zót, vagy ha hozott magával szer­számot, lekaszálhatja a szálláshe­lyek környékét benőtt gaztengert, esetleg meglátogathatja a gömör- hosszúszói bacsót, aki párszáz mé­terrel arrébb, Kecső irányában hosszan delelted a ríýáját. Ami a domicai kietlenség ellenére bíztató, az a vendéglátás, hiszen három ki­lométeren belül két vendéglőt, két falatozót, három büfét, két pizzást is találhattunk, igaz, mindegyiket a határ túlsó oldalán, Aggteleken. Érdekes módon Aggteleken, a Baradla barlang környékén 2003 nyarának utolsó péntek délutánján is emberek mozgolódtak, mégpe­dig tömegesen. A Nemzeti Park igazgatóságán, Jósvafőn hivatalno­kok ültek az irodáikban, így érté­kelheti!) információkhoz juthattunk mind a közös Világörökségről, mind pedig a két szomszédos nem­zeti parkról is. Tolnay Zsuzsa, az Aggteleki Nem­zeti Park ökoturisztikai és környe­zeti nevelési osztályvezetője el­mondta, a nemzeti park vezetősége kiemelten fontosnak tartja a most felnövekvő korosztályok természet- és környezetvédelemre való neve­lését. Ennek érdekében nemcsak a szakkörökön és a nyílt napokon ke­resztül ismertetik meg a gyerekeket a nemzeti parkban folyó tevékeny­séggel, hanem a tágabb térség ér­deklődő pedagógusaival is napi kapcsolatot tartanak fenn azért, hogy a Gömöri karszt magyaror­szági oldalán a természet megvédé­se ne csupán írott malaszt marad­jon, hanem a mindennapok termé­szetes tevékenységévé váljék. Tol­nay Zsuzsa elmondta azt is, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak fenn Liptószentmiklóssal, ahol a többi között a domicai barlang fel­ügyeleti igazgatósága is található, amit csak azért tart furcsának, mert a barlangrendszer körül bármikor keletkezhetnek megoldandó prob­lémák, amelyeket száz kilométeres távolságból szinte leheteden meg­oldani. Véleménye szerint éppen ez a kívülállóság lehet az egyik okozó­ja annak, hogy a szlovákiai oldal egyrészt elhanyagoltabbnak tűnik, mint Aggtelek, vagy Jósvafő, más­részt pedig ez a távirányítás rá­nyomja a bélyegét a látogatottságra is. Míg a Baradla barlangrendszer magyarországi részét évente mint­egy száznyolcvanezer turista láto­gatja, addig a szlovákiai részt en­nek nem egészen az egytizede, éves áüagban 15-16 ezer látogató. En­nek okai vélhetően a kialakított környezeti feltételekben keresen­dők, hiszen míg Aggteleken és Jósvafőn egyszerre több mint 500 embernek tudnak tisztességes szál­lást biztosítani, addig a szlovák ol­dalon Kecsőben nem hivatalosan tíznek, Domicán, ha üzemelnek a turistaszállók, mindössze hatvan látogatónak. Emellett a magyar ol­dalon mindkét településen magas színvonalon működik a falusi ven­déglátás, míg a szlovák oldalon a gyakorlatban egyáltalán nem. Gruber Péter, az aggteleki barlang- rendszer üzemvezetője úgy véleke­dik, hogy a két ország idevonatko­zó kapcsolata többszintű, hiszen tudni kell, hogy Trianonban csak a határt jelölték meg, a vérségi, a ro­koni és a baráti kapcsolatok to­vábbra is fennmaradtak, s ide so­rolhatók már a szakmai kapcsola­tok is, hiszen a barlangrendszer üzemeltetését erősen befolyásolják a határ két oldalán tevékenykedő szakemberek rendszeres találko­zói. Ugyanígy nem elhanyagolható a szomszédos települések, vagy a kistérségi önkormányzatok együtt­működése sem, hiszen a tájegység minden településének érdeke az, hogy együtt pályázzanak akár a költségvetési, akár az alapítványi, vagy az uniós pénzekre. Mindemel­lett a két nemzeti park között is szo­ros kapcsolat alakult ki, különösen a természetvédelem területén, mi­vel Magyarországon erről koráb­ban alkottak törvényt és a szlovák fél érdeklődött mind a törvény al­kalmazása, mind pedig a gyakorlati kérdések megvalósítása iránt. Kö­zös tervezeteket dolgoztak ki a ra­gadozó madarak megfigyelésére, az egyes állatfajok mozgásának fel- térképezésére, majd rendszeres egyeztetésre. Gruber Péter szerint legmagasabb szinten a barlangá­szán és hidrológiai témákban folyik az együttműködés, melynek ered­ményei ma már egyáltalán nem el­hanyagolható adatbázisban mérhe­tők. Jelenleg a Gömör-Tornai Karsztban több mint ezer barlangot tartanak nyilván, a következő együttműködési lehetőséget abban látják, hogy közös feltárási táboro­kat szerveznek, s összehangolják a két oldal kutatásainak és feltárásai­nak menetrendjét. A szlovákiai bar­langászok rendszeresen részt vesz­nek mind az aggteleki barlan­gásztáborban, mind pedig a bar­langversenyeken . Szentgyörgyi Péter, az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági igazgatója úgy vélekedett, hogy a Gömör- Tornai Karszt barlangrendszerét be kell vinni az európai köztudatba úgy részét is, mint a világörökség, s úgy is, mint turisztikai lehetőséget. Az, ami egy-két évtizeddel ezelőtt megfelelt az idejárok igényének vagy igénytelenségének, ma már a belföldi turisták számára is kevés. Az, hogy Aggtelek eldugott helyen van, egyrészt relatív, másrészt még előnyévé is válhat, különösen, ha sikerül megőrizni a táj, a teljes kör­nyezet érintetlenségét. Ebből adó­dóan a nemzeti park igazgatóságá­nak két alapfeladata van, mégpe­dig a természeti környezet védelme és a két település infrastruktúrájá­nak a teljes körű kiépítése. A legbo­nyolultabb problémát a most folya­matban lévő szennyvízcsatorna ki­építése jelenti, hiszen a szennyvíz befogadóhelyének a kijelölése itt a karszton, a nemzeti park területén hálátlan feladatot jelent, megvaló­sítását viszont nem lehet és nem szabad elodázni. A jelenlegi legna­gyobb beruházásuk a Phare prog­ram keretében történik, ez a vöröstói barlangbejárat fogadóépü­letének átépítése, ahol a közép tú­raszakasz kezdődik. A több mint 3 millió eurós beruházás keretében a fogadó épület mellett parkolót épí­tenek, s felújítják a teljes túrasza­kasz járdarendszerét és elektromos berendezéseit is. A gazdasági igaz­gató szerint a térséget illető fejlesz­tések és közös beruházások furcsa módon jobban működtek a rend­szerváltozás előtt, mivel a Mečiar- kormány idején a kapcsolatok elhi- degültek, s csak nagyon lassan vesznek új lendületet. Mostanában újra szóba került a térségre vonat­kozó közös tervezetek megalkotásá­nak a lehetősége, de a gyakorlati megvalósítás még várat magára, holott mind a térségben található értékeket, mind pedig a megmutat­kozást hátráltató hiányosságokat együtt kellene felmutatni Európá­nak. Mindemellett azt is el kell mondani, hogy az uniós pályázaton elnyert pénzek csak nagyon lassan csordogálnak a kivitelezőhöz, tehát arra is fel kell készülni egy esetleges közös tervezet megvalósítása ide­jén, hogy nem várt problémák buk­kannak fel, s ezeket a problémákat is együttesen kell megoldani. Szentgyörgyi Péter elmondta azt is, hogy a nemzeti park területén je­lenleg a vöröstói munkálatokon kí­vül három nagyobb beruházáson dolgoznak, mintegy 200 millió fo­rint összértékben. A kíváncsiság még aznap estefelé visszavitt Domicára, ahol a délutá­ni kietlenség helyszínén üdítőleg hatott egy fekete-fehér macska lát­ványa. Kecső község polgármestere, Lő- rincz Gyula úgy véli, hogy a bar­lang körüli bonyodalmak lassan ol­dódnak, s remény mutatkozik arra, hogy néhány éven belül Domica is megmutathatja magát a világnak. Ahhoz viszont, hogy a mutatkozó lehetőségek ne maradjanak meg a vágyak szintjén, közelednie kellene az állam és az önkormányzat érde­keinek, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti parkká való nyilvá­nítás a község közigazgatási terüle­tén teljesen új helyzetet teremtett. Míg korábban az erdő ellátta téli tüzelővel a falu lakosságát, most ezt csak törvényszegés árán tehetik meg. Kecsőnek elfogadott projektu­ma van a földgáz bevezetésére, s jó lenne, ha a kérdésben döntésre jo­gosultak figyelembe vennék a kecsőiek kérését, különös tekintet­tel arra, hogy a domicai barlang be­járata is e község közigazgatási te­rületén található. 5-20 FOK VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉGBOLT, ESŐ, ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 06.24-kor - nyugszik 19.12-kor A Hold kel 19.55-kor - nyugszik 06.48-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, árad; Medve: 90, árad; Komárom: 90, árad; Párkány: -. A térségben hirte­len csökkent a légnyomás, ezért szinte az egész Kárpát-medencé­ben esik. Ma dél­után túlnyomóan felhős lesz az ég, kissé megélénkül a nyugati szél. A csúcshőmérséklet mindössze 15-20 fok körül alakul. Viszonylag hűvös lesz az éjjel, 9-13 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap nap­közben a maihoz hasonló esős, bo- rongós idő várható, csupán délnyu­gaton szakadozik fel a felhőtakaró. A délutáni csúcshőmérséklet 15-19 fok körül alakul. A hét végén sem várható számottevő változás időjá­rásunkban, marad az esős idő. Megerősödik időjárás negatív hatása a süllyedő légnyomás miatt. Különösen a moz­gásszervi betegsé­gekben szenvedők sínylik meg a hirtelen változást, a reumások ké­szüljenek fel a fájdalomra. Akinek ízületi bántalom okoz gondot, in­kább ne fogjon megerőltető mun­kába. Mindenkinél előfordulhat át­meneti búskomorság, enyhe fejfá­jás, rosszkedv. Az időjárás okozta emésztési rendellenességre szeren­csére nem kell számítani, és a lég­úti betegségekben szenvedők is fel­lélegezhetnek. Holnap is marad a negatív hatás. Aggtelek az érdeklődés középpontjában van (Könözsi István felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents