Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-06 / 180. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 6. Európai unió 9 Észak-Európában az egyneműek házassága elfogadott gyakorlat, a dánok 82 százaléka helyesli is ezt Meleg párok jogai az unióban (ÓTK/AP-felvétel) A Vatikán a múlt héten heves támadást intézett az egy­neműek közötti házasság le­hetősége ellen, s felszólította a világ összes katolikus poli­tikusát: akadályozzák meg az ilyen gyakorlatot lehetővé tevő törvények elfogadását. A katolikus egyház állásfog­lalásának azonban kontinen­sünkön nincs sok esélye a si­kerre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A homoszexuálisok közötti házas­ság, vagy az állami intézmények által is elfogadott, törvényesített együttélés egyre több európai or­szágban válik elfogadottá. A. Nagy László, a szlovák törvény- hozás kisebbségi bizottságának el­nöke ebben a kérdésben óvatos op­timista. Szerinte annak ellenére, hogy Szlovákiában még mindig bo­rúsak a kilátások, az elmúlt 15 év­ben nagy előrelépés következett be a melegek megítélésében. „Az első fecske az az öt évvel ezelőtti meg­hallgatás volt, melynek során a par­lament emberjogi bizottsága elő­ször találkozott ennek a kisebbség­nek a képviselőivel. A közvélemény egy része akkor felháborodott, má­sok azonban megértéssel viszo­nyultak a kérdéshez” - mondta az Új Szónak A. Nagy László. Az MKP parlamenti képviselője emlékezte­tett, az elmúlt választási időszak végén egy képviselőcsoport indít­ványt is nyújtott be a törvényhozás­ba, hogy a homoszexuálisok a há­zassággal jogilag egyenértékű kap­csolatban élhessenek. Akkor ez az indítvány elbukott, de több tucat képviselő támogatta a javaslatot. A. Nagy szerint az uniós csatlakozás javíthat a melegek helyzetén is. „Azzal, hogy Szlovákia rövidesen az EU tagja lesz, a homoszexuáli­sok és más kisebbségi csoportok ki­látásai javulni fognak. Szlovákiá­ban egyre inkább úgy alakul a köz­vélemény, hogy egyenrangúsítani kell a kisebbségi csoportokat - ezt egyébként a Szlovák Köztársaság tízéves alkotmánya is biztosítja, sőt, a diszkrimináció ellen is létez­nek paragrafusok.” Az emberi jogi bizottság elnöke szerint ezt a pozi­tív folyamatot az egyes konzervatív parlamenti képviselői csoportok sem fogják tudni megakadályozni, hiszen az EU alapdokumentumai támogatják a homoszexuálisok tel­jes egyenjogúsítását, másrészt több uniós tagországban is egyenlőséget élveznek. „Ez követendő példa, sőt több vonatkozásban kötelező is. Biztos, hogy a 2006-ig terjedő vá­lasztási időszakban is lesz képvi­selői indítvány az azonos neműek törvényesített együttélésének jogi rendezésére” - mondta lapunknak A. Nagy László, aki szerint most még nehéz megítélni, milyen sorsra jut majd ez a javaslat, de bízik ben­ne, hogy belátható időn belül ren­deződni fognak a melegek jogai Szlovákiában. És mi a helyzet az Európai Unió je­lenlegi tagországaiban? Az egy­nemű párok jogállását már számos államban rendezték. Hollandiában például a szenátus 2000-ben elfo­gadott egy olyan törvényt, amely le­hetővé teszi a homoszexuálisok há­zasságát, sőt azt is, hogy gyereket fogadjanak örökbe - feltéve, ha a gyerek holland állampolgárságú. Eszak-Európában a homoszexuáli­sok közötti házasság már évek óta elfogadott gyakorlat: elsőként, még 1989-ben Dániában hoztak ilyen törvényt, majd ezt követte Norvégia (1993), Svédország (1994), Izland (1996) és Finnország (2002). Ezek­ben az országokban a homoszexuá­lis házaspárok ugyanolyan jogokkal és társadalmi juttatásokkal rendel­keznek, mint a „hagyományos”, he­teroszexuális családok. Ugyanakkor Svédország kivételével a többi észa­ki államban a homoszexuális házas­párok nem fogadhatnak örökbe gyereket és nem is kérhetik a mes­terséges megtermékenyítést. Belgiumban januárban fogadták el a törvényt, amely engedélyezi a melegek házasságát. Helyzetük itt is ugyanolyan, mint a skandináv ál­lamok többségében: azaz minden jog megilleti őket azok közül, ami a „hagyományos” pároknak jár, de nem fogadhatnak örökbe gyereket. Franciaországban 1999 októberé­ben olyan jogszabályt hoztak, amely törvényesítette a nem házas­párok együttélését, ideértve a ho­moszexuálisok párkapcsolatát is. Ennek révén az együttélők ugyano­lyan adózási és társadalombiztosí­tási kedvezményeket élvezhetnek, mint a hagyományos házaspárok. Németországban 2001 augusztusá­ban lépett életbe az együttélésről szóló törvény: ez a házaspárokhoz hasonló jogokat biztosít az együtt- élőknek, így például ők is felvehetik párjuk családnevét, s ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk az örökösödés, az ingatlanadózás, vagy éppen a társadalombiztosítás terén. Ügyanakkor nem élvezhetik a házaspároknak járó személyi jöve­delemadó-kedvezményeket és nem fogadhatnak örökbe gyerekeket. Svájcban eddig csak két kanton - Zürich és Genf - fogadott el hason­ló rendszabályokat, ugyanakkor a szövetségi kormány már megfogal­mazta azt a törvénytervezetet, amely a homoszexuálisok párkap­csolatának törvényesítését az egész országra kiterjesztené. Nagy-Britanniában a kormány júni­us végén tette közzé azt a törvény- tervezetet, amely az egynemű pá­roknak ugyanolyan jogokat adna, mint a heteroszexuálisoknak. Spanyolországban a hatalmon lévő jobboldal eddig minden alkalom­mal meghiúsította az ellenzék kez­deményezéseit az azonos neműek házasságát engedélyező törvény el­fogadtatására. Az autonóm tarto­mányok azonban szabadon dönt­hetnek erről. Baszkföld, Navarra, Andalúzia és Katalónia már enged­élyezte az ilyen párkapcsolatot. Az egyneműek házasodásával kapcsolatban élesen elüt egymás­tól az emberek véleménye az Euró­pai Unió 15 tagországában és a tagjelölteknél - tűnik ki a Gallup jelentéséből. Az uniós országok­ban a felmérés szerint 57 százalé­kos többség helyesli azt, hogy az egyneműek a különneműekhez hasonlóan elismert házasságra léphessenek, és csak negyedük el­lenzi. A most csatlakozó tíz és a néhány év múlva belépő 3 ország­ban csak az emberek 23 százaléka helyesli az egyneműek házasodá- sának lehetőségét, 70 százalék pe­dig ellenzi. A legnagyobb arányban a három délkeleti ország népessége ellenzi a homoszexuálisok házasodásának gondolatát: Cipruson 81 százalék, Görögországban 80, Törökország­ban 79. A Gallup felmérése azt is kimutatta, hogy a nők általában nagyobb arányban fogadják el az egyeneműek házasságát, mint a férfiak. Az igazán nagy különbségek a kor­osztályok között vannak: a legfia­talabb felmért korcsoportban, a 15-24 éveseknél a tizenötök népes­ségében 71 százalék pártolja a ho­moszexuálisok házasságát, a 25-39 éves korcsoportban pedig 70, míg az 55 évesnél idősebbek között csak 37 százalék. A várakozásnak megfelelően a ho­moszexuális házasság a legnép­szerűbb északon, a skandináv or­szágokban: 82 százalék helyesli Dániában, 70 százalék Svédország­ban, míg délen az olaszok 52 száza­lékos, a portugálok 53 százalékos többsége ellenzi, (jéel, mti, i-x) Az Európai Unióban vannak olyan luxusintézmények, amelyeket inkább lakóparknak lehetne nevezni Nyomorognak a hazai börtönök lakói SZABÓ GERGELY Az Európai Unióban (EU) nincsenek a büntetés-végrehajtásra vonatkozó kötelező jogi normák, a börtönök ki­alakítására csupán ajánlásokat fo­galmaztak meg. Ilyen például az 1987-ben kiadott európai börtön­szabályzat: ez tartalmazza azt, hogy egy elítéltnek legalább négy négy­zetméternyi zárkaterületet kell biz­tosítani. Szlovákiában ezt egyelőre nem sike­rült teljesíteni, jelenleg egy rab há­rom-három és fél négyzetméter he­lyet kaphat. „Ha kötelezőnek ven­nénk az EU ajánlásait, három új bör­tönt kellene építeni” - jelentette ki a napokban Dániel Lipsic igazságügyi miniszter. Leszögezte: a szeptem­bertől érvényes jogszabály miatt - amelybe már belefoglalták a „há­romszor és elég” elvet - sokkal több helyre lesz szükség a börtönökben, mint eddig. Nem titok azonban, hogy a kapacitás már most sem ele­gendő. A lipótvári börtön igazgató­ja, Milan Gavorník hangsúlyozta: a fegyintézetben átadásra váró, felújí­tott épületben már az uniós ajánlá- soknak megfelelően alakították ki a belső területet: az elítéltek például rádiót és televíziót, „barátságosabb” mellékhelyiségeket kapnak, nem is beszélve a különböző sportolási le­hetőségekről. A nyugat-európai büntetés-végre­hajtási rendszert természetesen ösz- sze sem lehet hasonlítani a miénk­kel. Az EU-ban például vannak ma­gáncégek által üzemeltetett börtö­nök, vagy olyan intézmények, ame­lyeket egyáltalán nem lehet börtön­nek nevezni, legfeljebb lakópark­nak, ahol az elítéltek sem „rabok”, hanem „bentlakók”. A szabadságu­kat természetesen korlátozzák, nem fogadhatnak látogatót, ám igaz, hogy ritkán, de hazamehetnek a csa­ládjukhoz. így a kisebb súlyú bűn- cselekmények elkövetőire nem kerül társadalmi bélyeg, gazdasági szem­szögből kevesebb produktív ember megy veszendőbe. Komolyan foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy az először büntetett, jó magaviseletű elítéltek a szabadulásuk előtti utolsó hónapokban csupán dolgozni és aludni járnának a fegyintézetbe. Az EU kínosan ügyel az emberi jo­gok védelmére. Ez az ottani börtö­nökben is érezteti a hatását. Alapve­tő emberi jog például, hogy valaki dohányzik, és ugyanolyan emberi jog, hogy ezt a másik ember ne tűrje. Lipótváron az. elítélteket annak alapján sorolják be a különböző cel­lákba, hogy az illető cigarettázik-e, a dohányosok számára ugyanis külön helyiségeket rendeznek be. Azzal is sikeresen kísérleteznek Szlovákiá­ban, hogy a kábítószer-élvezők egy cellába kerüljenek, velük külön pszi­chiáter foglalkozik. Bár jelenleg a szlovákiai börtönök megközelítik az uniós ajánlásokban foglaltakat, lát­ható, hogy szükség lesz a büntetés­végrehajtási rendszer alapos meg­változtatására, ezt egyébként a Dzurinda-kormány is tervezi. (Lubos Pile illusztrációs felvétele) A balti országban egyre többen támogatják a tagságot Ébredeznek az észtek— HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tallin. Egyre több észt támogatja az ország uniós csatlakozását. Egy tegnap közzétett felmérés szerint Észtország lakosságának 62 száza­léka voksol majd igennel a tagság­ra a szeptember 14-én tartandó népszavazáson. A megkérdezettek harmincegy százaléka mondana nemet a csat­lakozásra. Az uniós tagságról szó­ló népszavazáson jelenleg a vá­lasztásra jogosultak 67 százaléka venne részt. Egy hónappal ezelőtt az észtek csu­pán 48 százaléka helyeselte vagy inkább helyeselte a belépést, az euroszkeptikusok aránya akkor 45 százaléknyi volt. (Reuters, ú) Nálunk is feltűnhetnek a szétcigarettázott tüdők fotói Elrettentő cigisdobozok REUTERS-HÍR London. Kanadához hasonlóan hamarosan az Európai Unió tagál­lamaiban is feltűnhetnek a do­hányzás egészségkárosító hatását szemléltető fényképek a cigarettás­dobozokon. Az Európai Bizottság most azt vizsgálja, milyen felvéte­lekkel lehetne elvenni a dohányo­sok kedvét a cigarettázástól. A Ka­nadában árusított cigaretták dobo­zára a dohányzás miatt károsodott belső szervek elrettentő fényképeit nyomtatják. Hasonló fotók hozzá­vetőlegesen 18 hónap múlva kerül­hetnek az Európai Unióban forgal­mazott füstölnivalóra. Nagy-Britanniában a legolcsóbb a regisztrálás Európai domain-nevek EURO-HIR Bécs. Egy internetes domain-név regisztrálása Svédországban 137 euróba kerül (.se névvégződés), Nagy-Britanniában viszont csupán 19 euróba (.co.uk). Az EU-ta- gállamok regisztrációs díjait a bécsi műszaki egyetem munkatársai ha­sonlították össze. A középsávba tar­tozik a francia piac, ahol 75 euróért vesznek nyilvántartásba egy nevet (.fr), Belgiumban ugyanez 50 euró­ba kerül (.be), Németországban pe­dig csak 20 eurót kérnek el (.de). Egy felmérés szerint Svédország­ban a legmagasabb az internetet használók aránya: a lakosság 51 százaléka több-kevesebb rendsze­rességgel megfordul a világhálón. A lista végén kullogó EU tagország Görögország, ahol az adatok sze­rint a lakosságnak csupán 13,3 szá­zaléka használja a világhálót. KI KICSODA AZ UNIÓBAN? Wim Duisenberg Az Európai Központi Bank elnö­ke 1935-ben született a hollan­diai Heerenveenben. Teljes ne­ve: Willem F. Duisenberg. 1961- ben a Groningen Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd négy évvel később a le­fegyverzés gazdasági következ­ményeiről írott dolgozatával nyerte el doktori címét. A doktorátus alatt az egyetemen dolgozott, ám rögtön ezután, 1965-ben az IMF-nél, a Nemzet­közi Valutaalapnál helyezkedett el Washingtonban. A holland jegybanknál tett rövid kitérő után az Amszterdami Egyete­men tanított 1970 és 1973 kö­zött. Ekkor került be a holland kormányba pénzügyminiszter­ként négy évre. 1977-78-ban a holland szocialisták képviselője volt a parlamentben. 1978-tól a holland Rabobank igazgatósá­gának elnökhelyettese volt egy évig, innen került vissza a jegy­bankhoz, igaz, már vezérigazga­tói minőségben. 1982-től 15 éven át vezette el­nökként a Holland Bankot. Ez­zel párhuzamosan 1982 és 1997 között a Nemzetközi Valutaalap kormányzója is volt. 1993-ban egy éven át elnökölt az Európai Közösségek jegybankelnökeinek testületében. Már 1994-től tagja volt az Európai Monetáris Inté­zetnek, és 1997-ben átvette az elnöki tisztséget is, egyúttal az IMF kormányzói posztjától és a holland jegybank irányításától is megvált. 1998-től ő az Európai Központi Bank elnöke, így a közös valuta, majd közös pénz, az euró beve­zetésének irányítója, (origo) AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 4. RÉSZ 1975-1979 1975. március - Dublinban az állam-, illetve kormányfők elő­ször találkoznak Európai Ta­nácsként. 1975. június - Az Egyesült Ki­rályság népszavazással az Euró­pai Közösségben (EK) maradás mellett dönt. 1975. június - Görögország ké­ri felvételét az EK-ba. 1976. július - Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Görö­gországgal. 1977. március - Portugália kéri felvételét az EK-ba. 1977. július 1. - Kilenc EK-tag között teljesen megszűnnek a vámok. 1977. július 28. - Spanyolor­szág kéri felvételét az EK-ba. 1978. július - A brémai Európai Tanács jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az európai valutaegység (ECU) lép- rehozására irányuló tervet. 1978. október-Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Por­tugáliával. 1979. február - Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Spa­nyolországgal. 1979. március 13. - Az EMS 1979. január 1.-ig visszamenőle­ges hatállyal életbe lép. 1979. június - Az Európai Par­lament első közvetlen, általános választására kerül sor kilenc tagországban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents