Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-30 / 200. szám, szombat

9. OLDAL © ül szó SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Legközelebb kedden Felhívjuk tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy szeptember elseje, hétfő államünnep, ezért az Új Szó nem jelenik meg. Legközelebb szeptember 2-án, kedden vehetik kezükbe a lapot. 2003. augusztus 30., szombat www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 200. szám Szerencsére a kellemetlen helyzet igazán komoly problémát nem okozott sehol sem Ideiglenesen működnek a kórházi telefonok " Királyhelmec/Tőketerebes/ Komárom/Érsekűjvár/Duna- szerdahely. A Szlovák Távköz­lési Vállalat a kórházakban csütörtökön ideiglenesen visszakapcsolta a telefonvo­nalakat, melyekről egy-két napig nem lehetett kifelé hív­ni, csak hívásokat fogadni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A döntéssel a vállalat a jó szándékát kívánja jelezni, de az egészségügyi minisztériumtól azt várja, hogy kedden megkezdi átutalni a pénzt a tavalyi elmaradt számlák kiegyenlí­tésére. Ha ez nem történik meg, a jövő hét folyamán a cég újra letiltja a hívásokat. A társaság azt állítja, minden kórházat előre értesítettek, s egy-két, az életmentésekhez feltét­lenül szükséges telefonvonalhoz egyáltalán nem nyúltak. A királyhelmeci kórházban jelenleg minden vonal működik. A távközlé­si vállalat szándékáról, hogy a köz­tartozások miatt ott is kikapcsolnák a telefonokat, az intézmény vezető­sége csak a napi sajtóból értesült. Dobos Pál, az üzemeltetési részleg jtezetője elmondta, hogy ebben az évben minden telefonszámlát ki­egyenlítettek. Nem utalták át a táv­közlési vállalatnak a decemberi szolgáltatásokért járó pénzösszeget - mintegy 48 ezer koronát -, hisz annak kifizetését az egészségügyi minisztérium vállalta. A kórház egyébként ez év elejétől nonprofit szervezetként működik, s nem köte­lezhető a múltban felhalmozott tar­tozások rendezésére. A tőketerebesi kórházból nem lehetett telefonálni, csak a beérkező hívásokat tudták fogadni. A távközlési vállalat hiva­talos értesítés nélkül kapcsolta ki az intézmény által használt vonalakat, rendkívül megnehezítve ezzel a be­tegellátást. Ján Grajcár igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy az idén vala­mennyi tartozásukat kiegyenlítet­ték, vita csak az országszerte gon­dot okozó decemberi telefonszámla miatt van. Az összeg azonban sem­miképpen sem indokolna ilyen drasztikus intézkedést. A kórházak szerint az adósságok efféle behajtá­sa megengedhetetlen, hisz veszé­lyeztetik a betegek életét. A komá­romi kórház igazgatója, Kral Kata­lin lapunknak megerősítette, hogy kedden este korlátozták a kimenő hívásokat. „Nem a mi hibánkból tör­tént, mi ugyanis egy koronával sem tartozunk. A kiegyenlíteden régi számlák miatt jelenleg is folynak a tárgyalások a korábbi fenntartónk, az egészségügyi tárca és a telefon- szolgáltató között” - jegyezte meg. Barek Tibor,- az érsekújvári kórház műszaki osztályának vezetője elér­te, hogy az egészségügyi intézmény négyszázezer koronás tartozásából csak százezret fizetnek ki, a többit részletekben fogják törleszteni. Az egyezséget követően, csütörtökön délben újra bekapcsolták a vonalat. Hasonló volt a helyzet a dunaszer- dahelyi kórházban is. Ott is egy vo­nal kivételével az összesen letiltot­ták a kimenő hívásokat. Cséfalvay Zoltán igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, a tavalyi tartozásuk 51 ezer korona volt, melyet az állam­nak kellene még kifizetnie. Idén ed­dig egyetlen fillér hátralékot sem halmoztak fel. Szerencsére a kel­lemetlen helyzet igazán komoly problémát nem okozott, de tény, hogy a visszakapcsolás nagy meg­könnyebbülést jelentett mindenki számára, (leczo, száz, na) Valószínűleg nem tudta, hogy honatyáról van szó, ezért akár eljárás is indulhat ellene Képviselő körül vizsgálódó nyomozó ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Ha kiderül, hogy a nyomo­zó, aki eljárást indított Ján Mikus HZDS-es honatya ellen, tudott arról, hogy parlamenti képviselőről van szó, akkor hivatali jogkörrel való visszaélés miatt felelősségre vonhat­ják. Milan Hanzel főügyész szerint elképzelhető, hogy Erik G. egyszerű­en nem tudott arról, hogy képviselő ellen kezdett eljárást a DMD Hol­ding ügyében, ugyanis Mikus nem tartozik az ismert honatyák közé. Ő már panaszt tett a Legfőbb Ügyész­ségen. A nyomozó köteles azonnal leállítani az eljárást, s ha a jövőben folytatni kívánják, először a Legfőbb Ügyészségre kell elküldeni az anya­gokat, s csak az kérvényezheti a par­lamenttől a képviselő mentelmi jo­gának megvonását. Mikust egyéb­ként azzal gyanúsították meg, hogy tagja volt annak a társaságnak, amely Karol Cesneknek, az utolsó Meciar-kormány gazdasági minisz­terének segítségével létrehozta a DMD Holding vállalatot, és az álla­mot mintegy ötmilliárd koronával rövidítette meg. (s, t) Mikulás Dzurinda kormánya megfosztja a vidéket a további fejlődés lehetőségétől Ötszáz község vagy öt km autópálya GÁGYOR ALÍZ Pozsony. A Dzurinda-kormány há­rom évre megfosztja a vidéket a fej­lődés lehetőségétől, ha a Gyurovsz- ky László vezette építésügyi és régió­fejlesztési tárca javaslatának eleget téve autópálya-építésre fordítja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Ágazati Operációs Programban elő­irányozott források egy részét - állít­ja a Vidék Parlamentje (VIPA). A VIPA vezetői kifejtették: a köz­ségek 2004-2006-ban csak a prog­ramon keresztül juthatnak, juthat­nának fejlesztési forrásokhoz; uta­kat vagy járdákat építhetnének, javíthatnának, hulladéktárolókat, szennyvízelvezető csatornákat hoz­hatnának létre, tehát arra fordíthat­nák a pénzt, amire égető szükség van vidéken, s aminek híján - hiába van autópálya a térségben - sem külföldi tőke, sem pedig turista nem jön a régióba. „Ha a kormány kurtí­tásokat hajt végre a programban, az nagy valószínűséggel éppen a köz­ségek által meríthető források rová­sára történik majd” - vélik a VIPA vezetői. Hangoztatták: megértik ugyan, hogy a kormány az EU- források maximális felhasználására törekszik, ám „az ország 82 százalé­kának számító vidék, ahol az összla­kosság 44 százaléka él, is képes fel­használni ezeket a forrásokat”. Peter Rusnák, a VIPA elnöke szerint a már meglévő 1,2 milliárd korona összér­tékre szóló projektumok és a SAPARD előcsatlakozási alap 4b in­tézkedésére benyújtott - az előirá­nyozott keret csaknem ötszörösére szóló - pályázatok is bizonyítják, hogy a vidék igenis képes felhasz­nálni a számára három évre előirá­nyozott mintegy 1,5 milliárd koro­nát. A program keretében Szlovákia 615,7 millió euróhoz juthat. Ebből a kedvezményezettek társfinanszíro­zásként 255,6 milliót fizetnek, az ál­lami költségvetés hozzájárulása 108 millió eurót, a brüsszeli források pe­dig 252 millió eurót tesznek ki. Az ágazati operációs programból kizá­rólag az agrárszférára (1. intézke­dés) a források 35 százaléka fordít­ható. A vidék a 7. intézkedés révén a források 10 százalékát meríthetné. A Vidék Parlamentjének számításai szerint egy százalék a programból mindössze fél kilométer autópálya építésére lenne elegendő. Az ilyen forrásátcsoportosítás ráadásul ellen­tétben áll az EU régiófejlesztési irányelveivel is, amelyek kiegyensú­lyozott fejlődést és felzárkózás t szor­galmaznak. Franz Fischler agrárfőbiztos pontosít Pozsony. Franz Fischler EU-agárfőbiztos csütörtökön válaszolt Peter Rusnák levelére, amelyben a Vidék Parlamentje kifogásolta azt az állítólagos brüsszeli ajánlást, hogy Szlovákia az autópályákat fejlessze a mezőgazdaságnak és a vidékfejlesztésnek szánt források rovására. „Az EB előzetesen mindössze azt javasolta a szlovák kor­mánynak, hogy az egyes operációs programokon belüli prioritáso­kat értékelje át” - áll a Fischler-levél lapunknak is megküldött fordí­tásában. „Gyurovszky László tárcája viszont azt javasolta, hogy az egyik operációs programot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ága­zati program rovására töltsék fel” - mutatott rá a különbségre Adriana Verespejová, a VIPA elnökségi tagja. (G. A.) Vérengzés Nedzsefben Al-Halcím halála Megpróbálnak egységes álláspontra jutni az uniós alkotmány vitatott kérdéseiben „Ötven éve vagyok színész, s hálás szívvel köszönöm az elismerést" - nyi­latkozta a láthatóan meghatódott Omar Sharif. Az egyiptomi származású filmszínész életművéért Arany Oroszlánt kapott tegnap a Velencei Film- fesztiválon. Habár Sharif új filmjét is bemutatták (ebben szerepel a képen látható Pierre Boulangerrel, címe: Ibrahim úr és a Korán virágai), minden­ki a régi mozisikereket emlegette. (Reuters-felvétel) Nedzsef. Gépkocsiba rejtett, nagy erejű pokolgép robbant tegnap az iraki Nedzsefben, Ali imám mauzó­leuma, az iraki síita muzulmánok legszentebb helye közelében. A me­rényletben életét vesztette Moham­med Bakír al-Hakím ajatolláh, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) vezetője, az ameri­kai fegyveres erők támogatásával létrehozott ideiglenes kormányzóta­nács tagja is. Hírt adott a merénylet­ről a dubaji székhelyű al-Arabíja te­levízió is, először öt, majd tizenhét halálos áldozatot említve. A katari al-Dzsazíra hírében is öt halálos ál­dozatot említettek. Később a SCIRI húsz halottról számolt be. A sérültek számát több tucatra becsülték. Az AFP 82 halottról és 229 sérültről adott hírt. A mauzóleumhoz tartozó mecsetben éppen véget ért a pénteki ima, s a nagy tömeg kezdett kiáram­lani az épületből, amikor bekövetke­zett a hatalmas detonáció. A gépko­csi - halálos terhével - a mecset déli kapuja előtt állt. A pusztító erejű robbanástól beszakadt a téglakapu, s az omladék rázuhant a kifelé tartó emberekre. Összeomlott a mecsettel szemközti étterem is, maga alá te­metve az összes vendéget. Ót gépko­csi is szétroncsolódott a detonáció­tól. Tegnap délután még nem volt ismeretes, ki lehetett az elkövető, és mi volt az indítéka. Mindenesetre a mecset előtt összegyűlt tömeg Szad- dám Húszéin bujkáló volt elnököt és pártját tette felelőssé. Ali mauzó­leuma a síiták egyik legszentebb he­lye. (MTI, TASR) Elszánt készülődés a kicsik fórumára KOKES JÁNOS Prága. A kibővülő Európai Unió több kis állama elszántan törekszik Valéry Giscard d’Estaing európai al­kotmánytervezetének jelentős felül­vizsgálatára, és készül a végső szö­veg megszülésére hivatott őszi kor­mányközi konferenciára (IGC). Az AFP elemző tudósítása szerint a kardcsörtetők elhatározták, hogy hétfőn Prágában csendben összeül­nek, és megpróbálnak egységes platformot kialakítani az október­ben Rómában esedékes konferenci­ára. Az ülés komolyan nyugtalanítja a nagyokat, köztük Franciaországot és Németországot, amelyek el akar­ják kerülni a Giscard által - az euró­pai konvent júniusi zárásakor - elért konszenzus megbontását. A német külügyminiszter kedden Prágában óva intette ettől a kicsiket, mert sze­rinte máris sokat nyertek. Az lenne a legjobb, ha az IGC nagyjában-egé- szében átvenné a konvent kompro­misszumát - vélte Joschka Fischer. De számos kicsi nem hallgat a szóra. Nem nyugodtak bele a rotáló elnök­ség állandó EU-elnökkel való felvál­tásába. Ragaszkodnának ahhoz is, hogy a bővülő unióban ki-ki külön biztossal rendelkezhessen, míg a Giscard-terv 15 szavazati joggal fel­ruházott biztosra karcsúsítaná a bi­zottságot. „Mi szükség van IGC-re, ha semmit sem lehet újratárgyalni? Ebben az esetben elég lenne egyszer összejönni, és jóváhagyni a konvent eredményét” - vágott vissza Fischer- nek Cyril Svoboda cseh külügymi­niszter. Tekintettel nagy partnereik ingerültségére, a csehek igyekeztek bagatellizálni a prágai megbeszé­lést, rámutatva, hogy külügyminisz­ter-helyettesi szinten tartják csupán. A szervezés nehezen ment, mert a kicsik is megosztottak. VILLÁMINTERJÚ Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel a jövő évi büdzséről » Az egyes tárcák a jövő évi bü­dzsé kapcsán is keveslik a ne­kik szánt pénzt. Miniszter úr, lát-e esélyt a költségvetés pénz­ügyminisztérium által beter­jesztett tervezetében olyan mó­dosításra, melynek eredmé­nyeként az agrártárca, ponto­sabban a szlovákiai agrárter­melők 2004-ben az előirányo- zottnál több pénzt kapjanak? Ez a lehetőség szerintem fennáll. A kormány legutóbbi ülésén a pénzügyminisztérium ugyan be­terjesztette a 2004-es évre szóló költségvetés tervezetét, ám a pri­oritásokat a kabinet nem vitatta meg. Bízom Mikulás Dzurinda kormányfő ígéretében, aki a kop­penhágai csúcsértekezlet után ki­nyilvánította: a szlovákiai terme­lők sem lesznek rosszabb helyzet­ben, mint a szomszédos orszá­gokban vállalkozó társaik. Már­pedig immár nemcsak Magyaror­szág, hanem Lengyelország is megerősítette, hogy 55%-ra pó­tolja a 25%-os közvetlen brüssze­li kifizetéseket. Csehország még ugyan nem véglegesítette állás­pontját, azt azonban máris tudni, hogy vállalja a többletköltsége­ket, és nem folyamodik olyan for­rásátcsoportosításokhoz a Vidék- fejlesztési Terv rovására, mint Szlovákia. Jelenleg azonban nemcsak a közvetlen kifizetések pótlására kellene pénzt találni, hanem például a feldolgozóipar EU- csatlakozásra való felkészítésé­re is... Már érvényben van az a SAPARD- rendelet, amely lehetővé teszi az élelmiszer-ipari cégeknek, hogy pályázzanak a SAPARD-program forrásaira, és befektetéseik 50 százalékát visszaigényeljék. Csakhogy a kormány legfris­sebb, júniusi jelentése szerint a szlovákiai élelmiszer-ipari cé­geknek mindössze a töredéke felel meg az EU köz- és élelme­zés-egészségügyi szabványai­nak, s még vagy egy-két cégnek van esélye arra, hogy a hiá­nyosságokat az EU-csatlakozá­sig pótolja. Minden feldolgozó tudott arról, hogy az EU-csatlakozás milyen kötelezettségekkel és elvárások­kal jár. Akik komolyan gondol­ták a túlélést, azok fejlesztettek. Akik ezt nem tették, azok való­ban megszűnnek. Ezek többsége kis, regionális jelentőségű válla­lat. (gyor)

Next

/
Thumbnails
Contents