Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-27 / 198. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 27. Európai unió 9 Hentesek, pékek, cukrászok, kórházi ápolók, műszaki rajzolók, hegesztők és autószerelők előnyben Kevesebb vagy több az eurószkeptikus svéd? Belgium munkásokat toboroz < (Illusztrációs felvétel) Brüsszel. Belgiumban súlyos munkaerőhiány mutatkozik több szakmában - így jövő májustól, amikor Szlovákia is várhatóan az Európai Unió tagja lesz, szlovák állampolgárok is megjelenhetnek ezen a piacon, különösen ha hentes, pék, cukrász, kórházi ápoló, műszaki rajzoló, hegesztő vagy autószerelő a képzettségük. ÖSSZEÁLLÍTÁS A belga országos foglalkoztatási hivatal (Onem) minden iskolaév kezdete előtt közlönyben és honlapján is ( www.onem.be ) közzéteszi azoknak a szakmáknak, képzettségeknek a jegyzékét, amelyekben számottevő, országos hiány tapasztalható. Ezzel kíván segíteni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak és szüleiknek, akik esetleg még augusztusban sem tudják eldönteni, milyen általános vagy szakközépiskolába írassák be a gyereket. A középiskolát sikeresen elvégzett fiatalok szintén még szeptemberben is eldönthetik, hogy milyen főiskolai vagy egyetemi szakra iratkozzanak be, elvégre a legtöbb felsőfokú tanintézményben a továbbtanuláshoz nem kell felvételi vizsgát tenni. Belgiumban az uniós átlaghoz képest elég magas a munkanélküliség, 10 százalék körül mozog, és az Onem ugyan saját bevallása szerint főleg az állástalanok figyelmébe ajánlja a hiányszakmák jegyzékét, ám a jelek szerint nem sok eredménnyel. Ezért inkább a pályakezdő fiatalokat próbálja befolyásolni, hogy lehetőleg olyan szakirányokat válasszanak, amelyekben aztán nem mindjárt munkanélküliként kezdhetik felnőtt életüket. Belgiumban a 25 éven aluliak átlag negyede nem talál állást magának, és segélyért folyamodva kezdi pályafutását. A szóban forgó szakmákat már ma is jelentős arányban külföldi vagy külföldi származású dolgozók látják el (sok a feketemunkás is), és várható, hogy az unió bővítése után jócskán megnövekszik a kelet-európai származásúak részesedése e foglalkozások tekintetében. A sajtóban is közölt lista a következő szakközépiskolai képzéseket ajánlja a 14 évesek figyelmébe: hentes, pék, cukrász, minden építőipari szakma, benne kőműves, burkoló, szobafestő, mázoló, gépkezelő, fűtésszerelő, továbbá villanyszerelő, mezőgazdasági és egyéb gépkezelő, autószerelő, műszaki rajzoló, hegesztő, ács, asztalos, faipari szakmunkás és házi beteggondozó. A főiskolák iránt érdeklődőknek a hivatal figyelmébe ajánlja, hogy hiány van óvodai, általános iskolai pedagógusokból, logopédusokból, kórházi ápolókból és mindenfajta műszaki képzettségből, de még angol és francia nyelvet oktató tanárokból is. A középiskolát végzetteknek pedig azt ajánlja a hivatal, hogy ne orvosnak, bölcsésznek, jogásznak menjenek, ha lehet, hanem inkább mérnöki, közgazdasági tanulmányokat válasszanak. Az új tagországok munkavállalóinak helyzete eleinte persze nem lesz olyan könnyű, mint a régieknél. A helyzet például Belgiumban eléggé áttekinthetetlen, mert az ágazati munkaerőhiánnyal magas munkanélküliség párosul, és az EU mai 15 országában sem akkora a munkaerő mozgékonysága, hogy ezeket a hiányokat betöltené. Adatok szerint a 15 tagország munkavállalóinak alig 5 százaléka dolgozik és keresi kenyerét tartósan másik tagországban, holott a személyek szabad áramlása erre rég jogot ad. Ráadásul a csatlakozási tárgyalásokon épp a munkaerő szabad áramlásának átmenti korlátozása volt az egyik legkényesebb fejezet. Belgium azok közé tartozik, amelyek mindmáig nem kötöttek kétoldalú megállapodást Szlovákiával a munkaerő fogadásának feltételeiről, s a csatlakozási szerződés szerint a szlovák tagság első öt évében ezt lényegében saját belátásuk szerint, illetve kétoldalú szerződéssel szabályozhatják. Az idegen munkaerő boldogulásának a központi korlátozáson kívül sok más csalafinta buktatója is van a nyelvtudástól kezdve a szakképzettségek elismeréséig. Mindezen megszorítások mellett is érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy milyen szakmákban van hiány Belgiumban, mert ez többé-kevésbé jellemző a régi uniós országok gazdaságának többségére. A szlovákiai érdeklődők több országban már uniós csatlakozásunk pillanatában munkát vállalhatnak - Svédország, Dánia, Írország, Nagy-Britannia és Hollandia ugyanis már most úgy döntött, hogy az átmeneti korlátozás lehetősége ellenére megnyitják a munkaerőpiacukat. (MTI, ú) Biometrikus információkat - például az írisz szkennelt képét - is tartalmazniuk kell az új európai uniós útleveleknek „Szemenszedett” útlevél-ellenőrzés • EURO.HU Brüsszel. 2005-ben megkezdődhet a hagyományos európai útlevelek helyettesítése. Az azonosítás új módszerei közt biometrikus információk (ujjlenyomat, szkennelt írisz vagy DNS) is szerepelnének. A szaloniki csúcs még júniusban bízta meg az Európai Bizottságot azzal a feladattal, hogy készítse elő a megfelelő javaslatokat, a munkát a vízummal kezdve. Várhatóan a szeptember 12-ei római nem hivatalos EU igazságügyi és belügyminiszteri találkozón a napirendi pontok közül ez a kérdés kapja a legnagyobb szerepet. Az Egyesült Államok erős nyomást gyakorolt az európaiakra, hogy korszerűsítsék az útlevelek biztonságát. Az USA kijelentette, hogy 2004. október 26-átóLvízumot fog kérni azoktól az uniós állampolgároktól, akiknek útlevelében nem szerepel biometrikus információ. A német belügyminiszter megerősítette, hogy többféle módszert teszteltek a személyazonosság megállapítására. A belügyminiszter szóvivője elmondta a németországi Financial Times-nak, hogy a minisztérium a szem íriszének szken- nelését találta a legjobb eljárásnak. Nincs két egyforma írisz. Egypetéjű ikrek esetében sincs azonosság az írisz mintájában, de még a jobb és a bal szem írisze is különböző. Az európaiak balszerencséjére egy amerikai vállalat, az Iridian rendelkezik az írisz szkennelésének jogaival egészen 2006-ig. Az Iridian nyilatkozata szerint „sokkal több információt tartalmaz az írisz, mint az ujjlenyomat, és a pontosság is nagyobb, mint a DNS esetében”. „Kevesebb, mint néhány másodperc alatt, még több millió adatot tartalmazó adatbázis esetén is, megállapítható, hogy az adott személy íriszének mintája egyezik-e a korábban rögzítettel vagy sem” - áll az Iridian egyik ajánlásában. Számos más európai ország azonban inkább az ujjlenyomatot tartja a legjobb megoldásnak - olvasható a német Financial Timesban. Polgárjogi szervezetek már korábban is hangot adtak aggodalmuknak, mivel úgy gondolják, hogy a biometrikus információt arra is felhasználhatják, hogy regisztrálják az emberek mozgását, és azt javasolták, hogy még bármiféle döntés előtt tartsanak nyilvános vitát a kérdésben. A vállalat kísérletet tesz ezen félelmek csökkentésére. Frank Fitzsimmons, az Iridian főigazgatója nemrégiben azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy ,James Bond-os légkör övezi a témát, pedig mindössze arról van szó, hogy lefényképezik az ember szemét”. Az Európai Unió azt is tervezi, hogy - az illegális bevándorlás megfékezésére - kiterjesztik a biometrikus adatokat a vízumra és azon harmadik országok állampolgárainak tartózkodási engedélyére is, akik jövőre szándékoznak az EU-ban letelepedni. A szaloniki európai csúcs következtetése szerint „egységes megközelítés szükséges az EU-ban a biometrikus azonosítók és adatok kérdésében, mely végül egységes megoldáshoz vezet a harmadik ország állampolgárai számára kiállított dokumentumok esetében”. (Zeman Ákos kollázsa) Ellentétes előrejelzések INFORMÁCIÓ Stockholm. Az euró bevezetéséről szeptember 14-én tartandó svéd népszavazás előtt a tervet elutasítók táborának előnye 12 százalék- pontról 15-re növekedett a Gallup közvélemény-kutató intézet szerint. A nagyobb mintával dolgozó és hosszabb ideig tartó felmérésekkel operáló Demoskop viszont a nemmel szavazók előnyének 14 százalékpontról 11-re való csökkenését tapasztalta. Ez utóbbi intézet vezetője úgy látja, hogy a kritikus nap közeledtével egyre többen vizsgálják felül álláspontjukat. Ottani elemzők szerint a svéd lakosság döntésének jelentős hatása lesz az euróövezeten kívül álló Dániában és Nagy-Britanniá- ban tartandó népszavazásra. (VG) Az állatkísérletek tilalmának feloldásáért lobbizik Párizs Francia kísérletezőkedv * HÍRÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Franciaország keresetet indított a tizenhárom esztendős huzavona után megszületett uniós tilalom feloldásáért, megtámadva az állatkísérletek törvényen kívül helyezését. A kozmetikai ipar, a tagországok és az Európai Parlament több mint egy évtizedes alkudozása ért véget azzal a tilalommal, amely 2009-től szinte teljes körűen betiltja az állatkísérletek segítségével kidolgozott termékek árusítását az EU- ban, és ezzel gyakorlatilag véget vet a laboratóriumi állatkísérleteknek. Franciaország nem tud belenyugodni az újabb tilalomba, ezért az Európai Bíróságnál eljárást indított a döntés visszavonásáért. A franciák úgy vélik, a jogszabály túlzottan szigorú, összeegyeztethetetlen a világkereskedelmi szabályokkal, és hátrányosan érinti majd az európai vállalkozásokat. Sajtóhírek szerint a kormány fellépése mögött a kozmetikai ipar erős lobbija áll.- Az állatvédő egyesületeknek és a parlamentnek 13 esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy végre törvény vessen véget az állatok laboratóriumi szenvedéseinek, amelyek olyan termékek új típusainak kifejlesztését szolgáltak, mint például a rúzs vagy parfüm - nyilatkozta Wendy Higgins, az Állatkísérletek Eltörléséért Brit Egyesület képviselője. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU-ban évente mintegy 38 ezer állat esik a kozmetikai ipar laborkísérleteinek áldozatául, (euro.hu) Némi meglepetésre Nagy-Britanniában is sokan vannak Szegények az unióban EURO.HU-INFORMÁCIÓ Brüsszel. Egy európai tanulmány szerint Belgium lakosságának 13 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A legszegényebb belgák a nemzeti áüagkeresetnek csupán 60 százalékával gazdálkodhatnak. A belga szegénységi arány európai viszonylatban valamivel az áüag felett van. A legkevesebb szegény ember Svédországban és Dániában él, ők a helyi lakosság 10 százalékát teszik ki. A legtöbb Portugáliában, Görögországban és - némi meglepetésre - Nagy-Britanniában, arányuk eléri a lakosság 20 százalékát. Az összehasonlító tanulmány módszereit az Európai Unió laeekeni ta-„ lálkozóján határozták meg. AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 7. RÉSZ 1993-1994 1993. június 21-22. - Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. 1993. október 12. - A német alkotmánybíróság kedvezően dönt az Európai Unióról szóló szerződésről. A ratifikáció minden tagállamban megtörtént. 1993. október 29. - A brüsszeli különleges csúcstalálkozón az Európai Unió állam- és kormányfői megállapodnak az új EU intézmények elhelyezéséről. Az Európai Monetáris Intézet Frankfurtba, az Europol Hollandiába, az Európai Környezetvédelmi Hivatal pedig Dániába kerül. 1993. november 1. -Áz Európai Unióról szóló Szerződés hatályba lépése. 1994. január 1. - Megkezdődik a gazdasági és monetáris unió II. szakasza. 1994. március - Ausztriát, Finnországot és Svédországot követően Norvégiával is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. 1994. április 1. - Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéhez. 1994. április 8. - Lengyelország kéri felvételét az EU-ba. 1994. június 9-12. - Az Európai Parlament negyedik közvetlen választása. 1994. november - A norvégok 52,2%-a az EU- csatlakozás ellen dönt. A dolgozó házaspárok aránya egyes EU-országokban fgyermefc 100 házaspárból a két keresettet Ä j gyeímeWekltel ; (léikül) DáfOk rönriolkínmVr e»óma f"** l narnk e
