Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-27 / 198. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 27. Gazdaság és fogyasztók Szlovákia az autóipari cégek egyik kedvelt célpontjává vált. Jelenleg mintegy 100 milliárd korona tart Szlovákiába Bérlakások finanszírozásának hollandiai módszere Erősen vonzzuk a befektetőket Szlovákia a külföldi tőkeberuházások eredményeként autógyártó hatalommá növi ki magát (Képarchívum) Pozsony. Szlovákia jó eséllyel pályázik további, több mint 100 milliárd koronás külföldi befektetésre - állítja Robert Nemcsics gazdasági miniszter. A befektetések nagy része - amelyek már csak a szerződés aláírására várnak - az autóiparba irányul. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszter szerint a 100 milliárdos befektetés alatt nem a már ismert cégeket, vagyis például a Peugeot nagyszombati befektetését érti. Olyan cégekről beszélek, amelyek már eldöntötték, hogy Szlovákiába jönnek, csak még nem tudják, melyik régióba - erősítette meg Nemcsics. Hogy ez mekkora előnyt jelentene Szlovákiának, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a jelenlegi 14,5 százalékos munkanélküliséget segítségével 12 százalékosra lehetne csökkenteni. Szlovákia jelenleg a Hyundai Motor befektetéséért harcol régiónk többi országával. A legnagyobb dél-koreai autógyár a jövő év májusáig dönt arról, hogy 1,5 milliárd eurós beruházással készülő üzemét Szlovákiában, vagy a régió valamely más országában építse-e meg. A végső döntés nem lesz köny- nyű, hiszen a szlovák telephely mellett a Hyundai ajánlatot kapott Csehországtól, Magyarországtól, Lengyelországtól, Szlovéniától és Romániától is. Nemcsics ugyanakkor tegnap nem válaszolt arra kérdésre, hogy a 100 milliárdos potenciális befektetésbe a Hyundai terveit is beszámította-e. Nemcsicset tegnap szólította fel anyapártja, az ANO a lemondásra, mivel az ANO vezetősége szerint nem képviselte kellőképpen pártja érdekeit. A miniszter elutasította az ANO vádjait, és azt is, hogy önként mondjon le posztjáról. Szerinte a miniszteri feladatait jól látta el, amit mi sem bizonyít jobban, mint a külföldi befektetők egyre nagyobb bizalma országunk iránt. Ha mégis leváltják, Nemcsics szerint ez nem fogja negatívan érinteni az általa vezetett gazdasági tárca munkáját, és a Szlovák Villamos Művek privatizációját sem. A Szlovák Villamos Művek 49 százalékos részvény- csomagjára kiírt privatizációs tender ugyanis jelenleg a legnagyobb magánosítási akciónak számít, amit Nemcsics szerint a jövő évvégére sikerül lezárnunk. A kormány júliusban tette lehetővé, hogy a Szlovák Villamos Művek magánosítására további cégek is jelentkezhessenek, a lehetséges érdeklődők köre ezt követően a korábbi nyolcról tízre bővült. A kormány azért döntött a privatizációs tender újbóli megnyitása mellett, mivel a cseh CEZ energetikai vállalat az eddigiektől merőben más ajánlatot tett: egyedüli cégként világosan kijelentette, hogy a villamos művek egésze iránt érdeklődik. Az eddigi érdeklődők között, a CEZ- en kívül olyan cégek vannak, mint a német E.ON, a francia Electricité de France, a brit British Energy és International Power, az olasz Énei és a belga Electrabel. Szlovákiában tavaly 181,7 milliárd koronát fektettek be a külföldi cégek, a befektető' sek nagy része, összesen 152 milliárd korona azonban épp a privatizációnak köszönhető. A legtöbb pénz a Szlovák Gázművek eladásából folyt be, ennek eladásával 121,9 milliárd koronához jutott az állam. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat (ZSE) privatizációja 8,3 milliárd koronával gazdagította az államkasszát, a Szlovák Biztosító pedig 6,4 milliárd koronáért kelt el. A legnagyobb befektetők a németek és a franciák voltak. Ha a közeljövőben a parlament is rábólint a Robert Nemcsics által benyújtott törvényjavaslatra, akkor a fenti vállalatok többségi tulajdonrésze is magánkézbe kerülhet, ami újabb, többmilliárdos bevételt jelenthet az állam számára, (mi, t, s) A cseh átlagbér túllépte 17 000 koronás határt; a növekedés üteme már veszélyezteti az ország versenyképességét Rohamosan nőnek a csehországi fizetések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A második negyedévben Csehországban 17 084 korona volt az átlagos bruttó nominálbér, ami 1090 koronával több, mint 2002 hasonló időszakában. Mivel az elmúlt egy évben a fogyasztói árak emelkedése csupán 0,1 százalékot tett ki, ezért a reálbér-növekedés 6,7 százaléknak felel meg. Az idei első negyedévhez hasonlatosan a második negyedben is a versenyszféra bérnövekedése elmaradt az egyéb kategóriától. Míg a versenyszférában 1 év alatt 980 koronával (6,1 százalékos növekmény) emelkedve 16 952 koronára ugrott az átlagbér, addig a többi kategóriában 1442 koronás emelkedés (9 százalék) után 17 512 koronáig nőttek az átlagfizetések. Ez a jelenség a bértábla szerint fizetett alkalmazottak rendszeres fizetésemelésének köszönhető, amelyre legutóbb 2003 januárjában került sor. A bérek Csehországban a gazdaság lehetőségeihez képest gyorsabban nőnek - mondta David Marek, a Patria Online közgazdásza. A bérek ugyanis a termelékenység növekedési ütemét rendkívüli módon lehagyva emelkednek, különösen a közszolgálatban. Marek szerint egyedül a magánvállalatoknál sikerült kézben tartani a bérkiáramlást, ennek eredményeként a cseh ipar továbbra is versenyképes a pangó európai uniós piacon. „Míg 1998- ban az oktatásügyben dolgozók bére az átlagos szint 84 százalékán volt, addig napjainkra már 93 százalékra nőtt, az egészségügy pedig az 5 évvel ezelőtti 85 százalékos szintről 100 százalékra emelkedett, vagyis elérte az átlagot” - mondta David Marek. Az állami szférában történő viharos fizetésemelkedés sem elégíti ki az alkalmazottakat; az oktatásügyben dolgozók például szeptember elsején nem veszik fel a munkát, így a tanévkezdés másodikára tolódik. A sztrájk oka, hogy a takarékossági intézkedések miatt elmarad a pedagógusoknak korábban megígért 13. fizetés. Sőt, az sem kizárt, hogy Csehországban októberben a megszorító intézkedések miatt általános sztrájk lesz. Ezzel először Bohumír Dufek, az Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke hétfőn fenyegetőzött. Pavel Sobísek, a HVB Bank elemzője a közszféra nagyobb ütemű bérfejlesztéséhez szólva hozzátette: a nem a versenyszférában alkalmazottak száma egy év alatt 29 ezerrel nőtt, ami szerinte azt jelenti, hogy a kormány nem hajlandó visszafogni a közkiadásokat. Petr Dufek, a CSOB elemzője a 29 ezres számot azért tartja érdekesnek, mert a Spidla-kormány az elkövetkező években éppen ennyivel szeretné lefaragni az állami alkalmazottak számát. (CTK, MfD, só) Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) az uniós tagságra váró országokban Az adatok euróbán értendők (TASR-grafikon) Hódít az egykulcsos adó Szlovákia után Románia Bukarest. Egységesen 18 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését fontolgatja a román kormány, hogy ezzel egyre több jövedelmet tereljen át a fehérgazdaságba. A szlovák kormány a múlt héten fogadott el hasonló, csak éppenl9 százalékról szóló tervet, Csehországban pedig az ellenzék szorgalmaz 15%-os lineáris kulcsot. A jelenleg ötkulcsú, 18-40 százalék között mozgó adó helyett jövőre egységesen 18% terhelné a romániai magánszemélyek jövedelmét, ha a bukaresti kormány ezt a változatot fogadja el az adótörvény-tervezet e heti vitája során. Márpedig erre helyi lapjelentések szerint jó esély van: a bevételkiesést ugyanis a pénzügyminisztérium számításai szerint bőven ellensúlyozná, hogy a vonzóbb kulcs hatására jóval kevesebb cég és magánszemély titkolná el valós jövedelmét, és ezáltal több adó és járulék folyna be a kincstárba. Az adócsökkentés ráadásul javítaná a kormány népszerűségét, ami nem utolsó szempont a jövőre esedékes választások előtt. A térségben már csak Magyarországon és Lengyelországban nem téma az egységes jövedelemadó-kulcs. (MTI) A MATRA a megoldás? ‘ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha az önkormányzatok nonprofit lakásszövetkezeteket hívnának életre, akkor a holland MATRA modellje szerint bátrabban hozzáláthatnának a bérlakások építésének és felújításának - vélekednek a Lakásfelhasználók Szövetségének vezetői. A szervezet szerint azonban az önkormányzatok nem érdeklődnek a holland megoldás iránt, mivel jelenleg az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium, továbbá az Állami Lakásfejlesztési Alap forrásaiból finanszírozzák a lakásépítést. Azonban ezzel párhuzamosan már nem képesek állni a bérházak felújítását. Pedig nálunk a bérházak aránya a lakásállományból csak 2-4 százalék között alakul, miközben Németországban ez az arány 30 és 60 százalék között mozog. Ä MATRA modellje szerint a bérlakásban lakók a lakbér mellett pénzt halmoznának fel a karbantartásra is. Egyelőre úgy tűnik, nálunk nincs igény az újszerű finanszírozási rendszerre, ennek dacára a Lakásfelhasználók Szövetsége nem adja fel, és próbaként legalább egy városban szeretné a szlovákiai viszonyok között is megvalósítani a Hollandiában már bevált módszert, (só, t) Összefoghat a Mól, az OMV és a Lukoil olajvállalat Rajtol a Petrom eladása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Tegnaptól adhatják be pályázatukat azok, akik meg szeretnék szerezni a román állami olajtársaság, az SNP Petrom többségi tulajdonát. Az előzetes, nem kötelező ajánlatokat szeptember 19-ig várják. Elemzők szerint nem kizárt, hogy a Mól, az OMV és a Lukoil közös pályázattal száll ringbe. A hosszú ideje húzódó privatizációs folyamattól a szakértők mintegy egymilliárd dolláros bevételt várnak. A román gazdasági minisztérium tervei szerint a vevő a Petrom 33,34%-át szerezhetné meg. A privatizációs folyamat várhatóan jövő év márciusában lezárul. Az idei első félévben 36,3 millió dolláros adózás előtti nyereséget ért el a Petrom, 27%-kal meghaladva a tavalyi azonos időszak 934 milliárd lejes (28,5 millió dollár) teljesítményét. A cég forgalma az időszakban 33,5 ezer milliárd lej volt (1 milliárd dollár), 43 millió dollárral több, mint a tavalyi első félévben. A Petrom jó eredményeit költségcsökkentő intézkedéseinek és növekvő exportjának köszönheti. (NG, F) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bajok lehetnek a versenyjoggal Brüsszel. Európai uniós csatlakozásukat követően jövőre több közép-európai országot is kellemetlen meglepetés érhet a bankszektor és acélipar megengedett mértéken felüli támogatása miatt - jegyzi meg a német Die Welt napilap tegnapi összefoglalójában. Az ELI kemény versenyfeltételei miatt ugyanis ezt a jövőben már nem engedhetik meg maguknak. A német lap külön kiemeli Csehországot és Szlovákiát. Az előbbi 1998 és 2000 között a bankszektor konszolidációjára több mint 10 milliárd eurót költött, Szlovákiában pedig a hengerelt acél gyártásával lehet probléma. Az EU ugyanis csak 3%-os éves termelésnövekedést tett lehetővé számunkra, ezt azonban valószínűleg meghaladtuk, így büntetésre számíthatunk. (TASR) A DHL új terminált szeretne Pozsony. A DHL a világ vezető csomagszállító-, expressz fuvarozási és logisztikai szolgáltatójaként szeretné elérni, hogy Pozsonyban újabb teherszállító terminált építsenek ki. A cég szerint a pozsonyi repülőtér további fejlődése szempontjából ez elengedhetetlen. A DHL ugyan saját tőkével nem finanszírozna egy ilyen befektetést, de a későbbiekben bérlőként szívesen beszállna, mint társbefektető. Ha felépítenék az új terminált, akkor ez jelentősen növelné a pozsonyi repülőtér forgalmát. Idén mintegy 10 ezer tonnányi árut szállítanak, 2006-ra azonban ez akár 13-14 ezer tonnára is nőhet. A DHL nemzetközi hálózata a világ több mint 220 országát és régióját kapcsolja össze a 170 ezret meghaladó alkalmazotti létszámával. A cég székhelye Brüsszel. A vállalat 100%-ban a Deutsche Post World Net tulajdona. (TASR) Bírósághoz fordulhat az INA * Zágráb. Az INA horvát olajipari társaság nemzetközi döntőbírá- sághoz fordul abban az esetben, ha a szerb kormány eladja a Beo- petrol olajipari társaságot - közölte a belgrádi B92 televízióval Tomislav Dragicevic, az INA igazgatója. A Beopetrol a néhai titói Jugoszlávia szétesésével jött létre, a vállalat a horvát INÄ szerbiai benzinkúthálózatát vette át. Az INA vitatja a tranzakció jogosságát, és peres úton a belgrádi kereskedelmi bíróság előtt visszakö-' veteli egykori tulajdonát. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,914 Lengyel zloty 9,611 Angol font 60,557 Magyar forint (100) 16,334 Cseh korona 1,296 Svéd korona 4,518 Dán korona 5,640 Szlovén tollár (100) 17,833 Japán ien (100) 32,830 Svájci frank 27,247 Kanadai dollár 27,545 USA-dollár 38,629 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,76-43,06 37,54-39,94 1,27-1,33 15,34-17,34 OTP Bank 40,82-42,95 37,64-39,72 1,26-1,32 15,73-16,94 Postabank 40,76-43,06 37,27-39,99 1,27-1,33 14,53-18,13 Szí. Takarékpénztár 40,81-42,80 37,64-39,57 1,25-1,33 15,59-17,06 Tatra banka 40,83-43,01 37,67-39,69 1,26-1,32 15,68-16,96 UniBanka 40,85-42,95 37,70-39,64 1,26-1,32 14,70-15,68 Általános Hitelbank 40,81-42,99 37,60-39,60 1,25-1,33 15,39-17,19 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
