Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-27 / 198. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 27. Riport Karván, a Mátyusföld délkeleti csücskében található Duna-parti kisközségben második alkalommal rendezték meg a kézműves és képzőművészeti tábort Kényszerüdülés helyett örömtáborba a gyerekkel' készséget nem szabad a véleden tör­ténésekre bízni, hiszen családok, kö­zösségek megélhetése múlhat azon, hogy milyen módon sáfárkodunk Is­tentől adott és kapott tudásunkkal. Duka Róbert a marcelházi magyar iskola igazgatója, karvai lokálpatrió­ta, aki a táborlakókat szemléletesen megismertette a község történelmé­vel, úgy vélekedett, a kisközségben létrehozott tábor összefogta a falu lakosságát. Nemcsak a tehetősebb réteget, hanem azokat is, akik ma­guk is megélhetési gondokkal küsz­ködnek. Ismételten megható él­mény volt, amikor idős emberek karkosárban hozták a gyümölcsöt, szörpöt, mézet, mert úgy érezték, hogy ez a tábor az egész falué, és fontosnak érezték, hogy maguk is hozzájáruljanak azzal, amijük van. Duka Róbert annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen táborok­nak csak akkor van létjogosultsá­guk, ha minden gyerek számára az ott töltött idő élményt és örömünne­pet jelent, amelyre minden időben majd jó szívvel gondol vissza, Ezért igyekeztek úgy kialakítani a tábor mindennapjait, hogy a gyerekek egyrészt érezzék a törődést, ugyan­akkor viszont ne feszélyezze őket a pedagógiai felügyelet. Legyenek elő­re felvázolt programok, hiszen erről szól a kézműves és képzőművészeti alkotótábor, de jusson tér a játékra, a gyermeki kreativitás kibontakozásá­ra, a testi és lelki felüdülésre is. Az sem mellékes szempont, hogy a szü­lők biztonságban érezzék a gyereke­iket, ezt szem előtt tartva a község elöljárósága nappali és éjszakai ügyeletet biztosított a táborban la­kók számára. Noha a jelen gazdasá­gi körülmények között az emberek túlnyomó többsége a túlélésre ren­dezkedett be, a KORAVA-tábort az Illyés közalapítvány és a helyi ön- kormányzat mellett még huszonki­lenc vállalkozó és intézmény támo­gatta, ami egyértelműen arra utal, hogy a támogatók hiteles emberek­nek ítélték meg mind a szervezőket, mind pedig a szakelőadókat. Szép számmal akadtak olyan szülők, akik már a jövő évi táborozási lehetősé­gek iránt érdeklődtek, a mostani tá­borozok pedig egyöntetűen kijelen­tették, jövőre, ugyanitt, és a lelkese­désük nagyon őszintének tűnt. A kisújfalusi Búcsi Dávid, miközben önfeledten korongozott, elárulta, már korábban is találkozott az agya­gozással, de akkor nem volt koron- gozási lehetősége, csupán kézzel gyúrt figurákat készítettek. Elmond­ta azt is, hogy napjában két-három szakma gyakorlását próbálja ki, me­lyek közül több is közel áll hozzá, mégis az agyaggal foglalkozik a leg­szívesebben, mert nagyon jó a tapin­tása és rendesen összemaszatolhatja magát „az emberfia”. Az ön-össze- maszatolásban vélhetően a marcel­házi Czibor Dani járt az élen, akinek volt olyan nap, hogy a korongozás, batikolás, nemezelés, festés önfeledt művelése következményeként több alkalommal is át kellett öltöznie. A karvai táborban felkért előadó és művészeti vezetőként jelenlevő dr. Kocsis Ernő meglepetéssel tapasz­talta a tábor meghitt hangulatát. Úgy tűnik, mondta, mintha a gyere­kek régóta ismernék egymást. Sem­mi jele nincs a kapkodásnak, az unatkozásnak, mindenki belemerül a munkájába, s ha ráunt valamire, akkor odább költözik egy, vagy két asztallal. Mint mondta, az ő sátoruk alatt, ahol mellette Otmár Sándor akvarellre tanítja az érdeklődőket, az olajfestésen kívül szinten minden technikával foglalkoznak. Úgy tű­nik, a gyerekek a krétapasztellt ked­velik a legjobban, talán a könnyű ke­zelhetősége miatt, vagy éppen azért, mert önmagukat is kiszínez­(Dömötör Ede felvételei) hetik. A mester úgy vélekedett, hogy a rendelkezésre álló rövid idő elle­nére pillanatok alatt megmutatko­zik a tiszta gyermeki lélekben rejlő kreativitás, ami mellett ebben az adott esetben a tehetség, az adott­ság, vagy a rajzkészség másodran­gúvá szelídül, mert nem erről szól a mese. A gyerekek, akik köré ülnek, vélhetően nem tudják s nem is akar­ják megérteni, hogy az a fehérhajú ember, aki esetleg kiigazítja egy-egy mozdulatukat, vonásukat, festőmű­vész, hanem valaki, aki úgy beszél a tájról, annak szépségéről, az esőfel­hőről, egy szál virágról, hogy a je­lenlévők kényszert éreznek a látot­takat papíron, vagy kartonon ábrá­zolni. Nem baj, ha nem olyanra sike­rül, amilyen a valóságban, hiszen minden esetben a gondolatot és a vágyat fogalmazzák meg, s ez cso­dálatosabb, mint maga a valóság. Kocsis Ernő elmondta azt is, hogy az ilyen helyeken nem a tehetséges gyerekeket választja ki magának, hanem a gyerekek választják ki őt, rajta keresztül pedig a képzőművé­szetet. Jelentőségteljesnek tartotta azt, hogy a tábor végeztével a tábo­rozok alkotásaiból kiállítást instal­lálnak, hiszen ezáltal sikerélmény­hez juttatják a gyerekeket, amely a lélek építkezése során meghatározó szerepet játszat. Csollár Petronella az idei tábor ta­pasztalatait elemezve elárulta, hogy a jövő évi táborban teret kívánnak biztosítani a hiperaktív gyerekeknek is, mert az idei tábor egyértelműen bizonyította, hogy az ilyen gyerekek figyelmét egy-egy szakma szokatla­nul hosszú időre leköri, azok a peda­gógusok és szakmai vezetők pedig, akik idén is vállukon vitték a tábort, kellő türelemmel és szakmai alázat­tal rendelkeznek ahhoz, hogy az ilyen gyerekek számára is élménnyé tegyék a szakmai tábor idejét. Pillanatok alatt megmutatkozik a tiszta gyermeki lélekben rejlő kreativitás A szocialista tábor mennybe­menetele után, midőn felszá­molódott mind a kisszikra, mind pedig az úttörő mozga­lomjelentős zavarodottság keletkezett az iskoláskorú gyerekek szünidei elhelyezé­sében. Az újjáalakuló cserké­szet, az egyházi és egyéb kari­tatív tömörülések szakmailag és lelkileg is színvonalas tábo­rozási lehetőségeket biztosí­tottak és biztosítanak ugyan, de számottevően megnőtt az odahaza csellengők, pótcse­lekvésre kényszerülők száma, akik önhibájukon kívül záród­tak ki a közösségi üdülés le­hetőségeiből. SOÓKY LÁSZLÓ A kezdeti esetlegességet szerencsé­re felváltotta az egyre tudatosabban működő nyáritábor-szervezés, me­lyet a különböző polgári szervező­dések, alapítványok, környezetvé­delmi, kulturális csoportosulások fognak össze, rendszerint egy-egy megszállott igyekezetének eredmé­nyeként, akinek önzetlensége, elhi­vatottsága rendszerint magával ra­gad még néhány embert, akik segít­séget nyújtanak mind a szervezés­ben, mind pedig a táborok fenntar­tásában s a programok megvalósí­tásában. Ennek függvényében kü­lönböző az egyes táborok anyagi vonzata is, a Felvidéken ez az ingye­nestől a heti háromezer koronás nagyságrendek között mozog, ami­nek viszont nem kell tükröznie a tá­bori tevékenység színvonalát, a szervezők és szakértők odaadásá­nak szintjét, a különböző foglalko­zások gyerekközpontúságát, lelki közelségét. Tudok olyan táborhely­ről is, ahol a gyermekküldetést egy­szerű üzleti tevékenységnek tekin­tik, ahol a szeretette, az együttlétte alig jut tér és idő, megint másutt a gondoskodó odafigyelés jelenti a gyerektábor alapvető küldetését. Karván, a Mátyusföld délkeleti csücskében található Duna-parti kisközségben második alkalommal rendezték meg azt a kézműves és képzőművészeti tábort, amely ép­pen a szervezők odafigyelő szerete- te, a szakmai vezetők igényes kivá­logatása, a környezet és a tavalyi tá­bor hangulatának híre miatt sokak által várt eseménnyé emelkedett a közeli és a távolabbi környéken is. Csollár Petronella a tábor egyik fő szervezője és társ művészeti vezető­je elmondta, idén két egymást váltó csoportban üzemeltették a tábort, összesen több mint százhúsz gyerek volt jelen. Szakmai alapismereteket mintegy tizenöt ágazatban szerez­hettek a résztvevők, tételesen drót­formázásban, makramézásban, ko­rongozásban, szalmakötésben, gyertyakészítésben, batikolásban, virágkötésben- és készítésben, szö­vésben, csuhézásban, nemezelés­ben, kosárfonásban, gyöngyfűzés­ben, gipszformák- és figurák készí­tésében és festésében. A gyerekek a tábor teljes ideje alatt szabadon mo­zoghattak az egyes szakmák bemu­tatói között, hiszen nem az volt a cél, hogy valamelyik mesterséget professzionális szinten elsajátítsák, hanem inkább az, hogy kedvük sze­rint megismerkedhessenek a kiha­lófélben lévő népi mesterségekkel, s rátermettségük, kézügyességük, kreativitási szintjük szerint termé­keket készítsenek. Nem kapott meg­rovást az a táborozó, aki az adott pillanatban épp az egyik foglalko­zással sem tudta, vagy akarta ma­gát lekötni, mindenki szabadon gazdálkodhatott idejével. Csollár Petronella arról is beszélt, hogy a KORÁVÁ Duna-menti Vidék- fejlesztési és Kulturális Társulás nem csupán az évenként megismétlődő tábor megszervezését tekinti felada­tának, hanem kísérleteket tesz arra is, hogy ezt a térséget bevigye az eu­rópai információs hálózatba azzal az egyáltalán nem titkolt szándék­kal, hogy a Komárom-Esztergom útvonal mellett fekvő jó adottságok­kal rendelkező község bekerüljön az Alkotnak a leendő szobrászok európai falusi turizmus vérkeringé­sébe. Ritka ma tájainkon az olyan te­lepülés, ahol az egykori népi mester­ségek ma is élnek, sőt fiatalok gya­korolják olyan színvonalon, amely a legmagasabb igényeket is kielégíti. A makramékészítő Mészáros Éva, a korongozó ifj. Tóth Tibor, a szalma­kötő Tóth Szidónia, a viaszgyertya- készítő Török Erzsébet, a batikoló Török Tímea, a virágkötő Vincze Zsuzsa és Václav Ilona, a drótformá­zó Tücsök Angelika, a szövő Mitas Márta, a csuhézó Zsíros Magdolna, a gipszformázó és -festő Csollár Pet­ronella mindannyian karvai lako­sok. Ezt a szellemi tőkét és szakmai A Nap kel 06.03-kor - nyugszik 19.43-kor A Hold kel 05.09-kor - nyugszik 20.08-kor A Duna vízállása - Pozsony: 250, apad; Medve: 0; Komárom: 75, apad; Párkány: 25, apad . VARHATO IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, GYENGE SZEL, 26-30 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Derült, helyen­ként enyhén fel­hős égboltra szá­míthatunk, dél­után komolyabb felhősödés várha­tó. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 26 és 30 fok között alakul, északon legfeljebb 24 fokra számít­hatunk. Nyugati, délen keleti irá­nyú szél 3 és 6 m/s közötti sebes­séggel. Éjszak 15 és 10 fok közé hűl le a levegő hőmérséklete. Holnap nyugati irányból nagyon enyhe hi­degfront érkezik. Jobbára derült lesz az égbolt, de helyenként dél­előtt enyhe esőre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 28 fok között alakul. Ma fel­biztosan erősödnek reumatikus és fan­tomfájdalmaink. Szellemi és fizikai munkavégzés köz­ben egyaránt gyorsabban elfára­dunk, idegesség lehet rajtunk úrrá. Az ország iparvidékein a reggeli órákban légzési zavarokkal küsz­ködhetünk, egyeseknél akár aszt­matikus rohamok is elképzelhetőek. Vezetés közben legyünk elővigyáza­tosak, megnövekszik a balesetve­szély A szív- és érrendszeri pana­szokkal küzdők vigyázzanak, min­denképpen tartsák be az orvosi ta­nácsokat. Holnap némileg javulnak a biometeorológiai hatások.

Next

/
Thumbnails
Contents