Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-26 / 197. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 26. Szlovák és cseh filmek a Fő téren « Pozsony. Nyári szlovákiai vándorútja után a szlovák fővárosba ér­kezett a Bazant kinematográf, vagyis a Bazant mozgó filmszínház, s augusztus 29-ig a pozsonyi Fő téren állítják fel, illetve húzzák ki a szabadtéri vásznat. E vándormozi az ország nagyvárosaiban, üdü­lőhelyein cseh és szlovák filmeket mutatott be, s oly népszerű volt, hogy látogatottsága felülmúlta a várakozásokat: huszonötezer né­zőt mozgatott meg. A pozsonyi közönség a Lázadók és szeretők, A Sátán éve, a Magányosok, valamint A múlt nyár édes játékai című filmeket tekinthetik meg. A vetítések, amelyek 20 órakor kezdődd nek, ingyenesek, (tébé) MOZI POZSONY HVIEZDA: Pinocchio (olasz) 16,18, 20.30 MLADOST: Chicago (ame­rikai-kanadai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Isten haragja (amerikai) 18.30,20.30 AU PARK - PALACE: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.10,15.10,16.35,17.35,19,20,21.25,22.25 Mi kell a lánynak (amerikai) 16.55 Több a sokknál (amerikai) 19.10, 21.35 Pinocchio (olasz) 14.45, 16, 17.05, 18.20, 19.25, 21.45 T3 - A gépek lázadása (amerikai) 15.45, 18, 20.15, 22.30 Ki nevel a végén? (amerikai) 18.20, 20.45, 22.45 Chicago (amerikai) 14.40, 17.05, 19.30, 21.55 Lara, Croft: Tomb Raider (amerikai) 17.25 Frida (ameri­kai-kanadai) 19.45 Isten haragja (amerikai) 15, 17.10, 19.20, 21.30 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.10, 16.25, 18.45, 21.05 Veszett vad (amerikai) 20.55 Csaó, Lizzie! (amerikai) 16.35, 18.35, 20.35 PÓLUS - STER CENTURY: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14, 15.10, 16.10, 17.20, 18.20, 19.30, 20.30, 21.40, 22.40 Isten haragja (amerikai) 19.40, 21.45 Pinocchio (olasz) 14.30, 15.55, 16.45, 19 T3 - A gépek lázadása (amerikai) 13.40, 15.45, 18.05, 20.10, 22.20 Csaó, Lizzie! (amerikai) 13.55, 15.50, 17.45 Chicago (amerikai-kanadai) 18.10, 20.35 Mi kell a lánynak (amerikai) 13.50,16 Több a sokknál (amerikai) 18.05, 20.20, 22.35 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.30,16.40,18.50,21 KASSA TATRA: Mi kell a lánynak (amerikai) 18, 20 CAPITOL: Pinocchio (olasz) 18; 20 ÚSMEV: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 17,18.45, 20.30 , DÉL-SZLOVÁKIA PAT - KERTMOZI: A fülke (amerikai) 20.30 GALÁNTA - KERTMO­ZI: Hangyák a gatyában 2. (német) 21 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A pát- kányfogó (cseh) 19 KOVÁK: A zongorista (angol-német-francia-len- gyel-holland) 19.30 AMFITEÁTRUM: A patkányfogó (cseh) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: A patkányfogó (cseh) 21 PÁRKÁNY - DANUBI­US: Kémkölykök (amerikai) 18 Taxi 3 (francia) 20 LÉVA - JUNIOR: Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Doktor Szöszi 2 (amerikai) 17.30,19.15 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 16, 19.45 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.45, 15.45, 18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15, 16.45, 18.45, 20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Halálosabb iramban (amerikai) 19.30 Hogyan veszít­sünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 20.15 Hulk (amerikai) 15 Malacka, a hős (amerikai) 14.45 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 17.30 Oviapu (amerikai) 13.30, 15.30, 17.15, 19.15 Sporttolvajok (angol-francia-kanadai) 14, 18 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14,16,17.45 Terminátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Túl mindenen (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Vitathatatlan (amerikai-német) 16.15,18.15, 20.15 Kolár Péterrel, a kassai Thália Színház igazgatójával az új évad bemutatóiról és a továbbra sem szűnő gondokról Minőséggel a megmaradásért „Ha nem sikerül belátható időn belül normalizálni a színház anyagi hely­zetét, gyűjtést hirdetünk" (Dömötör Ede felvétele) Szokatlanul tetszetős füzetkében hirdette meg bér­leteit a kassai Thália Szín­ház. Az igazgató szerint Juszt sem” sokszorosított fecniket küldtek szét, ezeket ugyanis a legtöbben utálkoz- va eldobják. JUHÁSZ KATALIN Összesen nyolc bemutatójuk lesz idén, ez rekordnak számít. Művészi téren is szeretnénk emelni a színvonalat, ami alatt nem feltét­lenül az előadások színvonalát, ha­nem valamiféle szellemi színvona­lat értek. Az elmúlt évadban több olyan vígjátékunk volt, amelyet a közönség 'szeretett, de maguk a történetek szinte az abszurditásig- bugyuták voltak. Ezért idén egy magyar klasszikus komédiát tű­zünk műsorra, Kisfaludy Károlytól a Csalódásokat. Lehet, hogy ez a csaknem kétszáz éves mű nem lesz harsányan nevettető, de minden­képp többet fog adni a közönség­nek. Az emberi természetet, a bu­taságot és a hiszékenységet figu­rázza ki, azaz ma is érvényes. Rá­adásul az ősbemutató épp Kassán volt 1829 decemberében. A fősze­repet a rendező, Mikó István játsz- sza, aki vérbeli komikus. Ezt a da­rabot a nyáron már kipróbáltuk kö­zönség előtt, a kisvárdai fesztivá­lon mutattuk be. Nem titok, hogy azért, mert a költségek nagy részét a kisvárdaiak állták, így majdnem ingyen tudunk létrehozni egy elő­adást. Az évente „kötelező” zenés da­rab idén a Padlás lesz. Miért esett a választás erre a sokat ját­szott mesemusicalre? Többen mondják, hogy a Padlás le­rágott csont, szinte minden színház játszotta már. Szerintem ez is azt bizonyítja, hogy jó darabról van szó, örök érvényű történetről. A Padlás nálunk két funkciót is betölt. Idén újra meghirdetjük a négy elő­adásból álló gyerekbérletet, ennek egyik láncszeme ez a félig mese, fé­lig musical, amely a felnőtteknek szóló kínálatban is szerepel majd. A rendező, Megyeri Zoltán Nyíregy­házán volt színész, vendégként már játszott nálunk az Yvonne, burgun­di hercegnő című darabban. Beke Sándor az új évadban két­szer is rendez Kassán. Méghozzá azért, mert nála megfe­lelőbb rendezőt el sem tudunk képzelni Gál Sándor történelmi pa­ródiájához, amely A pokol tornáca címmel kerül bemutatásra, és a múlt század eseményeit, elsősor­ban a szlovákiai magyarság sorsát mutatja be humoros formában. Annyi abszurditás történt velünk az elmúlt ötven évben, hogy ezt sem egy magyarországi, sem egy itteni szlovák rendező nem tudná átérezni. Beke Sándor maga is átél­te a csehszlovákiai „demokrácia” viszontagságait. A másik darab, amelyet nálunk rendez, Arthur Miller Pillantás a hídról című műve lesz. Több amerikai dráma is szín­re került már nálunk az ő rendezé­sében, a közönség szívesen fogadta ezeket. Az évad végén a Portugállal be­robbant Egressy Zoltán vadonat­új darabjának ősbemutatója lesz Kassán. Hogyan sikerült ezt elér­niük? Ebben oroszlánrésze van a társulat négy erdélyi tagjának, akik játszot­tak egy Egressy-darabban, a Kék, kék, kék-ben, és a szerzőnek nagyon tetszett az az előadás. A Három ko­porsó története az 1848-49-es idő­szakban játszódik, és öt ember tra­gédiáját dolgozza fel, akik akaratla­nul egymás vesztét okozzák. A gyerekeket idén valósággal el­kényeztetik. Igen, a Padlás mellett láthatják még Cibula Péter Cirkuszi álom cí­mű meséjét a széthulló családok­ról, feldúlt kapcsolatokról és a gyermeket sebző rossz házassá­gokról. Az Angyalbárányok című „istenes népmese” Écsi Gyöngyi rendezésében kerül színre, Kováts Marcell a népi hangszerek széles skáláját szólaltatja meg benne. A Bolondos asszonyka egy bábmese, a jól ismert népmesét illeszti keret­játékba, és Kecskés Mária, a két szlovákiai magyar hivatásos báb­művész egyike rendezi. Hivatásos bábszínház nem volt még a Tháliában, a Glóbusz óta gyakorla­tilag nem láthatta a közönség ezt a műfajt nálunk. A bérlethirdetés bevezetőjében ön azt írja, hogy Thália istennő­höz fohászkodnak, és legfőbb harci eszközül a minőséget hasz­nálják majd a csatában. Még mindig csatát kell vívnia a szín­háznak a megmaradásért? Védekeznünk kell, hogy a színház ne szűnjön meg. Úgy tűnik, a tá­madás az egyetlen lehetséges vé­dekezés, tehát színvonalban és mennyiségben támadunk. Ha nem sikerül belátható időn belül nor­malizálni a színház anyagi helyze­tét, gyűjtést hirdetünk. Szlovákiai, illetve „világméretű” gyűjtést, hi­szen az internet korában egy fél óra alatt mindenki megtudhatja, hogy állunk. Ha nem tudjuk elérni, hogy saját hazánkban megkapjuk, ami jog szerint járna nekünk, nem látok más megoldást. Szeptember 6-át tűztem ki magamnak határ­időként, ha addig nem sikerül megegyeznünk az illetékesekkel, hivatalosan is bejelentjük a gyűj­tést. Egyet nem fogadok el többé: az ígérgetést. Kilencven éve született Bulla Elma Az „isteni” színésznő < Koppányék idén is bebizonyították: profik, és továbbra is ők a legdögösebb szlovákiai magyar rockzenekar Nagyot nőtt a Rómeó Vérzik-tábor ■ SARUDI ÁGNES Kilencven éve, 1913. augusztus 26- án született Selmecbányán Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő. Pozsonyban nevelkedett, ahol balet­tet tanult az orosz származású Aubrichtovánál és Viscoussi olasz balettmesternél. Mint táncos csoda­gyerek járta Európát Munczi Bulla néven, s 13 éves volt, mikor Bécsben felfedezte a kor egyik legnevesebb rendezője, Max Reinhardt. Mint Reinhardt társulatának egyik vezető színésznője 1928-tól 1934-ig ját­szott német nyelven Berlinben, Münchenben, Bécsben. Az osztrák fővárosban a Waterloo Bridge című darabban látta meg őt Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház vezetője, s azonnal szerződést aján­lott neki. A fiatal színésznő nem so­káig késlekedett a válasszal, s 1934- ban - hátat fordítva a német szín­padoknak - leszerződött a Belvárosi Színházhoz, melynek négy évadon keresztül volt a tagja. Pályájának ta­lán legnagyobb sikerét is itt aratta 1936-ban Szent Johannaként G. B. Shaw drámájában, s ezt követően a színikritikák az „isteni” jelzővel em­lítették nevét a közönség legtelje­sebb egyetértésével. Ugyancsak a Belvárosi Színházban játszotta el Kosztolányi Édes Annájának címsze­repét, melyért szintén szívébe zárta őt a közönség. 1938-ban Bulla Elma átszerződött a Vígszínházhoz, ahol 1945-ig ma­radt. Egyes források szerint az el- szerződés oka az volt, hogy a csen­des, komoly és befelé forduló szí­nésznő nem bírta tovább a színház fő mókamesterének, Páger Antal­nak a csínyeit, ugratásait. A sors furcsa fintora, hogy a Vígszínház Bulla mellett ugyanekkor Páger Antalt is elcsábította a Belvárosi­tól. Az ezt követő évtizedekben Páger tréfái egyre szelídültek, s a két neves színész számos alkalom­mal játszott együtt színpadon és filmen is. így történt például Az esőcsináló, a Hárman a pádon, az Adáshiba című darabokban, s Makk Károly Két történet a fél­múltból című filmjének Philemon és Baucis epizódjában. Törékeny alkata, jellegzetes, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformá­lására tették alkalmassá, sokáig ő volt a modern értelmiségi asszony megtestesítője. Később megmutat­kozott finom humora is. Eszközei mindig finomak, visszafogottak, gesztusai fegyelmezettek voltak. Já­tékmódja természetes, beszédkultú­rája árnyalt volt. A színpad mellett a filmvásznon is többször feltűnt. Első jelentős film­szerepét a Bárdos Artúr rendezésé­ben forgatott 1936-os Én voltam! - Vallomás című filmben játszotta. Pá­lyája utolsó szakaszához két emlé­kezetes filmszerep fűződik: Örkény István Macskajáték című darabjának filmváltozatában Giza és a már emlí­tett Phüemon és Baucis öregasszony szerepe (mindkét filmet Makk Ká­rolyrendezte). A felejtheteúen színésznő 67 éves korában, 1980. május 14-én búcsú­zott el örökre a földi színpadtól. STRIEZENEC DÁVID Ahogy azt Koppányék megígérték, még nagyobb, még hangosabb, még jobb volt az idei Rómeó Vérzik tábor, mint az előzők. Mivel idén már kétnapossá avanzsált a feszti­vál, a fellépő zenekarok és a kísérő­akciók száma is növekedett. A nulladik nap rockdiszkóval in­dult, ez főleg a korán érkezőket és a somorjaiakat örvendeztette meg. Természetesen a közönség nagy ré­sze csak másnap, péntek délután érkezett, s bár a színpad már teljes gőzzel üzemelt, nagy részük in­kább a sörös standok mellől vagy a medence partjáról figyelte a pódi­um műsorát. A zenekarok mellett idén is két műsorvezető szórakoz­tatta a nagyérdeműt, sajnos vul- garitásuk néha célt tévesztett, és inkább sértően, mintsem szórakoz­tatóan hatott. Bemelegítésként fel­törekvő hazai zenekarok léptek színpadra, s bizonyították, az után­pótlással nincs gond a Csallóköz­ben. Ahogy az várható volt, az első nap közönségét leginkább a ma­gyarországi Moby Dick mozgatta meg, úgy tűnt, a többszörös áram­kiesés sem bontotta meg lendüle­tüket, majdnem kétórás koncertet adtak a rajongók megelégedésére. Az első nap programjához tartoz­tak a banánevő, óvszerfújó és a két „műfaj” összevonásából kialakult észbontó versenykategóriák. Szin­tén újdonság volt a tetoválószalon, melynek vezetője elmondta, a két nap alatt hét tetoválást készített, ami átlagosnak számít egy ilyen nagyságú fesztiválon. Idén is jó öt­letnek bizonyult a strand működte­tése, a nagy hőségben kellemes volt a hűvös vízben megmártózni. A fesztivál második napján is ked­veztek az égiek a látogatóknak, akik számára másnaposság ellen megint csak a medencék szolgáltak ellenszerként. Ezek közül is a gyermekházén volt a közkedvel­tebb, hiszen itt még a fulladástól sem kellett tartaniuk. Egyébként az egész fesztivál balesetvédelme a somorjai vöröskeresztesek kezé­ben volt. Ahogy elmondták, pár ki­sebb horzsoláson kívül egyetlen komolyabb sérülést jegyeztek fel: az egyik rajongót vesén rúgták csá­polás közben. Szombaton ismét amatőr zeneka­rok nyitották a műsort, majd átad­ták a helyet az igazi sztároknak: a Cool Head Clannek, a Rómeó Vérziknek és a legendás P. Mobil­nak. Koppányék idén is bizonyítot­ták, profi szinten űzik az ipart, nem vesztettek semmit sem abból az elánból, ami a kezdő zenekarok legnagyobb fegyvertényének szá­mít. Számomra az ő koncertjük je­lentette a két nap csúcsát. Áz utá­nuk következő P. Mobil hozzájuk képest inkább tűnt kifakult nosz­talgia-zenekarnak, mintsem köve­tendő rockbandának. Sokszor el­lőtt poénok, vegyítve a kemény fémzene összes kliséjével, pózával (számomra valahogy szánalmas­nak tűnik, ha ötven feletti embere­ket látok szétengedett hajjal bólo­gatni, s közben levegőért kapkod­ni), az emberek énekeltetésével, saját maguk istenítésével. Elgon­dolkoztató, hogy a csúcson eltöl­tött sok-sok év után miért próbálja meg egy zenekar lerombolni a sa­ját maga által oly gonddal felépí­tett mítoszt. Úgy érzem, a fesztivál minden apró hibája ellenére is kiválóan sikerült, látszik, hogy a szervezők odafigyel­tek a rajongók kéréseire is (és ez is csak egy példa a Rómeó Vérzik és a rajongótábora közti jó együttműkö­désre). A két nap alatt körülbelül 1000-1300 ember élvezte a zenét, emellett több motoros banda is tisz­teletét tette Somorján, ennek elle­nére a városban nyoma sem volt vandalizmusnak, rendbontásnak. Nagyszerű ötlet volt a tábort kétna­posra bővíteni, amelynek, ha ilyen úton fog továbbhaladni, minden esélye megvan rá, hogy túlszárnyal­ja az érsekújvári Klikk és a Rima- szombati Rock-Pop Fesztivált is, hi­szen a Csallóközben nagy hagyo­mánya van ennek a zenei stílusnak. A két nap alatt körülbelül 1000-1300 ember élvezte a zenét (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents