Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-23 / 195. szám, szombat

„Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa.” (Arany János) HÉTVÉGI MAGAZIN „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődört testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti ” (Arany János) 2003. augusztus 23., szombat 7. évfolyam, 32. szám Mialatt a szülő a kosárfonás fortélyaival ismerkedik, addig a játszóház szervezői bevonják csemetéit a táncházi vigadalomba, vagy készítenek velük babát, karkötőt, mézeskalácsot Újjászületett művelődési központ Stugel Tibor, a Regionális Művelődési Központ igazgatója- (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ elsősorban a nem­zetiségi kultúrát felvállaló intéz­ményt korábban Zsitva Menti Mű­velődési Központ­nak hívták, ám nyelvtanfolyamain, relaxációs programjain és időszakos kiállításain kívül egyébbel nem sike­rült bekerülnie a köztudatba. Ami­kor idén május elsején a Nyitra Me­gyei Önkormányzat Regionális Mű­velődési Központtá szervezte át, új igazgató került az intézmény élére Stugel Tibor személyében. Ezt köve­tően gyors egymásutánban számos szervezési változáson esett át. Bevallom, festéskor néhány bútoron magam is átestem, amikor első alka­lommal kerestem fel a fiatal igazga­tót ideiglenes irodájában. Annál na­gyobb volt a meglepetésem, amikor legutóbbi látogatásomkor modern, rendezett környezetben fogadott és büszkén mutatta, hol nyitják majd meg szeptember végén népművé­szeti boltjukat. Irodáik, kiállítóter­mük könnyen megközelíthető, mi­vel a város központjába vezető úton található, ráadásul néhány percnyi járásra van a pályaudvartól és a buszmegállótól egyaránt. Ez azért is fontos, mivel a jövőben, regionális intézményként, a kisebb-nagyobb településeken élőket is szeretnék megszólítani rendezvényeikkel. Ez alól a gyermekes családok sem ké­peznek kivételt. IGÉNYES RENDEZVÉNYEK ÖT RÉGIÓ GYERMEKEINEK A központnak ma már kihelyezett részlegei vannak Komáromban, Zselízen, Ipolyságon, Párkányban és később más irodák megnyitását ,is tervezik. Felvállalták Zoboralja és a Mátyusföldön található Vágsellyei járás kulturális életének feltérképezését, segítését, illetve koordinálását is. „Nem titkolt szándékunk, hogy be­mutassuk a nagyközönségnek a ré­gióban élő kézműveseket, célunk hogy minél több községben ismer­kedjenek meg az alkotásaikkal. Fo­lyamatosan újítjuk, gyűjtjük róluk az adatokat, akadtak, akik jelent­keztek már a felhívásunkra és elhoz­ták bemutatni saját készítésű tár­gyaikat” - tájékoztatott a központ igazgatója. A Csemadokkal közösen szeretnék felmérni valamennyi mes­terségét értő kézműves hollétét, akik talán az utánpótlásnak is átad­nák tapasztalataikat. Ezt követően bemutatják őket egy kiadványban, hiszen olykor még maguk a meste­rek sem tudják menedzselni saját magukat, illetve termékeiket. „A kézműves mestereket kihelyezett közponljainkban más módon is, úgynevezett népi játszóházakban szeretnénk népszerűsíteni. Olyan táncházzal egybekötött játszóházak­ra gondoltunk, ahol máiét, pulisz­kát, pogácsát, kalácsokat, fánkokat kínálunk majd nagyanyáink recept jei alapján. A táncház és játszóház szülők, és gyermekeik számára ké­szül minimális - ötven, száz koronás - belépő ellenében. A pénzből sze­retnénk megvenni a további munká­hoz szükséges nyersanyagot, majd később agyagozó korongot, esetleg egy kemencét is. A szülő is tanulhat­ja a kosárfonást, nemezelést, a gyer­mek pedig más foglalkozásokon ve­het részt. Az anyukával, apukával érkező csemeték egyedül nem lép­hetnek ki rendezvényünkről szülői kíséret nélkül, a bejáratnál erre ügyelni fognak. Amennyiben ott lesz hat-hét mester, középen pedig a táncház és a gyerek mindenre kí­váncsi lesz, a szülő nélkül is készít­het babát, karkötőt, mézeskalácsot. Családtagja addig nyugodtan befe­jezheti a megkezdett kosarat, csuhé­vagy szalma díszt. A játszóházakban lesz alkalom a népi tánclépések elsa­játítására is” - avatott be a művelő­dési központ terveibe Magyar Béla, az intézmény érsekújvári irodájának dolgozója. Elmondása szerint eze­ket a programokat nem csak a köz­pontjaikban tudnák megvalósítani, hanem más településeken is, amennyiben erre meghívást kapnak a helyi önkormányzattól. Az év fo­lyamán az intézmény dolgozói sze­mélyesen is szeretnék felkeresni ré­giónk községeinek vezetőit, hogy felkínálják táncházzal egybekötött játszóházaik helyi megrendezésé­nek lehetőségét. Érsekújvárban a központ évi két alkalommal, Ad­ventkor és húsvét idejében rendezne egész napos, nagy játszóházat. KOMOLY ÉRDEKLŐDŐKNEK TANFOLYAMOK Azoknak, akik a népi mesterségek valamelyikével hosszú távon szeret­nének foglalkozni, heti egy alka­lommal foglalkozásokat indítanak, melyekre már most lehet jelentkez­ni. Rajztanároknak, népművelők­nek, művelődési központok dolgo­zóinak tanfolyamokat szerveznek. Tervezett előadásaikban még a le­endő családalapítókra, azokra a fia­talokra is gondoltak, akiknek talán a leginkább lehet szükségük tanács­adásra párkapcsolataik kezelésénél. „Nemrég fejeztem be a családterá­piás, párkapcsolatkészség-fejlesztő tanfolyamot, az ott tanultakat szí­vesen átadnám a fiataloknak. A ser- dülőkorúaktól kezdődően a már párkapcsolatban élőket egyaránt várom, heti egy előadás erejéig. A művelődési központban továbbra is lesz angol, német, érdeklődés sze­rint spanyol nyelvoktatás és indul­nak relaxációs tanfolyamok” - árul­ta el Magyar Béla. A közönséget ál­landó és rendkívüli kiállításokra in­vitálják majd. Újdonságnak számít idén a legkisebbek számára készü­lő, készségfejlesztő játszótanfo­lyam. Ugyanakkor havi ismétléssel szeretnék beindítani a táncház mozgalmat a művelődési központ épületében. Alkotóműhelyeikbe szeptemberben, legkésőbb októberig várják a jelent­kezéseket, alapiskolás és középisko­lás korúaktól a nyugdíjas korosztá­lyig valamennyi érdeklődőt. Azok, akiket érdekel a szalmacsuhé formá­zása, a szövés-fonás, batikolás, ne­mezelés, tojásfestés, vessző és gyé­kényfonás, agyagmunka, fazekas­mesterség. A gyermekjátékok készí­tése természetes anyagokból törté­nik, lehet majd fűzfából, nádból sí­pot készíteni. Érsekújvárban háború előtt komoly pilicke-bajnokságok voltak. Ez a népi játék, melyet Por- cinkula ünnepén már néhány gye­rek megvásárolhatott, mára csak­nem feledésbe merült. A foglalkozá­sokon készül majd ördöglakat, pör­gettyű és sárkány is. Szeretnének rendszeres ifjúsági találkozókat is szervezni az érsekújvári és a baráti magyarországi, egerszalóki fiatalok számára. ARATÁSI ÜNNEPSÉGRE KOSZORÚKAT FONNAK A közelgő aratási ünnepségeken játszóházas standjukkal vesznek majd részt a központ dolgozói. „Aratási ünnepségre szövetkezeti koszorúkat szeretnénk fonni, és megtanítani ezt a műveletet má­sokkal is, mivel lassan már nem akad fonni tudó a falvakban sem. Nemrég az érsekújvári Porcinkula egyházi ünnepen, nagy sikere volt a vidéki tájolás céljára ugyancsak alkalmas, játszóházas sátrunknak. Az ilyen jellegű bemutatóinkra ma­gunkkal vihetjük a szakma avatott mestereit, a népművészeket. Ké­sőbb pedig csatlakoznának hozzá­juk azok, akik a Regionális Művelő­dési Központ hetente ismétlődő tanfolyamain tanulták a népi mes­terségek valamelyikét. Természete­sen, elsősorban azokat, akik ügyes tanítványoknak bizonyultak” - árulta el terveiket Magyar Béla. A városlakók már most örömmel fo­gadták a hírt, hogy a sok új program mellett bolt is nyílik a központban. Egyesek már a Porcinkula egyházi ünnep alkalmával felállított vásári standjukban érdeklődtek a felől, hol lehet majd megvásárolni a bemuta­tott népművészeti termékeket. Töb­ben említették, hogy külföldre, tá­voli rokonokhoz és ismerősökhöz indulva többnyire olyan helyi jelle­gű emléktárgyat keresnek, amivel örömet szerezhetnének szeretteik­nek. Csakhogy azt nincs hol megvá­sárolniuk. A tervek szerint szeptem­ber végén megnyíló boltban azon­ban nem csupán kész termékek lesz­nek megvásárolhatók. Itt árulják majd a mesterek számára olykor ne­hezen beszerezhető természetes alapanyagokat is. A kiállítással egy­bekötött megnyitóra helyi és vidéki érdeklődőket egyaránt várnak. Játszóházas sátruk az idei Porcinkula vásárban. Az árusok, Magyar Béla és Sárközi János a művelődési központ érsekújvári, valamint komáromi irodájának dolgozói. (Stugel Tibor felvétele) A szerencsétlen lány nem vádolható azért, mert bedőlt a csábos ígéreteknek - hitt a szerelmének nem önszántából szedte a kábítószert, s feküdt le a bordélyba látogatókkal Testi sérüléseit kiheveri, de mi lesz a lelkiekkel? PÉTERFI SZONYA em segítségre van szükségem, mert hisz jó kezekben van az unokám. Azt szeret­ném csupán, ha az emberek okulnának a tragédiánkból. - A telefonkészülé­ken keresztül árad felém a mérhetet­len fájdalom és szomorúság. - Ne adja közre a nevünket, mert nem ezen van a hangsúly. Okulásul mon­danám el az esetet, hátha segít má­soknak. A fiam és a menyem annyira korláto­zottak, hogy szégyenkeznek amiatt, ami történt. Holott a szerencsétlen Anna nem vádolható azért, mert be­dőlt a csábos ígéreteknek. Hiszem, nem önszántából szedte a kábító­szert, s feküdt le a bordélyba látoga­tókkal - bizonygatta szinte kiabálva, majd mély lélegzetvétel után foly­tatta. Unokája az idén érettségizett, sikeresen felvételizett az egyetemre, s mivel olaszul tanult, szülei egy olaszországi körutazással díjazták szorgalmát. Ismerősökön keresztül még munkát is találtak számára, persze feketén. A nagyinak ez nem nagyon tetszett, úgy gondolta, szer­vezetten kéne utazni, veszélyes le­het, ha három hátizsákos lány elin­dul bele a nagyvilágba. Június köze­pén a barátnők pontos útitervvel a kezükben elbúcsúztak szeretteiktől, s kezdetét vette a nagy kaland. - Az­zal nyugtattam magam, hogy Anna beszéli a nyelvet, baj esetén intéz­kedhet. Bíztam abban, hogy a barát­női is találnak munkát, egymás kö­zelében lesznek, s majd együtt jön­nek vissza. Tíz nap elteltével a há­rom lányból csak kettő érkezett meg. Anna ugyanis nem velük akar­ta folytatni az utat, hanem a vonat­ban hozzájuk csapódott férfival. A nagymama halálra rémült, arra bíztatta fiát, üljön autóba és menjen a gyerekért. Keresse meg valahol a 40 év körüli Renátót, és a lépre csalt Annát. A szülők azzal hárítottak, megvárják, míg jelentkezik, s telefo­non megbeszélik a hazatérés mód­ját. Ötletük ésszerűnek tűnt, mert bár a barátnők pontos személyle­írást adtak a férfiról, de a fiatalok terveiről nem sokat tudtak. Anna ugyanis nem avatta be őket titkaiba. És a lányok hiába figyelmeztették, ne legyen naiv, ne dőljön be neki bármennyire is csinos, a szerelem el­vette az eszét. Anna eltűnt. A szülők megpróbál­tak nyomára bukkanni, végigjár­ták az eredeti útvonal megannyi egyházi szálláshelyét, egy ideig azoknál az ismerősöknél várták jelentkezését, ahol dolgoznia kel­lett volna, de eredménytelenül. - Nem kértek segítséget a rendőr­ségtől, mert valaki azt ajánlotta nekik, legyenek türelemmel, biz­tosan csak élvezi a szabadságot, a szerelmet. Tudni kell, unokámnak ugyan sok fiú barátja volt, de egy sem volt a szerelme. Azt mondo­gatta, hogy nem sieti el a dolgot, kivárja a nagy Őt. Július végén az olasz hatóságok ér­tesítették a szülőket, hogy lányukat kórházba szállították. A csinos kis­lány helyett egy emberi ronccsal szembesültek, holott már néhány napos intenzív ellátást is kapott. An­na csak arra kérte a szüleit, hogy vi­gyék haza. Az orvosok ajánlására Annát elme­gyógyintézetben kezelik tovább. A szakértők nem tagadták a család előtt, hogy nagyon rossz testi-lelki állapotban érkezett haza, noha álla­pota napról napra érezhetően javul. Elvonási tünetei vannak, mert kábí­tószerezték. A nőgyógyász szerint mihelyt felerősödik, kisebb plaszti­kai műtétre szorul, ugyanis a sze­rencsétlen lánnyal csúnyán elbán­tak. Mégsem a testi bajoktól tarta­nak, hanem a lelkiektől. Anna ugyanis eddig nagyon keveset árult el az átéltekről. Nemcsak a szülei de az orvosok előtt is hallgat. Annyit mondott csupán, hogy Renáto bor­délyba vitte, ahonnan úgy menekült meg, hogy visszautasította az ételt, lesoványodott, és nyúzottan már nem kellett senkinek.- Naponta látogatom, mert a szülei csak a hét végén érnek rá. Úgy ve­szem észre, hogy haragszanak a kis­lányra, holott nem bűnös. Nem szemrehányásra, hanem sok-sok szeretette van szüksége. A fiam és a menyem tabuként kezelik a történ­teket, nem beszélnek róla. Az ügy el­hallgatása aligha segít Annának, másoknak - hangsúlyozta a nagy­mama. (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents