Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-21 / 193. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 21. Iskola utca Nem kellene szégyellni, ha valaki szakembertől kér tanácsot, hiszen a gyermek érdekében történik A cél a sikeres előmenetel A gyermek fejlődése során több, szakaszosan jól elkülöníthető testi változá­son megy keresztül (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Itt-ott sárgulnak már a lombok, hű­vösebbek a reggelek, korábban söté­tedik, lassan vége a gondtalan nyár­nak. Szélesre tárt kapukkal várják az iskolák diákjaikat, közöttük is leginkább az örök megújulást képvi­selő első osztályosokat. A kis ovisok­ból nagy iskolások lesznek. Gyermeknek, szülőnek, pedagógus­nak egyaránt okoz némi szorongást az iskolakezdés, de sok örömöt is je­lent, amennyiben jól döntöttek, és megfelelő időben történt a gyermek beiskolázása is. MIT JELENT AZ ISKOLAÉRETTSÉG? A fejlődése során a gyermek több, szakaszosan jól elkülöníthető testi változáson megy keresztül. Hatéves kor körül a hosszú, csöves csontok megnyúlása következtében hirtelen nagyon megnő. Fizikai ereje fokozó­dik, ami nélkülözhetetlen lesz a ki­tartó munkához. Valamelyest csök­ken a gyermek mozgásigénye, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szüksége a friss levegőn való ugrándozásra, mozgásra. Ellenkezőleg: tudatosan kell fizikai erőnlétét növelni. Az is­kolai elfoglaltságok fizikailag is na­gyon fárasztóak, és ha a gyermek fá­radékony, teljesítményei is megsíny- lik ezt. Tapasztalhatjuk az anatómiai válto­zásokat a kéz fejlődésében is. A kéz- tőcsontok, a kéz ízületei ekkorra je­lentős fejlődésen mennek át, ami le­hetővé teszi a finommotorika (moz­gatás) kiteljesedését. Ez az alapja a folyóírás elsajátításának is. A moto­ros ügyesség fokozza a gyermek önállóságát, egyedül tud öltözni, ci­pőfűzőt kötni, barkácsolni, egysze­rű, de igen hasznos munkákat vé­gezni, amellett terhelhetőbbé, kitar­tóbbá válik. Ezen tulajdonságok be­folyásolják pszichés fejlődését. Kulcsszónak számít a beiskolázás és a sikeres iskolai előmenetel szem­pontjából a gyermek feladattudata és feladattartása. E tulajdonságok a fizikai alapok mellett egyfajta pszi­chés érettséget'is jelentenek. Ez el­sősorban azt a motivációs szintet je­löli, mely a megismerésre, az új is­meretek befogadására készteti a gyermeket. A kíváncsiság minden életkorban alapvető emberi tulaj­donság, de kisiskolás korban ez még inkább érvényesül. A szabálytudat kialakulásával, a sza­bályok belsővé válásával nő a gyer­mek fegyelmezettsége. A fegyelme­zettség pedig növeli figyelmét, aka­raterejét. Feladatvégzése során nincs már szüksége állandó külső kontrollra, figyelmeztetésre. Megte­remtődnek az önkontroll kialakulá­sának alapjai. ÚJ KÖRNYEZET, ÚJ PROBLÉMÁK Nagyon fontos a gyermek szociális érettsége. Mennyire képes egy kö­zösségbe beilleszkedni, a közösség szabályaihoz igazodni, társaival va­ló viszonyában milyen stratégiákat és taktikákat alkalmaz, megtanult-e már bizonyos mértékig kompro­misszumot kötni? Ezek a tulajdonságok alapvetően be­folyásolják a gyermek viselkedését, és egy új szituációban, új környezet­ben, többnyire ismereden társaság­ban fokozottan érvényesülnek. Van­nak, akik uralkodni próbálnak a töb­bi gyermek fölött, míg mások telje­sen alárendelik magukat egyes tár­saiknak. Egyik véglet sem jó, és erre különösen a pedagógusoknak kell odafigyelniük. Akik nincsenek hozzászokva a kö­zösséghez való igazodáshoz, az esedeges konfliktus megfelelő keze­léséhez (mert pl. nem jártak óvodá­ba vagy csak rendszertelenül), azok­nak komoly nehézségeik támadhat­nak. Nehezen alkalmazkodó gyer­mekeknek mindig több problémá­juk adódik az iskolában is. A viselke­dési, magatartási zavarok a leg­szembetűnőbben zavaiják az iskolai munkát. A gyakori negatív értéke­lés, esetleges büntetés ellenállást, agressziót'válthat ki a gyermekből. Amennyiben ezt a problémát nem tudják megfelelően kezelni, komoly problémái lesznek a tananyag elsa­játításában, az iskolai előmenetel­ben, és sikertelenné válhat. HOZOTT TUDÁSSAL Végül szóljunk az iskolakezdés és az iskolai előmenetel talán egyik legfontosabb eleméről: ez a men­tális érettség, a megfelelő tudás­szint, melyre az iskolai tanulmá­nyokat építeni lehet. Sok gyermek tanulási problémája abból adódik, hogy nem volt ele­gendő az a tudás, mellyel az iskolát megkezdte. Az iskolai követelmé­nyeket úgy alakították ki, hogy fel­tételeznek egyes ismeretet, képes­ségeket. A gyermeknek tudnia kell bizonyos mértékig tájékozódni időben és térben; birtokában kell lennie egyfajta analitikus-szinteti­kus képességnek, megfelelő verbá­lis szintnek; ismeretekkel kell ren­delkeznie a számosság, a matema­tika területén is. Ha ezek hiányoz­nak, és nem tudja pótolni őket, menthetetlenül lemarad. Nagyon fontos, hogy a szülők fo­kozott figyelemmel: kövessék a gyermek teljesítményeit, és ész­leljék a viselkedésében, magatar­tásában megmutatkozó a legki­sebb változásokat. Ez ugyanis a legjobb „műszer”, mely rögtön jelzi, hogyha valami nincs rend­ben. Beszélgessenek rendszere­sen a gyermekkel, hogy elmond­hassa, kibeszélhesse problémáit, sikereit, új baráti kapcsolataiban adódó konfliktusait, örömeit. Ha a szülők negatív változást ész­lelnek, beszéljék meg a teendőket a pedagógussal, az iskolapszicho­lógussal, vagy forduljanak más szakemberhez, aki az adott terü­leten működő nevelési tanács­adóban dolgozik. Ma még kevesen veszik igénybe a nevelési tanácsadást, szinte csak akkor, mikor a probléma már ki­alakult, és kezelése nehéz. Nem kellene szégyellni, ha valaki szak­embertől kér tanácsot, hiszen a gyermek érdekében történik. Mindenki ugyanazért a célért, a gyermek sikeres előmeneteléért tevékenykedik, (ak) Az óvodások közt kevés rossz tartású gyereket találni, ám az iskolásoknál gyakran előfordul a gerincferdülés De nehéz az iskolatáska! ÖSSZEFOGLALÓ iskolakezdés az egyik legmegter- helőbb időszak a gyermekek szá­mára. Ajól terve­zett hátitáska, a megfelelő lábbeli, illetve a mozgás­igény kielégítése hozzásegíti gyer­mekünket a jó kondíció eléréséhez, s egyúttal a mozgásszervi panaszok kialakulását is megelőzhetjük. Az is­kola első osztálya alapvető változá­sokat hoz a kisgyermek életében. Az óvodában a nap jelentős részét já­tékkal, mozgással töltötte, míg az is­kolában - a szigorúbb napirend sze­rint órákat ül egy helyben. A moz­gásigény kielégítésére az óraközi szünet, illetve a tornaóra marad. Je­lentős részüknek ez kevés, célszerű olyan sporttevékenységet keresni - akár az iskolában, akár sportegyesü­letben -, amelyet a gyermek szíve­sen végez. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik már az óvodában elkezdtek sportolni. A rendszeresen végzett mozgás, torna, úszás, labda­játék és egyéb sportágak nemcsak kielégítik a gyermekek mozgásigé­nyét és javítják edzettségét, kondíci­óját, hanem megelőzhetik számos mozgásszervi rendellenesség kiala­kulását is, illetve a már meglévő el­változásokat jótékonyan befolyásol­ják. A HÁTIZSÁK NEM CSAK DIVATOS A kisgyermek gerincoszlopa csecse­mőkortól - a felállás, ülés, járás el­kezdését követően - fokozatosan nyeri el normális formáját, vagyis fi­ziológiás görbületeit. Az egészséges gerincnél (hátulról tekintve) a háti szakasz domború, a nyaki, illetve az ágyéki szakasz homorú. Ezen gör­bületek biztosítják a gerinc jó stati­kai működését, teherviselő képessé­gét. A görbületek mellett természe­tesen nagy szerep jut a gerincet mű­ködtető izmoknak is. Érthető, hogy egy jó izomzatú gyermek kevésbé van kitéve a gerincet érő nagyobb megterhelések károsító hatásának. A súly cipelése (iskolatáska) önma­gában még nem változtatja meg a fi­ziológiás görbületeket. Az arányta­lan, az izomzat teherbírását megkö­zelítő vagy azt meghaladó súly azonban túlterheli az izomzatot, így panaszok forrása lehet, és - kifára­dásából adódóan - kóros görbületek kialakulásához vezethet. Ezek egy része oldalirányú görbületként jele­nik meg, más része a fiziológiás gör­bületeket változtatja meg. Az előb­bit szkoliózisnak nevezzük, míg az utóbbi lehet lapos vagy fokozottan domború hát. Az oldalirányú görbü­letek (szkoliózis) nagy része nem betegség, hanem helytelen tartás (funkcionális szkoliózis). Ugyanígy rossz testtartás következménye a fo­kozott domborulatú hátak nagy ré­sze is (hanyag tartás). Ezek elsősor­ban a relatíve gyenge izomzat követ­kezményei, de szerepet játszik ben­ne a korrekciós készség hiánya is. Egy óvodában végzett szűrővizsgá­lat során meglepően kevés rossz tar­tású gyereket találtak, míg iskolá­soknál - az évek számának növeke­désével - jóval gyakrabban fordul elő a gerincdeformitás. Ebben szere­pe lehet a fokozott fizikai terhelés­nek, így az iskolatáskának is. Az egyenlő teherelosztás szempontjá­ból a manapság divatos hátizsákok, hátitáskák előnyösebbek a kézi tás­káknál. AZ EGÉSZSÉGES LÁB A másik fokozott statikai terhelés­nek kitett testrész a láb. A láb bolto­zatai - a hosszanti és harántboltozat - hasonlóan a gerinc fiziológiás gör­bületeihez, kisgyermekkorban ala­kulnak ki a járáskezdés után. Az egészséges boltozatok viszik át a testsúlyt egyenletesen a talajra. A jó hosszanti boltozat kialakulásának feltétele a sarok normális állása, va­gyis ha a sarkat hátulról vizsgáljuk, annak közel függőleges a helyzete. Ennek biztosítására fontos a jó cipő: kérge a saroknál erős legyen, tartsa a lábat, szükség esetén a sarok dön­tésével. A boltozatok hibái már óvo­dáskorban jelentkeznek, de ekkor még megfelelő cipővel, lábtornával az esetek jelentős részében korrigál­hatok. Idősebb gyerekeknél már je­lentkezhet a boltozat lelapulása, a lúdtalp, mely súlyos panaszok, illet­ve további deformitások forrása is lehet. Óvodában sok helyen tornáz­tatják a gyermekek lábát külön is, erre az iskolában már nem kerül sor. Ezért célszerű rendszeres néhány perces otthoni lábtornát bevezetni a deformitás megelőzésére, (ks) Az izomzat teherbírását megközelítő vagy azt meghaladó súly kóros görbüle­tek kialakulásához vezethet (Horváth Árpád Illusztrációs felvétele) A PSZICHOLÓGUS VÉLEMÉNYE Iskolás lesz(ek) STRÉDL TERÉZIA Az iskolatörvény értelmében minden gyermek iskolaköteles, ha betöltötte a hatodik életévét az adott év szeptemberéig. Igen ám, de a gyermek iskolaérettsége nem mindig a születési dátumához igazodik. A hatodik életév fele játékos, fele tanulós időszak, és ha a játék iránti érdeklődés nagyobb, akkor az iskola nyűggé válhat. Ezt teszi lehetővé a halasztás, amely a pedagógiai pszichológiai tanácsadó kivizsgálása alapján történhet az adott iskolaév január­jáig. Nem nagyon javasolt az iskolaévet megszakítani, de ha a gyermek számára az iskola teher, akkor bizony vissza kell küldeni az óvodába. Az iskolakezdést három hónapos alkalmazkodási idő­szak követi. Ekkor szokja meg a gyermek az iskolát, az iskolai munkát, vagyis a tanulást, az iskolai közösséget stb. Ha a harma­dik hónap után is a gyermek nem tudja elfogadni, hogy iskolás lett, vagy sokat betegeskedik (ami szintén a leterhelést jelzi, csu­pán a testi bíróképesség kárára), akkor szakemberhez kell fordul­ni. Minden járási székhelyen működnek a pedagógiai pszichológi­ai tanácsadók, ahol segítséget kap a család. Szintén lehetséges, ha a gyermek korához képest nagyon ügyes, iskolaérett és az adott évben született, a korábbi beiskolázás, amit a szülő kérhet. Hogyan megelőzni a bajt? Hogyan értékelhetjük gyermekünk isko­laérettségét? Az iskolaalkalmassági kivizsgálás hazánkban nem kötelező, java­solhatja az óvoda, a gyermekorvos, kérheti a szülő. Fokozott oda­figyelést igényelnek a nyári hónapban született gyermekek, akik egy padba kerülnek a velük majdnem egy évvel idősebb társaikkal és ha ez az iskolaalkalmasságukban is egy év különbséget jelent, adva van az iskolai kudarc. Hiszen a gyermeknek most kell meg­szeretnie a tanulást, az iskolát, mert nem mindegy a gyermek és a szülő számára sem, hogy érdeklődéssel fog-e iskolába járni, avagy „végigszenvedi“ az iskolát. Szintén a koraszülött, az egész­ségkárosodott avagy krónikus betegségben szenvedő gyermekek is fokozott védelmet igényelnek. Az optimális érettség az érzelmi, értelmi, szociális és testi érettség összehangolódását jelenti. Azonban gyakran megfigyelhetjük, hogy a gyermeknél a fejlődés diszproporcionális, nagyon jó értel­me van, már számol, betűket ismer, hosszú szöveget memorizál, de érzelmileg sírós, kétségbeesett, az anyja szoknyája mellől nem mozdul, nem bízhatjuk meg apró feladatokkal, mert kétségbeesik, ha nem bír vele stb. Az értelmi képesség fejlettségét mutatja a gyermek beszédkész­ségének tisztasága, a gazdag szókincs, a gondolkodás kornak megfelelő logikája, a következtetés, a kellő memorizálás, a figye­lem min. 15-20 perces tudatos megtartása, a feladatfelismerés, a mennyiségfogalom kialakulása. A finom motorika, vagyis a ceru­zafogás és vonalhúzás, alaktartás rutinossága is fontos. Az opti­mális munkatempó is a jó munka előhírnöke - a túl gyors, de sok hibával tűzdelt tempó, sem a túl lassú, „majd otthon befejezi a gyerek“ tempó sem jó. Az érzelmi érettség jele elsősorban az érzelmek feletti önuralom kialakulása - nem mindjárt daccal, sírással, agresszióval reagál a sikertelenségre, képes kilépni az énközpontúság bűvköréből, képes kivárni, hogy sorra kerül, tud veszteni stb. Megérti, hogy egyedül marad az új helyzetben, mert ő is „munkába jár“, mint a szülei. Az iskola után majd érte jönnek. A szociális érettség szorosan összefügg az érzelmi érettséggel, hi­szen az önállóságot jelenti. A gyermek tudja, hogy az adott hely­zetben mit várnak el tőle, hogyan tudja az akadályokat leküzdeni, megjegyzi a feladatait, képes a csoportmunkára stb. A testi érettség meghatározásánál a gyermekorvos az illetékes, hiszen minden 6 éves gyermek kötelező kivizsgáláson vesz részt. Mégis, szeretnénk kitérni azokra a mutatókra, amelyek félrevezet­hetnek. Ha a gyermek magasnövésű, még nem jelenti egyértelmű­en azt, hogy iskolában a helye. Szintén a fürge, kisnövésű gyer­mek veszthet azon, hogy az iskolapadban kalimpál a lába, nem fekszik a könyöke a pádon, nincs meg az optimális távolság a fü­zet és a szeme között stb. Nagyon sok pl. az allergiás gyermek, aki­nek a kellő oxigénigényét a betegség korlátozza, fokozott a fára­dékonysága, így csökken az iskolai teljesítménye. Ezért nagyon fontos, ha szólunk a pedagógusnak, ha a gyermeknek különböző okok miatt szüksége van az odafigyelésre. Nem utolsó sorban szólnunk kell az első osztály fokozott tempójá­ról is. Ugyanis az óvoda játékos, hiszen az a feladata, hogy tanítsa mega gyermeket játszani és tegyen eleget a spontán játékigényé­nek. Az iskola gondolkodtató, feladata megtanítani a gyermeket tanulni és ismeretanyagot átadni. A kis 6-éves belép az iskolába, és azonnal a „kemény munka“ fogadja, ha ügyes, akkor már októ­berben betűt írnak - számoljunk csak utána, hogy egy betű mit is jelent: nyomtatott, írott kis- és nagybetűt, vagyis 4 fajta betűt... Te­hát, a 6-éves gyermek érettsége azért is fontos, hogy lépést tudjon tartani a ma iskolájával, amely nem veszi kellőképp figyelembe a játékosság és a tanulás közti hídépítést. (Képarchívum) Iskolautca AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents