Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-21 / 193. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 21. A legnagyobb tömegsír Szarajevó. Bosznia és Hercegovina eddigi legnagyobb tömegsírját fedezték fel. Szakértők tegnapi tájékoztatása szerint eddig 150 ember földi maradványait találták meg, de feltételezik, hogy akár 700 tetemet is rejthet a tömegsír, amelyet a múlt hónapban nyitottak fel a Crni Vrh dombon, Szarajevótól mintegy 80 kilométerre északkeletre. Dokumentumok és a sírban talált ruhák tanúsága szerint a tömegsírban olyan boszniai muzulmánok földi maradványai nyugszanak, akiket a szerbek öltek meg Zvornik város környékén 1992 áprilisa és júniusa között. (MTI) Díszvacsora a robottal Prága. Németország és Lengyelország után tegnap háromnapos látogatásra Csehországba érkezett Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő. Rendkívül érdekes „személyiség” is van a társaságában: egy humanoid robot, állítólag a legtökéletesebb a világon. ASIMO - a Honda cég fejlesztette ki - nemcsak járni tud, állítólag cseh nyelven is el lehet vele beszélgetni. Kiszivárgott, hogy a Vladimír Spidla cseh kormányfő által adott díszvacsorán nem csak Koidzumi vesz részt, hanem ASIMO is, de arról mélyen hallgatnak, hogy neki milyen fogásokat tálalnak fel. (TASR) Koidzumi a legnépszerűbb japán politikusok közé tartozik, olyannyira, hogy a parlamenti közvetítéseket is csak őmiatta nézik az emberek (Képarchívum) Amerikai légtérellenőrzés Bogota. Az USA támogatja Kolumbia kormányát a kábítószer-termelés és -csempészés, valamint a terrorizmus ellen vívott küzdelemben. Napokon belül felújítják a kábítószerek légi szállítását megakadályozni hivatott amerikai járőrözést Kolumbia légterében - jelentette be Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter Bogotában. A kolumbiai kormány fokozni akarja a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali fegyveres szervezetek ellen. Washington úgy tekint ezekre a csoportokra, mint a drogkereskedelemből szerzett piszkos jövedelmekből élő terrorista csoportokra. Rumsfeld mindazonáltal jelezte, hogy nem tervezi a Kolumbiában állomásozó amerikai csapatok létszámának növelését. Az USA 1999 óta a Ko- lumbia-terv keretében kétmilliárd dolláros gazdasági és katonai segélyt nyújtott a dél-amerikai országnak (MTI) Ámokfutó Ohióban Andover (Ohio). Egyelőre tisztázatlan okból lövöldözni kezdett egy autóalkatrészeket gyártó amerikai cég alkalmazottja kedden az Ohio állambeli Andoverben. Az ámokfutó egy embert megölt, és kettőt életveszélyesen megsebesített, mielőtt végeztek vele - közölte a megyei seriff. (MTI) Húsz halott és száznál több sérült Jeruzsálemben - Izrael befagyasztott minden kapcsolatot a palesztinokkal Kegyetlen palesztin terrorakció Családi fotó a tettesről és gyermekeiről. Raed Abdel-Hamid Mask ortodox zsidónak öltözve követte el a merényletet. Tudnia kellett arról, hogy az áldozatok között gyerekek is lesznek. (TASR/AP-felvétel) Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök úgy döntött, hogy Izrael befagyaszt minden kapcsolatot a Palesztin Hatósággal, válaszul a kedd esti palesztin öngyilkos merényletre. Az izraeli hadsereg ismét szigorú zárlat alá vette a palesztin autonóm területeket. ÖSSZEFOGLALÓ A Nyugat-Jeruzsálemben kedden este elkövetett buszrobbantásban 20 ártatlan ember - köztük hat gyerek - halt meg a palesztin öngyilkos merénylőn kívül, és több mint 110-en sebesültek meg. A palesztin lázadás kirobbanása, azaz 2000 szeptembere óta ez volt a legvéresebb merénylet, amely izraeli autóbuszt ért. Gideon Mer külügyi főigazgató-helyettese közölte: Ariel Sáron a rettenetes terrormerénylet és a palesztinok tédensége miatt úgy döntött, hogy befagyasztja a kapcsolatokat a palesztinokkal, s nem engedélyezi a Jerikó és Kalkilíja palesztin városok feletti biztonsági ellenőrzés e hétre tervezett átadását. Saul Mofaz védelmi miniszter elrendelte, hogy a hadsereg zárja le teljes egészében a Gázai övezetet és Ciszjordániát, vegye blokád alá a palesztin városokat, amelyekből tilos küépni, illetve azokba bemenni. Izrael felfüggesztette a biztonsági tárgyalásokat is, amelyen összesen négy palesztin város - Jerikó és Kalkilíja mellett Rámalláh és Túl-Karm - biztonsági ellenőrzésének átadását egyeztették. A megbeszélések vasárnapi kudarca után kedd este folytatták volna a tárgyalást, ám azt a merénylet után azonnal lefújta az izraeli fél. Avi Pazner kormányszóvivő azzal vádolta a Palesztin Hatóságot, hogy abszolút semmit sem tesz a terrorizmus ellen. „Nyilvánvaló, hogy ez a támadás nem kizárólag a terrorista szervezetek politikájával áll összefüggésben, hanem annak eredménye, hogy a Palesztin Hatóság egyáltalán nem lép fel ezekkel a mozgalmakkal szemben.” Azzal vádolta a Palesztin Hatóságot, hogy megsérti az útiterv néven ismert nemzetközi béketervből származó kötelezettségeit, hiszen nem hajlandó lefegyverezni és felszámolni a terrorista szervezeteket. Hangsúlyozta, hogy Izrael a merénylet nyomán foganatosított szigorú intézkedések dacára is elkötelezett marad az izraeli-palesztin válság rendezését célzó útitervhez, bár annak megvalósítása „sokkal nehezebb lesz” ezek után. Mahmúd Abbász palesztin kormányfő megszakítja a kapcsolatokat a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetekkel a Nyugat-Jeruzsálemben kedd este elkövetett palesztin öngyilkos merénylet miatt. Abbász azután döntött minden kapcsolat és párbeszéd megszakításáról, hogy tanácskozott kormányának tagjaival. Egy neve elhallgatását kérő forrás elmondta: Abbász úgy tekinti a Hamászt és az Iszlám Dzsihádot, hogy kárt okoztak a palesztin nemzeti érdekeknek. A kormányfő élesen elítélte a merényletet, és lemondta a Hamász vezetőivel tegnap reggelre tervezett tárgyalást. Előzőleg a Hamász is, meg az Iszlám Dzsihád fegyveres szárnya, az al-Kudsz Brigádok is vállalta a felelősséget az öngyilkos merényletért. A Hamász videófelvételt tett közzé a ciszjordániai Hebronban, amelyen egy magát Raed Abdel- Hamid Mask néven azonosító palesztin férfi azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos merénylettel torolja meg az al-Kudsz Brigádok egyik tagjának megölését. A 29 éves palesztin muzulmán pap volt, özvegye a Reu- tersnak azt mondta, hogy „Istennek hála, a férjem mártír lett”. Az Izrael elpusztítására felesküdött Hamász élen járt az Izrael-ellenes öngyilkos merényletek végrehajtásában a 34 hónappal ezelőtt elkezdődött palesztin lázadás, a második intifáda során, de ez a szervezet is beleegyezett abba, hogy tiszteletben tartja a Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök által nyélbe ütött, június 29-től érvényes tűzszüneti megállapodást, amelyben a radikális palesztin mozgalmak egyoldalúan vállalták az Izrael-ellenes merényletek szüneteltetését. A Palesztin Hatóság tegnap utasította a palesztin biztonsági szolgálatot a merénylet kitervelőinek őrizetbe vételére. Mint közölték, egyéb intézkedéseket is fontolóra vesznek, mert tudatosítják, hogy milyen súlyos helyzet alakult ki. A merényletet minden számottevő szervezet és politikus elítélte. Washingtonban megnövekedett az aggodalom amiatt, hogy a szélsőséges palesztin szervezetek sorozatos merényletei - amelyek minden alkalommal kemény izraeli válaszlépésekhez vezettek - lefékezhetik az útiterv, az USA által erőteljesen szorgalmazott közel- keleti békekezdeményezés megvalósítását. (MTI, TASR) A bagdadi volt a legsúlyosabb támadás az ENSZ valamely civil intézménye ellen a világszervezet történetében Felülvizsgálják a biztonsági intézkedéseket ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/New York/Washington. Huszonnégyre emelkedett a keddi öngyilkos merénylet halálos áldozatainak száma, a sebesülteké meghaladja a százat - közölték tegnap délután az ENSZ bagdadi központjának munkatársai. A halottak között van Sergio Vieira de Mello, Kofi Annan ENSZ-főtitkár iraki külön- megbízottja is, akit egy vasgerenda sebesített meg halálosan. Meghalt az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) iraki koordinátora is. A sebesültek között van a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több alkalmazottja, néhány munkatársról pedig nincs semmi hír. Könnyebb sérüléseket szenvedett az ENSZ- képviselet melletti kórház több ápoltja is. A kórházban gyakorlatilag teljesen mozgásképtelen, a háborúk során megsérült férfiak, nők, illetve gyerekek vannak. Tegnap is folytatódtak a mentési munkálatok, de mint illetékesek mondták, egyre kevesebb az esélye annak, hogy túlélőket találjanak a romok alatt. Szakértők szerint a merénylők legalább 225 kg C4-es robbanóanyaggal hajtották végre az akciót a badadi ENSZ-központ épülete ellen. A BBC azt jelentette, az újabb sérülteket a bagdadi kórházakban már nem tudták fogadni, ezért őket a jordániai Ammánba szállították. Az ENSZ egyik New York-i tisztviselője azt közölte, hogy sok ember szorulhatott a felrobbantott épület romjai közé. A CNN közölte: vannak olyan holttestek, amelyek annyira megégtek, hogy valószínűleg csak DNS-vizsgálat útján tudják őket azonosítani. A keddi merénylet az eddigi legsúlyosabb támadás az ENSZ valamely civil intézménye ellen a világszervezet 58 évés történetében - jegyezte meg a BBC. Paul Bremer, Irak polgári közigazgatásának azt mondta, feltételezések szerint a tettesek Szíriából, Szudánból vagy Jemenből érkeztek. Az amerikai hadsereg közlése szerint az ENSZ bagdadi épülete elleni merényletet egy robbanóanyaggal megrakott teherautóval hajtották végre. Az ENSZ-központban éppen a taposóaknákról tartottak sajtótájékoztatót, amikor az öngyükos merényletet végrehajtották. Kofi Annan ENSZ-főtitkár kijelentette: az ENSZ folytatja tevékenységét Irakban a világszervezet bagdadi irodái ellen végrehajtott keddi pusztító merénylet ellenére is. „Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” - mondta Stockholmban tartott tegnapi sajtóértekezletén. Annan még tegnap visszaindult New Yorkba, hogy megvitassa a Biztonsági Tanács tagállamainak képviselőivel, milyen biztonsági intézkedésekre A jövőben több, a keddihez hasonló robbantásos merénylet várható. lesz szükség az arab ország területén az ENSZ-munkatársak védelmében. A főtitkár ezzel egyúttal cáfolta azt a korábbi hírt, amely szerint a világszervezet kivonja Irakból az ösz- szes külföldi ENSZ-alkalmazottat. A bagdadi ENSZ-központ elleni merénylet a biztonsági intézkedések átértékelésére kényszeríti az Irakban állomásozó amerikai erőket. Washingtoni katonai szakértők emlékeztettek arra, hogy az amerikai hatóságok már a közelmúltban megerősítették az ENSZ-központ, továbbá több más hasonló hivatalos létesítmény védelmét. Sőt az Irakban működő ENSZ-szervezeteknek otthont adó Canal Hotel biztonságának erősítésére további intézkedéseket is felajánlottak, azokat azonban a világszervezet képviselői visszautasították, hangoztatva: el akarják kerülni azt, hogy az ENSZ-központ egyfajta katonai erődítmény látszatát keltse. A Jordánia bagdadi nagy- követsége ellen néhány héttel ezelőtt végrehajtott merénylet nyomán az amerikai hatóságok már felkészültek arra, hogy terroristák a jövőben minden valószínűség szerint úgynevezett puha - azaz kevésbé védett, nem katonai - célpontok ellen indítanak támadásokat. Ezt követően erősítették meg néhány ilyen jellegű létesítmény védelmét, biztonsági falakat, illetve korlátokat húzva a szóban forgó épületek köré. A keddi merénylet azonban a hatóságokat arra kényszeríti, hogy újból felülvizsgálják az eddigi biztonsági intézkedéseket. Az idézett szakértők nem fejtették ki, hogy milyen konkrét intézkedésekről lehet szó, nyomatékosan utaltak azonban arra, hogy a jövőben több, a keddihez hasonló robbantásos, öngyilkos merénylet várható. A történtek megerősítették azt is, hogy az amerikai hatóságok - minden előzetes várakozás ellenére - egyelőre nem számíthatnak az önálló iraki rendőrség, illetve hadsereg hatékony közreműködésére. Sok szervezet és több állam vezetője is elítélte a merényletet. George Bush amerikai elnök a civilizált világ ellenségeinek nevezte az akció végrehajtóit. A Texas állambeli crawfordi birtokán tartózkodó Bush közölte: „Ezek a gyilkosok nem fogják megszabni Irak jövőjét”. Az iraki közigazgatást irányító amerikai Paul Bremer kijelentette: „Minden követ megmozgatunk azért, hogy megtaláljuk az elkövetőket.” Tony Blair brit kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a merénylet is jelzi, mennyire fontos az amerikai-brit koalíció iraki jelenlétének fenntartása. II. János Pál pápa a bagdadi és a jeruzsálemi merényletek kapcsán felszólította a világ politikusait, hogy „állítsák meg az erőszak spirálját”, (m, o-o, t) Háromnapos gyász Brazíliában Brazíliaváros. Háromnapos országos gyászt rendelt el Luiz Inácio Lula da Silva brazü államfő Sergio Vieira de Mello, az ENSZ- főtitkár iraki különmegbízottjának emlékére. Vieira de Mello Brazília legismertebb nemzetközi diplomatája volt, eredményekben gazdag pályafutását 1969-ben kezdte meg az ENSZ-nél, és 2003 május 23. óta - az ENSZ menekültügyi főbiztosának posztját megtartva - töltötte be az iraki különmegbízot- ti tisztséget. A brazil elnök azt mondta, honfitársa a tébolyult terrorizmus áldozatává vált. Az 55 éves diplomata az ENSZ-központ második emeletén lévő irodájában tartózkodott a merénylet idején. A nagy erejű robbantás következtében átszakadtak az emeletek, és Vieira de Mello a földszintre zuhant, ahol még egy leszakadt vasgerenda a combjaira esett és mozdulatlanságra kárhoztatta. Még életben volt és gyenge hangon vizet kért egy biztonsági őrtől, de elvérzett, mire a segítség megérkezett. Celso Amorim brazil külügyminiszter pótolhatadan veszteségnek nevezte az egész életében az emberi jogokért, a menekültekés minden szenvedő jogaiért harcoló Vieira de Mello halálát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) azt tartja a főbiztos és a merénylet többi áldozata előtti tisztelgés legjobb formájának, hogy „folytatja az iraki nép támogatását országa újjáépítésében”. Sergio Vieira de Mello (Reuters) Féléves fogság után Hazaérkeztek a túszok Berlin. Megérkezett tegnap reggel Kölnbe a Szaharában tavasszal elrabolt európai túszok második, utolsó csoportja: kilenc német, négy svájci és egy holland. A nap folyamán a svájciak, illetve a holland állampolgár is hazautazott. A14 ember Maliban szabadult ki afogságból. Fogságuk színhelyéről 500 kilométert terepjárón tettek meg Gao településig, ahol a német légierő gépe várta őket. Kedden éjszaka a fővárosba, Bamakóba érkeztek, ahol rövid ceremónia után a kiszabadításban kulcsszerepet játszó mali elnök, Amadou Toumani Touré útjukra bocsátotta őket. Jürgen Chrobog külügyi államtitkár, a szaharai ügy német főkoordinátora úgy nyilatkozott, hogy a kiszabadult túszok a körülményekhez képest rendkívül jó egészégi állapotnak örvendenek. Tavasszal több részletben 32 európai turista esett fogságba a Szahara algériai részén. Tizenhetet májusban kiszabadítottak, s az emberrablók megmaradt 15 túszukkal Maliba vonultak át. Június végén hőguta következtében meghalt az egyik túsz, az augsburgi Michaela Spitzer. Chrobog kijelentette: a német hatóságok tudják, hogy Spitzert hol temették el, s mindent megtesznek a kétgyermekes anya földi maradványainak haza- szállításáért. Váltságdíj fizetéséről továbbra sem beszélnek hivatalos német helyeken, de a média azt harsogja, hogy fizettek, ha nem a németek, akkor a maliak, s a pénzt Berlin fejlesztési segély formájában fogja visszajuttatni Maliba. A váltságdíj összegét 4,6-5 millió euróra teszik. Az emberrablók kilététét illetően jórészt csak találgatások vannak. A legtöbben az Algériában működő szélsőséges iszlámista Igazság és Haza Szalafista Csoportját (GSPC) emlegetik, amelynek turisták, azaz civüek elrablása eddig nem tartozott a repertoárjába. A csoportot Hasszán Hattab alapította 1999-ben, s iszlám állam megteremtéséért küzd. A sza- lafizmus a 19. században keletkezett reformmozgalom, amely az iszlám gyökereihez akar visszatérni. (MTI) Aradi Szabadság emlékmű Bíróság lesz belőle Bukarest. A román illetékesek nem járulnak hozzá, hogy az aradi Szabadság emlékművet ismét köztérre állítsák-jelentette ki tegnap Rázván Theodorescu román művelődési miniszter. Csak most jelentette be, hogy a köztéri műemlékekkel foglalkozó bizottság július 18-án egyhangú szavazással úgy döntött: nem járul hozzá az emlékmű Aradon történő újbóli felállításához. „Az emlékmű esztétikai szempontból nem felel meg a korszerű városi környezetben elhelyezett köztéri műalkotások mai koncepciójának. Emellett azt a történelmi szempontot is figyelembe vették, hogy a minisztérium csak olyan alkotásokat ösztönöz, támogat és őriz, amelyek elkészültét a mi (román) történelmünk jeles pillanatai ihlették meg” - fogalmazott Theodorescu. Az aradi városi tanács már korábban határozatot hozott az emlékmű helyreállításáról. Az öt alakból álló szoborcsoport elhelyezésére a város egyik kisebb központi terét, a Tűzoltó teret jelölték ki, amelynek rendbehozatalára a város vezetése 2,25 milliárd lejt különített el. Az emlékmű eredeti talapzatának újjáépítése, a szobrok restaurálása és újbóli felállítása 14 milliárd lejbe - közel 97 millió forintba - kerül. Az ösz- szeg döntő részét - 78 millió forintot - a magyarországi Teleki alapítvány biztosítja, a többit az RMDSZ aradi szervezete romániai és külföldi adományokból, emlékmű-jegyek árusításából teremtette elő. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője közölte: bíróságon támadják meg az eddig titokban tartott minisztériumi határozatot. A képviselő szerint elképesztő a román művelődési miniszter érvelése, annak alapján ugyanis a Romániában található szinte ösz- szes emlékművet, köztéri alkotást le kellene bontani. (MTI)
