Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-20 / 192. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 20. Európai unió Az elutasított menekült garantáltan az EU-n kívülre kerül, a kitoloncolási folyamat felgyorsul Szigorúbban fog bánni az unió az illegális bevándorlókkal Brit sajtóértesülések szerint a kitoloncolási szabályok szigorítására készül az Európai Unió, hogy biztosítsa azon személyek unión kívülre kerülését, akiknek a tagállamok nem adtak menedéket. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A menekültügy jelenleg élénken foglalkoztatja az EU politikusait, különösen azt követően, hogy sínre került a keleti és délkeleti bővítés. Utóbbival az EU-politikában egyrészt szabad kapacitások szabadultak fel, másrészt nehezebbé is válik például az illegális bevándorlók lefülelése és helyzetük rendezése, hiszen az unió területe jócskán’megnövekszik. Nem véledenül tartanak az EU-ban attól, hogy az új tagországok még nem tudják kellőképpen ellenőrizni és biztosítani határaikat, amelyek pedig a belépés után az egész EU külső határaivá válnak. Nagyobb területen pedig szabadabban mozoghatnak, könnyebben elbújhatnak a hatóságok elől azok, akik illegálisan tartózkodnak az unió országaiban. A bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unió egységes szervezetté válásának magasabb lépcsőfoka, a szó legszorosabb értelmében vett egységes Európa egyik leendő kulcseleme, az Európai Unió egyik tartópillére. Annak fontos része a menekültpolitika: olyan elem, amely a tagországokban választásokat dönthet el, és amely döntően meghatározhatja az EU-ról kívülről alkotott képet is. Ha az unió lépést akar tartani az Egyesült Államok tekintélyével, olyan menekültpolitikát kell találnia, amely egyszerre jóságos és szigorú. 1998 óta dolgoznak a tagországok közös menedékügyi és vándorlási uniós stratégia kidolgozásán, valamint egységes menekültpolitika megvalósításán, próbálják összehangolni az embercsempészet és az illegális vándorlás elleni nemzeti törvénykezést is. Kulcsfontosságú e témában az 1985-ben aláírt, de a megvalósításban még mindig nem kiteljesedett schengeni egyezmény, amely tartalmazza azt a jogot, hogy az Európai Unió tagországai között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, és párhuzamosan előírja, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak. Az EU legfelsőbb - állam- és kormányfői - szinten is legalább félévente foglalkozik a menekültügy kérdésével, annak további szabályozása szinte minden soros elnökség legfontosabb célkitűzései közé tartozik. Nem kivétel ez alól a jelenlegi soros elnök Olaszország sem, amely hatalmas határszakaszaival egyéni államként is keményen küzd az illegális bevándorlás ellen. Róma egyebek közt már javasolta - bár kezdeményezése nem talált osztaüan elismerésre -, hogy szabjanak éves kvótát a befogadható menekültek létszámának. A friss tervek egyebek között azzal az esettel foglalkoznak, amikor egy illegális bevándorló politikai menekültjogért folyamodik az unió valamely államához, de azt elutasítják. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egész unió területén nemkívánatossá válik, és eltávolítását az eddiginél határozottabb eszközökkel kívánják biztosítani. így például tervezik, hogy autóbuszon, vonaton vagy jelzés nélküli rendőrautón egészen az uniós külső határig elviszik vagy elkísérik az ilyen személyeket, és ott megbizonyosodnak arról, hogy elhagyta az EU területét. Nem hagyják azonban ott sem magára egészen addig, amíg vissza nem jut hazájába, vagy abba az utolsó, számára biztonságosnak tekinthető országba, amelyből annak idején kérelmével az EU területére érkezett (biztonságosnak minősül az az ország, amelyben nem fenyegeti a kitoloncoltat halálbüntetés, kínzás vagy embertelen bánásmód). E tervnek nem csupán az lenne a előnye, hogy az elutasított menekült garantáltan az unión kívülre kerül, hanem az is, hogy a kitoloncolási folyamat felgyorsul (a friss tervben a londoni The Guardian napilap brüsszeli értesülése szerint a 36 órás kitétel is szerepel), és nem fordul elő, hogy egy elutasított kérelmű bevándorló még évek múlván is uniós területen és költségvetésből él. Mindez persze feltételezi azt - és az EU igyekszik is erre garanciát vállalni -, (Illusztrációs felvétel) hogy csak olyan kérelmeket utasítanak el, amelyek szerzője bizonyítottan nincs veszélyben. Az új terv illusztrálja azt a jelenlegi problémát is, hogy egyelőre nehézkes kitoloncoltakat egyik EU-tagál- lamból a másikba továbbítani; az utóbbiak általában vonakodnak, mert attól tartanak, hogy a másik államban elutasított kérelmű személy ott ragad. Ezért jelenleg a kitoloncolások szinte kizárólag légi vagy ritkábban vízi úton hajthatók végre, ami többnyire nehézkesebb, kockázatosabb és drágább is. A tervnek máris akadnak bírálói, elsősorban az emberi jogi szervezetek részéről. Ők nem tartják eléggé garantáltnak azt, hogy az elutasított menedékkérő valóban biztonságos területre érkezik, illetve valóban megérkezik oda. Ezen felül az EU- nak még rendeznie kell azt a kérdést, hogyan győzze meg azon menedékkérők fogadásáról a Brüsszelből biztonságosnak ítélt harmadik országokat, akiknek a kérelmét az EU-tagok nem találták kellően megalapozottnak. A magyar állampolgárok szabadidejük több mint ötven százalékát a televízó előtt töltik Tévézési szokások az EU országaiban MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Eurostat felmérése szerint az unió nyolc tagországa, Norvégia és öt közép-kelet-európai ország lakosai átlagosan a szabadon rendelkezésre álló idejük 40 százalékát töltik tévénézéssel, ezen belül a magyarok több mint 50 százalékot ülnek a tévé előtt. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat körképe Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Svédország, Norvégia és a csaüakozás előtt álló Magyarország, Észtország, Románia, valamint Szlovénia lakosságának időfelhasználását vizsgálja 1998 és 2001 között. A felmérés szerint a szabadon rendelkezésre álló idő naponta átlagosan 4,5-6,5 óra, ennél hosszabb Norvégiában és Finnországban, viszont rövidebb Franciaországban és Magyarországon. Az emberek az összes rendelkezésre álló idő felét fordítják fiziológiai szükségleteik kielégítésére. Alvásra napi átlagban 8-9 óra jut, míg étkezésre és a személyes higiéniára 2-3 órát. Franciaországban az alvásra fordított áüagos idő meghaladja a 9 órát és több időt fordítanak átlagosan a személyes higiéniára is. A felmérés szerint Észtországot kivéve a nők mindenhol kissé többet alszanak a férfiaknál, a balti köztársaságban pedig ugyanannyit. A keresőtevékenység, a tanulás és a háztartási munka együttesen az év egészének átlagában napi 6 és 7 óra közötti időt vesz igénybe Európa tizenhárom országának lakosainál. Az ingázás, utazás hozzávetőlegesen egy órát emészt fel: az Egyesült Királyságban, Svédországban és Belgiumban ennél valamennyivel többet, Franciaországban és Magyarországon viszont kevesebbet. A háztartási munka, beleértve a bevásárlást, a barkácsolást, a gyermekápolást a keresőtevékenységnél és a tanulásnál több időt emészt fel Belgiumban, Franciaországban, Észtországban és Magyarországon, és kevesebbet igényel Norvégiában, Nagy-Britanniá- ban és Finnországban. A kétféle munkára fordított idő megoszlása nagy eltéréseket mutat a két nem között. A férfiak mindenhol többet foglalkoznak keresőtevékenységgel és tanulással, mint a nők. S megfordítva: a nők háztartási munkának szentelt ideje átlagosan minden országban meghaladja a keresőtevékenység és a tanulás időráfordítását.- kivéve Dániát és Norvégiát, ahol ä kettő szinte azonos. A férfiak naponta átlagosan egy órával többet foglalatoskodnak keresőtevékenységgel és tanulással, mint a nők - akik ugyanennyivel hosszabb időt töltenek a háztartási tennivalók intézésével. A társas kapcsolatok ápolásával kitöltött idő aránya a szabadidő 20- 25 százalékát adja, ami kissé nagyobb, mint a sportolásra, hobbikra fordított idő részesedése. A felmérés szerint a férfiak valamennyi országban több idejükkel rendelkeznek szabadon, mint a nők, a két nem közötti különbség Észtországban, Magyarországon és Szlovéniában megközelíti az egy órát. A foglalkoztatottak kötött időbeosztásuk miatt minden országban naponta áüagosan 10-30 perccel kevesebbet alszanak, s összességében kevesebb időt áldoznak a háztartási feladatok ellátására. Míg a foglalkoztatottak az étkezésre, a személyes higiéniára és a szabadidőre fordított időt csökkentik, a TV-re és a videóra szánt idő hossza náluk nem marad el a lakosság többi részére jellemzőtől. S a jelek szerint a foglalkoztatottak a lakosság egészéhez viszonyítva a társasági kapcsolatok ápolására több időt fordítanak, mint sportolásra, hobbira. (Internetgrafika) Oda kell figyelnünk, mi kerül a pénztárcánkba Egyre több a hamis pénz ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Sürgős lépéseket kell tenniük az európai intézményeknek az euróbankjegyek hamisítása ellen, ennek jelentősége rendkívül fontossá válik az euróbankjegyek nemzetközi elterjedésére való tekintettel - hangoztatta az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke. Christa Randzio-Plath hangoztatta, hogy az európai fogyasztóknak több információra volna szükségük az euróbankjegyek biztonsági jellemzőiről. Az Europol, az EU biztonsági ügynöksége a múlt hónapban jelentette be, hogy az európai rendőrség több mint 16 millió hamis eu- róbankjegyet foglalt le és 15 hamisító bandát fülelt le, szüntette be tevékenységüket. Bár a hamisított mennyiség elenyésző a forgalomban lévő több mint 8 milliárd bankjegyhez képest, az Europol figyelmeztette a szabadságukat töltő embereket: figyeljenek oda, milyen bankjegy kerül a pénztárcájukba. (NSZ) A közös valuta ellenzői tartják stabil többségüket Vesztésre áll a svéd euró EURO.HU-HÍR Stockholm. Egy közvélemény-kutatás - amit két vezető svéd újság rendelt meg - azt az eredményt hozta, hogy a nem oldal 49 százalékra számíthat az európártiak 35 százalékával szemben. Éz nagyon hasonló a júniusi adathoz, amikor 51:35 volt az arány. A legfigyelemreméltóbb változás az, hogy megnőtt az euró támogatottsága a nők között (24-ről 30 százalékra), ezzel egyidejűleg a férfiaknál megfordult a trend, 46 százalékról 41 százalékra csökkent a támogatottság. A szintén most közzétett Gallup-kutatási eredmények szerint 10 százalékpontos a különbség az euró-ellenzők javára, az arány 45:35 százalék. Az euró hívei csak abban bízhatnak, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint a szavazók mintegy 20 százaléka még nem döntötte el, miként voksol. A svéd euróreferendum szeptember 14-én lesz, s kimenetele jelentősen befolyásolja majd az eu- rózónán kívül maradt másik két EU-tagállam, Dánia és Nagy-Bri- tannia közvéleményét is. AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 6. RÉSZ 1990-1992 1990. június - A második Schengeni Egyezményt aláírják Luxemburgban. 1990. július 1. - Megkezdődik az EMU I. szakasza. 1990. július - Ciprus és Málta kéri felvételét az EK-ba. 1990. augusztus 21. - A Bizottság elfogadja a Német Demokratikus Köztársaság EK-ba integrálására vonatkozó intézkedéscsomagot. 1990. október 3. - A Németországot egyesítő, a Németország Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Körtársaság közötti Szerződés hatályba lép. Az öt új tartomány az EK része. 1991. szeptember 16. - Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Eu- rópa-Megállapodást (Társulási Szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak. 1991. július - Svédország kéri felvételét az EK-ba. 1991. december - Az Európai Tanács csúcstalálkozója Maast- richtban. Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak az Európai Unió Szerződésének tervezetéről. 1992. február 7. - Aláírják a Maastrichti Szerződést az Európai Unióról. 1992. március - Finnország kéri felvételét az EK-ba. 1992. május - Portóban az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget (EEA) megalapító megállapodást. 1992. május - Svájc felvételét kéri az EK-ba. 1992. október - Londonban sor kerül az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok első csúcstalálkozójára. 1992. november - Norvégia kéri felvételét az EK-ba. Külföldi állampolgárok EU-államokbí A külföldiek aránya a lakosság százalékában Luxemburg Ausztria Németország Belgium Írország Franciaország Svédország Dália Hollandia Nagy-Brítannía Olaszország Spanyolország Portugália Finnország Görögország
