Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-20 / 192. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 20. Gazdaság és fogyasztók H A jelentős forgalmú Bécs-Schwechat számára nagyon fontos lenne a pozsonyi repülőtér megszerzése Vaj on ki köt ki a légikikötőben? A pozsonyi repülőtér napjainkban „vidéki" hangulatot áraszt, forgalma messze elmarad a prágai vagy a budapesti légikikötőtől, a bécsiről nem is beszélve (Lubos Pile felvétele) Pozsony/Bécs. A privatizálás előtt álló pozsonyi repülőtér tulajdonrészének megszerzése a Bécs-Schwechat reptér egyik legfontosabb középtávú prioritása - mondta e héten Herbert Kaufmann, a Flughafen Wien szóvivője. Vajon megéri-e vagy sem osztrák kézbejuttatni Szlovákia legnagyobb légikikötőjét? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tervek szerint rövidesen magá- nosítják a kassai és a pozsonyi repülőteret. A fővárosi légikikötő ügyében - érthetően - a bécsi Schwechat a legaktívabb, ezért mind a stratégiai partnerség megvalósítását, mind a reptér privatizálását támogatja. Az osztrák érdeklődő pártján áll az Austrian Airlines légitársaság is, amely máris érzi a Pozsonyból is felszálló SkyEurope „fapados” társaság utaselszívó hatását. Herbert Kaufmann szóvivő szerint ha privatizálnák a pozsonyi repteret, akkor nem a szlovák légikikötő elsorvasztása, hanem éppen ellenkezőleg, annak kibővítése volna a fő céljuk. Ezt azért tartotta fontosnak közölni, mert felmerült a gyanú: a pozsonyi M. R. Stefánik Repülőteret teherkikötővé degradálnák. Kaufmann úgy látja, a kellő korszerűsítést követően Pozsonyból napi járatokat indíthatnának A pozsonyi repülőtér évente mintegy 400 ezer utast fogad. Brüsszelbe, Londonba, Párizsba és Majna-Frankfurtba. A pozsonyi fejlesztés persze nem fékezné a schwechati légikikötő korszerűsítését sem, ahol a közeljövőben megépítik a harmadik leszállópályát. Összehasonlításul: a bécsi reptér évente 12 millió utas szállítását bonyolítja le, a tőle 50 kilométerre fekvő pozsonyi pedig mintegy 400 ezerét. A képhez hozzátartozik, hogy míg az osztrák reptér forgalma stagnál, addig a pozsonyié évről évre növekszik. A Pozsonyi Megyei Önkormányzat egyébként támogatja a schwechati kapcsolatot. Roman Filistein, az önkormányzat közlekedésért felelős munkatársa szerint amíg a bécsi reptér teljesítőképessége határán teljesít, addig a közelében fekvő pozsonyi kapacitásainak csupán 40 százaléka van kihasználva. S ez már viszonylag magas mutató, hiszen a SkyEurope és a Slovenské aerolínie légitársaság csupán az utóbbi időben aktivizálta itteni tevékenységét. Filistein úgy látja, az M. R. Stefánik Repülőtérnek nem tőkeerős beruházóra hanem inkább az utasokat, járatokat idecsalogató partnerre volna szüksége, s ez éppen Schwechat révén érhető el. Anton Kazda, a zsolnai közlekedési egyetem tanára szerint viszont fennáll az a veszély, hogy az osztrákok esetleg aprópénzért juthatnak hozzá Szlovákia első légikikötője többségi tulajdonához. Kazda úgy látja, hogy a bécsi reptér kapacitása 2010-ben telítődik, s a további terjeszkedés már csak Pozsony révén valósítható meg. Annak érdekében, hogy az itteni repülőtér ne váljon a bécsi kisegítőjévé, egyszerű tehermentesítőjévé, a szakember azt javasolja, hogy a privatizáció során Pozsony távolabbi partnert keressen, például valamelyik angol légikikötőt vagy a münchenit. Az sem kizárt, hogy a néhány napja kinevezett, majd hétfőn máris leváltott Michal Harvánek, a Szlovák Reptérfelügyelet vezérigazgatójának ügye is kötődik a közelgő privatizációhoz. Harvánek ugyanis az SDKÚ színeiben indult a parlamenti választásokon, márpedig éppen a pozsonyi önkormányzat SDKÚ-s képviselői támogatják leginkább Bécs-Schwechat esetleges belépését a pozsonyi reptér tulajdonosi szerkezetébe. Valószínűleg jövőre kiderül, hogy a jó fekvésű, ám kiaknázatlan és felújításra szoruló pozsonyi légikikötő kinek a kezébe kerül, (shz, t, no) Béreink az Európai Unióban fizetettnek az ötödét sem érik el - kedvező változásra egyelőre nem számíthatunk Nem becsülik a szlovák alkalmazottakat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Szlovákia jelentősen lemarad a bérek tekintetében nemcsak az Európai Unió országaihoz képest, de a szomszédos országokhoz viszonyítva is. Átlagbérünk jelenleg az Unió béreinek az ötödét sem éri el, egyes ágazatokban azonban a bérek tekintetében még ennél is hatalmasabb szakadék választ el Európa gazdagabb felétől. Gazdasági szakembereink ugyanakkor - a politikusok optimizmusával ellentétben - arra figyelmeztetnek, hogy a bérek növekedése az elkövetkező években sem lesz olyan magas, mint azt sokan szeretnénk. Szlovákia számára már az is jelentős eredménynek számítana, ha sikerülne utolérni a környező országok bérszínvonalát. Az idei év első félévében például Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 130 700 forint volt. Szlovák koronára átszámítva ez 6,20 forint/korona árfolyam mellett - több mint 21 ezer korona. Összehasonlításképpen Szlovákiában az első negyedévben az átlagbér 13 082 korona volt. Szlovákia azonban nem csak Magyarországhoz, de Csehországhoz képest is lemarad a bérek tekintetében. Az elemzők ezt a gazdaság alacsonyabb teljesítményének és a magasabb munkanélküliségnek tulajdonítják. Nyugati szomszédunk alkalmazottai átszámítva csaknem 7 ezer koronával magasabb átlagbért kapnak, mint mi. Csehországban 2003 első negyedévében 15 407 cseh koronát tett ki az átlagbér, ami 1068 koronával több, mint egy esztendővel korábban. Magyarországon az első félévben a versenyszférában a bruttó kereset 8,7 százalékkal, a nettó 14,6 százalékkal nőtt, míg a költségvetési intézményeknél a növekedés 24,7, illetve 25 százalékot tett ki. A versenyszférában dolgozók átlagosan 121 800 forintot, ezen belül a fizikaiak 86 300 forintot, a szellemiek 192 600 forintot kerestek a vizsgált időszakban. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagosan 151 300 forintot kerestek, 98 100 forintot a fizikai dolgozók, 173 200 forintot a szellemi foglalkozásúak. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, 259 100 forintos bruttó átlagkeresettel. Szlovákiában ebben az ágazatban 27 ezer koronás átlagbért fizetnek, ami nagyjából 167 400 forintnak felel meg, ez így szintén jelentősen lemarad a magyar átlagtól. Ezt követte a köz- igazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 163 200 forintos bruttó átlagkeresettel. Ebben az ágazatban nálunk havonta átlagosan 15 347 koronás (95 151 forint) átlagbért fizetnek. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban 160 400 (25 870 Sk), az oktatásban 157 000 (25 322 Sk), a humán-egészségügyi ellátásban foglalkoztatottak 139 500 forintot (22 500 Sk) kerestek. Szlovákiában az energiaszolgáltatóknál 18 400, az iskolaügyben 10 880, az egészségügyben pedig 11 320 korona a havi átlagbér. A környező országokhoz hasonlóan Magyarországon is a főváros vezet a bérek tekintetében. A legalább öt főt foglalkoztató budapesti szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó keresete 2003 januárjúniusában 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és megközelítette a 166 ezer forintot. A fizikai munkakörben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 103 700, a szellemieké pedig 215 800 forintot tett ki. Szlovákiában szintén a főváros növeli az átlagbér országos szintjét, Pozsonyban ez havi 17 ezer korona, (mi, t) A csütörtökön megnyíló nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági szakvásár legnagyobb kiállítója Csehország lesz Hetvenötén érkeznek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony/Prága. A cseh exporttámogatási politikának köszönhetően idén 5 ezer négyzetméteren 75 cseh mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépipari cég mutatkozik be a nyitrai Agrokomplex szakkiállításon. Mint az a Cseh Köztársaság Nagykövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott: a párizsi szakvásár után a cseh gyártók épp a nyitrait tartják a második legnagyobb külföldi bemutatkozási fórumnak, Szlovákiát pedig egyik legjelentősebb piaci partnerüknek. Mellesleg az idei Aranysarló versenybe négy cseh cég nevezett be, köztük a 98%-ban szlovák kézben lévő brünni Zetor traktorgyár is, amely termékeinek 96%-át exportálja, főleg Lengyel- országba és az USA-ba. Ellenben a szlovákiai piacon még mindig csak tapogatódzik, miután az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett a kereslet a csaknem hazainak számító márka iránt. A cseh külképviselet vezetői pozitívan értékelték a két ország közötti kereskedelem alakulását. A Szlovákiába irányuló cseh kivitel 2002-ben 96,7 milliárd cseh koronát tett ki, ebből az agrárélelmiszeri termékek exportrészesedése 11,9 milliárd korona volt. Szlovákiából tavaly mintegy 6,7 milliárd cseh koronányi agrár-élelmiszeripari terméket vásároltak, ami a szlovák összexport 9,7%-á- nak felel meg. (gyor) A tavaly Aranysarlóval díjazott Zetor Forterra 11441-es. Idén az erősebb, 120 lóerős testvérét mutatják be Nyitrán. (Képarchívum) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Frekvenciadíjat akarnak bevezetni Pozsony. A tévétársaságok a jövőben évente 180 ezer koronát fizetnek egy-egy frekvenciáért, a rádiótársaságoknál ugyanez 90 ezer korona lesz - derül ki a közlekedési tárca elektronikus műsorszórásról szóló legújabb törvénytervezetéből. Milan Herman, a tárca távközlési osztályának vezetője ezt azzal magyarázza, hogy a tévé- és rádiófrekvenciák olyan „nemzeti kincsnek” számítanak, amelyek fenntartására jelentős összeget kell fordítanunk. Andy Hryc, a Független Tévé- és Rádiótársaságok Szövetségének elnöke azonban a tervezetet abszurdnak nevezi, hiszen a társaságok már most is fizetnek a műsorszórási engedélyért, és ennek részét képezi a frekvencia is. (TASR) A mezőgazdászok többet kérnek Pozsony. A földművelésügyi tárca továbbra is kitart azon követelése mellett, hogy az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban a szlovák mezőgazdászoknak a nemzeti hozzájárulásból, a közvetlen kifizetések összegét 55%- ra növeljék. A tárca nem ért egyet azzal, hogy a kifizetések összegét a költségvetésből 40 százalékra, az állami tartalékból származó összeggel pedig 45 százalékra növeljék. Ha a földművelésügyi tárca követelésének eleget tennének, az állami költségvetésnek ez 2,034 milliárd koronás többletkiadást jelentene. (SITA) Nálunk nem lesz áramszünet Washington. Az Egyesült Államok energiahálózatának modernizálása mintegy 50 milliárd dollárt venne igénybe - állítja Spencer Abraham energetikai miniszter, a legutóbbi nagy áramkimaradásra reagálva. Jó hír azonban, hogy Európát egyelőre nem fenyegeti hasonló áramkimaradás. Az Európai Unió tagállamainak elektromos hálózatát az Európai Bizottság előírásai alapján, megfelelően összekapcsolták, így e téren az európai infrastruktúra jelenlegmodernebb, mint az Egyesült Államok északi területein. Szakértők szerint azonban, ha a következő nyarakon is hasonló hőség alakul ki, és az emberek tömegesen vásárolnak légkondicionáló berendezéseket otthonaikba, azt az európai elektromos ellátó rendszer jelenlegi kapacitása már aligha tudná kiszolgálni. (TASR) Rekordot döntő cseh adócsalás Pozsony. Csaknem 3 milliárd cseh koronát követel a cseh állam a Béna társaságtól. Ez 1997 és 2002 között 210 ezer tonnányi üzemanyagot szállított Csehországba, ugyanakkor nem fizetett ezután adót és vámot sem. Nyugati szomszédunknál ezzel az olajipari adóelmaradások terén történelmi rekordot döntöttek. A rendőrség ugyan már elküldte a fizetési felszólítást, azt azonban, hogy az állam egyáltalán hozzá- jut-e a pénzéhez egyelőre senki sem képes megmondani. (SITA) Újra támogatnák a bérlakást építőket Pozsony. Kása Zoltán, az Állami Lakásfejlesztési Alap igazgatója szeretné elérni, hogy jövőre az évi 5 millió koronánál alacsonyabb bevételű községek az alaptól kölcsönt vehessenek fel a bérlakásépítésre. Ezek ugyanis a jelenlegi törvények szerint nem vehetnek fel kölcsönt. A községek eddig a beszerzési ár 50 százalékáig minisztériumi dotációt kaphattak, míg a fennmaradó 50 százalékra banki hitelt vehettek fel. Idén azonban az építésügyi tárca nem ad dotációt bérlakásépítésre, mivel erre nincs elegendő forrása. (SITA) Belgium a hamis termékek országa Brüsszel. Brüsszel nem csak az Európai Unió központja, de a hamisítványok csempészésének fővárosa is. Az év első hét hónapjában Belgiumban 28 millió darab hamisított terméket koboztak el a hatóságok. A szám ijesztő, hiszen 2002-ben csupán 18 millió darab termékkel buktak le a csempészek és az illegális árusok. Leggyakrabban DVD- t, CD-t, cigarettát, játékokat, parfümöket és táskákat hamisítanak, a kedvenc márkák pedig: Marlboro; Nike; Adidas; Rolex; Gucci; Armani és Christian Dior. A hamisított termékek Thaiföldről, Kínából, Malajziából, Hongkongból és Pakisztánból származnak, s az „iparág” vélhetően az európai kontinensen elfoglalt központi helye miatt választja elosztó központnak Belgiumot. (MTI) Több mint 13 milliárd korona Pozsony. A pénzügyminisztérium számításai szerint 2004 és 2006 között az ISPA, a SAPARD és a PHARE uniós előcsatlakozási alapokból együttesen 13,736 milliárd koronához jut Szlovákia. Ezen belül 2004-ben 7,35 milliárd, 2005-ben 4,077 milliárd és 2006-ban pedig 2,309 milliárd korona várható; az ISPA és a PHARE 5-5 milliárd, a SAPARD 3 milliárd korona pénzforrást jelent. Az uniós alapokból pénzelt projektumok hazai forrásból történő társfinanszírozása 2004 és 2006 között 6,031 milliárd koronát igényel. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,131 Lengyel zloty 9,639 Angol font 60,146 Magyar forint (100) 16,170 Cseh korona 1,304 Svéd korona 4,535 Dán korona 5,668 Szlovén tollár (100) 17,913 Japán ien (100) 31,723 Svájci frank 27,198 Kanadai dollár 27,202 USA-dollár 37,910 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,98-43,28 36,83-39,23 1,27-1,33 15,22-17,22 OTP Bank 41,09-43,23 36,94-38,99 1,28-1,34 15,66-16,86 Postabank 40,98-43,28 36,55-39,27 1,27-1,33 14,37-17,97 Szí. Takarékpénztár 41,01-43,01 36,93-38,82 1,26-1,34 15,50-16,96 Tatra banka 41,02-43,22 37,04-39,02 1,27-1,33 15,60-16,88 UniBanka 41,05-43,15 37,03-38,93 1,27-1,33 14,63-15,60 Általános Hitelbank 41,04-43,24 36,97-38,94 1,26-1,34 15,35-17,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
