Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-20 / 192. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 20. Közélet 5 A kisebb létszámú közösségek képviselői kérik a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb felére csökkentését Nem Csáky ötlete a tíz százalék Csáky Pál felére akarja csök­kenteni a kisebbséginyelv­használat jogosultságának húsz százalékos küszöbét - az utóbbi napokban sorra je­lentek meg ehhez hasonló megfogalmazások a sajtó­ban. A miniszterelnök-helyet­tes lapunknak cáfolta ezeket a híreszteléseket, mondván, nem ő, hanem a kormány ki­sebbségi tanácsa kezdemé­nyezi a törvénymódosítást. JUHÁSZ LÁSZLÓ Mi alapozta meg a felröppent hí­reszteléseket, hogy ön akarja megváltoztatni a kisebbségi nyel­vek hivatali használatáról szóló jogszabályt? Szlovákia két éve elfogadta a Ki­sebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját. A charta mecha­nizmusából következik, hogy jövőre Szlovákiába érkezik az Európa Ta­nács szakmai felügyelő bizottsága ellenőrizni, mi történt a charta megvalósítása terén. Idén kellett el­küldeni az első jelentést Stras- bourgba, arról, hogyan valósítjuk meg a chartát. A külügyminisztéri­umjanuárban ki is dolgozott egy ér­tékelést, amely azonban számomra elfogadhatatlan volt. A külügymi­nisztérium a szokásos játékot ját­szotta: állították, minden rendben van, minden uniós feltételnek ele­get teszünk. Ez nincs így. Én saját szakértőimmel, a kormányhivatal emberjogi és kisebbségi szekciójá­nak jogászaival és a kisebbségi ta­nács tagjaival kidolgoztattam egy anyagot, melyben elemeztük azt, hogy a vonatkozó törvények miben nem felelnek meg a chartának. Ki­derült, összesen kilenc törvényt kell összhangba hozni a chartával. Azt akarom megelőzni, hogy Szlovákia jövőre újabb piros lapot kapjon, amikor jön az Európa Tanács ellen­őrizni azt, mi történt a charta meg­valósítása terén. A módosító javas­latok többsége nem tőlem szárma­zik, hanem a kormány kisebbségi tanácsától. Ezt tehát nem én talál­tam ki, hanem ez a charta ratifiká­» A charta az alkot­mány értelmében elsőbbséget élvez a szlovákiai törvé­nyek előtt. * lásából fakadó kötelezettség. A kor­mánynak ugyanis annak idején meg kellett határoznia egy szervet, ame­lyik felügyeli a charta megvalósítá­sát, ez a kabinet érvényes döntése értelmében a kormány kisebbségi tanácsa lett, amelynek én vagyok az elnöke. Ott kérték a kisebb létszá- mú közösségek képviselői, hogy a 20 százalékos nyelvhasználati kü­szöböt 10 százalékra kellene csök­kenteni, hogy jobban tudják érvé­nyesíteni nyelvi jogaikat. Ez az Azt akarom megelőzni, hogy Szlovákia jövőre újabb piros lapot kapjon, amikor az Európa Tanács ellenőrzi, mi történt a charta megvalósítása terén (Somogyi Tibor felvétele) igazságügyben, az egészségügyben is, a kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény számos passzusa nem azonos a charta által javasolt lehetőségekkel, a tévéről és a rádió­ról szóló törvény nem felel meg a charta elvárásainak - mindezeket a részterületeket összhangba kell hozni a chartával. A charta az al­kotmány értelmében elsőbbséget élvez a szlovákiai törvények előtt, ugyanakkor egy jogállamhoz mél­tatlan és elfogadhatatlan állapot, hogy az érvényben lévő szlovák tör­vények ne feleljenek meg a parla­ment által ratifikált nemzetközi charta rendelkezéseinek. Milyen áttekintése van arról, mennyire használják ki az embe­rek önkormányzati szinten a tör­vény által már most is kínált le­hetőségeket? Mennyire élnek a 20 százalékos hivatali nyelvhasz­nálati küszöb lehetőségeivel? Ez régióktól és önkormányzatoktól függ. Van, ahol jobban, van, ahol kevésbé. Az esetek többségében sajnos nem használják ki még a ki- sebbséginyelv-használatról szóló törvényt sem. A magyar nyelvnek sokkal nagyobb súllyal kellene je­len lennie a közéletben, mint ahogy jelen pillanatban van. Tudom, hogy a kétnyelvűség néha problémákat is felvet, néha drágább az alkalma­zása, de ez nem lehet ok arra, hogy az európai színvonallal ne tartsuk a lépést. Dél-Szlovákia kétnyelvű ré­gió, a magyar nyelvnek, de keleten a ruszin vagy az ukrán nyelvnek is ott a helye a közéletben. anyag van most tárcaközi egyezte­tésen. Szeretném, ha ezzel a jelen­téssel szeptemberben-októberben foglalkozna a kormány. A kormány kisebbségi tanácsa már 1999-ben tett hasonló javas­latot, azonban akkor lesöpörtek az asztalról... Amikor első körben tárgyaltunk a kisebbségi nyelvek védelméről szó­ló törvényről, már akkor is felme­rült a 10 százalékos küszöb. A koa­líciós tanács azonban ezt nem fo­gadta el. Milyen koalíciós partnereik hoz­záállása ehhez a módosító indít­ványhoz? Szeretném még egyszer hangsú­lyozni, hogy ez jelen pillanatban számunkra nem politikai, hanem szakmai kérdés. Nem én és nem az MKP javasolta mindezt, hanem a kormány kisebbségi tanácsa. Nekem kormányhivatalnokként, a végre­hajtó hatalom részeseként nincs jo­gom nem elfogadni azt, amit a ki­sebbségi tanács tagjai, a kisebbségi közösségek képviselői javasolnak. Hogy ez milyen fogadtatásra talál a kormánykoalícióban, nem tudom. Meg kell várni a tárcaközi egyezte­tést, kiértékeltetem a beérkezett ja­vaslatokat, és erről vélhetően előbb vagy utóbb tárgyalni fog a koalíciós tanács is. Egy alkalommal, április­ban nem formálisan már tárgyal­tunk a külügyminisztérium anyagá­ról, akkor köteleztük a külügyi tár­cát, hogy dolgozzák át az Európa Ta­nács számára készített jelentést. Eduard Kukán miniszterrel abban egyeztünk meg, hogy Berényi József államtitkár úr fogja felügyelni ennek az anyagnak az elkészítését. Ez mikorra várható? Feltételezem, hogy szeptember ele­jére. Önöknek lesz valamilyen bele­szólása a jelentés végleges for­májába? Természetesen, ezt a jelentést a kormánynak kell elfogadnia. Úgy értem, a kormány en bloc el­fogadja, vagy előtte lesz lehető­ség arra, hogy a külügyminiszté­riumban készült anyagot még az ön hivatala is véleményezze? En bloc egyszer már nem fogadta el, mert én megállítottam, és a kifo­gásaimat írásban elküldtem a kül­ügyminisztériumba. Berényi állam­titkár úr ezeket a kifogásokat be­dolgoztatja az anyagba. Én azt mondtam, hogy igen, elfogadtuk a chartát, és elvi szinten valóban jó változatot fogadott el az ország, azonban nincs minden rendben, mert ebben az országban a Vasár­nap magyar nyelvű reklámját nem akarják a közszolgálati televízió­ban engedélyezni, a táblatörvény nem felel meg a nyelvi charta elvá­rásainak, de gondok vannak az Dél-Szlovákia két- ~ nyelvű régió, a ma­gyar nyelvnek, de kele­ten a ruszin vagy az uk­rán nyelvnek is ott a . helye a közéletben. \> Talán kevés az információjuk a hivatalnokoknak és az állampol­gároknak arról, hogy van egy ilyen törvény, és élni lehet vele? Előfordulhat. A belügyminisztéri­um a kisebbségi nyelvek védelmé­ről szóló törvény elfogadása után kiadott egy végrehajtási utasítást, amely egészen tisztességes anyag. Ennek a megvalósítását újból felül kell vizsgálni. Ez miért nem történt meg eddig? Azért nem végeztettem el most ezt az elemzést, mert várok arra, hogy az említett kilenc törvény megvál­toztatásával változik majd a jelen­legi helyzet is. Úgy gondolom, mi­nimum féléves-egyéves munka szükséges ahhoz - beleértve ezek­nek a törvényeknek a megváltozta­tását is - hogy Szlovákiában a ki­sebbségi nyelvi jogokat európai szinten tudjuk garantálni. És még egyszer hangsúlyozom, ez nem az én elképzelésem és kitalációm. Az én kötelességem, hogy mindezt megvalósíttassam. Ellenőrzik a tűzvédelmi berendezéseket, az elektromos hálózatot, folyik az adakozás, hamarosan fizetnek a biztosítók Ismét tűzveszély a kiégett párkányi lakóházban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. Hétfő este tíz óra körül is­mét tűzoltókat kellett hívni abba a 12 emeletes toronyházba, ahol a múlt héten tűz tombolt. Ezúttal ab­ban a hatodik emeleti lakásban, ahol már ez év elején is volt tűzeset, a padlóban felforrósodott és izzani kezdett egy elektromos vezeték. Tűz nem keletkezett, az illetékesek azonnal közbeléptek, viszont maga az épület az elektromos vezetékek szempontjából enyhén szólva ve­szélyes. A lakótömb műszaki álla­potáról, a tűzvédelmi ellenőrzések­ről, az elektromos hálózat ellenőr­zéseiről Július Rapavyt, a lakáske­zelő vállalat igazgatóját kérdeztük. Elmondta, egy olyan vezeték volt zárlatos, amelyet még a hatvanas években készítettek, ahogy a lakó­tömböt is. - A bejárati ajtó küszöbé­nél érezték, hogy furcsán forró a ta­laj. A házmester értesítette a tűzol­tókat, aztán bennünket hívtak és a szolgálatos villanyszerelőt, aki azonnal eltávolította a sérült részt, fel kellett bontani a padlót. Utána a polgármester úr, a tűzoltók és egy villanyszerelő is ott maradt regge­lig, továbbá két városi rendőr. Hangsúlyozom, hogy nem az egész elektromos hálózat mondta fel a szolgálatot, és nem a lakások elekt­romos aknájában, hanem csak egy vezeték abban a lakásban - mondta Július Rapavy. Reggel lakógyűlést hívtak össze, és újra leellenőrizték az egész elektromos hálózatot a tömbben. - A lakásokon belüli elektromos hálózatok karbantartá­sáért nem mi felelünk, azok állapo­táért minden egyes lakó felel. Mi a közös részek elektromos vezetékei­ért és a villanyórák karbantartásá­ért felelünk - mondta az igazgató. Megtudtuk, hogy már az év eleji tűzeset után, áprilisban tűzbizton­sági ellenőrzést végzett a Szent Fló­rián cég, vizsgálták a tűzcsapok, a tömlők állapotát, és rendben talál­ták azt. Az elektromos vezetékek ellenőrzését a szlovák technikai norma szerint minden ötödik év­ben el kell végezni, az utolsó 2001 novemberében volt, akkor a hiá­nyosságokat kijavították, de most, a nagy tűz után újabb vizsgálat lesz. Ami pedig a leaszfaltozott te­tőnyílásokat illeti: a tetőt 1999-ben javították, de akkor a lakótömb a papírgyár hatáskörébe tartozott. - 2000-ben került a lakáskezelő vál­lalathoz, mi azóta nem nyúltunk a tetőhöz, mert jó állapotban volt, nem ázott be - közölte az igazgató. Hozzátette: az épület statikája a szakvélemény szerint nem sérült meg, tehát lakható. Augusztus 13- án helyreállították a víz és áram­szolgáltatást, a liftek is működnek. Tegnap, újra leellenőrizték a tűzvé­delmi rendszer állapotát is, ugyanis a tömlőket ki kellett szárítani, a tűzcsapokat helyre kellett hozni. A közös lakórészek felújítására egyébként péntekre a Kooperatíva biztosító ígért előleget, a lakások felújításába a többi biztosítótól is várjuk az összegeket, továbbá a pa­pírgyár is létrehozott egy alapít­ványt,' miként leányvállalatai is. Magáncégek is felajánlottak segít­séget munkában, anyagban, kivite­lezésben, például az ablakok, a vi­zesblokkok és csapok pótlásában. A lakótömb körülbelül 400 ezer koronát fizetett be a lakásalapba, amit szintén fel lehet használni, 115 ezer koronát gyűjtöttek össze a város lakói és a Kappa vezérigazga­tója is ígért 100 ezret - tudtuk meg Július Rapavytól. A biztosítók által nyújtandó támogatás mértéke még nem ismert, (buch) RÖVIDEN 340 korona helyett 400 Pozsony. Januárjától gyermekenként havi 400 korona bonuszt von­hatnak le adójukból a kereső polgárok, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el az adózásról szóló törvény módosítását. A pénzügyminisztérium weboldalán egy táblázatban korábban hibá­san 340 korona szerepelt, de ezt már kijavították. Az államnak ez mintegy 2,3 milliárd koronás bevételkiesést jelent majd, de a jövő évi költségvetés úgy van összeállítva, hogy az összeg hiánya komo­lyabban nem veszélyezteti azt. Az adókedvezmény formájú támoga­tás a progresszív adórendszer egyik fontos eleme. (TASR) Eljárás az elnökjelölt ellen Turócszentmárton. Huszonhárom millió koronás csalás miatt indí­tott eljárást a turócszentmártoni polgármester ellen a rendőrség. Stanislav B.-t azzal gyanúsítják, hogy 1998-ban a város polgármes­tereként olyan szerződéseket írt alá, melyekhez nem volt joga. A férfi egyébként nem rég jelentette be, hogy indul a 2004-es köztár- saságielnök-választásokon. (SITA) Schuster elégedett, jöhet a pápa Pozsony. Ligetfalu jól felké­szült a pápalátogatásra, álla­pította meg tegnap Rudolf Schuster, miután látogatást tett a helyszínen. Bár elégedetten nyilatkozott az előkészületek­ről, a szervezőket néhány apró­ságra azért figyelmeztette. A legveszélyesebbnek azt tart­ja, hogy a szentmise végezté­vel a tömeg egyszerre indul el haza. Vladimír Báján ligetfalui polgármester szerint nem lesz ilyen gond, mivel felkérte az egyház képviselőit, hogy a mise után szervezzenek még a hely­színen érdekes kísérőprogramo­kat, melyekkel ott tarthatók még a hívők. (SITA) (CTK-felvétel) Két törvény a közalkalmazottak munkavállalásáról Januártól változások ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A sportolók, hivatásos nevelőszülők, színészek és az egészségügyben dolgozók fizeté­sét nem az állam fogja szabályoz­ni, ha a parlament megszavazza a közérdekű munka végzéséről szó­ló tervezetet. Január 1-jétől a köz­alkalmazotti jogszabályt két tör­vény váltaná fel: az egyik a bére­ket, a másik a munkavégzés feltét­eleit szabályozná, tájékoztatott tegnap Miroslav Belavy, a munka­ügyi tárca államtitkára. A javaslat szerint csökken azon közalkalma­zottak száma, akiknek az állam szabja meg a fizetését - ehelyett munkaszerződés vagy kollektív szerződés szabályozza majd bérü­ket -, a többiek az eddigi bértáblá­zat alapján kapnak fizetést. A munkaadó nem adhat alacso­nyabb bért, mint eddig. A fizetés módosítása csak a két fél meg­egyezésével történhet, a munka- jogviszonyt a munka törvényköny­ve szabályozza. A közalkalmazottak munkafelté­teleiről szóló jogszabály bevezetné a munkavállalóknak az alapvető etikai szabályokat, melyek alapján nem tolerálhatnák a korrupciót; a munkaadónak és az államnak joga lenne felelősségre vonni az etikát­lanul viselkedő alkalmazottakat; tilos lesz ajándékot elfogadniuk; a vezető beosztásban lévőknek meg­tiltanák a vállalkozást vagy más gazdasági tevékenységet. A szabá­lyokat bevezetnék például a köz- szolgálati médiumokban, a keres­kedelmi társaságokban, amelyek állami, községi vagy megyei tulaj­donban vannak, valamint a nonprofit szervezetekben, ame­lyek állami, községi, vagy kerületi felügyelet alatt működnek, (ncs) Az egyesült SNS se jutna be a parlamentbe Továbbra is a Smer vezet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem hozott különösebb változást a pártpreferenciákat mé­rő legfrissebb közvélemény-kuta­tás. A sorrend a legerősebb négy pártnál úgy tűnik, állandósult. A felmérés egyik érdekes részlete, hogy az SNS és a PSNS egyesülése óta sem tudnak a nemzetiek 5 szá­zalékot meghaladó támogatásra szert tenni. A pártszimpátiákkal párhuzamosan arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, miért vá­lasztják az adott pártot az emberek. A megkérdezettek 58 százaléka úgy érzi, pártja azonos értékeket képvi­sel, azonosul a véleményével és ha­sonló nézeteket vall. További 33 százalék szerint pártja törődik az egyszerű emberek gondjaival, 25 százalék a párt vezetőjében bízik. A pártok támogatottsága párt 2003 jún. július augusztus Smer 25,1 23,1 26,0 LS-HZDS 17,7 17,0 16,0 SDKÚ 12,7 11,9 11,6 MKP 10,3 10,5 10,7 ANO 9,4 9,5 10,1 KDH 9,1 11,7 9,6 KSS 4,6 6,2 6,8 SNS 3,6 4,7 3,9 HZD 1,2 1,5 1,7 DS 0,7 0,9 1,4 SDL 1,5 0,8 1,4 SDA 1,0 1,0 0,6 LÚ 0,6 0,9 0,2

Next

/
Thumbnails
Contents