Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-02 / 177. szám, szombat

2003. augusztus 2., szombat 1. évfolyam, 17. szám Alkalmazkodik a különféle terhelésekhez, a szükséges ütembén látja el a testet, akár alszik az ember, akár dolgozik A keringés karmestere a szív GYÓGYTURMIX Vakító nyakkendők Szembetegséget, súlyos esetben akár vakságot is okozhat a nyakkendő szoros és állandó viselése - állítják amerikai orvosok egy brit szaklap­ban megjelent cikkben. A kutatás szerint a szorosan megkötött nyakkendő csökkentheti a nya- ki véna hatékonyságát, ezáltal a szem vérellátását, és hályog kialakulá­sához, legsúlyosabb esetben pedig részleges vagy teljes vaksághoz ve­zethet. Még veszélyesebb a helyzet a vékony nyakú emberek esetében, mert az ő vénájuk érzékenyebb - mutatnak rá az orvosok. Egy kísérlet során a kutatók azt tapasztalták, hogy az egészséges em­berek 70 százalékának szemében már a nyakkendő szoros megkötése után három perccel növekszik a vérnyomás. Ez a fajta vémyomásvál- tozás a legfontosabb előidézője a szóban forgó szembetegségnek. A British Journal of Ophthalmology című lapban megjelent kutatás végzői szerint már a rutinszerű szemvizsgálatnál is gondot okozhat a nyakkendő szoros viselése, ugyanis hamis diagnózishoz vezethet. A ruhadarab viseléséhez mereven ragaszkodó üzletembereknek tehát tanácsos legalább a szemorvosnál eltekinteni a nyakkendő hordásától. Kesztyű a mell önvizsgálatára Az emlőrák megelőzését segítő, a mell önvizsgálatára szolgáló kesz­tyűt mutattak be ezen a héten Budapesten. A bemutatón Pap Péter orvos-tanácsadó hangsúlyozta, hogy a kesz­tyű csak segíti az otthon végezhető havi önvizsgálatot, de nem he­lyettesíti a mammográfiás emlőszűrést. Magyarországon évente négy-ötezer új mellrákos beteget regisztrálnak, ezért a szakemberek nagyon fontosnak tartják a rendszeres önvizsgálatot - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az'emlővizsgálat módszereit már 19-20 éves korban, a tanintézetek­ben kellene elsajátítani, de ez még hiányzik a tananyagból, hívta fel rá a figyelmet a Magyar Rákellenes Liga főtitkára. Vasvári Artúrné az MTI kérdésére elmondta, félő, hogy azok a 45-60 év közötti nők, akik a kötelező emlőszűrésen sem vesznek részt, a kesztyűt sem fog­ják megvásárolni. Ezért a Liga mindent megtesz népszerűsítése ér­dekében. Tavaly az érintett korosztályhoz tartozók mindössze 45 százaléka jelent meg a mammográfiás vizsgálatokon. A kesztyű bár- mely gyógyszertárban recept nélkül meg lehet vásárolni. Megfelelő tisztántartás mellett egy családon belül több nő is használhatja. Vihar idején erősödhetnek az egészségi panaszok Fogyasszunk elegendő természetes vitamint KOLIMÁR ÉVA T alán azért tartják az érzelmek közép­pontjának, mert az ember szíve meg- dobban a kedves sze­mély láttán, heve­sebben ver, amikor izgatott, és még a szívverése is eláll, ha megijed. A testünk motorjának nevezett, ököl- nyi izmos szerv többnyire észrevét­lenül, pihenés nélkül teszi a dolgát. Minden dobbanása az életet jelenti. Naponta százezerszer, hetven év alatt két és fél milliárdszor pumpál a szív friss, oxigénben gazdag vért az artériákba, és gyűjti be a vénákon át a sejtek működésének végtermékét. De még ennél bonyolultabb felada­tot is képes ellátni. Automatikusan alkalmazkodik a különféle terhelé­sekhez, a szükséges ütemben látja el a testet, akár alszik az ember, akár dolgozik. KÉT PITVAR, KÉT KAMRA A szív a mellkas középvonalában, a szegycsonttól balra helyezkedik el. Kívülről egy dupla falú zsák, a szív­burok veszi körül. Ennek belső le­meze (epikardium) szorosan a szív­izomhoz (miokardium) tapad, kül­ső lemeze (perikardium) a belsőhöz képest el tud mozdulni, a gerincen és a nyelőcsövön rögzül. A szívburok két lemeze között folyadék találha­tó. Belülről a szívizmot egy vékony, sima felületű réteg, az endokardium fedi. A szívet egy válaszfal (sövény) két félre osztja, amely megakadályozza, hogy az oxigénben gazdag vér keve­redjen a szén-dioxid-tartalmú vér­rel. Mindkét fél egy pitvarból és egy kamrából áll, közöttük szelepszerű- en működő billentyűk gondoskod­nak arról, hogy a folyadék a kellő irányban áramoljon. A jobb pitvar és a jobb kamra az elhasznált, oxigén­ben szegény vért, a bal pitvar és a bal kamra a tüdőből érkező, oxigén­nel telített vért továbbítja. A szív feladata a vérkeringés fenntar­tása, továbbá, hogy az oxigént és a tápanyagot eljuttassa a megfelelő helyre. Ezt a pumpafunkciót a szük­séges ütemben látja el, mert a szív nemcsak egy izom zacskó, hanem olyan szerv, amely pumpálási erejét változtatni képes, illetve adott eset­ben gyorsabban vagy lassabban do­bog. A pumpaműködés sorrendjét elekt­romos impulzusok és egy ingerület­vezető rendszer irányítja, amelynek kiindulási pontja a sinuscsomó („természetes pacemakernek“ is ne­vezik). Az ingerület a pitvaron és a vezetőrendszeren át eljut a kamra- izomzatra. Három lépésben lehet összefoglalni a pumpamózgást: 1. A pitvarok megtelnek vérrel: a szén-dioxid-tartalmú vér a testből érkezik a jobb pitvarba, az oxigén­ben gazdag vér a tüdőből a bal pit­varba. 2. A pitvarok összehúzódnak, a vi­torlás billentyűk kinyílnak, és a vér bepréselődik a kamrákba. 3. Amikor a kamrák megteltek, összehúzódnak annál erősebben, minél jobban megteltek vérrel, a vi­torlás billentyűk záródnak, kinyíl­nak a testbe vezető aorta (főverőér) és a tüdőartéria zsebes billentyűi. A jobb kamra a szén-dioxid-tartalmú vért a tüdőbe (kis vérkör), a bal kamra az oxigénben gazdag vért a test vérkeringésébe (nagy vérkör) pumpálja. Mivel a bal kamrának na­gyobb munkát kell végeznie, izom- zata fejlettebb. A szív nem a pitva­rokból vagy a kamrákból táplálko­zik, hanem külön vérpályája van, ez a koszorúérrendszer. Ml FÁJ? A szívben különféle receptorok van­nak, amelyek reagálnak idegi és hormonális hatásokra, de nincs ben­ne érzőideg, tehát a szív nem fáj. A kisugárzó fájdalmat leggyakrabban a koszorúerek szűkülete okozza, például fizikai megterhelés vagy stressz következtében. Bár a felsza­baduló adrenalin fokozza a szívrit­must, a hormonális behatás egyide­jűleg beszűkíti a koszorúereket. Ha a szívizom nem jut elegendő oxigén­hez, ennek tünete a szorító, szúró szívtáji fájdalom (angina). A pum­pafunkció romlását a szív úgy pró­bálja meg kompenzálni (ellensú­lyozni), hogy növekedik a szívverés sek száma, illetve izmos fala meg­vastagszik, ami tovább rontja a szív­izom saját vérellátását. Koszorúér-megbetegedés esetén (koronária-szindróma) az erek bel­ső falán lerakódások (plakkok) kép­ződnek, ezek anyaga lehet zsír vagy koleszterin. Az így képződött plakk idővel elmeszesedhet. Megsérülhet, megrepedhet az érfal, vagy elzátják a vérlemezkék, azonnali beavatko­zást igénylő, instabil állapot alakul ki: a betegnek infarktusa van, vagy még nincs, de bármikor lehet. Noha a szív teljesítményét billentyű­betegségek és ritmuszavarok is kor­látozhatják, a legtöbb tünet hátteré­ben mégis felfedezhető a koszorú­erek betegsége. ANGINA ÉS INFARKTUS A koronáriabetegség kétfajta állapo­tot jelenthet. A stabil angina pectoris adott fizikai terhelésre jelentkező, nyugalmi állapotban enyhülő, gyógyszeresen karbantartandó álla­pot. Ebben az esetben a feladat a vérnyomás karbantartása, a szív ter­helésének és oxigénigényének csök­kentése a szívritmus kezelésével (béta blokkolókkal), véralvadásgát- ló gyógyszerek közül ma már inkább a trombociták összecsapzódását gátló aszpirint adnak. Az instabil an­gina (akut koronáriaszindróma) a megszokottól eltérően kisebb terhe­lésre vagy nyugalomban jelentkező roham, amit a koszorúér erősödő szűkülete vagy vérrög idézhet elő. Ez azonnali beavatkozást igényel. Ha infarktusa van, erre felkészült in­tézetben kideríthető, hogy mi okoz­ta, és kezelni kell. Az elzáródás fel­oldható, ezt hat órán belül kell elvégezni. De jobb nem megvárni, amíg a betegnek infarktusa lesz, pa­nasz esetén azt kell kideríteni, hogy van-e koszorúér-szűkülete. Ha van, az eret stent behelyezésével ki lehet tágítani, vagy az elzáródott erek át­hidalásával (bypass) megoldható a szívizom vérellátása. Ma már szív­motor nélkül, dobogó szíven is elvé­gezhető a bypass műtét, amely je­lentősen javítja a betegek életminő­ségét. Kisebb beavatkozást igényel a stent behelyezése. Európában már széles körben alkalmazzák a gyógy­szerkibocsátó stentet, ez jó hatásfok­kal megelőzi a szűkület kiújulását. Figyelmeztető jelek ♦ szívtáji fájdalom ♦ nehéz légzés ♦ fáradtság, csökkenő fizikai teljesítmény ♦ szívdobogásérzés (palpitáció); gyors, lassú vagy rendszertelen szívverés ♦ szédülés, ájulás Konkrét probléma, hogy akinek an­ginája van, nagyon magas arányban van koszorúér-szűkülete is. Ezért akinek panasza van, azt ki kell vizs­gálni, kezelni kell, és nem szabad Kockázati tényezők ♦ dohányzás ♦ táplálkozással összefüggő problémák, elsősorban vérzsí­rok (lipidek), a koleszterin magas szintje ♦ stresszel teli életmód ♦ veleszületett hajlam ♦ kísérő betegségek, például magas vérnyomás, cukorbe­tegség megvárni, amíg infarktusa lesz. Gond, hogy a széles körben alkal­mazott EKG nyugalmi állapotban nem mutatja ki az anginát, csak ter­heléses EKG alapján várható kor­rekt eredmény. Ennek alapján el­dönthető, hogy szükség van-e to­vábbi vizsgálatokra (szívultrahang, koszorúérfestés), amelyek kiderí­tik, hogy van-e elzáródás, szűkület, életképes szívizom. Előfordulhat ugyanis, hogy bár nincs megfelelő vérellátása, a szívizom még „feléleszthető“. Az infarktus szövődményeit, a pum­pafunkció csökkenését, a kamrai tachikardiát gondos kezeléssel el le­het kerülni. Ha kiszakad a szív, meg lehet varrni, a halódó szövetet meg lehet foltozni, az aneurizma (a szív falának kiboltosulása) is reparálha- tó. Ha idejében szívsebészhez juttat­ják a beteget, akkor túlélhetők ezek a szituációk. AZ INFARKTUS TÜNETEI Mellkasi, markoló, szúró, szorító fáj­dalom, halálfélelem, a bal kar zsib­badása. Attól függően okozhat egyéb panaszokat, hogy a szív me­lyik részére lokalizálódik az infark­tus. Ha az első fele érintett, amely a rekeszizmon fekszik, gyomorfájás lehet a tünet, a felső részen kialakult elzáródás kiválthat nyaki panaszo­kat, gombócérzést a torokban. Sok minden okozhat ehhez hasonló fáj­dalmat, a bordaközi- vagy rekesz­izomgörcs is ilyen tüneteket válthat ki. Ennek eldöntése szakorvos fel­adata. ZLATA CABAJOVÁ A reumában szenvedők ma nehéz­ségekre számíthatnak. Gyakrab­ban jelentkezik ízületi fájdalom, régi sebek és sérülések fájdalma. A testi és szellemi megterhelésre át­lagos mértékben reagálunk majd, az összpontosító és a reakciókész­ség is átlagos lesz. Az ekcémában szenvedők állapotuk romlását várhatják, és nagyobb lesz a haj­lam a depresszióra. Azok, akik hát­gerincbetegségben szenvednek, fejfájásra számítsanak. Bizonyos szív- és érrendszeri betegségek ese­tén jelentkezhetnek panaszok, de az alacsony vérnyomású emberek­re az időjárás ösztönzőleg is hat­hat. Vihar idején erősödhetnek az egészségi panaszok, de ezek egyé­ni jellegűek. Elsősorban szorongás, nyugtalanság léphet fel. Az időjárásra érzékenyek feltétle­nül tartsák meg a kezelési rendet, az előírásnak megfelelően szedjék a gyógyszereket és fogadják meg az orvos ajánlásait. Ügyeljenek ar­ra, hogy szerveztük kellő mennyi­ségű vitaminhoz jusson, minde­nekelőtt természetes formában (zöldség, gyümölcs). A sportolók testi és lelki teljesítmé­nye is átlagos lesz. A fájdalomkü­szöb csökken, ami azt jelenti, hogy jobban érzékeljük a fájdalmat. Nem lesz ritka a régi sérülések saj­gása sem. A következő napokban az időjárás okozta kellemetlenségek enyhülé­sére számíthatunk. Növekszik a testi és szellemi teljesítmény, javul az összpontosító készség. Enyhül­nek a reumatikus eredetű és ízületi fájdalmak, a seb'ek és régi sérülé­sek fájdalmai, valamint a műtét utáni panaszok. Az alacsony vér­nyomásban szenvedők migrénre és enyhe rosszullétre számíthatnak. A szívbetegek kerüljék a megterhe­lést és a stresszt. Az alvás nyugodt és pihentető lesz, hozzájárul a test energiatartalékainak pótlásához. Aki teheti, pihenjen és aludjon so­kat. A hét elején emelkedik a hő­mérséklet, ezért főleg Szlovákia déli részén a délutáni órákban eny­he hőhatást lesz. A hét vége felé enyhe lehűlés várható. A hőre érzé­keny emberek, főleg a szív- és ér­rendszeri betegek ügyeljenek arra, hogy megfelelő mennyiségű folya­dékot fogyasszanak, lehetőleg hű­vös helyen tartózkodjanak és sú­lyosabb esetben kérjék ki kezelőor­vosuk tanácsát. Aorta __ (főv erőór) Felső főgyűjtőéi Pulmonáiis billentyű Tüdőkbe vezető erek \ Tüdőkből / elvezető erek (tüáövérxák) I-Aorta­billentyű Mitrófis (kétbegyű) billentyű Trikuszpidálls (háromhegyü) Y billentyű Alsó főgyűjtőéi ^ Jobb kamra Sövény Bal kamra

Next

/
Thumbnails
Contents