Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-15 / 188. szám, péntek

Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 15. SZAMÁRFÜL Leslie L. Lawrence: A vérfarkasok kastélyában BŐD TITANILLA Aki szereti Leslie L. Lawrence könyveit, a szerző legújabb művében sem fog csalódni. Bár most a jól megszokott tibeti-nepáli környeze­tet felváltják Írország sejtelmesen ködös, zöld dombjai, izgalomból és rejtélyből most sincs kevesebb, mint a kolostorok csendjében ját­szódó történetekben. A regény színhelye ezúttal, mint azt már a cím is sejtetni engedi, egy kastély, a vérfarkasok kastélya. Persze amikor Leslie L. Lawrence-t egy titokzatos személy odacsalja Sir Amadeus Hamilton-Wesby gyémántcsiszoló születésnapi partijára a hillsbrooki kastélyba, még nem sejtheti, hogy a kastély s az azt kö­rülvevő lápos vidék kedvelt helye a vérfarkasoknak, sőt a különös Zöld Asszonynak is... A jó mókának Ígérkező születésnapi ünnep­ség a résztvevők s a házigazda számára is hamarosan rémálommá válik, hiszen rejtélyes gyilkosságok kezdik tizedelni az ünneplőket. Valóban a vérfarkasok végeztek a vendégekkel, vagy valaki na­gyon is hús-vér ember próbálja a nyakukba varrni a gyilkosságo­kat? S vajon mi indíthatta a gyilkost ilyen szörnyű bűntettek elkö­vetésére? És mi köze van a történtekhez a Hamilton-Wesby család múltjának? Miközben mindenki csak a sötétben tapogatózik, Leslie L. Lawrence a tőle megszokott remek logikával és nyomozási képes­séggel keresi a titok nyitját, közben persze nem feledkezik meg a szebbik nemről sem, de nem hagyja, hogy bármi is elvonja a figyel­mét a kastélyban garázdálkodó vérfarkasokról. Ezalatt számos megdöbbentő tény kerül napvilágra, régen elfeledett alakok tűnnek fel a múltból, miközben a teliholdas éjszakákon farkasvonítás hal­latszik, a közeli temetőt pedig megüli a sűrű köd... Leslie L. Lawrence azonban megoldja a rejtélyt, a lélegzetelállító­an izgalmas könyv végén mindenre fény derül. A kellemes nyári ki- kapcsolódást kínáló regényt gyaníthatóan mindenki borzongással vegyes élvezettel fogja forgatni! RAJONGÓ Nelly Furtado gyermeket vár Nelly Furtado első gyermekét várja. A 24 éves énekesnő szep­temberben ad életet a kisbabá­nak, ám addig sem pihen, hi­szen Fresh off the boat című al­bumán dolgozik, és a szülés után még az idén elkezdi a le­mez reklámkampányát. A kará­csony környékén boltokba ke­rülő korong dalaira állítólag még nem volt hatással az anya­ság érzése, arra még két-három évet várni kell, hogy Nelly élete a piciről szóljon. Usher és Chilli szakítottak? Az dn b egyik legszebb párja, a TLC-s Chilli és Usher szakítottak. Egy amerikai magazin adta hírül, hogy a sztárok kissé hajba kap­tak, ugyanis Chilli esküvőt akart, a 24 éves Usher viszont még várt volna vele, mert túl fiatalnak érezte magát ahhoz, hogy egy életre elkötelezze magát. A férfinak most az az egyetlen vigasza, hogy hamarosan a bol­tokban tudhatja új nagyleme­zét, a Confessionst, amely iránt máris hatalmas az érdeklődés. Tehetségkutatók ártalmai Egy londoni egyetem pszicholó­gusa szerint a Pop Idol és a Pop­sztárok féle tehetségkutatók meglehetősen komoly lelki vál­ságokat okozhatnak azoknak, akik a versengés közben elbuk­nak. Dr. Mallory Wober tanul­mánya szerint a folyamatos megpróbáltatások és az önbiza­lom megingatására tett állandó kísérletek olyan sérüléseket okozhatnak, amelyeket később csak komoly terápiával lehet helyreállítani. „A legtöbben mindenféle biztonsági tartalék nélkül, mindent feladva indul­nak ezeken a versenyeken, és a végére teljesen kiforgatják az eredeti, igazi személyiségükből őket.” - nyilatkozta. A pszicho­lógus szerint a legnagyobb prob­lémát az okozza, hogy sokszor nem elég, ha valaki tehetséges, mert a produkciókat a zsűri nem objektív szempontok alapján ér­tékeli. (zn) Nelly Furtado Fresh off the boat című albumán dolgozik (Képarchivum) A szakavatott művészek mindenkiből előcsalogatta a legmélyebben rejlő művészi hajlamokat is A csuhébaba volt a pótmama költ textíliák kavalkádja. A kiállítás sokban hasonlított egy keleti ba­zárhoz a sok szín, forma és bőség miatt. Szabó H. Kinga, neves mű­vészettörténész, a Nógrádi Galéria igazgatónője, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának el­nöke megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a kiállított anyag bármilyen galériában megállná a helyét. Naponta három óra megfeszített képzőművészet, délután pedig pi- hentetőbb kézműves foglalkozás kötötte le a 7 évestől 14 éves korig terjedő gyerekeket. Szabó Ottó grafikusművész koncepciója há­rom részre osztotta a résztvevő­ket. A kezdők csoportját azok al­kották, akik először vettek részt a táborban. Bár a második és har­madik csoport haladó volt, ez a jelző nem függött össze az élet­korral. Csakúgy, mint a kezdők­nél, együtt dolgoztak 7 és 14 éve­sek egyaránt. A kezdők csoportjá­ban a fő irányvonalat az jelentet­te, hogy a gyerekekre olyannyira jellemző aprólékos, részletező, nagyon színes formavilágból csak a színek maradjanak meg, és lé­nyegre törő leegyszerűsítés kerül­jön a papírra. Meseillusztráción keresztül megtanulták gyorsan le­rajzolni az emberi alakokat a tér­ben, mozgás közben, az egyszerű távlatokat, néhány hullámvonal és geometrikus test segítségével mélységet és tömeget kifejezni, néhány vonással épületeket, fá­125 évvel ezelőtt született Rudnay Gyula, pelsőci szár­mazású festőművész, aki meghatározó egyénisége volt a 19. századi magyar képzőművészeti életnek. Ke­zei alól generációk kerültek ki. Az ő emléke előtt tisztel­gett a pelsőci Csemadok, amikor Samu Katalin ötlete nyomán immár harmadik al­kalommal rendezte meg az országos képzőművészeti al­kotótábort alapiskolások ré­szére Gombaszögön. KOVÁCS ÁGNES A 33 gyerek közül többen nem első ízben vettek részt ezen a rendezvé­nyen, de azok is, akik először vol­tak a táborban, a búcsúzáskor megfogadták, hogy jövőre egész biztosan visszatérnek. A tíznapos tábor termése saját magukat is, de talán még az oktatókat is meglep­te. A paszpartba rakott rajzok kész képekké álltak össze és látványuk elkápráztatta a záró kiállításra ér­kezett szülőket. Nem is gondolták volna, hogy csemetéjükben ilyen fokú művészi hajlamok rejtőznek. Pedig a titok egyszerű: szakavatott művész irányítása mellett, világos koncepciót követve folyt a művészi alkotótevékenység. Ám nem csak rajzok voltak láthatók a záró kiállí­táson, hanem „mindenféle lim­lom, csecse-becse” és színes bati­A múmia tánca Écsi Gyöngyinek a gyerekek asszisztáltak kát, bokrokat, erdőt, falvakat és városokat rajzolni. A haladók egyik csoportjában - akik már másodszor voltak a táborban, s ily módon túl vannak a kezdők stá­diumán - szénnel tanulták a csend­élet és a portrérajzolás fortélyait, túljutottak az egyszerű stúdiumraj­zon és megtanultak képet rajzolni. Újra felelevenítették a leegyszerűsí­tést, és ebből kiindulva rajzolták gyorsan, néhány vonallal az emberi arcot profüból vagy félprofilból il­letve elölnézetből. Ä haladók máso­dik csoportja, akik az előző években a program első két részét már elvé­gezték, a leegyszerűsített ábrázo­lástól eljutottak a kifejezésig. Meg­próbálták papírra vetni egy táj han­gulatát, saját érzéseiket, egy vers mondanivalóját úgy, hogy közben elsajátították a színek filozófiáját. A képzőművészeti tevékenység gya­korlati részén túl elméleti foglalko­zások is voltak: az esti filmvetítések alkalmával bemutatott művészet- történettel vagy esztétikával foglal­kozó dokumentumfilmek, műalko­tásokat feldolgozó filmesszék, elő­adások és beszélgetések töltötték ki az estéket. A délutáni program is részlegekre oszlott, és Krúzs Judit, Todavéic Viktória, Rigó Béla vezetése alatt kézműves foglalkozásokból állt. Szép és ötletes alkotások születtek, amelyeket ünnepek, rendezvények és ünnepélyes alkalmakkor hasz­nálhatnak majd fel, mint például a saját készítésű festett borítékokat, levélpapírokat, termésképeket, só- és tésztaalkotásokat, batikolt trikó­kat, párnahuzatokat, csuhébabá­(Szabó Ottó felvételei) kát, táskákat stb. A tábor másik neves vendége dr. Losonczi Miklós professzor volt, bu­dapesti művészettörténész, aki már második alkalommal volt jelen ezen a rendezvényen. Mint mondta, a gyerekeknek fontos örökséget kell ápolniuk és továbbvinniük, hiszen a régió lakossága alig ismeri Pelsőc nagy szülöttét. A táborba egyik este Écsi Gyöngyi előadóművész is ellá­togatott, akinek mesejátékához ma­guk a gyerekek asszisztáltak. Ami­kor pedig a tíznapos tábor végére az alkotásba már mindenki belefáradt, a változatosság kedvéért egy kiadós túra a szilicei jégbarlanghoz garan­táltan elcsendesítette még a legvir­goncabb fiúkat is. Nincsen tábortűz nélkül, amely mellett esténként szi­tuációs és önismereti játékok révén ismerhették meg egymást a résztve­vők, és a játék hevében nem volt mindig könnyű betartani a takarodó idejét. Ezt azonban Elli néni, min­denki pótmamája következetesen betarttatta. Rajkó Elli, a tábor veze­tője, férjével, Kálmánnal mondhatni 24 órás szolgálatot teljesítettek. Fő­felügyelői voltak a rendnek, a tiszta­ságnak, ha kellett igazságot szolgál­tattak, elűzték az ártó szellemeket vagy a honvágyat. A búcsú estéjén jelmezversennyel egybekötött disz­kót rendeztek, amelyen a jó hangu­latról és az élő zenéről egy résztvevő szülei, a szüicei Kovács-zenészhá- zaspár gondoskodott. A felvonult jobbnál-jobb jelmezek bizonyítot­ták, hogy a semmiből is müyen ötle­tesen tudtak felöltözni. Persze, a legtöbb fiú azért bombasztikus női alakot öltött magára. V1GYORGÓ Gyerektábor szociálisan rászorultaknak Az ijesztő helyzetre is fel lehet készülni GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. „Az ember nem is gon­dolná, de a táborlakó gyerekek közül soknak még az is élmény, hogy a szálláshelyen meleg víz is csorog a csapból, vagy hogy egy­általán van vezetékes víz. Mert­hogy ilyet otthon nem ismernek.“ - mondta Peter Gombos, a Vágsellyei Járási Hivatal szociális osztályának vezetője arról az im­már negyedik alkalommal meg­rendezett „szociális” gyerektábor­ról, amelynek a közelmúltban a Kokava nad Rimavicou-i üdülő adott otthont. A gyerekek számá­ra ingyenes tábort állami támoga­tásból szervezték. A táborozok a szociálisan hátrányos helyzetű, főleg roma családokból kerültek ki, ám nagy számban voltak ott viselkedészavarokkal küszködő gyerekek is. A csaknem 70 fiatal a szociális osztály vezetőjével és egy alkalmazottal, valamint egye­temi hallgatókkal indult útnak. A résztvevőket a szociális osztály felhívására a járás alapiskoláinak ajánlása alapján választották ki, lehetőleg olyanokat, akik még nem vettek részt hasonló táboro­záson. „Nemcsak hogy a szülők nem tudnák megfizetni gyereke­iknek a táborozást, de sokan még erre a táborra sem tudják megfe­lelően felszerelni a gyerekeket. Ezért itt a szociális osztály alkal­mazottai között szoktunk gyűjtést szervezni, és használt ruhával meg egyéb alapvető szükségleti cikkel látjuk el a táborozókat. - árulta el az osztályvezető A táborban sok érdekes program volt, a sportvetélkedőkön kívül voltak honvédelmi játékok, ahol erdei terepen kellett tájékozódni, különféle helyeken egy-egy elrej­tett betűt megtalálni, és a betűk­ből szavakat és egy jelszót össze­rakni. Volt éjszakai erdei játék, amely­ben a nevelők fehér lepedőbe öl­tözött szellemekként igyekeznek rávezetni a gyerekeket, hogy az életben sokszor ijesztő helyzetek­re is fel kell készülniük. Jelmez­bált is rendeztek, amelyre a gye­rekek saját maguk készítették el jelmezeiket. A tábort segítő szponzoroknak, a vágsellyei vál­lalkozóknak és pénzintézeteknek köszönhetően minden gyerek kis ajándékkal vagy a vetélkedőkön nyert tárgyi nyereménnyel térhe­tett haza a táborból. Tyúkudvar- Apuci, miért kukorékolnak a ka­kasok már kora hajnalban?- Tudod, fiam - válaszol az apa -, sietniük kell, ha valami mondani­valójuk van, mert aztán felébred­nek a tyúkok is! Kis ügyes A hülye gyerek játszik a tenyeré­ben levő katicával:- Katica, katica! Összecsapja a kezét majd így szól:- Matrica, matrica! Történelem- Nagyapó, mindig azt mondtad, hogy a történelmi témájú könyve­ket szereted a legjobban, most meg látom, hogy tele van a polcod A kergemarhakór újabb tünetei... szexkönyvvel.- Tudod, kisunokám, nekem ez már történelem. Vitamin- Tibikém, kisfiam, edd meg szé­pen a spenótot, jó színt kap tőle az arcod!- Akkor pláne nem eszem meg!- De miért?- Nem akarok zöld lenni! Család Két kisgyerek játszik a homokozó­ban. Beszélgetés közben így szól az egyik:- Az én apukám mérnök, a tiéd mit csinál? Mire a másik:- Amit anyám mond. (vicclap.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents