Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-15 / 188. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 15. TÉMA: A HŐSÉG 9 Amikor már az ormány sem segít. Az elmúlt napok forróságát az állatok is megsínylették, a berlini állatkertben így hűtötték az elefántokat. (Reuters-felvétel) Németh Lajos meteorológus számításai szerint a hét végére egy kicsit felfrissül a levegő, 28-30 fok várható Szeptemberben hirtelen lehűlés Az elmúlt hetek főként Nyu- gat-Európa lakosságának hoztak szinte elviselhetetlen forróságot. Az utóbbi napok­ban a hőség már tájainkon is kibírhatatlan volt. Németh Lajos médiameteorológustól megtudtuk, mi, a Kárpát-me­dence lakói még jól jártunk. JUHÁSZ LÁSZLÓ Miért van ilyen szélsőségesen meleg idő az utóbbi hetekben? Azért, mert Észak-Afrika térsé­géből tartósan száraz, forró szaha- rai levegő áramlik a térségünkbe. De hogy miért ilyen tartós ez a je­lenség, annak nem tudjuk a ma­gyarázatát. Mi az elmúlt hetekben még szerencsés helyzetben vol­tunk, mert a Kárpát-medence volt a határ az északkelet-európai hű­vös és a nyugat-európai forró időjárású zóna között. A mi tájain­kon ezért „csak” 30 fok körüli hőmérsékletek voltak. Tegnapra ez a forró levegő fölénk he­lyeződött át, így 38 fok körüli for- róságok voltak. De ez szerencsére csak két napig tartott, míg Fran­ciaország három hétig szenvedett ettől az időtől. Mi várható a hét végére? Felfrissül a levegő - ez persze nem azt jelenti, hogy fázni fogunk, ha­nem azt, hogy elviselhetőbb lesz az időjárás, 28-30 fok körüli maximá­lis értékek várhatók. Egy ilyen forró nyár után milyen őszre számíthatunk? Ember nincs, aki ezt megmondaná, sőt, meteorológus sincs. Annyi a kétszáz éves statisztikákból kiolvas­ható, hogy ennek a hosszan tartó melegnek egy erőteljes hidegfront vet majd véget szeptemberben. Hir­telen akár 15 fokkal is lehűlhet a le­vegő, szeptember közepén pedig csendes, őszi idő köszönt ránk. Re­mélem, hogy ősszel sok eső esik majd, ami a nagyon-nagyon kiszá­radt földet mentesíti ettől a száraz­ságtól. Mennyire reális az esélye annak, hogy a meleg miatt megolvad az Északi-sarkot borító jégtakaró? Tudományosan ezt még nem lehet bizonyítani. Az éghajlatkutató kol­légák ezt számítógépes légkör-mo­dellezéssel számították ki. Biztos, hogy nem szabad bagatellizálni ezt a veszélyt. A legutóbbi évtized, vagyis a kilencvenes évek az elmúlt évszázad legmelegebb évtizede volt, és a XXI. századot is elég ma­gas átlaghőmérsékletekkel kezd­tük. Ha ez így megy tovább, reális esélyt látok arra, hogy a következő évtizedekben emelkedik majd a vi­lágtenger szintje. Ez azt jelenti, hogy Velence vagy Hollandia több városa veszélybe kerülhet. Van meteorológiai definíciója a melegnek? 1 logyne. Ez a meghatározás termé­szetesen a hőmérséklethez kötő­dik. Van nyári nap, hőségnap és forró nap. Nyári napnak nevezzük azt a napot, amikor a hőmérséklet 25 fok vagy annál magasabb. Hőségnap, amikor 30 fok vagy több a legmagasabb érték, a 35 fok fölötti hőmérsékletű időszakot pe­dig forró napnak nevezzük. Ezek­ből a forró napokból az utóbbi idő­ben nekünk is jutott néhány. A fojtó hőség újabb bizonyítéka a globális felmelegedésnek, de nem ad rá abszolút igazolást - állítják a szakemberek Európában felborult a klíma egyensúlya INDEX-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európát hetek óta elárasztó hő­hullám, amely pusztító erdőtüze­ket, szárazságot és terméskiesést okozott, sokakat sikeresen meg­győzött arról, hogy nem fikció a globális felmelegedés. A meteoro­lógusok szerint nem kétséges, hogy felborult a klíma egyensúlya. Miközben a szakértők azt hangsú­lyozzák, hogy túl sok következte­tést nem lehet levonni egyetlen forró nyárból vagy természeti csa­pásból, Európát egyre gyakrabban érik szélsőséges időjárási körülmé­nyek. Nem egészen egy éve számos halálos áldozatot követeltek a Né­metországon, Ausztrián és Csehor­szágon végigsöprő árvizek. Ebben az évben viszont a rendkí­vüli hőség és szárazság okoz gon­dot. A nyaralók ennek akár örül­hetnének is, ha az erdőtüzek nem fenyegetnék az életüket és az érté­keiket szerte Európában. FELBORULNI LÁTSZIK „A részletes időjárási feljegyzések kezdete, 1870 óta még soha nem láttuk Európában a száraz időjárás és a napsütéses napok ilyen hosszú periódusát” - jelentette ki a Reu- tersnek Michael Knobelsdorf, a né­met meteorológiai szolgálat szak­értője. Meglátása szerint a legfon­tosabb az, hogy a szélsőséges idő­járások olyan rövid időn belül vál­togatják egymást, amely már a klí­ma egyensúlyának felborulására utal. „Tavaly Németország víz alatt állt. Most pedig az elmúlt idők egyik legsúlyosabb szárazságával küzdünk” - mondta Knobelsdorf. EMELKEDŐ ÁTLAGOK A meteorológus óva intett attól, hogy minden felelősséget az üveg­házhatást - és egyes szakértők sze­rint globális felmelegedést - okozó gázokra hárítsanak. Európa nagy részében, Skandináviától a Föld­közi-tengerig és Nagy-Britanniáig az elmúlt időszakban szokatlanul hosszú hőség uralkodott. Erdőtü­zek törtek ki Franciaországban, Portugáliában, Oroszországban és Horvátországban. MILLIÁRDOS KÁROK A forróságot a mezőgazdaság is megsínyli, az előrejelzések a gabo­natermelés visszaesését jelzik az EU-ban. Olaszország legnagyobb részén a nappali hőmérséklet két hónapon keresztül minden nap 35 fok közelébe emelkedett. A rekor­dot Milánó tartja, ahol egy júniusi napon 40 foknál is melegebb volt. Az olasz hőhullám térdre kény­szerítette az ország energiahálóza­tát, mivel mindenki bekapcsolta a légkondicionáló berendezéseket. Csak az olasz mezőgazdaságnak több milliárd euró kárt okozott az idei szárazság. Az olasz nemzeti geofizikai intézet vezető klímakutatója, Antonio Navarra szerint a fojtó hőség újabb bizonyítéka a globális felmelege­désnek, de nem ad rá abszolút iga­zolást. Idén a teljes földközi-tenge­ri térség 2-3 fokkal melegebb nya­rat élt meg a szokásosnál. Ha a me­leg kitart, igazolni fogja az intézet üvegházhatást okozó gázokat vizs­gáló klímamodelljét. JÖN A HIDEG IS Más számítások szerint a globális hőcirkuláció felborulása miatt Észak-Európában jelentősen csök­kenni fog az átlaghőmérséklet. Ahogy a világtengerek áramlásai irányt változtatnak, az Északi-je­ges tengert nem érik el a meleg víz­tömegek. Emiatt ennek a régiónak a klímája a világméretű folyama­tokkal szemben hűlni fog. A világ­szerte máshol is megtalálható, rit­ka hűvös pontok komoly fejfájást okoznak azoknak a szervezetek­nek, amelyek sürgős intézkedése­ket akarnak bevezetni az autók és a gyárak károsanyag-kibocsátásnak csökkentésére. „A korábbi hiedel­mekkel szemben nem igaz, hogy a klímaváltozás az egész bolygón ugyanúgy érvényesül. Nagyon sok helyen van lehűlés, de ez nem je­lenti azt, hogy nincsen felmelege­dés” - mondta Rajendra Pachauri, az ENSZ klímaváltozási testületé­nek vezetője a CNN-nek. TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVER? Brit klímakutatók szerint a globális felmelegedés legalább olyan veszé­lyes tömegpusztító fegyver, mint a nukleáris, kémiai vagy biológiai fegyverek. Ez a fegyver nem ismer határokat. Ugyanúgy, mint a terro­rizmus, bárhol és bármilyen for­májában lecsaphat; valahol hőhul­lámként, máshol pedig áradásként vagy viharként. John Houghton szerint a felelősség egyértelműen az USA-t terheli, mivel nem hajlan­dó korlátozni széndioxid-kibocsá­tását. A legújabb hírek szerint mil­liárdos atomprogramot indítaná­nak a hidrogéntermelés felfuttatá­sára. Az USA-ban idén májusban 562 tornádó volt, és ezek összesen 41 emberéletet követeltek. A fejlő­dő világot azonban sokkal kemé­nyebben sújtja a klímaváltozás: In­diában például a monszun előtti időszakban a hőmérséklet időn­ként elérte a 49 Celsius fokot, ami 5 fokkal magasabb a megszokott­nál. Ez a váratlan hőhullám 1500 embert ölt meg. Jóval gyakrabban romlanak a számítógépeink Nem bírják a gépek sem. INDEX-JELENTÉS Párizs. A nyári forróságban a szá­mítógépek jóval több meghibáso­dást produkálnak, figyelmeztetett a PC-javítással foglalkozó párizsi MDI Informatique. A legérzéke­nyebben a gép alaplapját érinti a hőmérséklet emelkedése. Bár a több millió tranzisztort tartalmazó processzor melegedik fel legin­kább, azt a beépített hűtője képes megóvni. A legkomolyabb igénybevételnek ilyenkor az irodai gépek vannak ki­téve, míg a noteszgépek hűtése jbbban meg van oldva. A túlmele- gedés elkerülésére javasolt a szá­mítógépet rendszeresen portalaní- tani, tanácsolja a vállalat. Nő a lakosság érdeklődése a megújuló energiaforrás iránt Sok energiát ad a Nap • MTI-ÖSSZEÁLLiTÁS A kánikula nem csak szenvedést okoz: Németországban a rekord- mennyiségű napsütés kedvez azok­nak, akik a környezetkímélő nap­energiát választották Az év eleje óta 30 százalékkal nőtt a napenergia-termelés a tavalyi év azonos időszakához képest - közöl­te Ronald Upmann, az ágazat mint­egy 400 cégét egyesítő Napenergia Szövetség (UVS) szóvivője. A szö­vetségi környezetvédelmi miniszté­rium adatai szerint Németország - Japán után - a második a világban a napenergia-termelés tekintetében. A kormány által finanszírozott „100 000 tető” elnevezésű program min­den várakozást meghaladó sikert hozott. Magánszemélyek építenek házuk tetejére napkollektorokat, amelyek termelését a helyi áram- szolgáltató osztja el - Németország­ban ugyanis az áramszolgáltató pi­ac decentralizált és többségében magánkézben van. A telepítés költ­ségeit, amelyek ádagosan 4000-től 10 000 euróig terjednek, részben tartományi támogatásból (ennek összege négyzetméterenként 125 euró), ületve a villanyszámla vég­összegének csökkenéséből fedezik: minden beruházó 45,7 centime-ot kap vissza kilowattóránként. Ronald Upmann az AFP francia hírügynökség tudósítójának el­mondta: a hőség következtében egyre nő a lakosság érdeklődése e megújuló energiaforrás iránt, bár nem kell az ágazat jelentőségét túl­becsülni. A napenergia továbbra is szerény szerepet játszik az energia­felhasználásban: 2002-ben csupán a német energiatermelés 0,03 szá­zalékát adta. Az 541 milliárd kilo­wattórás energiatermelésből min­dössze 148 millió keletkezett a napenergia elektromos energiává történő átalakításával. A szociálde- mokrata-zöld német kormány a megújuló energiaforrások - nap-, szél-, víz- és bioenergia - mellett tette le voksát. Míg 2000-ben ezek az energiaforrások az össztermelés 6,3 százalékát tették ki, 2010-re arányukat 12,5, 2050-re pedig 50 százalékra tervezik növelni. A széndioxid-kibocsátás csökkentése lenne a megoldás A meleg miatt megolvad az északi-sarki jégtakaró INDEX-HÍR Oslo. Egy nemzetközi tanulmány szerint a következő évszázadra elol­vadhat az Északi-sarkkör jégsapká­ja, ha a széndioxid-kibocsátás a je­lenlegi mértékben fogja felmelegíte­ni a Föld légkörét. Az Északi-sarkkörön 1978 óta évti­zedenként 3-4 százalékkal csökkent a jéggel borított területek mérete. A műholdas képek azt mutatják, hogy húsz év alatt egymillió négyzetkilo­méterrel lett Idsebb a jégtakaró, amely nyáron már csupán hatmillió négyzetkilométeres. Óla Johannes- sen, az EU által finanszírozott ta­nulmány egyik szerzője azt nyilat­kozta az ÁFP hírügynökségnek, hogy a következő századfordulón nyáron valószínűleg már egyáltalán nem lesz jéggel borított terület az Északi-sarkkörnél. „Ha felgyorsul a széndioxid-kibocsá­tás, akkor mindez hamarabb is be­következhet, de a kibocsátás vissza­szorításával még lelassítható a folya­mat” - mondta Johannessen, a nor­végjai Nansen kutatóintézet munka­társa. A kutató szerint az északi jég­takaró teljes elolvadása hatalmas hi­degvíztömeg felszabadulását ered­ményezné, amely erősen csökkente­né a meleg óceáni áramlatok, példá­ul a Golf-áramlat hatását. Európa mérsékelt klímája javarészt a Golf­áramlatnak köszönhető, és ennek a hatásnak a megváltozása rendkívüli módon befolyásolná a kontinens ég­hajlatát és ökoszisztémáját. Johannessen ugyanakkor azt is el­mondta, hogy a jég elolvadása nem fogja megemelni az óceánok szint­jét, ugyanis az ajég most is a vízben van, és az elolvadásakor nem kerül több tömeg a vízbe. A kutató szerint csak a folyók által szállított üledék és a gleccserek olvadása okozhat vízszintnövekedést. Az Északi-sarkkör jegének eltűnése könnyebbé tenné az olaj- és föld­gázlelőhelyek felkutatását, ületve a tengeri szállítással foglalkozó cé­geknek is az előnyére válna, ugyan­is Oroszország északi partja men­tén hajózva tíz nappal gyorsabban lehet az árut Európából Japánba szállítani, mint a Szuezi-csatornán keresztül. A megnőtt szabad ten­gerfelület ráadásul segítené a lég­köri széndioxid elnyelését. „Az óceán hatalmas szerepet játszik a széndioxid elnyelésében. A ma­napság kibocsátott hét gigatonna széndioxidból az óceánok 2,5 ton­nát nyelnek el. Minél nagyobb az _ óceán, annál több széndioxidot tud elnyelni” - mondta Johannessen. Csak igy lehet kibírni (TASR/EPA-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents