Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-13 / 186. szám, szerda
Görkoris-bandzsidzsampingos-autósüldözéses rablások Az első pofont a második követte, majd következett a rugdosás, végül a házasságon belüli nemi erőszak Sporttolvajok Enyém vagy! DRÁMA AKCIÓ A francia filmesek Kanada irányából, le- csúszóban lévő amerikai sztárok közre- működésével ostromolják Hollywoodot. Gérard Pires, az első Taxi-film rendezője Montreál ismerős utcáit minden lelkifurdalás nélkül álcázza Pittsburgh belvárosának, hogy a francia Riviéra után idegenben is bebizonyítsa: a B-film nem ismer határokat. A Sporttolvajok a bessoni hagyományokat követve elegánsan kerüli a történetmesélés esetleges buktatóit, és az xXx-hez hasonlóan az extrém akciójelenetekre helyezi a hangsúlyt. Síim (Stephen Dorff - Penge, Félelem.com) és extravagáns bandája krónikus adrenalinhiányban tengeti techno-punk unalomba forduló napjait, az egyedüli felüdülést a görkorcsolyásbandzsidzsampingos-autósül- dözéses rablások jelentik életükben. Amikor egy napon Síimnek megtetszik a szomszédba beköltöző csupa-láb Alex, az X-generációs betyár még nem sejti, hogy a nő éppen utána és bandája után nyomoz. A baj természetesen ezúttal is csőstül jön: egy titokzatos zsaroló visszautasíthatatlan és szinte kivitelezhetetlen munkára kényszeríti sztájlos barátainkat. Extrémnek extrém, amerikainak kanadai, thrillernek gyenge, de legalább szerepel benne egy rabló-pandúr szauna jelenet. Gyerekek, ezt ne próbáljátok ki otthon! - vagyis ugráljatok bátran, csak filmet ne forgassatok belőle, (est) Sporttolvajok (Riders), színes, feliratos angol-franda-kanadai akciófilm, 83 perc. Rendezte: Gérard Pirés. Szereplők: Natasha Henstridge, Stephen Dorff, Bruce Payne, Clé Bennett, Steven Berkoff deális házasságnak ígérkezett: szerelem első látásra, csodálatos esküvő, biztos anyagi háttér, irigylendő egzisztencia. Joaquin, az elismert marketing- szakemberként tevékenykedő férj tenyerén hordozta csodálatos ifjú feleségét, Angélát, aki úgy érezhette: mindez álom luxuskivitelben. Az ébredés keserves volt: a babaruha-válogatáshoz és lakásberendezéshez túlságosan elfoglalt férj a pénzkeresés által felgyülemlett feszültségeit először csak szóban engedte felszínre törni: a hangerő egyre nagyobbá, az előadásmód pedig egyre állatiasabbá vált. A megszületett gyermekben csak éjszakai zajforrást, feleségében pedig lélegző vörös zászlót látó férj a verbalitás síkján aratott győzelme után a fizikai tettlegesség irányába fordult. Az első pofont a második követte, majd következett a rugdosás, végül a házasságon belüli nemi erőszak. Az összezavarodott, megalázott feleség kiugrási kísérlete - a válás - azonban csak olaj lett a tűzre. A beteges, kisajátító szerelmét erőszakkal kifejező diplomás Jaquin a primitív népeknél alacsonyabb szinten, „enyém vagy-megjelölések- kel”, azaz állandó kékfoltokkal és lélekösszetöréssel próbálta magához láncolni élete szerelmét. Angela nem a válás, hanem az öntudatra ébredés napján elhatározta: a törvényhozás hiányosságai miatt egyetlen megoldás létezhet számára - az önbíráskodás... Javier Balaguer filmje házassági dráma: egy csodálatosnak induló szerelem állati szintre jutó realitásának képsora. Az egyre gyakrabban hallható házasságon belüli erőszak és megerőszakolás témáját feldolgozó alkotás azonban csak a felszínt karcolgatja. A társadalom- rajz-gyanús alkotás éppen azzal veszti el hitelességét és problémaorientáltságát, hogy hatásvadász módon az erőszak nyílt ábrázolásának bemutatására vállalkozik. A képsorok azért válnak öncélúvá, mert csak töredékes információkat kapunk a férj stresszes életének ilyenfajta levezetéséről. Kár. A rendező ugyanis zseniális szociológiai tanulmányt készíthetett volna celluloidra a fogyasztói társadalom által istenített és áhított, tökéletesnek titulált menedzser típusról, akik mellékesen súlyosan frusztráltak és aberráltak. Az egyébként felejthető Amerikai psycho című alkotás ugyanennek az aktuális témának feldolgozására tett kísérletet évekkel ezelőtt - nagyobb sikerrel. Az Enyém vagy! mindössze a főszereplő spanyol szépség, Paz Vega (Beszélj hozzá!, A szex és Lucia) játéka által válik élvezhetővé. Szerelem első látásra; tettlegesség; nemi erőszak; önbíráskodás: mintha a Fókusz különkiadását néznénk másfél órában, (mozinet) Enyém vagy! (Sólo mía), színes, feliratos, spanyol film, 100 perc. Rendezte: Javier Balaguer. Szereplők: Paz Vega, Sergi López, Asunción Balaguer, Beatriz Bergamín, María Jósé Alfonso Azoknak, akik egy háborús filmtől nem heves golyózáporokkal aláfestett, másfél órás zsigerbemutatót várnak, nem fog csalódást okozni Francis Ford Coppola felújított klasszikusa Apokalipszis most - rendezői változat KLASSZIKUS A vietnámi háború valószínűleg a második világháború mellett a - gyakran személyesen is érintett - hollywoodi filmkészítők által legtöbb alkalommal feldolgozott fegyveres konfliktus a filmtörténet során. Oliver Stone kultikus Szakaszától, a Rambón, a Jó reggelt, Vietnám!-on, vagy akár a Zöldsapkásokon át az Acéllövedékig számtalan mozi, számtalan aspektusból és műfajban dolgozta már fel az Egyesült Államok hadseregének gyakorlatilag szinte egyetlen olyan háborúját, melyből halottak tízezreit maga mögött hagyva vesztesen távozott. A felsorolásból természetesen nem hiányozhat a Keresztapa rendezőjének, Francis Ford Coppolának mind közül talán a legkülönlegesebb hangvételű alkotása, az Apokalipszis most, melynek rendezői változatát a magyarországi mozik is műsorukra tűzik. „Ez a vég” - énekli Jim Morrison a film fülledtséget árasztó nyitó képsora alatt, mellyel kezdetét veszi a közel három és fél órás cselekmény, ami során lassan közelebb kerülünk a rejtélyes Kurtz ezredeshez, és egyre távolabb Vietnámtól. Kurtz ezredes (Marlon Brando) első osztályú amerikai katona - volt. Attól a perctől fogva, hogy elkezdett a saját, „hatékonyább” módszerei szerint dolgozni és kivonta magát a hadsereg ellenőrzése alól, halálra ítélték. A likvidálásával megbízott tiszt azonban eltűnt, beállt az ezredes által vezetett mih'ciába. A következő ítéletvégrehajtó, a háborútól meg- csömörlött Willard kapitány (Martin Sheen) feladata, hogy elődje el nem végzett munkáját befejezze, felhajózzon Kambodzsába és „hatástalanítsa” az ott rejtőző renitens katonatisztet. A folyón közeledve Kurtz birodalmához fokozatosan tűnik el a katonai hierarchia, az egyenruhák, a parancsok és a hajó legénysége egyre mélyebbre téved egy káosz és ösztönök uralta világba. A járőrhajót körülvevő környezet és a vele párhuzamosan a hajón utazó karakterek lelki állapotának változásait Coppola a rá jellemző rendezői zsenialitással illusztrálja. A civilben kaliforniai szörfbajnok Lance indikátorként tárja elénk annak a folyamatnak az egyes stációit, mely végén a horrortól megtört katonák lassan az ezredes ösztönösen, gondolkodás nélkül gyilkoló törzsének tagjává válnak. Coppola Kurtz ezredes szerepének megformálására a Keresztapában már bizonyított Marion Brandót kérte fel, aki ismét tanúbizonyságot tett nem mindennapi színészi képességeiről. Játéka tökéletes összhangban van Kurtz komplex jellemével. Az ezredes katonatiszt, filozófus és tanítómester egy személyben. Karaktere egyszerre sugároz mentális és fizikai erőt a legyőzhetetlenség látszatát keltve. A szinte mindig csak titokzatos félhomályban ábrázolt vezető személyét körülvevő misztikus légkör vásznon való megjelenése után se oszlik el. A legutolsó pillanatig érezzük azt a szellemi fölényt, aminek köszönhetően mindig lépésekkel jár leendő gyilkosa előtt. Az ezredes Willard kapitányt tartja alkalmasnak a feladatra, hogy tanítványává és végül gyilkosává tegye. A film főszereplője a kezdetektől fogva rokonszenvet érez áldozata iránt, minél jobban elmélyed az ezredes előéletét taglaló aktákban, annál inkább tudatosul benne, hogy nagyon vékony határ választja el Kurtztól. A századost alakító Martin Sheen alakítása ugyan elég meggyőző, de inkább a szerep idomul hozzá, mint ő a szerephez. A Keresztapában már szintén jelesre vizsgázott Robert Duvall Brandohoz hasonló kvalitású színészi játékkal kelti életre az amerikai gondolkodásmód és mentalitás jelképét, Kilgore alezredest. Egy békés délutáni szörfözés helyszínének biztosítása érdekében ha kell, földig rombolja az útjában fekvő falut, hogy aztán saját helikopterén szállítathassa korházba az egyik sebesült vietnámi gyereket. Szereti „a napalm szagát reggel” és hogy zenei aláfestés is legyen a gyilkoláshoz, a Valkűrök lovaglását bömbölteti helikopterének hangszórójából. A rendezői változat több rövidebb mellett két komolyabb időtartamú résszel bővült. A helikopterbázison játszódó, enyhén szürreális hangulatú playboy-nyuszis jelenet baljós előjele annak a tébolyult eseménysornak, ami a hajó legénységét útja későbbi felében éri. Általa egy bizarr és elgondolkodtató epizóddal lett gazdagabb a film. Sajnos hasonló pozitív jelzőkkel a francia ültetvényen játszódó több mint fél órás jelenetet már nem igazán lehet dicsérni. Ez a hosszából fakadóan aránytalanul nehezedik a cselekményre, szétzúzza azt az atmoszférát és feszültséget, amit a rendező addig percről-percre szisztematikus precizitással építgetett a cselekmény folyamán. A kelleténél hosszabb időtartam nem az egyetlen negatívum, amit az ominózus jelenetnek felróhatunk. A fejezet meglehetősen unalmasra sikeredett, szájbarágós előadásba bonyolódik a vietnámi amerikai jelenlét ésszerűtlenségét taglalva, ami ráadásul teljesen feleslegesnek bizonyul, hiszen a film szinte minden egyes addig lepörgött kockája a háború és az agresszív, képmutató amerikai politika ellen foglal állást. Az a tény pedig, hogy Willard kapitány megértő társra akad a francia özvegyasszony személyében, homlokegyenest áll szemben a forgatókönyv addigi koncepciójával. Ettől függetlenül az Apokalipszis most mindenképpen megérdemli, hogy akiknek eddig nem volt szerencséjük megtekinteni Coppola klasszikus művét, most kihasználva az adandó lehetőséget befészkeljék magukat néhány órára valamelyik moziba. Azoknak, akik egy háborús filmtől nem heves golyózáporokkal aláfestett, másfél órás zsigerbemutatót várnak, garantáltan nem fog csalódást okozni, (mozinet) Apokalipszis most - rendezői változat (Apocalypse Now Redux), színes, amerikai film, 202 perc. Rendezte: Francis Ford Coppola. Szereplők: Marlon Brando, Martin Sheen, Robert Duvall, Albert Hall, Dennis Hopper, Frederic Forrest, Harrison Ford, Laurence Fishburne, Sam Bottos
