Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-12 / 185. szám, kedd

8

Kultúra

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 12.

Mike Newellé a következő Harry Potter

London. A Négy esküvő és egy temetésről jól ismert brit Mike Newell rendezi a következő Harry Potter-filmet. A Harry Potter és a tűz serlege című könyvből készülő film forgatásátjövő tavasszal kezdik el. Ez az első eset, hogy a rendezésre brit művész vállalkozott. Newell most fejezte be Julia Robertsszel a Mona Lisa mosolya című filmet. (MTI)

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: A zongorista (angol-francia-német-holland-lengyel) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Ki nevel a végén? (amerikai) 20.15 MLADOST: Frida (amerikai-kanadai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Chicago (amerikai) 18.15,20.30 AU PARK - PALACE: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 14.15,15.30, 16.30, 17.45, 18.45, 20, 21, 22.15 Halálosabb iramban (amerikai) 15.05, 17.15 Az igazság órája (amerikai) 19.40, 22 Jégkorszak (amerikai) 14.10, 16 Több a sokknál (amerikai) 14.45, 17, 19.15, 21.30 What a Girl Wants (amerikai) 17.55, 22.30 Ki nevel a végén? (amerikai) 15.40, 20.10 Veszett vad (amerikai) 14.30,19,21.10 Taxi 3 (francia) 14.10,18.20,20.20,22.20 Johnny English (angol) 16.10 Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 19.20, 21.50 Moulin Rouge (amerikai) 16.45 PÓLUS - STER CENTURY: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 13.20, 14, 14.40, 15.30, 16.10, 16.50, 17.40, 18.20,19, 19.50, 20.30, 21.10, 22, 22.40 What a Girl Wants (amerikai) 14.10, 16.20 Taxi 3 (francia) 13.40,15.25,17.15,19.10 Frida (amerikai-kanadai) 21 Több a sokknál (amerikai) 13.35,15.50,18.05,20.20,22.35 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.25,16.30,18.35,20.45,22.55

KASSA

TATRA: Több a sokknál (amerikai) 18, 20 CAPITOL: Chicago (amerikai) 18,20.30 ÚSMEV: T3-A gépek lázadása (amerikai) 17,18.45,20

DÉL-SZLOVÁKIA

PAT - KERTMOZI: Hangyák a gatyában 2. (német) 21 GALÁNTA KERTMOZI: Ki nevel a végén? (amerikai) 21 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: What a Girl Wants (amerikai) 19 KOVÁK: Azonosság (amerikai) 19.30 AMFITEÁTRUM: What a Girl Wants (amerikai) 21.30 VÁG- SELLYE - VMK: Baromi jó (cseh) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A dzsungel könyve 2. (amerikai) 18 A buliszerviz (amerikai) 20 LÉVA JUNIOR: Több a sokknál (amerikai) 18 IPOLYSÁG IPOLY: Azonosság (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 17.30,19.15

GYŐR

PLAZA: Azonosság (amerikai) 13.15,15.15,17.15,19.45 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.45, 15.45, 18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15,16.45,18.45,20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 14.30, 18.30 Halálosabb iramban (amerikai) 20 Oviapu (amerikai) 13.30,15.30,17.30,19.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14,16,18 Túl mindenen (amerikai) 13,15.15,17.30,19.45 Vitathatatlan (amerikai-német) 16.15,18.15, 20.15

Szent István-bazilika - befejeződött a rekonstrukció

Megszépült környezet

ÖSSZEFOGLALÓ

Budapest. Mintegy 4 milliárd forintot fordított a magyar állam a budapesti Szent István-bazilika rekonstrukciójára, ámely 20 év után befejeződött. A rekonstrukció nemcsak egyszerű felújítás volt, mert vannak olyan elemei a bazilikának, amelyek csak most készülhettek el, például a Róth Miksa által tervezett ólomüveg ablakok.

Öt kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel az 1905-ben felszentelt bazilika megszépítéséhez.

Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának

(NKÖM) helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a székes- egyház felújítása 1983-ban kezdődött a nagykupola lemezfedésének cseréjével, ami 1985-re fejeződött be. A tervszerű, folyamatos munka 1995-ben kezdődött, a felújításokat egy-egy épületrészre összpontosították. A rekonstrukció során megújultak az oltárok, a falikarok, a szobrok, a festmények, a szószék és a gyóntató házak is. A bazilika helyreállításakor 1500 négyzetméternyi padlóburkolatot tisztítottak meg, a belső pótlásokhoz, javításokhoz 300 kilogrammnyi kőkiegészítő anyagot használtak fel, 6300 négyzetméternyi műmárvány burkolatot restauráltak, fényeztek, 300 négyzetméternyi műmárványt újítottak fel, s 400 kilogramm méhviaszt használtak el a márvány felületek fényezéséhez. A munkálatok során 750 négyzetméter falfelületet restauráltak, 71 négyzetméternyi új üvegablakot helyeztek el és 1000 kilogramm festéket használtak fel. 2001-ben kezdődött a műemléki nagyorgona restaurálása; a 40 millió forintot igénylő munka 2004-ben ér véget. A székesegyház felújításával együtt megszépült a Szent István tér és a műemléki környezet is, a templomot díszburkolat övezi, (m)

Augusztus 16. és 18. között a martosi Feszty-parkban

Fiatal írók Alkotótábora

ÚJ SZÓ-HÍR

Martos. A Szlovákiai Magyar írók Társasága augusztus 16. és 18. között az idén is megrendezi a Fiatal írók Alkotótáborát, melynek a tavalyihoz hasonlóan a csodaszép martosi Feszty-park biztosít otthont. Az alkotótábor, mely ötödik alkalommal várja az irodalom és az irodalmi élet híveit, továbbra is a pályakezdők és a tapasztaltabb alkotók segítségére szorulók boldogulását, a kapcsolatteremtést és -ápolást tartja kiemelt feladatának. Ismét lesz tehát Múzsák estje, melyen a pályakezdők mutatkozhatnak be, valamint műfordítói verseny, melyen mindenki kipróbálhatja tehetségét, csakúgy, mint a szintén hagyományos, díjazott versíró versenyen. A folyóiratok közül a békéscsabai Bárka, a Magyar Napló (Magyar írószövetség lapja), a Nagyvilág és a nagyváradi Várad bemutatkozására van remény, a hazaiakon kívül. Bemutatkozik a Szlovákiai Magyar írók Társaságának új választmánya is, Hodossy Gyula elnök a szervezet terveit vázolja. A meghosszabbított hétvége meghívott fővendége Pomogáts Béla Szé- chenyi-díjas irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke lesz. (cs)

Európai filmek fesztiválja Palicson, amely az együvé tartozásról, a szeretetről és az egymásrautaltságról szól

Figyelve a magyar mozgóképekre

A fesztivál hivatalos programjában tizenöt alkotás szerepelt, köztük Szomjas György Vagabond című munkája, amely a magyarországi táncházak világában játszódik (Képarchívum)

Palics igazi ékszerdoboz Szabadkától keletre, alig néhány kilométerre a magyar határtól. Az idén tizedik alkalommal rendezték meg a nemzetközi palicsi filmfesztivált, amely ez évben nyert felvételt az európai filmfesztiválok szervezetébe.

JUHÁSZ DÓSA JÁNOS

Csáth Géza fürdőorvos volt Palicson, híres naplója is itt játszódik. A városka a Palicsi-tó északi partján fekszik, hideg, szikes vize a reumatikus és tuberkulotikus betegségekre szolgál hatásos gyógyírként. A fürdőhelyiségek a tizenkilencedik század ötvenes éveiben épültek, s a kínai pagodák stílusában épült öltözők, a part menti parkban lévő szobrok, emlékoszlopok különös hangulatot árasztanak. A parti nyúlványon a 2000-es nemzetközi írótalálkozó emléktáblája, a dankasirályok hangos ricsajozással fogadják közeledésünket. Méltó hely egy filmfesztivál megrendezésére.

A szervezők legnagyobb gondja az anyagiak megteremtése volt, holott a fesztivál az európai fesztiválok egyik legolcsóbbika. 120 ezer euróra taksálták az idei költségeket, de mind az állam, mind a vállalkozók szűkmarkúbbak voltak a be- ígértnél. A szabadkai önkormányzat, amely a fesztivált alapította, szeretné, ha a szemle idővel a tíz legrangosabb európai fesztivál egyike lehetne. Újdonság volt az idén, hogy a versenyprogramban, amelyet Borislav Andjelic belgrádi filmkritikus válogatott, nem voltak amerikai filmek, viszont benevezték a berlini filmfesztivál idei győztes alkotását, vagy az idei Oscar-dí- jas nem amerikai filmet. Versenyen kívül külön szekciókban vetítették az egykori jugoszláv tagköztársaságok filmjeit, valamint a környező országok filmjeit. Itt legnagyobb érdeklődésre a horvát, valamint a magyar filmek tarthattak számot. Az idén a zsűri elnöke Igor Galo horvát rendező, színész volt, ami szintén üzenet volt a külvilág felé. A fesztivál helyszínén az érdeklődők ingyen tekinthették meg a hat magyar filmet, köztük Fonyó Gergely Na végre itt a nyár című gyerekeknek szóló kalandos moziját, amelynek a forgatókönyvét Tímár Péter írta, Káéi Csaba Bánk bánját, Gulyás Gyula Fény hull az arcodra című moziját, amely a dokumentarista filmrendező első nagyjátékfilmje, Dyga Zsombor Tesóját, Novák Emii Sobriját Eperjes Károllyal a főszerepben s nem utolsósorban Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című történetét, amely amolyan szabad folytatása a legendás Szerelemnek. A film főszereplői közül többen is ellátogattak a fesztiválra, így huszonöt év után ismét Palicson járt Garas Dezső és a rendező, Makk Károly is. A fesztivál jóvoltából nem csak Palicson és Szabadkán, hanem Újvidéken, Csókán, Becsén, Teme- rínben és Topolyán is megtekinthették a filmeket az érdeklődők, akik Újvidéken csak igen kevesen voltak. A legnagyobb sikert Herendi Gábor Valami Amerika című filmje aratta, ameLyet sokan állva voltak kénytelenek végignézni.

A fesztivál hivatalos programjában tizenöt alkotás szerepelt, köztük Szomjas György Vagabond című alkotása, amely a magyarországi táncházak vüágában játszódik. Egy kal- lódásra ítélt fiú megismerkedik a táncházmozgalommal, s bár a korábbi haveri körnek köszönhetően börtönbe kerül, mégis nem reménytelen a sorsa. A film minimális, 100 millió forintos költségvetésből készült, de remek hangulatban. Szomjas György szerint ugyan vannak a történetben fikciós elemek, mint a szabadkai fiú története, de a sztori megtörtént eseményeken alapul. A táncházmozgalomnak százezres tábora van Magyarországon, s egy- egy találkozón, ahol harminc-negy- venezer ember jön össze, rengeteg sors találkozik. Ebből csemegézik a fűm. A fesztivál egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott filmjét - mivel az nem létezik 35 mm-es változatban - csak a kísérőrendezvényen

vetítették le. Zelimir Zilnik Kennedy hazatér című filmjéről van szó, amely annak a több tízezer, túlnyomórészt roma embernek a sorsával, kálváriájával foglalkozik, akiket az államok közötti szerződések alapján kizsuppolnak a nyugat-európai országokból. Ez jogilag ugyan rendben van, a végrehajtás módja szempontjából azonban már kevésbé. Ezek az emberek az éjszakai rendőrségi látogatás után gyakran félórát sem kapnak, hogy elhagyják addigi otthonukat, képtelenek munkát találni, s ez kettétöri a sorsukat. „Egy film nem változtathatja meg a valóságot, de az is igaz, hogy amióta a mozgókép létezik, sok történelmi esemény, mint Hider alakja, a háborús jelenetek vagy épp a dallasi merénylet úgy idéződik fel az emlékezetünkben, ahogy a filmkockákon láttuk” - mondja a rendező. Vajdasági magyar film is bekerült a programba, Vicsek Károly és Deák Ferenc közösen készítették el Bolygótűz című fümjüket, amely Deák Ferenc Fojtás című drámájából készült. A dráma a kaposvári Csiky Gergely Színház meghívásos pályázatán második díjat nyert, s 1956- ról szól. A páros ma már ismét forgat, a Zárványfények cselekménye a Bánátban játszódik, ahol lassan egész utcák néptelenednek el. De amikor beindultak a NATÖ-bombá- zások, sokan ezekbe az elhagyatott házakba menekítették vissza a gyerekeiket. S ha már a vajdasági magyar alkotókról van szó, ne felejtkezzünk el a vajdasági magyar filmgyártás nagy öregjéről, Siflis Zoltánról vagy a most felfedezett Tolnai Szabolcsról sem. Az Igor Galo által vezetett zsűri a fesztivál fődíját Petr Zelenka fiatal cseh filmrendező Az ördög éve című opuszának ítélte oda, akinek a hősei közös turnéra indulnak tele bizakodással, hogy az útnak köszönhetően sikerüljön talpra állniuk. Az Ezüsttorony-díjat Caroline Link Sehol Afrikában című filmje kapta, amely Stefan Zweig önéletrajzi regénye alapján készült, s az idén elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscart. A történet egy zsidó családról szól, amely a nácik elől Afrikába menekül. Bronztornyot kapott Milos Petricic első alkotása, az Egy majdnem hétköznapi történet, amely egy fiatal belgrádi házaspár kapcsolatának válságáról szól. Különdíjat ítéltek oda Susanne Bier Tárd ki a szíved című filmjének, amely a fesztivál újságírózsűrijének a díját is megkapta.

A fesztivál sztárvendégei közé tartozott Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező, valamint Jiri Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, aki most vette át egy régebbi fesztivál- díját, s a fesztivál igazgatójától, Ra- doslav Zelenovictól meghívást kapott a jövő évi fesztivál zsűrijébe. Szerbia nagy erőkkel igyekszik Európa felé. Szép bizonyítéka ennek a palicsi filmfesztivál is, amely az együvé tartozásról, a szeretetről, az egymásrautaltságról szól. Egy kis Európa a Balkán kapujában.

Andy Warhol hagyatéka: állítsunk csapdát a célracionális értelmezésnek, gyorsítsuk fel az entrópiát

Elvis, Marilyn és a kultúra Xerox-foka

J. GAZDAG JÓZSEF

Andy Warhol ars poeticáját értelmezni kérdéses kimenetelű vállalkozás. Értelmezni azt az ars poeticát, amely deklaráltan szembefordult mindenfajta értelmezéssel, amely elvetette az antropomorfiz- musba merevedett humanista tudásmítoszt, és amely csapdát kívánt állítani a célracionális műelemző stratégiáknak.

„Én lerombolom.az agy és a társadalmi szervezettség fiókjait” - szállt' harcba a múlt század elején a dadaista Tristan Tzara a humán tudományokkal és a logikával. A nyelvhasználat (jelhasználat) börtönlakójának lázadó gesztusa volt ez, kudarcra ítélt kísérlet, hiszen a dadaizmus nem csak a tagadást, hanem az általa véghezvittnek hitt meghaladó aktust is a meghaladni kívánt tradicionális jelrendszer jeleivel próbálta artikulálni, egészen hagyományos formákat választva ehhez. „Olyan verseket fogok felolvasni, melyeknek célja nem kevesebb, mint a hagyományos nyelvtől megszabadulni s azt ad acta tenni” - írta Hugo Ball. Évtizedekkel később a pop art-mint- ha már az ellenszegülés lehetetlenségéből indulna ki. Mintha belátnák, hogy az uralkodó jelrendszer sajátossága az is, hogy bele van kódolva az ellenszegülés lehetősége, ezért nem lehet kilépni ebből a beágyazottságból: a jelrendszer ellenőrzi, és ezen belül bizonyos határokig engedélyezi saját szubverzióját. A pop art lemond a dadaisták lázadó attitűdjéről. A leghétköznapibb frázist, a legkézenfekvőbb tárgyakat állítja premier plánba, a lehető legbanálisabb prototípust keresve mindenben. A művészet feladata az lenne, hogy ellenálljon az időnek, hogy információértékkel bírjon az uniformizálódó világban. Warhol művészete azonban szembefordul ezzel az elvárással: olyan jeleket választ, amelyek nem állnak ellen az entrópiának, hanem igazolják, felgyorsítják azt.

Walter Benjamin 1936-ban publikált profetikus tanulmányában (Műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában) előrevetíti a szuperrealizmus, azaz a leghétköznapibb dolog műtárggyá válásának transzesztétikáját, azt az állapotot, amikor már semmi sem szép és semmi sem csúnya, amikor semmi sem műtárgy, mert minden az. A művészet önmaga paródiájává válik (mint Roy Lichtenstein kinagyított képregénykockái), és nincs többé autentikus művészet, mert a média és a számítástechnika révén mindenkiből potenciális alkotó lett. A technikai sokszorosíthatóság korában a mű elveszti az egyediség auráját, az „itt és most” esztétikai élményét. Warhol ezen is túllépve a korlátlan reprodukálásra készülő műtárggyal az ereAndy Warhol Marilyn Monroe, 1962

deti létezését tagadja. A kultúra Xerox-foka ez, Baudrillard kifejezésével élve, a sztárkultusz kora, amikor az eredetit a végtelenségig gyártható szimulakrumok helyettesítik.

Mi a különbség a holló és az íróasztal között, kérdezi a Kalapos Alice- től Csodaországban. Alice nem tud válaszolni. Mi a különbség a Campbell levesdoboz és Elvis Presley között? - kérdezhetnénk ennek megfelelően.

De Warhol művészete vajon a szab- ványosíthatóság leleplezése-e? Ha erre kategorikus választ adnánk, magunk is belesétálnánk a csapdába. Mindenesetre ha már a jelrendszerrel szembeni ellenszegülés nem vezethet eredményre, a klisék, sztereotípiák segítségével rá lehet mutatni arra, hogy a fogyasztói társadalom embere öntudatlanul veszi fel a társadalom által kínált identitás-módozatokat. Ezt a viszonyrendszert tudatosítva pedig alá lehet aknázni a populáris mítoszokat - és itt nem csak a test- és divatkultuszra kell gondolni, hanem akár a szülőföld-mítoszra is -, ha mégoly fájdalmas is megfosztani az embert egyfajta kényelmes otthonosság-érzettől.