Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-11 / 184. szám, hétfő

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 11. Elhunyt Jacques Deray filmrendező Párizs. Életének 74. évében vasárnap elhunyt Jacques Deray francia filmrendező és forgatókönyvíró, akit a bűnügyi műfaj iránt érzett von­zalma miatt csak a „francia Hitchcocknak” neveztek. A művészt Párizs külvárosában fekvő házában hosszú betegeskedés után érte a halál. Mintegy 30 filmet készített. Emlékezetes alkotásai az 1968-ban készült A medence Maurice Ronet, Alain Delon és Romy Schneider főszereplé­sével, valamint az egy évvel később készített Borsalino, amelyben az 1930-as évekbeli Marseille gonosztevőit mutatta be. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: A zongorista (angol-francia-német-holland-lengyel) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Frida (amerikai-kanadai) 15.15, 17.30, 20 TAT­RA: Chicago (amerikai) 18.15, 20.30 AU PARK - PALACE: T3 - A gé­pek lázadása (amerikai) 14.15,15.30,16.30,17.45,18.45,20,21,22.15 Halálosabb iramban (amerikai) 15.05,17.15 Az igazság órája (ameri­kai) 19.40,22 Jégkorszak (amerikai) 14.10,16 Több a sokknál (ameri­kai) 14.45,17,19.15,21.30 What a Girl Wants (amerikai) 17.55,22.30 Ki nevel a végén? (amerikai) 15.40, 20.10 Veszett vad (amerikai) 14.30, 19, 21.10 Taxi 3 (francia) 14.10, 18.20, 20.20, 22.20 Johnny English (angol) 16.10 Chicago (amerikai) 14.40, 17.05, 18, 19.30, 20.30, 21.55 Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai- német) 19.20,21.50 Moulin Rouge (amerikai) 16.45 KASSA TATRA: Több a sokknál (amerikai) 18,20 CAPITOL: Chicago (ame­rikai) 18, 20.30 ÚSMEV: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 17, 18.45, 20IMPULZ: Anyádat is (mexikói) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PAT - KERTMOZI: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 21 ÉR­SEKÚJVÁR - MIER: A szállító (francia) 19 KOVÁK: Azonosság (ame­rikai) 19.30 AMFITEÁTRUM: A szállító (francia) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 17.30, 19.15 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 13.15,15.15,17.15,19.45 Charlie an­gyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.45, 15.45, 18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15,16.45,18.45, 20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 14.30, 18.30 Halálosabb iramban (amerikai) 20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 20 Hulk (amerikai) 15, 17.30 Malacka, a hős (amerikai) 14.45 Oviapu (amerikai) 13.30, 15.30, 17.30, 19.30 Túl mindenen (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Vitat­hatatlan (amerikai-német) 16.15,18.15, 20.15 Megjelent az Irodalmi Szemle augusztusi száma Esszék, tanulmányok • LAPAJÁNLÓ Az Irodalmi Szemle augusztusi szá­mában Fried István szegedi egyete­mi tanár Pozsony-Presburg-Bratis-^ lava-Posonium című esszéjében foglalkozik a Duna menti várossal, az egykori koronázó várossal, mely a magyar, a német és a szlovák kul­túrának egyaránt bölcsőhelye, met­ropolisa volt. Ezzel együtt „ezer évig az ellentétek egybeforrasztá- sának, a harmóniának” is történet­szentelt városa, ahogy Pukánszky Béla írta róla. A folyóirat köszönti Juhász Ferencet 75. születésnapja alkalmából. Közli a múlt év legszebb versei között sze­replő Az éjszaka tavasza című ver­sét, ezenkívül Pomogáts Béla iroda­lomtudós méltatását, Az eposzköltő címmel. A hazai magyar irodalmat Németh István, Török Elemér és Hudák Ka­talin versei, Aich Péter (A hajnal szü­letése) novellája, Öllős Edit cserepek című naplójegyzetei, valamint Fe- renczy Viktor Képtelen jegyzetek cí­mű írásai képviselik. Közli a lap Né­meth Zoltán előadását is, Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem? címmel. Vitára ingerlő a téma, annál is inkább, mivel erről a kér­désről az utóbbi években inkább csak monológok jelentek meg. Duba Gyula Irodalmunk legendája cím­mel foglalkozik Szeberényi Zoltán kétkötetes irodalomtörténeti portré­esszéivel, a vendégkritikák között pedig közli a lap Elek Tibor írását a Mészölyben magát kereső Gren- delről. A Tallózó rovatban az Emmanuel Todd-dal készített interjút olvashat­juk. A kérdező Dési András, a Nép- szabadság tudósítója. A téma a mai „nagypolitika” a birodalom bukása után. Filosznaplójában Zalabai Zsig- mond Tátra-nyomok a magyar köl­tészetben című írását olvashatjuk. A lap közli Tolnai Ottó a Litera című internetes irodalmi lapban megje­lent írását, melyet Balassa Péter ha­lála alkalmával írt a neves esztétá­ról, irodalomtudósról. A lapot Nagy Zoltán rajzaival illusztrálták, (dz) Három svájci képzőművész, Liliane Csuka, Andrea Sonder és Peter Trach- sel kiállítását nyitották meg pénteken este a somorjai zsinagógában. A ki­állítás azzal a szándékkal készült, hogy összehozza az embereket, támo­gassa az egymáshoz való közeledést, a párbeszédet - a művészet segítsé­gével. (Somogyi Tibor felvétele) Közös verslemezük aranyalbum lett. A magyar irodalom legszebb gyerekverseiből válogattak Meseország tündéri párosa Rudolf Péter Bolhamadarat röptét Nagy-Kálózy Eszteré lett az Altató (Oláh Csaba felvételei) Meseházat nyitott Rudolf Pé­ter és Nagy-Kálózy Eszter. Nemrég megjelent albumu­kon a magyar irodalom leg­szebb gyerekverseiből válo­gattak. Tehetségük és képze­lőerejük esszenciájával színes szobákba csalják be hallgatói­kat, akik a varázslatok biro­dalma mellett az álmok tejút- jára is eljuthatnak. SZABÓ G. LÁSZLÓ A Meseház rövid időn belül aranyle­mez lett, hiszen egyformán szeretik gyerekek és felnőttek. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter - gyakorló szülőkként - pontosan tudják, mi­vel lehet megindítani népes közön­ségük fantáziáját. Bele is adnak apait-anyait a versekbe. Minden sor, minden szó olyan érzelmi tölte­tet kap, rím úgy épül rímre, hogy a költői szellemesség és a színészi hi­telesség teljes pompájával ragyog. Egy egész állatsereg, egy csodás tár­gyi világ kel életre a lemezen, jól is­mert és talán sosem hallott költe­mények derítik jó kedvre a hallga­tót. Kellemes kiegészítőként a Kalá­ka együttes és a Szélkiáltóból kivált T. Horváth József zenéje szól. „Nem a mi ötletünk volt a lemez - mondja Rudolf Péter. - A lemezki­adó kért fel bennünket, és rögtön egy irodalmi étlapot tett le elénk. Gazdag és izgalmas volt a menü. Sok minden volt benne. Többek kö­zött jó néhány olyan sikermese, amelyet a gyerekkorunkból mind­annyian ismerünk. Ebből adódóan természetesen a veszélyeket is azonnal láttuk. Kormos István me­séje, Márkus László hangján, azon­nal megszólalt a fülemben. Ettől függetlenül mindketten tudtuk, hogy ez olyan felkérés, amelyet nem lehet visszautasítani, sőt, Esz­ter is, én is örömmel fogjuk csinálni. Ráadásul még azt a lehetőséget is megkaptuk, hogy ami nekünk vagy a gyerekeinknek fontos valamiért, azt is rátehetjük az albumra. Renge­teg ödetünk volt, hiszen imádtunk mesét olvasni a gyerekeknek, ők pe­dig minden alkalommal hihetetlen örömmel fogadták, mert teljes fel- szabadultsággal játszottuk el a ka­raktereket. A színészi »sok« kifeje­zést egyszerűen ki kellett törölnünk a meseolvasás szótárából, és a gye­rekek nagy boldogságára bátor fi­gurateremtéssel operáltunk estén­ként. Nem előadóművészi teljesít­ményre törekedtünk tehát, hanem kifejezetten a gyerekek szórakozta­tására irányuló, esti elalvás előtti él­ményszerzés céljából mondtuk eze­ket a meséket.” Az álomba ringató vagy iskolai-óvo­dai szórakoztatásnak is remek válo­gatás hosszú, kalandos útra tereli a gyerekeket. Weöres Sándor, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, József Attila, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Tamkó Sirató Károly, Csoóri Sándor és a többiek művei a lehető legszínesebb hango­kon szólalnak meg. „Romhányi József írása, az Interjú a farkassal, aki állítólag megette Pi­roskát, kifejezetten a kislányunk ké­résére került fel a lemezre. Szonja egyébként még mindig abban a kor­ban van, amikor alkalmas a váloga­tás tesztelésére. Olivér fiam, mint if­jú macho, már csak elvétve ragad ott egy rajzfilm előtt, ő már abban a korban van, amikor ezt szégyenle­tes cselekedetnek tartja, ám a mesé­ket még most is szívesen hallgatja. Flóra pedig már nagylány, az ő vilá­ga egészen más.” Az album egyik legfényesebb gyöngyszeme Benjámin László Bol­hamadár című verse. Rudolf Péter életében ez meghatározó emlék. „Szüleim, magyartanárként, min­dig hasznos tanácsokkal láttak el, ha szavalóversenyre készültem. Jöt­tek ugyanis a nyolc-ríz-tizenkét éves lányok József Attila Kései siratójá- val, ami soha nem szólalhatott meg igazán pontosan, megélten az ő aj­kukon. Anyuék mindig rám bízták, hogy milyen verset választok, csak irányítottak, hogy mindig az alka­tomnak, lelkületemnek, koromnak megfelelő mű legyen az. És elém tették egyszer a Bolhamadarat. Ak­koriban viszont inkább a focival töl­töttem több időt, és ezt a verset is hosszúnak találtam. Nem is tanul­tam meg. Átálltam inkább Petőfi Sándor Levél egy goromba tábor­nokhoz című utolsó költeményére. Miközben a Bolhamadár nagyon tetszett. Ezzel tehát tartoztam az életnek, és most elő is vettem. A le­mezzel kapcsolatos legnagyobb él­ményem is ehhez a vershez köt: egy hároméves kislány lépett hozzám nemrég, és elmondott három sort belőle. Annyi megkérdőjelezhető dolog van az életemben! Sok min­denről nem tudom, jól tettem-e, hogy elvállaltam és megcsináltam, de annak, hogy ezt a lemezt Eszter­rel létrehoztuk, elmondhatatlanul örülök. Ilyen típusú anyagot, ezt megelőzően, sosem jelentetett meg a lemezcég, ez az első ilyen vállal­kozása, tehát nem kis kockázatot vett magára. De nagyon helyesen viselkedtek velünk, mert amikor fel­vettük a verseket, sem én, sem Esz­ter nem voltunk igazán elégedettek, és ők, látva a megszállottságunkat, zokszó nélkül újra kibérelték a stú­diót, hogy másodszor is felmond­hassuk az anyagot.” Rudolf Péter húsz éve nem lép fel irodalmi esteken. Korábban renge­teget szavalt. Most, érett fejjel, e le­mez által visszatért a versekhez. „Tudtam, hogy ki kell várnom azt az időt, amikor felnőttként tudom tol­mácsolni mindazt, amit helyettem ezek a zsenik sokkal jobban megfo­galmaztak. Gyűlt is szépen a mon­danivalóm a világról. Tavaly ősszel, amikor felkértek bennünket erre a lemezre, épp az volt bennem, hogy elő is kellene állnom már egy ilyen összeállítással. És tudtam: nem úgy veszem kezembe például Kosztolá­nyi Dezső Mostan színes tintákról álmodom című versét, mint az egyik legtöbbet mondott költe­ményt, hanem mintha egy barátom írta volna a gyerekeknek. Választá­sunkban az is szerepet játszott, hogy hangban hol tudunk a legtöb­bet adni, mutatni. Hogy hol lehet a leginkább figurát teremteni. Óvo­dában tartottuk a lemez bemutató­ját. Fergeteges élmény volt. Nézni a gyerekek szemét, hallgatni a kunco­gásukat... ez mindkettőnk számára felejtheteüen élmény.” Hogy voltak-e viták a versek elosz­tása során? „Én, mint úriember, természetesen felkínáltam a feleségemnek a vá­lasztás lehetőségét. Ismerjük egy­mást. Tudjuk, mire fáj a foga a má­siknak. Arra pedig még csak gon­dolnom sem kellett, hogy nekem maradnak a szürkébb kis darabok, hiszen nívós összeállítást kaptunk. Olyan jól szerkesztett anyaggal lep­tek meg bennünket, amelybe tény­leg csak bele-belecsempésztünk né­hány számunkra nagyon fontos dol­got. És persze vannak versek, ame­lyek nyilvánvalóan női versek, és vannak, amelyek férfi hangra íród­tak. József Attila Altatóját Eszter kapta, bár én is szívesen elmond­tam volna. Weöres Sándor A vásár című versét viszont ketten szólaltat­juk meg.” Meseház a lemez címe, egykor „meseszoba” volt Rudolf Péter biro­dalma. „Ebben a szobában a gyerekek lak­tak. Itt azt rajzoltak a falra, amit akartak, itt finoman engedélyezett kupleráj volt. Most én költöztem ide, és a »freskókat« lefestettük. Kénytelenek voltunk, mert olyan ré­tegek rakódtak egymásra, hogy vesztett művészi értékéből a falfelü­let. De aki nálunk jár, az hamar ész­reveszi, hogy nagy család vagyunk. Rendet tartani nálunk képtelenség. Öt perc múlva minden szanaszét hever. A szecessziós őrület hangula­tába nálunk minden belefér. A tár­gyak különös helyekről kerülnek elő, és furcsa helyeken landolnak. A használatuk sem rendeltetésszerű. Mi talán egy burleszkkel kevert neo- realista film hangulatában élünk.” Októbertől kezdődően megújul a pécsi Csontváry Múzeum A képek védelmében MTI-TUDÓSÍTÁS Pécs. Megújul a Csontváry Múzeum Pécsett: az októberben kezdődő fel­újítással, s mintegy 20 millió forin­tos beruházással optimális hőmér­sékletet biztosítanak a képek, és szebb kiállítótermeket a látogatók számára - közölte a megyei múzeu­mok igazgatóságának illetékese. „Az épületben lecseréljük a több, mint két évtizede működő, de gyak­ran meghibásodó klímaberende­zést, valamint kifestjük a termeket és felújítjuk, újralakkoztatjuk a par­kettát” - mondta el az igazgatóság képző- és iparművészeti osztályának vezetője. Sárkány József rámutatott: az új klí­mára a képek védelmében van szük­ség. A termekben ugyanis állandóan 20-22 Celsius fokos hőmérséklet­nek, továbbá 50-60 százalékos rela­tív páratartalomnak kell lennie. Magyarázata szerint a munkálatok halaszthatatlanok, a légkondicioná­lás időnkénti leállása okozta hőinga­dozás ugyanis hosszú távon a fest­mények károsodásához vezethet, a vászon tágulása, összehúzódása, va­lamint a nedvességtartalom változá­sa miatt leválna a festék a világhírű alkotásokról. „A képek nem károsodtak, a fejlesz­tés éppen ennek megelőzése érde­kében szükséges” - szögezte le az osztályvezető. Sárkány József emlékeztetett arra, hogy egy a közelmúltban aláírt szer­ződés értelmében 2004-től további tíz évig letétben maradnak Pécsett a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry- képei, így az 1973-ban megnyílt mú­zeum fennmaradása hosszabb távra biztosított. Az intézmény összesen 28 festményt és mintegy 15 grafikát őriz az alko­tótól, amelyek a Nemzeti Galéria, a Janus Pannonius Múzeum és a Mú­zeumi Igazgatóság tulajdonában vannak. Csontváry és alkotásai népszerűsé­gét jelzi, hogy a múzeumnak évi mintegy 60-70 ezer látogatója van, megnyitása óta több mint egymillió- an keresték fel a tárlatot. MTI-JELENTÉS Edinburgh. Megkezdődött a világ legnagyobb szabású kulturális ese­ményei közé tartozó Edinburghi Nemzetközi Fesztivál. A gyönyörű skót városban a negyvenes években tartották az első kulturális találko­zót, amely mára fesztiválok egész sorává nőtte ki magát, rengeteg tu­ristát vonzva a környékre. Különö­sen nagy sikert mondhat magáénak a Nemzetközi Alternatív Fesztivál, amelynek keretében idén már 20 ezer különféle előadást rendeznek. A nemzetközi fesztivál augusztus 30-ig tart, ezalatt nívós opera-, ba­lett-, színházi és klasszikus zenei előadásokat mutatnak be, többnyire kis közönségnek, és viszonylag ol­csón. Számos előadásra már jó előre eladták a jegyeket, a legnagyobb slá­gernek Richard Wagner Gyűrű-triló­giájának teljes terjedelmű - több es- tés - bemutatója számít, amelyre már tavaly októberben elkelt min­denjegy. A fesztiválról nem hiányozhat a ma­gyar művészeti élet sem. Nagy ér­deklődés előzi meg Schiff András zongoraművész, valamint az Auer vonósnégyes fellépéseit, amelyeket több estén is a zenei programba ik­tattak. Az edinburghi rendezvényso­rozatot idén is könyv- és filmfeszti­vál egészíti ki. A brit sajtó mindkettő kapcsán arról ír, hogy mind a könyv­kiadás, mind a fümipar jelentős fel­lendülést mutatott az idén, a brit fil­mek külföldön is igen nagy keresett­ségnek örvendenek. Az immár egy hete zajló alternatív fesztivál - amelyet a fő fesztiváltól eltérően nem meghívásos alapon és a fellépők előzetes szűrése nélkül rendeznek - eddig vegyes fogadtatá­sú bemutatókat produkált. Mivel ezen a legelképesztőbb jellegű és tartalmú előadások is bemutatha­tok, az összesen több tízezresre várt létszámú nézőseregre olyan megle­petések is várnak, mint a semmit be nem mutató bemutató. Emiatt azon­ban akad olyan fellépés is, amelyre - a sokszor ingyenes belépés ellenére is - senki nem kíváncsi. Megkezdődött az Edinburghi Nemzetközi Fesztivál Nagy érdeklődés mellett

Next

/
Thumbnails
Contents