Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-09 / 183. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 9. Családi kör Az egyházaknál őrzött anyakönyvekben levő bejegyzéseknek köszönhetően az adott helység története is feltérképezhető Mire jó a családkutatás? A hallgatás megbénítja és lassan megöli az érzelmeket Az együttélés művészete ERDEKES an, aki nagy nevű T ősökre vágyik, van, aki % i egyszerűen kíváncsi, kik voltak elődjei. Van, aki egy legendát sze­retne a valósággal egy­bevetni, s van, aki örökösödési vagy kártérítési ügyben akarja famíliája történetét bizonyítékként felhozni. Mindannyiuknak célszerű genealó­gushoz fordulniuk. A nyolcvanhárom éves dr. Harmath Arisztid - keresztnevével ellentét­ben - nem grófi család salja, de még csak nem is nemesi ivadék. Ez a rangidős úr viszont - jogi diplomájá­nak megszerzésétől - 1938 óta fog­lalkozik családtörténettel. Több nyelven ért - ha kell, latinból fordít középkori okleveleket angolra -, és ő a Magyar Heraldikai és Genealógi­ai Társaság egyik főtitkára. Beszél­getésünket szómagyarázattal kezdi. A genealógia a görög genosz (ere­det, származás) és a logosz (tudo­mány) szavakból született meg. Ma­gyarul eredettant, származástant je­lent, amely történeti segédtudo­mányként a családok történetével, eredetével, leszármazásával, széle­sebb értelemben az emberek közötti rokonsági kapcsolatokkal foglalko­zik. Forrásai: a szájhagyomány, az írott források (elbeszélő történeti művek, önéletrajzok, emlékiratok, családi dokumentumok, anyaköny­vek, végrendeletek, periratok, adó­összeírások stb.) és tárgyi emlékek (síremlékek, -kövek). A genealógiai ábrázolásnak két alapvető formája van: a táblázat (egyszerűbben szól­va: a családfa) és a jegyzék, amely­ben szinte minden alapvető adatot fel lehet tüntetni. A genealógia kuta­tási eredményeit más diszciplínák (például: a biológia, a jog, a statisz­tika, a szociológia) is felhasználják. LELKÜNK TÁJA Miért köt házasságot két ember? Mert szeretik egymást. De mi törté­nik, ha az érzelem hőfoka csökken, ha azok, akik egymásba szerettek, csalódnak? Lehet tenni valamit azért, hogy ne végződjék válással ilyen sok házasság? Bizony lehet! Az együttélés igazi életművészet, aminek alapja a leggyakoribb ve­szélyhelyzetekre való felkészülés. Első veszélyhelyzet: az összeköl- tözés Olyan tulajdonságok, szokások válnak nyilvánvalóvá, amelyeket a partner korábban nem ismerhetett. Kiderülhet, hogy a férfi horkol, a nő fél órán át sminkel, az egyik mindent gondosan a helyére rak, a másik szétdobálja a holmiját. Az el­ső hatalmi harc: hogyan legyen be­rendezve a lakás? Második veszélyhelyzet: meg­születik a baba A csecsemő születésével a korábbi egyensúlyi helyzet megváltozik: a kicsit el kell látni, jelenléte a nap­palokat és éjszakákat egyaránt be­folyásolja. A nő csalódott: keveset segít a férje. A férfi csalódott: miért szorul háttérbe? A fiatal anyának otthon kell maradnia, hiányoznak a feladatok, a munkatársak, egész napját a gyermek ellátása tölti ki. Harmadik veszélyhelyzet: a férfi félrelép Ha a férj esténként bekapcsolja a televíziót, csupa kívánatos nőt lát maga előtt. De az évezredes bioló­gyerekeit - de szereti a nyugalmát, a kényelmét, még a hitvesi ágyban is. Érzi, hogy az asszony elégedet­len vele, de a tempó már nem a ré­gi. Pedig a szerelem olyan, mint a sport: rendszeres edzés nélkül nem lesz komoly eredmény! Hetedik veszélyhelyzet: az asz- szony önmegvalósítási vágya Az asszony már hosszabb ideje úgy érzi: nem a saját életét éli. Újat akar tanulni, hivatásbeli eredmé­nyekre vágyódik. Hídja: ha nem most, akkor soha. A férj semmit sem ért, hisz korábban úgy lát­szott, minden rendben van. Szaka­dék nyílik kettőjük között... Nyolcadik veszélyhelyzet: a gye­rekek elköltöznek otthonról A házasságot sok esetben a gyere­kek tartják össze: szükségük van anyára is, apára is. De lassan önál­lósodnak, és ha elköltöznek, óriási űrt hagynak maguk mögött. Sok­szor a házaspároknak ilyenkor már nincs egymás számára mondaniva­lójuk - a hallgatás megbénítja és lassan megöli az érzelmeket. Kilencedik veszélyhelyzet: a férfi másodvirágzása A férfinak ritkul a haja, egyre több az ősz hajszála, végiggondolja, mennyi mindent nem kapott meg az élettől, és most vigasztalódni szeretne. Hízelgőnek találja, hogy van olyan fiatal nő, aki nem utasít­ja vissza, aki mellett férfinak érzi magát, akit szívesen feleségül ven­ne, ha nem lenne tele aggodalom­mal: „Hagyjam cserben a felesége­giai órája is sürgeti: meg kellene próbálkozni, másokkal is. Ha erre alkalom kínálkozik - valamelyik csinos kolléganő -, már kész is a hűtlenségre: elvégre csak kaland­ról van szó! Negyedik veszélyhelyzet: a fele­ség is félrelép Ezen a területen még nem teljes az egyenjogúság, de egyre gyakoribb, hogy a feleség is megcsalja a férjét. Amikor észreveszi, hogy már nincs olyan nagy hatással urára, mint ko­rábban, felmerül a kérdés: „Nem vagyok már elég vonzó?” S erre a kérdésre leginkább egy másik férfi tud választ adni. A feleség tehát körülnéz - és sokszor talál is vala­kit. Ötödik veszélyhelyzet: menekü­lés a munkába Megszokottá vált az együttélés, a testi-lelki kapcsolat, nem nyújt újat a család: a férfi a harmincas évei közepe táján a hivatása területén tűz ki magának újabb célokat. Most kell feltörnie, most kell ered­ményt felmutatnia, most akarja megszerezni a családi házat, autót - de ez annyi erőt emészt fel, hogy a feleséggel alig tud törődni. Hatodik veszélyhelyzet: csökken a szexualitás jelentősége A férj 'szereti a feleségét, szereti a met egy olyan nőért, aki ki tudja, meddig marad mellettem?” Tizedik veszélyhelyzet: a nyugdíj A férfi úgy érzi, hogy most már senkinek sincs szüksége rá, nem kell a munkahelyén, nem kell a fe­leségének sem. Újfajta életét egész nap egy idegenné vált nő mellett kell eltöltenie, aki számára nincs mondanivalója. De a feleség hely­zete sem könnyű: eddig az otthona az ő birodalma volt, most alkal­mazkodnia kell a kedvetlen, kiáb­rándult, állandóan jelen lévő férj­hez. Mit lehet tenni, hogy a veszély- helyzetekből ne alakuljon ki ka­tasztrófa? Mindenekelőtt fel kell ismerni a nehézségeket, és kellő empátiával, együttérzéssel átgondolni, mi is bánthatja a másikat. Aki bele tudja magát képzelni a másik helyzeté­be, annak könnyebben sikerülhet nagyobb sérülések nélkül átjutni a házasság döcögősebb szakaszain. Ezért nem szabad engedni, hogy teljesen elhalványodjék az első ta­lálkozás, az első séta, az első csó­kok emléke, tisztelni és szeretni kell a másikban, hogy a közös múlt része, tanúja. Sokan mondják és valószínűleg igaz is: a hazassag nem tökéletes intézmény, de job­bat tnég nem találtak ki helyette. belül a halálozással kapcsolatos adatokat. Legalábbis, ami az állami, polgári anyakönyvezést illeti, ame­lyet 1895. október 1-jétől vezettek be. Ki lehet számítani, hogy 2002- ben legfeljebb 1912-ig, 1942-ig, illet­ve 1972-ig nyúlhatunk vissza. AZ ANYAKÖNYV - ARANYBÁNYA Könnyebb a helyzet az egyházi nyü- vántartásokkal. Ezekkel a források­kal kapcsolatosan a plébánosokat, lelkészeket vagy rabbikat nem köti szigorúan az állami rendelet. Az egyházaknál őrzött anyakönyvek különben is sajátos aranybányát je­lentenek, hiszen nemcsak egy-egy személlyel kapcsolatban tüntetnek fel adatokat, de a bennük levő kü­lönböző bejegyzéseknek köszönhe­tően az adott helység története is feltérképezhető. Ezért is vallja dr. Harmath, hogy a genealógia, a csa­ládtörténet a história mikrokozmo­sza. Ez a bizonyos kicsinyített világ tükröződik az anyakönyvekben. Talán ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi egy-két évtizedben egyre több laikus búvárkodik a levéltárak­ban. Pedig a családkutatás komoly stúdium. Művelőit például a buda­pesti Eötvös Loránd Tudományegye­tem Történelem Segédtudományai Tanszékén képzik. Aki ilyen kutatá­sokra adja a fejét, annak - egyebek között - a nyelvektől a földrajzig, a jogtól a diplomatikáig, az oklevélta­nig és a heraldikáig (címertanig) sok mindenhez kell értenie. Ha valaki meg szeretné ismerni - nem feltétlenül nemesi eredetű! - családja történetét, ha valamilyen örökösödési, kártérítési ügyben szakértő segítségére van szüksége, akkor ma már erre szakosodott cé­gek szolgáltatásait is igénybe vehe­ti. Közöttük van a dr. Harmath Arisztid vezette iroda, amely internetes honlappal is rendelke­zik. Ennek praxisából említ egy esetet: - Egy kanadai család meg­keresett bennünket, hogy szeretnék a grófi címerüket és a címhez kap­csolódó adományozó oklevelüket megkapni. Ám a megadott nemesi előnévre nem sikerült rábukkan­nunk. Ezért az általuk elutasított családfakutatást el kellett végez­nünk. Kiderült, hogy a kíváncsisko­dó férfi édesapja nem is posta-ve­zérigazgató, hanem távírász, rá­adásul törvénytelen gyermek volt. Az édesanyja nemkülönben. Meg­rendelőink szinte összeomlottak, hiszen a grófi származásról terjesz­tett legenda szertefoszlott. Pedig semmi tragikus nem történt. Őse­ink történetét ugyanis nem presz­tízsből, hanem önazonosságunk, reális világszemléletünk kialakítá­sa végett jó ismernünk. (MTI) A szalonnabogarat semmiképp se engedjük elszaporodni, mert élés­kamránkban minden hússzárma­zékot rövid idő alatt teljesen tönk­retesz. Különösen disznóölések után tanácsos szalonna-, kolbász- és sonkakészletünket rendszere­sen átvizsgálni. KUTATÁS - AKADÁLYOKKAL Az eredettan kiemelten érdekli a mormonokat. Ezt a keresztény val­lásfelekezetet, amely Az Utolsó Na­pok Szentjeinek Jézus Krisztus Egy­háza nevet viseli, 1830-ban alapítot­ták az Egyesült Államokban - foly­tatja dr. Harmath. - Az ő hitük sze­rint mindenkiért, aki nem vált mor­monná, imádkozniuk kell, hogy az illetők az utolsó ítéletkor feltámad­hassanak és elnyerhessék az örök üdvösséget. Ehhez viszont tudniuk kell minden megszületett emberről. Ezzel magyarázható, hogy a genea­lógia nagy örömére, a saját költsé­gükre mindazon államokban, ahol ezt megengedték nekik, mikrofilm­re vették az anyakönyveket. Ezek­nek a felvételeknek a másolatait az Utah állambeli központjukban, az általuk alapított Salt Lake City váro­sában egy atombombabiztos szikla­pincében őrzik. A mormonok cent­rumában hatalmas genealógiai szakkönyvtár is van, amelyben egy­szerre kétezer kutató dolgozhat. Mi több, világszerte lerakatokat, fió­kokat tartanak fenn. A magyarországi a budapesti Hű­vösvölgyi úti mormon székházban van. A főgenealógus, Győri Ilona, aki saját közlése szerint tizennégy nyelven beszél, az egész világ szár­mazáskutató társadalmával kapcso­latban áll. - A mormonokkal egyéb­ként jól alakul az együttműködé­sünk. Két évvel ezelőtt a Magyar Or­szágos Levéltár, a Magyar Heraldi­kai és Genealógiai Társaság közös szimpóziumot tartott, amelyen azt beszéltük meg, hogyan lehetne együttes erővel fejleszteni a hazai családkutatást. Ennek sajnos törvé­nyes akadályai vannak. Ä személyi­ségi jogok védelme címén visszame­nőleg küencven éven belül nem le­het kutatni a születéssel, hatvanon belül a házassággal, és harmincon Az őseim királyok voltak... Vagy mégsem? (A szerző rajza) HÍVATLAN LÁTOGATÓK Szalonnabogár SZTRECSKÓ RUDOLF A szalonnabogarak (Dermestidae) nem­zetségének nálunk egy tucat faja él, ezek a mmmmm legkülönbözőbb állati eredetű anyagokon (bőr, húsáru, szárított hal, bél, gyapjú, selyem) károsítanak. A közönséges szalonnabogár (Dermestes lardarius) teste meg­nyúlt tojás alakú, 7-9 mm-es. Felül fekete színű, apró világo­sabb foltokkal, alul a szárnyfedői is feketén vagy sáigásszürkén szó- rözöttek, körülbelül a középtájtól hullámvonalú átmenettel a tövü­kig vörösesbarnás dús szőrzet bo­rítja őket, három-három fekete folttal. Csápjuk a család tagjaira jellemzően bunkósan végződik. A természetben is előfordul elhul­lott állatok tetemén vagy madarak fészkében, emlősök vackában - leginkább azonban az ember kör­nyezetét kedveli. Szőrös lárvája élelmiszer- és bőrraktárakban, éléskamrákban károsít. Kedvence az állati eredetű élelmiszer, mint például a szalonna és mindenféle más tartósított húsáru, de megtá­madja a kitömött állatgyűjtemé- nyekei is. Eredeti hazája Közép- Európa, mára viszont már az egész világba széthurcolták.

Next

/
Thumbnails
Contents