Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-08 / 182. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 8. Közélet 5 A www.open-biz.com honlapon összesen húszezer szlovákiai és magyarországi vállalkozás szerepel majd Szlovák-magyar üzleti adatbázis Tapasztalatból tudjuk, hogy ha például egy osztrák cég beszállítót keres egy térségben, gond nélkül átlépi a határt (Képarchívum) Összesen húszezer szlovákiai és magyarországi vállalkozás szerepel majd abban a kétnyelvű üzleti adatbázisban, amely szeptembertől lesz látható az open-biz.com internetes oldalon. A rendszerről Brunda Gusztávval, a projektet kidolgozó és kivitelező magyarországi szervezet, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatójával beszélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD Önök a PHARE CBC pályázatán nyertek nyolcmülió forintot a szlovák-magyar üzleti adatbázis kiépítéséhez, a megítélt összeg a projekthez szükséges költségek kilencven százalékát fedezi. Tükörprogramról lévén szó, mely szervezet az Önök szlovákiai partnere? A helyzet eléggé bonyolult. A losonci Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lett volna a szlovákiai partnerünk. Tükörprojektre nyújtottunk be pályázatot, tehát Magyarországról a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Szlovákiából pedig a Losonci Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és Információs Központ. Partnerünk Szlovákiában, alapítványunk pedig Magyarországon pályázott. Az a sajnálatos dolog történt, hogy mi támogatásban részesültünk, ám a losonci fél nem. Az egész tervezetet úgy építettük fel, hogy a projekt magyarországi vállalkozókat érintő részét Magyarországon valósítjuk meg, a szlovák vállalkozókkal kapcsolatos tennivalókért pedig a losonciak feleltek volna. Mivel ők nem nyertek támogatást, a tervezet Szlovákiát érintő részét is mi voltunk kénytelenek megvalósítani. Tüdják, hogy a szlovákiai partner miért nem kapott támogatást? Nem. A PHARE különösképpen nem indokolja a döntéseit, nincs efféle kötelezettsége. A losonciak kaptak egy értesítést, hogy nem nyertek. Ez nem egyedi eset, hiszen például velünk egyidejűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara salgótarjáni » A szlovákiai vállalkozók szlovákul szerezhetnek információkat a magyarországiakról, míg a magyarországiak magyarul tájékozódhatnak a szlová- > > kiaiakról. ” székhelyű Szlovák-Magyar Tagozata a losonci iparkamarával együtt egy a magyar-szlovák gazdasági együttműködésre vonatkozó tükörprojektre nyújtott be pályázatot, s ebben az esetben a szlovákiai fél nyert, a magyarországi nem. A PHARE előírja, hogy a tükörprojektummal jelentkezők előnyben részesülnek. Megalkottunk egy ilyen tervezetet, a partnerek egyikeként nyertünk is támogatást, s most nekünk kell megvalósítanunk az egész elképzelést, hiszen erre kötelezettséget vállaltunk. Ha jól tudom, Önöknek van egy megbízott szlovákiai partnerük, akinek a szolgáltatásokért fizetnek. így van. Tehát a Magyarországon elnyert összegből, valamint a Nógrád Megyei Regionális és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány saját pénzéből tulajdonképpen önerőből oldjuk meg a feladatokat. Fel kellett építeni egy rendszert szerverrel, azt föl kell telepíteni egy nagy internetszolgáltatónál. Ez milliós költség, hiszen a szervert magyarországi részről fel kell tölteni címmel, ellenőrizni az adatokat. A tervek szerint a Losonci Vállalkozásfejlesztési Alapítvány töltötte volna fel címmel a szlovákiai részt. Most nekünk szlovákiai partnerekkel, azokat megfizetve kell mindezt tennünk, mert különben bukik a program. Mit kell tudni az internetes adatbázisról? Egy olyan nyitott üzleti teret hoztunk létre, amely tematikusán csoportosítva tízezer magyarországi és ugyanennyi szlovákiai vállalkozót mutat be a világhálón. A szlovákiai vállalkozók szlovákul szerezhetnek információkat a magyarországiakról, míg a magyarországiak magyarul tájékozódhatnak a szlovákiaiakról. Ennek óriási jelentősége lehet a két ország közötti gazdasági együttműködés terén, hiszen ilyen információs rendszer eddig nem létezett. Tüdunk üzleti partnerközvetítésekről, amikor öt-tíz vállalkozó tárgyal egymással, de a felek tömeges és kölcsönös tájékoztatása eddig hiányzott. A vállalkozók nem szívesen adnak át az üzlettársukkal kapcsolatos információkat, hiszen éppen az az érdekük, hogy ezeket megtartsák. A honlapunkon viszont például egy szlovák fakereskedő egyszerre fogja látni az összes magyarországi fakereskedőt és bútorgyártót. Szeptember első hetére a program indulásra kész, a kétszer tízezer vállalkozás már a szerveren van, készülnek a fordítások, pontosítjuk az adatokat. Ez a projektelem tehát már nyolcvan százalékban megvalósult. Müyen szempontok alapján választották ki a most világhálóra kerülő vállalkozásokat? Három tematikus sorrendet állítottunk föl. Első körben olyan vállalkozási csoportokat viszünk föl, amelyekről tudjuk, hogy a legnagyobb volumenű kereskedelmet bonyolítják a két ország között. Az első körben ez három területet jelent: a fa- és bútoripart, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint harmadikként a könnyűipart, beleértve például a ruhaipart és egyes szolgáltatói szakterületeket is. Később szeretnénk bővíteni a kínálatot, ezt azonban még csak tervezzük. A következő bővítéskor újra tíz-tízezer vállalkozást vinnénk a hálóra más szakterületeken is. Melyekre gondol? Öt-hat olyan területünk van, amelyeket rangsorba kell majd állítanunk, de már most úgy tűnik, hogy a bemutatandó területek között lesz a fémipari megmunkálás, alkatrész- gyártás. Tapasztalatból tudjuk, hogy ha például egy osztrák cég beszállítót keres a térségben, gond nélkül átlépi a határt. Ha Salgótarjánban például forgácsoló-megmunkáló kapacitást keres, egyazon lendülettel Fülekre, Losoncra, Rozsnyóra, Rimaszombatba is átmegy, tehát uniós vállalkozóként nem nézi a határt. Ha egy harminc-ötven kilométeres körzetben beszállítói kapacitást teremt, számára teljesen mindegy, hogy az a szlovákiai vagy a magyar- országi oldalon alakul-e ki. Valószínű, hogy ki fog terjedni a fémipari együttműködés köre, ezért szeretnénk előre menni, hogy a vállalkozók már most lássák egymást a két oldalon, s egymás kapacitásaira építve, azokat tóegészítve kooperálni tudjanak. Arról van-e áttekintésük, hogy a tízezer szlovákiai vállalkozó közül körülbelül hányán dél-szlovákiaiak? A kínálat gyakorlatilag egész Szlovákiát beteríti, nem csak Nógrád megye, illetve Besztercebánya megye déli részét. Nem is erről szólt a projektum. Ilyen nagyságrendnél egy lokalizált területen nem lehet kellő mennyiségű vállalkozót találni. Vállalnak-e Önök valamiféle védnökséget az internetes bemutató alapján létesülő üzleti kapcsolatok felett? A szervert az alapítványunk tartja fenn, tehát az alapítványnak érdeke, hogy a rendszer működjön, mert egyébként nem lesz önfenntartó. Azzá akkor válhat, ha működik, ellenkező esetben összeomlik az egész, s a tervezetben az alapítványnak a PHARE-támogatáson kívül most már 4,5-5 millió forintja fekszik. Nekünk tehát közvetlen anyagi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a rendszer tovább épüljön. A rendszeren keresztül miként történik a vállalkozók közti kapcsolatfelvétel és-tartás? A honlap a www.open-biz.com címen érhető majd el szeptembertől; a név azt jelenti: nyitott üzlet. Amikor egy szlovákiai vállalkozó felkeresi a weboldalt, szlovákul látja, hogy mit kínál a rendszer. Az adatbázisba soroltak kapnak egy levelet, hogy bekerültek a jegyzékbe, sőt so\\ A következő bővítés- ~ kor újra tíz-tízezer vállalkozást vinnénk a hálóra más szakte- . . ihleteken is. \V kaknak már postáztuk is az értesítést, s kértük az adatok pontosítását. A rendszerben kikereshető az adott vállalkozás profilja, pontos címe, a vezető neve, az elérhetőségek stb. Ha a jegyzékben szereplő vállalkozó mást is akar tudatni magáról és termékeiről, esetleg olyan lehetőség is lesz, hogy fotókkal, paraméterek és kapacitások feltüntetésével egy bemutatót készítsen a termékeiről és a szolgáltatásairól. Ez térítéses szolgáltatás lesz a részünkről, gyakorlatilag ebből kell majd működnie a rendszerünknek. Ha még közvetlenebb, konkrétabb igényei vannak a vállalkozónak, azokért további szolgáltatási díjat fizet. Ebből a rendszer bővítését, fenntartását kell szavatolnunk. A főmenüben a szlovák vállalkozó szlovákul válogathat, eldöntheti, az összes vállalkozót kéri-e, vagy különféle leválogatási logikák szerint választ, láthat mindenkit, de áttekinthet részterületeket, ajánlati köröket is. És őt is ugyanígy tudják megtalálni. Aki nem szerepel a jegyzékben, de szeretne az adatbázisunkba kerülni, szeptembertől honlapunkon megtalálhatja az elérhetőségeinket és felveheti velünk a kapcsolatot. A villamos művek iránt eddig tiz cég érdeklődött, a bősi vízi erőmű és Mohi biztosan az állam kezében marad Késik a villamos művek magánosítása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS ...............V....................................... Poz sony. Miután a kormány nemrég lehetővé tette, hogy a Szlovák Villamos Művek magánosítására további cégek is jelentkezhessenek, a lehetséges érdeklődők köre a jelenlegi nyolcról akár tízre is bővülhet. Robert Nemcsics gazdasági miniszter szerint ugyanis az összes korábban jelentkező cég megerősítette részvételi szándékát a privatizációban. A kormány nemrég azért döntött a privatizációs tender újbóli megnyitása mellett, mivel a cseh CEZ energetikai vállalat az eddigiektől merőben más ajánlatot tett. A CEZ az egyedüli cég, amely világosan deklarálta, hogy a villamos művek egésze iránt érdeklődik. Nemcsics szerint felelőtlenség lenne, ha csak azokat az ajánlatokat vizsgálták volna, amelyek csak a vállalat egyes részeire tartanak igényt. A cég privatizációs tanácsadója, a PricewaterhouseCoopers ezért két héten belül napilapokban megjelenő hirdetés formájában tájékoztatja a potenciális befektetőket arról, meddig tehetik meg, előzetes ajáplataikat. Ezeket megvizsgálva döntik el, hogy milyen formában válnak meg a cég 49 százalékos részvénycsomagjától. Ami azonban már most biztos, hogy a bősi vízi erőmű és a Mohi Atomerőmű épülőfélben lévő blokkjai továbbra is az állam kezében maradnak. A cég egy évvel ezelőtt megkezdett magánosítását már idén le kellett volna zárni, a gazdasági tárca azonban elismeri, hogy az eredeti határidőket képtelenek betartani. Először a választások, később a tender újbóli megnyitása késleltette a magánosítást. Hogy pontosan mikorra is sikerül lezárni, azt egyelőre sem a gazdasági tárca, sem a privatizációs tanácsadó képviselői nem tudják. Az eddigi érdeklődők között, a CEZ-en kívül olyan cégek vannak, mint a német E.ON, a francia Electricité de France, a brit British Energy és International Power, az olasz Énei és a belga Electrabel. Hogy a jövőben a mostani kisebbségi csomag mellett az állam megválik-e a többségi részvénycsomagtól is, arról a parlamentnek kellene döntenie. A gazdasági tárca már elkészítette az erről szóló törvényjavaslatát, (mi) . RÖVIDEN Nálunk is egyre több a hamis euró Pozsony. Az EU-ban folyamatosan nő a hamis bankjegyek száma, de Szlovákiában is hasonló a helyzet. Míg tavaly Szlovákiában ösz- szesen 48 hamis euró bankjegyet foglaltak le, idén már az első félévben 36-ot gyűjtött be a Nemzeti Bank. Az Európai Központi Bankba tavaly 170 ezer hamis bankjegyet, idén hat hónap alatt már 230 ezret szolgáltattak be. Nálunk az idén lefoglalt hamis bankjegyek 67 százaléka volt szlovák korona, ezeknek a hamisítványoknak a minősége általában nagyon gyenge volt. (TASR) A katonák 10 százaléka NATO-ellenes Pozsony. A szlovák hivatásos katonák tíz százaléka nem támogatja Szlovákia csatlakozását a NATO-hoz. A nemrég készített felmérés szerint a támogatók aránya tavalyhoz képest hét százalékkal nőtt, így már 86 százalék körül mozog. Két éve az integrációt ellenzők aránya a hadseregben még 20 százalék körül mozgott. Arról nem tudni, mi lesz ezekkel a katonákkal a NATO-csatlakozás után. (TASR) Könnyű adószámláló az interneten Pozsony. A pénzügyminisztérium weboldalán létrehozott egy egyszerű programot, melynek segítségével bárki kiszámolhatja, menynyivel nő, vagy csökken a befizetendő adója a 2004. január elsejétől életbelépő új adórendszer alapján. A www.finance.gov.sk/mfsr/ mfsr.nsf/DanovaKalkulacka címen pár adat beírásával fillére pontosan megtudhatjuk, segít-e nekünk az adóreform, (ú) Nem lesz munkaszünet a pápalátogatáskor Pozsony. A négy város, melyekbe szeptemberben ellátogat a pápa, együttesen kéri a kormányt, hogy szeptember 12-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá, ezzel ugyanis megkönnyítené mind a szervezők, mind a hívők dolgát. Martin Maruska kormányszóvivő szerint a kabinetnek nincsenek ilyen jogkörei, ezért nem tehet eleget a kérésnek. Munkaszüneti napokat csak a parlament jelölhet ki, annak szóvivője, Michal Dyttert szerint technikai okokból már ez sem lehetséges. (SITA) Bicikliket gyárt a Skoda Prága. A Volkswagen autógyártó csoportba tartozó Skoda Auto a napokban bővíti kínálatát, mégpedig meglepő módon hegyi kerékpárok árusításával. „Az utóbbi időben olyan rangos gépkocsigyártók körében is, mint például a BMW vagy az Audi, divattá vált a kerékpárok árusítása. Mi sem akarunk elmaradni az új irányzattól, ezért vettük fel profilunkba a kétkerekűek forgalmazását” - nyilatkozta Evzen Krauskopf, a Mladá Boleslav-i autógyár szóvivője. A Skoda márkájú kerékpár kifejlesztése az ágazat egyik legjobbjával, az Author céggel karöltve történt. (CTK) Kicsit olcsóbb élelmiszer, drágább cigaretta és alkohol 8,7%-os éves infláció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGtALÓ Pozsony. Júliusban nem nőtt az árszínvonalunk az előző hónaphoz képest, az éves infláció azonban elérte a 8,7 százalékot - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal elemzéséből. Az elmúlt havi infláció stagnálása elsősorban a fél százalékkal olcsóbb élelmiszeráraknak köszönhető. Ezen belül is például a zöldségfélék ötödével olcsóbbak, mint az előző hónapban. Mindezt azonban kiegyenlítették az egyre növekvő cigarettaárak, emellett drágábban juthattunk hozzá az alkoholtartalmú italokhoz is, a kereskedők ugyanis már a múlt hónapban felkészültek az e havi adóemelésekre. A gazdasági elemzők és a jegybank egyetértenek abban, hogy e hónapban a jövedéki adók növelése miatt újra nő az infláció, hogy mennyivel, azt jelentős mértékben befolyásolják majd az élelmiszerárak is. E hónapban a jegybank szerint a zöldség és gyümölcs ára tovább csökken. Drágulásra számíthatunk azonban a sertés- és baromfihús esetében, elsősorban a növekvő felvásárlási árak miatt. Éves szinten az elemzők 9 százalék körüli inflációra számítanak, (mi, s) Pavel Zlűva, a Ceské Budéjovice-i sörgyárban egy évvel ezelőtt és tegnap. A tavalyi árvíz idején készült felső felvétel bejárta a világsajtót, és a sörgyár éves beszámolójának címlapjára is felkerült. Zlűvát már csak Bruce Willisként emlegetik a sörgyárban, hiszen az akcióhős sem tudott volna több hordót megmenteni, mint ő. (ÍTK-felvétel)
