Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-07 / 181. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 7. A képességeikhez képest méltóan érvényesülni kívánók és a kiváltságokat élvezők állnak egymással szemben Az ÁLA továbbra sem merítette ki költségvetését Gazdaság és fogyasztók H Harc a gazdasági reformokért Még igazából el sem kezdődött a reformok gya­korlatba történő átültetése, máris minden oldalról tá­madják a kormány gazda­ságpolitikáját. A jobboldali liberális gondolkodók pu- hánysággal vádolják a kor­mányt. Hallatják hangjukat baloldalról is, remélvén, hogy a nép gyorsan felejt. És a nép, úgy tűnik, az áremelé­sek közepette tényleg hajla­mos felejteni. HORVÁTH MIHÁLY Az idei áremeléshullám hatására még a reformokat meggyőző­désből támogató réteg egy része is ingadozni látszik. Ne feledjük te­hát, hogy mit vállaltunk, és mit utasítottunk el. De mindenekfelett keressük a változás érdemi részét, és próbáljunk előre nézni. Jobbol­dal és baloldal, gazdasági liberaliz­mus és szociális demokrácia. Mi is tehát tömören a különbség? A jobboldal a piacra tereli a hang­súlyt, és elfogadja, hogy nagyob­bak lesznek a társadalmi különbsé­gek, látványosabbak a gazdasági kilengések. Visszafogott, de átlát­ható, és motiváló újraelosztást vé­gez. Ezen az áron gyorsabb, hosszú távú és reális gazdasági növeke­dést ígér, gyorsabb átlagos élet­színvonal-növekedéssel. A baloldal a központi döntéseket helyezi előtérbe. Erőteljesebb adóztatá­son, újraelosztáson és az állam akt­ív gazdasági szerepén keresztül úgynevezett pozitív szabadságot, kisebb társadalmi különbségeket és időben kiegyensúlyozott foglal­koztatottságot ígér. Amit már álta­lában csak kevesen tesznek hozzá az az, hogy az újraelosztás mérté­ke meghatározza a rendelkezésre álló összjövedelmet, mert befo­lyással bír az emberi viselkedésre. Tehát bizarr módon a gazdaságban a torta nagysága attól függ, ho­gyan szeleteljük. A hosszú távon átlagban két százalékkal növekvő gazdaság nagyságrendben 35 év alatt duplázódik meg. Négy száza­lékos átlagos évi növekedés már ugyanezen időszak alatt megnégy- szereződést eredményez. Változat­lan lakosság mellett ez annyit je­lent, hogy az átlagos életszínvonal is ennyivel növekszik. Megeshet te­hát, hogy a .jobboldali” társada­lom szegénye hosszú távon abszo­lút értelemben véve jobban él, mint az ugyanonnan induló „balol­dali” társadalom középosztálybeli­je, ugyanakkor lehet, hogy társa­dalma gazdagjaihoz viszonyítva szegényebbnek érzi magát, mint a baloldali társadalom szegénye. Extrém példaként felhozhatjuk a Nyugat és a Kelet közötti fejlődési különbséget a szocializmus idősza­ka alatt, de talán emberközelibb, ha arra a konkrét érzésre utalok, amit a hazai középosztálybeli ér­zett még a szocializmus „virágzó” évei alatt, amikor ellátogatott Nyu­gatra, ha volt rá lehetősége. Vá­laszthatunk tehát. Én személy sze­rint a .jobboldali” társadalomra voksolnék, de tiszteletben tartom, és szükségesnek tartom azok véle­ményét, akiknek a másik megoldás imponál. 2002-ben a választások kormány- többséget biztosítottak a magukat jobboldali erőknek vallóknak (most ne firtassuk, ki mennyire jobboldali), és a gazdasági szem­pontból kulcspozíciókat jobboldali beállítottságú egyének foglalták el. A baloldal ellenben csúfos veresé­get szenvedett. A baloldal most a Smeren és a szakszervezeteken ke­resztül próbál újra szóhoz jutni. A napilapokból is egyre gyakrabban zeng a szépen csengő baloldali bal­lada. Azonban ennek semmi köze a szociális demokráciához. A szöve­ge 50, de talán 150 éve változat­lan. A jelenből kiindulva a múltba mutat. A vészharangot kongatok elsősor­ban saját privüégiumaikat féltik. Itt nem a tőke és a kizsákmányolt munkásosztály állnak egymással szemben, hanem a tudásukhoz, képességeikhez méltóan érvénye­sülni kívánók és kiváltságokat él­vezők. Nem szegények és gazda­gok, hanem az előre tekintők és a jelenhez, vagy rosszabb esetben a múlthoz ragaszkodók. Mint már oly sokszor a történelemben, csö­könyös maradiság és haladó szel­lem áll itt egymással szemben. Eu­rópára mutogatnak, de ha valahol, akkor éppen Európában van égető szükség lényeges változtatásokra. Modern szociális demokráciáról oktatnak, de a szótáruk 19. száza­di, marxista. Ezzel is szociális érzé­kenységet színlelnek, de a javasla­taiknak és valós érdekeiknek eh­hez vajmi kevés köze van. És köz­ben kioktatják, gúnyt űznek a kom­munista pártból (KSS), amely leg­alább őszinte. A gazdasági transzformáció árát fi­zetjük átmenetileg csökkenő élet- színvonal formájában. Politológus szakemberek ezt „J” alakú görbé­vel szokják kifejezni. Az ár annál nagyobb lesz, minél tovább húzzuk a reformokat. Húzzuk-halasztjuk már őket eleget, és a népnek joggal kezd elege lenni az egészből. De ki­rívóan képmutató, hogy a „Már megint áremelés, és még hányszor fogják emelni a gázárat!” sóhajt éppen a lépcsőzetes áremeléseket szorgalmazó, és azokat aztán foly­ton elodázó politikai reprezentáció hangoztatja (megjegyzem, a dol­gok mai állása szerint ők sem te­hetnének mást). A reformok alatt pedig a mai baloldaliak szisztema­tikus lépések helyett még mindig elsősorban az adófizetők milliárd- jainak (nem ritkán saját zsebükhöz vezető) fekete lyukakba való eszte­len beleszórását értik, beleértve az oktatási, egészségügyi rendszert, és az állami vállalatokat. A J-görbe mélypontja ideális termőtalajt nyújt a baloldali demagógiának, ezért kell odafigyelni, mit is ajánla­nak alternatívaként, és józanul mérlegelni. Lehet vitatkozni, hogy (részben) privatizáljuk-e a közszol­gáltatásokat, vagy hogy ehelyett inkább az állami tulajdon és az ál­lami finanszírozás (részbeni) meg­hagyása mellett az úgynevezett belső piac melyik formáját alkal­mazzuk, de a mindenki részére központilag vezérelt „ingyenes” (felső)oktatás és egészségügyi el­látás nem képezheti érdemi vita tárgyát a 21. században. Nem áll szándékomban azt állíta­ni, hogy a kormány gazdaságpoliti­kai gépezete hibátlanul működik. Azonban fontos, hogy minden re­formtörekvést a cikk elején felvá­zoltak tükrében szemléljünk. Gondjaink közepette ne tévesszük szem elől, hogy mi a cél, próbál­junk a jövőbe tekintem, és ebből a szemszögből is értékelni a jelent. Szemléljük nagyon kritikus szem­mel a kormány gazdaságpolitiká­ját, de ugyanakkor legyünk résen, és különböztessük meg a (még szórványos) hiteles és érdemi szo­ciáldemokrata hozzászólásokat, a friss termőtalajt kereső baloldali populizmustól. Csak a jövőbe te­kintő érdemi vita lehet célrave­zető. A szerző gazdasági elemző A nagy reformok felemás eredménnyel szerepeltek az INEKO közgazdasági intézet legutóbbi értékelése során A legtöbbre az államháztartási reformot tartják TUBA LAJOS Pozsony. A kormány javasolni na­gyon tud, és a szakértőktől még egy­szer esélyt kap arra, hogy ezt meg is valósítsa. Az INEKO független köz- gazdasági intézet számára negyed­évente ötven jó nevű gazdasági szakember és újságíró értékeli a kü­lönféle közintézmények gazdaságot befolyásoló intézkedéseit. A plusz és mínusz 300 pont között megítélt ér­tékek, illetve az említési gyakoriság alapján alakul ki a HESO-index, a legjobbnak, illetve legrosszabbnak ítélt intézkedések rangsora. Az idei második negyedév során Az első helyre 176,5 ponttal a NATO-tagság ratifikálása került. toronymagasan két intézkedés nyerte meg az értékelők tetszését. Az első helyre 176,5 ponttal a NA­TO-tagság ratifikálása került. Az ország biztonsági helyzetének ren­deződésétől azt várják, hogy von­zóvá válunk a külföldi befektetők számára és ezzel a gazdasági élénkülés egyik régi korlátozó té­nyezője szűnik meg. 171 ponttal ezt követi az államháztartási re­form stratégiája. A szakértők sze­rint hat év szövegelés után ez végre egy rendszerelvű változást ígér, amely során a közpénzek elosztása többéves tervezés alapján történ­ne, és minden szakaszon kemény megszorításokkal vennék elejét a pazarlásnak. Keveset tudni viszont arról, hogy a reformerek miként képzelik el a konkrét megvalósí­tást, illetve milyen szankciókat ter­veznek azokkal szemben, akik nem az új alapelvek szerint gazdálkod­nak majd. A Cégbíróság reformja még szintén csak javaslat szintjén létezik, de már ez is akkora remé­nyeket ébresztett, hogy 154 pont­tal a harmadik helyre kerül. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen olyan, egyelőre még nehezen hi­hető célt tartalmaz, mint a változá­sok bejegyzése öt napon belül, szemben a mai több hónapos kilá­tástalan várakozással. Egyöntetű vélemény szerint ezzel a vállalko­zások egyik nagy akadálya hárulna el és a korrupció egyik legismer­tebb forrását számolnák fel. Nem mutatkozott ekkora egyetértés a Szociális Biztosításról szóló tör­vényjavaslattal, vagyis az új nyugdíj- rendszer első pillérével kapcsolat­ban, amely 133 ponttal a negyedik helyen végzett. Az értékelők az el­képzelést alapvetően pozitívan fo­gadták, viszont több olyan elemre is felhívták a figyelmet, amely szerin­tük nem sikerült tökéletesre. Ezek között az első helyen szerepelt, hogy a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium végül mégiscsak elér­te, hogy a hozzá tartozó alkalmazot­takra ne vonatkozzon az új rend­szer. Sokakat az is zavart, hogy akadnak olyanok, akik az új rend­szerben kisebb nyugdíjhoz juthat­nak, mint a mostaniban. Mások szí­vesen látták volna, ha az állam a nyugdíjrendszeren keresztül is gyer­mekvállalásra ösztönözné a fiatalo­kat. Végül sokan emelgették az is­mert helyzetet, amikor is az első pil­lért a szociálisügyi minisztérium A legrosszabbak között végzett a fogyasztói adók nyári emelése. úgy teijesztette a kormány, majd pe­dig a parlament elé, hogy még nem volt ismert a legalább ennyire meg­határozó második pillérről szóló tör­vényjavaslat. Az értékelés során nem szerepelt túl fényesen egyik nagy reform sem. Az új nyugdíjrendszer koncepciója 98 ponttal csak a nyolcadik helyre ke­rült. Vele kapcsolatban a vélemé­nyek nagyon megoszlottak: az érté­kelők egy része aggódott, alaposabb elemzéseket igényelt volna, sőt akadtak olyanok is, akik eleve nem hittek abban, hogy Közép-Európá- ban működni fog egy üyen modell. A másik tábor pedig úgy vélekedett, hogy a második pillér túlságosan sok megkötést tartalmaz, így vesz­élyben az ott kezelt pénz megfelelő hozama. Az új adórendszer 82 pont­tal csak a 10. helyre került. Bár so­kan elismerték azt előnyeit, az aggo­dalmak miatt mégsem sorolódott a negyedév legsikeresebb intézkedé­sei közé. A kifogások listája megle­hetősen hosszú, a legtöbb a középré­teg és a nyugdíjasok további terhelé­séhez kapcsolódik, de sokaknak a fogyasztói adók emelése és a hozzá- adottérték-adó átalakítása sem nyerte meg a tetszését. A negyedév legrosszabb intézkedé­sének mínusz 46 ponttal a Szociális Biztosító információs rendszerének beszerzése bizonyult, amely során az intézmény igazgatója túllépte a hatáskörét, az államapparátus pedig nem volt képes ebben megakadá­lyozni. A negatív tartományban ezen kívül mínusz 4 ponttal a fo­gyasztói adók emelése végzett. Ezt az értékelők inkorrekt lépésnek tar­tották, amely csak arra szolgált, hogy a pénzügyminisztérium korri­gálja saját súlyos hibáját. Ezzel azonban veszélyes precedenst te­remtett. Összességében a második negyedév gazdasági intézkedései megnyerték az értékelők tetszését, a 70,8-es összesített index az elmúlt három év második legjobb eredményének szá­mít. Ez nagyon komoly változás, az egy évvel korábban mért 33,5 pont azóta is a HESO-index negatív re­kordja. Van pénz a lakásokra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A korábbi pesszimista nyilatkozatok ellenére még mindig van esélyünk arra, hogy lakástámo­gatáshoz jussunk az Állami Lakás­fejlesztési Alaptól (ALA). Ez ugyan­is még mindig nem osztott el 300 millió koronát, ami mintegy 500 kérvényező támogatásához lenne elegendő. Kása Zoltán, az alap igazgatója szerint a korábban be­nyújtott kérvények közül több nem felelt meg a követelményeknek, a rendelkezésükre álló pénzösszeg egy részét így nem használták fel. Kása úgy látja, hogy a szeptember végéig beadott kérvényeket így még ki tudják elégíteni. Korábban az alap képviselői azt nyilatkozták, hogy augusztus elejére már elfogy a pénzük. Az építésügyi tárca már el is készítette azt a rendeletet, amivel leállította volna a kérvények továb­bi fogadását. A járási hivatalok szakemberei szerint a kérvények számának csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy az alap már hosszabb ideje figyel­meztetett pénzügyi forrásainak csökkenésére. Az alap eddig 2771 kérvényt hagyott jóvá. (P) Forradalmi változások az idegenforgalom piacán Fellendül a turizmus ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Ahogy világszerte enyhül a terrortámadásoktól és a SARS-vírus- tól való félelem, az idegenforgalom­ból élők az iparág fellendülését ta­pasztalhatják - úja a The Econo­mist. Ezzel párhuzamosan és az in­ternethasználat rohamos elterjedé­sének köszönhetően forradalmi vál­tozások érzékelhetők az utazások, az idegenforgalmi szolgáltatások pi­acán. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az amerikai fogyasztók csak ebben az évben több mint 27 milli­árd dollárt költenek el utazásaikra a számítógépes világhálón keresztül. Becslések szerint 2005-ben az uta­zások 30%-át a világháló segítségé­vel intézik majd el. Az American Express vezetője szerint az üzleti utak már mintegy 20%-át az inter­neten keresztül szervezik meg; ez az arány robbanásszerű fejlődés a két évvel ezelőtti, alig 1%-hoz ké­pest. Az internetes helyfoglalás azt is lehetővé teszi, hogy a szemfüles utazó kivárja a különböző társasá­gok árengedményes, „utolsó per­ces” ajánlatait. (Pb) Az agrárönkormányzatok elutasítják Brüsszel javaslatát Levelet írtak Fischlernek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Szlovákiai Agrárönkor­mányzatok Tanácsa (RPS) Franz Fischler agrárfőbiztosnak írt levelé­ben határozottan visszautasította Luis Rier Figuerasnak, az Európai Bizottság regionális igazgatósága il­letékesének javaslatát, miszerint Szlovákia értékelje újra prioritásait és az EU-forrásokból az agrárium helyett inkább az infrastruktúrát fejlessze. „Ez a kijelentés akkor hangzott el, amikor a szlovákiai mezőgazdászoknak az aszálykárok­kal kell megbirkózniuk. A fellépő ér­tékesítési gondok miatt ezért támo­gatásra szorulnak. Riera úr ajánlá­sával feladta a labdát azoknak a szlovák politikusoknak, akik elvetik az agrárium bárminemű támogatá­sát, nemcsak nálunk, hanem az EU- ban is” - áll az EU-főbiztosnak cím­zett levélben. Az agrárkamara, a mezőgazdasági szövetkezetek, a pa­rasztszövetség és a földtulajdono­sok társulása által aláírt dokumen­tumban egybehangzóan azt állítják, hogy a szlovákiai agrártermelők az aszály miatt támogatásra szorul­nak. Szerintük ez a SAPARD-prog- ram keretében elkülönített pénzek egy részének átcsoportosításával is megvalósulhatna, (gy) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A MOL-nak most egy ideig várnia kell Bukarest. A nemrég bejelentett kútvásárlások után több hónapot kell várnia a MOL-nak az esetle­ges romániai továbbterjeszkedés­sel. A román kormány ugyanis csak jövő március végére írta elő a Petrom olajtársaság privatizá­lásának lezárását. Bukarestben a múlt héten jelentették be, hogy a kormány döntése értelmében a Petrom részvényeinek 34-35%-át ajánlják fel megvételre stratégiai befektetőnek. (MTI) Közelebb a szabad telefonáláshoz Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) jelentős befolyás­sal bír a hazai távközlési piac­ra, és a vezetékes telefonszol­gáltatások 100 százalékát fel­ügyeli - derül ki a Távközlési Hivatal tegnapi döntéséből. A döntés a távközlés liberalizáci­ója szempontjából fontos, hi­szen a döntő befolyással bíró cégnek hozzáférhetővé kell tennie saját hálózatát a többi távközlési cégnek is. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,819 Lengyel zloty 9,557 Angol font 59,244 Magyar forint (100) 15,933 Cseh korona 1,299 Svéd korona 4,541 Dán korona 5,625 Szlovén tollár (100) 17,806 Japán ien (100) 30,598 Sváici frank 27,246 Kanadai dollár 26,179 USA-dollár 36,669 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,67-42,97 35,58-37,98 1,27-1,33 14,96-16,96 OTP Bank 40,72-42,85 35,74-37,71 1,27-1,33 15,37-16,54 Postabank 40,67-42,97 35,31-38,03 1,27-1,33 14,13-17,73 Szí. Takarékpénztár 40,71-42,70 35,71-37,54 1,26-1,34 15,25-16,69 Tatra banka 40,73-42,91 35,80-37,72 1,27-1,33 15,33-16,59 UniBanka 40,75-42,83 35,82-37,66 1,27-1,33 14,37-15,33 Általános Hitelbank 40,75-42,93 35,81-37,72 1,26-1,34 15,12-16,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Melyik út a helyes? (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents