Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-07 / 181. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 7. A képességeikhez képest méltóan érvényesülni kívánók és a kiváltságokat élvezők állnak egymással szemben Az ÁLA továbbra sem merítette ki költségvetését Gazdaság és fogyasztók H Harc a gazdasági reformokért Még igazából el sem kezdődött a reformok gyakorlatba történő átültetése, máris minden oldalról támadják a kormány gazdaságpolitikáját. A jobboldali liberális gondolkodók pu- hánysággal vádolják a kormányt. Hallatják hangjukat baloldalról is, remélvén, hogy a nép gyorsan felejt. És a nép, úgy tűnik, az áremelések közepette tényleg hajlamos felejteni. HORVÁTH MIHÁLY Az idei áremeléshullám hatására még a reformokat meggyőződésből támogató réteg egy része is ingadozni látszik. Ne feledjük tehát, hogy mit vállaltunk, és mit utasítottunk el. De mindenekfelett keressük a változás érdemi részét, és próbáljunk előre nézni. Jobboldal és baloldal, gazdasági liberalizmus és szociális demokrácia. Mi is tehát tömören a különbség? A jobboldal a piacra tereli a hangsúlyt, és elfogadja, hogy nagyobbak lesznek a társadalmi különbségek, látványosabbak a gazdasági kilengések. Visszafogott, de átlátható, és motiváló újraelosztást végez. Ezen az áron gyorsabb, hosszú távú és reális gazdasági növekedést ígér, gyorsabb átlagos életszínvonal-növekedéssel. A baloldal a központi döntéseket helyezi előtérbe. Erőteljesebb adóztatáson, újraelosztáson és az állam aktív gazdasági szerepén keresztül úgynevezett pozitív szabadságot, kisebb társadalmi különbségeket és időben kiegyensúlyozott foglalkoztatottságot ígér. Amit már általában csak kevesen tesznek hozzá az az, hogy az újraelosztás mértéke meghatározza a rendelkezésre álló összjövedelmet, mert befolyással bír az emberi viselkedésre. Tehát bizarr módon a gazdaságban a torta nagysága attól függ, hogyan szeleteljük. A hosszú távon átlagban két százalékkal növekvő gazdaság nagyságrendben 35 év alatt duplázódik meg. Négy százalékos átlagos évi növekedés már ugyanezen időszak alatt megnégy- szereződést eredményez. Változatlan lakosság mellett ez annyit jelent, hogy az átlagos életszínvonal is ennyivel növekszik. Megeshet tehát, hogy a .jobboldali” társadalom szegénye hosszú távon abszolút értelemben véve jobban él, mint az ugyanonnan induló „baloldali” társadalom középosztálybelije, ugyanakkor lehet, hogy társadalma gazdagjaihoz viszonyítva szegényebbnek érzi magát, mint a baloldali társadalom szegénye. Extrém példaként felhozhatjuk a Nyugat és a Kelet közötti fejlődési különbséget a szocializmus időszaka alatt, de talán emberközelibb, ha arra a konkrét érzésre utalok, amit a hazai középosztálybeli érzett még a szocializmus „virágzó” évei alatt, amikor ellátogatott Nyugatra, ha volt rá lehetősége. Választhatunk tehát. Én személy szerint a .jobboldali” társadalomra voksolnék, de tiszteletben tartom, és szükségesnek tartom azok véleményét, akiknek a másik megoldás imponál. 2002-ben a választások kormány- többséget biztosítottak a magukat jobboldali erőknek vallóknak (most ne firtassuk, ki mennyire jobboldali), és a gazdasági szempontból kulcspozíciókat jobboldali beállítottságú egyének foglalták el. A baloldal ellenben csúfos vereséget szenvedett. A baloldal most a Smeren és a szakszervezeteken keresztül próbál újra szóhoz jutni. A napilapokból is egyre gyakrabban zeng a szépen csengő baloldali ballada. Azonban ennek semmi köze a szociális demokráciához. A szövege 50, de talán 150 éve változatlan. A jelenből kiindulva a múltba mutat. A vészharangot kongatok elsősorban saját privüégiumaikat féltik. Itt nem a tőke és a kizsákmányolt munkásosztály állnak egymással szemben, hanem a tudásukhoz, képességeikhez méltóan érvényesülni kívánók és kiváltságokat élvezők. Nem szegények és gazdagok, hanem az előre tekintők és a jelenhez, vagy rosszabb esetben a múlthoz ragaszkodók. Mint már oly sokszor a történelemben, csökönyös maradiság és haladó szellem áll itt egymással szemben. Európára mutogatnak, de ha valahol, akkor éppen Európában van égető szükség lényeges változtatásokra. Modern szociális demokráciáról oktatnak, de a szótáruk 19. századi, marxista. Ezzel is szociális érzékenységet színlelnek, de a javaslataiknak és valós érdekeiknek ehhez vajmi kevés köze van. És közben kioktatják, gúnyt űznek a kommunista pártból (KSS), amely legalább őszinte. A gazdasági transzformáció árát fizetjük átmenetileg csökkenő élet- színvonal formájában. Politológus szakemberek ezt „J” alakú görbével szokják kifejezni. Az ár annál nagyobb lesz, minél tovább húzzuk a reformokat. Húzzuk-halasztjuk már őket eleget, és a népnek joggal kezd elege lenni az egészből. De kirívóan képmutató, hogy a „Már megint áremelés, és még hányszor fogják emelni a gázárat!” sóhajt éppen a lépcsőzetes áremeléseket szorgalmazó, és azokat aztán folyton elodázó politikai reprezentáció hangoztatja (megjegyzem, a dolgok mai állása szerint ők sem tehetnének mást). A reformok alatt pedig a mai baloldaliak szisztematikus lépések helyett még mindig elsősorban az adófizetők milliárd- jainak (nem ritkán saját zsebükhöz vezető) fekete lyukakba való esztelen beleszórását értik, beleértve az oktatási, egészségügyi rendszert, és az állami vállalatokat. A J-görbe mélypontja ideális termőtalajt nyújt a baloldali demagógiának, ezért kell odafigyelni, mit is ajánlanak alternatívaként, és józanul mérlegelni. Lehet vitatkozni, hogy (részben) privatizáljuk-e a közszolgáltatásokat, vagy hogy ehelyett inkább az állami tulajdon és az állami finanszírozás (részbeni) meghagyása mellett az úgynevezett belső piac melyik formáját alkalmazzuk, de a mindenki részére központilag vezérelt „ingyenes” (felső)oktatás és egészségügyi ellátás nem képezheti érdemi vita tárgyát a 21. században. Nem áll szándékomban azt állítani, hogy a kormány gazdaságpolitikai gépezete hibátlanul működik. Azonban fontos, hogy minden reformtörekvést a cikk elején felvázoltak tükrében szemléljünk. Gondjaink közepette ne tévesszük szem elől, hogy mi a cél, próbáljunk a jövőbe tekintem, és ebből a szemszögből is értékelni a jelent. Szemléljük nagyon kritikus szemmel a kormány gazdaságpolitikáját, de ugyanakkor legyünk résen, és különböztessük meg a (még szórványos) hiteles és érdemi szociáldemokrata hozzászólásokat, a friss termőtalajt kereső baloldali populizmustól. Csak a jövőbe tekintő érdemi vita lehet célravezető. A szerző gazdasági elemző A nagy reformok felemás eredménnyel szerepeltek az INEKO közgazdasági intézet legutóbbi értékelése során A legtöbbre az államháztartási reformot tartják TUBA LAJOS Pozsony. A kormány javasolni nagyon tud, és a szakértőktől még egyszer esélyt kap arra, hogy ezt meg is valósítsa. Az INEKO független köz- gazdasági intézet számára negyedévente ötven jó nevű gazdasági szakember és újságíró értékeli a különféle közintézmények gazdaságot befolyásoló intézkedéseit. A plusz és mínusz 300 pont között megítélt értékek, illetve az említési gyakoriság alapján alakul ki a HESO-index, a legjobbnak, illetve legrosszabbnak ítélt intézkedések rangsora. Az idei második negyedév során Az első helyre 176,5 ponttal a NATO-tagság ratifikálása került. toronymagasan két intézkedés nyerte meg az értékelők tetszését. Az első helyre 176,5 ponttal a NATO-tagság ratifikálása került. Az ország biztonsági helyzetének rendeződésétől azt várják, hogy vonzóvá válunk a külföldi befektetők számára és ezzel a gazdasági élénkülés egyik régi korlátozó tényezője szűnik meg. 171 ponttal ezt követi az államháztartási reform stratégiája. A szakértők szerint hat év szövegelés után ez végre egy rendszerelvű változást ígér, amely során a közpénzek elosztása többéves tervezés alapján történne, és minden szakaszon kemény megszorításokkal vennék elejét a pazarlásnak. Keveset tudni viszont arról, hogy a reformerek miként képzelik el a konkrét megvalósítást, illetve milyen szankciókat terveznek azokkal szemben, akik nem az új alapelvek szerint gazdálkodnak majd. A Cégbíróság reformja még szintén csak javaslat szintjén létezik, de már ez is akkora reményeket ébresztett, hogy 154 ponttal a harmadik helyre kerül. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen olyan, egyelőre még nehezen hihető célt tartalmaz, mint a változások bejegyzése öt napon belül, szemben a mai több hónapos kilátástalan várakozással. Egyöntetű vélemény szerint ezzel a vállalkozások egyik nagy akadálya hárulna el és a korrupció egyik legismertebb forrását számolnák fel. Nem mutatkozott ekkora egyetértés a Szociális Biztosításról szóló törvényjavaslattal, vagyis az új nyugdíj- rendszer első pillérével kapcsolatban, amely 133 ponttal a negyedik helyen végzett. Az értékelők az elképzelést alapvetően pozitívan fogadták, viszont több olyan elemre is felhívták a figyelmet, amely szerintük nem sikerült tökéletesre. Ezek között az első helyen szerepelt, hogy a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium végül mégiscsak elérte, hogy a hozzá tartozó alkalmazottakra ne vonatkozzon az új rendszer. Sokakat az is zavart, hogy akadnak olyanok, akik az új rendszerben kisebb nyugdíjhoz juthatnak, mint a mostaniban. Mások szívesen látták volna, ha az állam a nyugdíjrendszeren keresztül is gyermekvállalásra ösztönözné a fiatalokat. Végül sokan emelgették az ismert helyzetet, amikor is az első pillért a szociálisügyi minisztérium A legrosszabbak között végzett a fogyasztói adók nyári emelése. úgy teijesztette a kormány, majd pedig a parlament elé, hogy még nem volt ismert a legalább ennyire meghatározó második pillérről szóló törvényjavaslat. Az értékelés során nem szerepelt túl fényesen egyik nagy reform sem. Az új nyugdíjrendszer koncepciója 98 ponttal csak a nyolcadik helyre került. Vele kapcsolatban a vélemények nagyon megoszlottak: az értékelők egy része aggódott, alaposabb elemzéseket igényelt volna, sőt akadtak olyanok is, akik eleve nem hittek abban, hogy Közép-Európá- ban működni fog egy üyen modell. A másik tábor pedig úgy vélekedett, hogy a második pillér túlságosan sok megkötést tartalmaz, így veszélyben az ott kezelt pénz megfelelő hozama. Az új adórendszer 82 ponttal csak a 10. helyre került. Bár sokan elismerték azt előnyeit, az aggodalmak miatt mégsem sorolódott a negyedév legsikeresebb intézkedései közé. A kifogások listája meglehetősen hosszú, a legtöbb a középréteg és a nyugdíjasok további terheléséhez kapcsolódik, de sokaknak a fogyasztói adók emelése és a hozzá- adottérték-adó átalakítása sem nyerte meg a tetszését. A negyedév legrosszabb intézkedésének mínusz 46 ponttal a Szociális Biztosító információs rendszerének beszerzése bizonyult, amely során az intézmény igazgatója túllépte a hatáskörét, az államapparátus pedig nem volt képes ebben megakadályozni. A negatív tartományban ezen kívül mínusz 4 ponttal a fogyasztói adók emelése végzett. Ezt az értékelők inkorrekt lépésnek tartották, amely csak arra szolgált, hogy a pénzügyminisztérium korrigálja saját súlyos hibáját. Ezzel azonban veszélyes precedenst teremtett. Összességében a második negyedév gazdasági intézkedései megnyerték az értékelők tetszését, a 70,8-es összesített index az elmúlt három év második legjobb eredményének számít. Ez nagyon komoly változás, az egy évvel korábban mért 33,5 pont azóta is a HESO-index negatív rekordja. Van pénz a lakásokra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A korábbi pesszimista nyilatkozatok ellenére még mindig van esélyünk arra, hogy lakástámogatáshoz jussunk az Állami Lakásfejlesztési Alaptól (ALA). Ez ugyanis még mindig nem osztott el 300 millió koronát, ami mintegy 500 kérvényező támogatásához lenne elegendő. Kása Zoltán, az alap igazgatója szerint a korábban benyújtott kérvények közül több nem felelt meg a követelményeknek, a rendelkezésükre álló pénzösszeg egy részét így nem használták fel. Kása úgy látja, hogy a szeptember végéig beadott kérvényeket így még ki tudják elégíteni. Korábban az alap képviselői azt nyilatkozták, hogy augusztus elejére már elfogy a pénzük. Az építésügyi tárca már el is készítette azt a rendeletet, amivel leállította volna a kérvények további fogadását. A járási hivatalok szakemberei szerint a kérvények számának csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy az alap már hosszabb ideje figyelmeztetett pénzügyi forrásainak csökkenésére. Az alap eddig 2771 kérvényt hagyott jóvá. (P) Forradalmi változások az idegenforgalom piacán Fellendül a turizmus ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Ahogy világszerte enyhül a terrortámadásoktól és a SARS-vírus- tól való félelem, az idegenforgalomból élők az iparág fellendülését tapasztalhatják - úja a The Economist. Ezzel párhuzamosan és az internethasználat rohamos elterjedésének köszönhetően forradalmi változások érzékelhetők az utazások, az idegenforgalmi szolgáltatások piacán. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az amerikai fogyasztók csak ebben az évben több mint 27 milliárd dollárt költenek el utazásaikra a számítógépes világhálón keresztül. Becslések szerint 2005-ben az utazások 30%-át a világháló segítségével intézik majd el. Az American Express vezetője szerint az üzleti utak már mintegy 20%-át az interneten keresztül szervezik meg; ez az arány robbanásszerű fejlődés a két évvel ezelőtti, alig 1%-hoz képest. Az internetes helyfoglalás azt is lehetővé teszi, hogy a szemfüles utazó kivárja a különböző társaságok árengedményes, „utolsó perces” ajánlatait. (Pb) Az agrárönkormányzatok elutasítják Brüsszel javaslatát Levelet írtak Fischlernek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Szlovákiai Agrárönkormányzatok Tanácsa (RPS) Franz Fischler agrárfőbiztosnak írt levelében határozottan visszautasította Luis Rier Figuerasnak, az Európai Bizottság regionális igazgatósága illetékesének javaslatát, miszerint Szlovákia értékelje újra prioritásait és az EU-forrásokból az agrárium helyett inkább az infrastruktúrát fejlessze. „Ez a kijelentés akkor hangzott el, amikor a szlovákiai mezőgazdászoknak az aszálykárokkal kell megbirkózniuk. A fellépő értékesítési gondok miatt ezért támogatásra szorulnak. Riera úr ajánlásával feladta a labdát azoknak a szlovák politikusoknak, akik elvetik az agrárium bárminemű támogatását, nemcsak nálunk, hanem az EU- ban is” - áll az EU-főbiztosnak címzett levélben. Az agrárkamara, a mezőgazdasági szövetkezetek, a parasztszövetség és a földtulajdonosok társulása által aláírt dokumentumban egybehangzóan azt állítják, hogy a szlovákiai agrártermelők az aszály miatt támogatásra szorulnak. Szerintük ez a SAPARD-prog- ram keretében elkülönített pénzek egy részének átcsoportosításával is megvalósulhatna, (gy) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A MOL-nak most egy ideig várnia kell Bukarest. A nemrég bejelentett kútvásárlások után több hónapot kell várnia a MOL-nak az esetleges romániai továbbterjeszkedéssel. A román kormány ugyanis csak jövő március végére írta elő a Petrom olajtársaság privatizálásának lezárását. Bukarestben a múlt héten jelentették be, hogy a kormány döntése értelmében a Petrom részvényeinek 34-35%-át ajánlják fel megvételre stratégiai befektetőnek. (MTI) Közelebb a szabad telefonáláshoz Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) jelentős befolyással bír a hazai távközlési piacra, és a vezetékes telefonszolgáltatások 100 százalékát felügyeli - derül ki a Távközlési Hivatal tegnapi döntéséből. A döntés a távközlés liberalizációja szempontjából fontos, hiszen a döntő befolyással bíró cégnek hozzáférhetővé kell tennie saját hálózatát a többi távközlési cégnek is. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,819 Lengyel zloty 9,557 Angol font 59,244 Magyar forint (100) 15,933 Cseh korona 1,299 Svéd korona 4,541 Dán korona 5,625 Szlovén tollár (100) 17,806 Japán ien (100) 30,598 Sváici frank 27,246 Kanadai dollár 26,179 USA-dollár 36,669 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,67-42,97 35,58-37,98 1,27-1,33 14,96-16,96 OTP Bank 40,72-42,85 35,74-37,71 1,27-1,33 15,37-16,54 Postabank 40,67-42,97 35,31-38,03 1,27-1,33 14,13-17,73 Szí. Takarékpénztár 40,71-42,70 35,71-37,54 1,26-1,34 15,25-16,69 Tatra banka 40,73-42,91 35,80-37,72 1,27-1,33 15,33-16,59 UniBanka 40,75-42,83 35,82-37,66 1,27-1,33 14,37-15,33 Általános Hitelbank 40,75-42,93 35,81-37,72 1,26-1,34 15,12-16,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Melyik út a helyes? (Képarchívum)
