Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-07 / 181. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 7. Közélet 5 Csekes Zoltán, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet komáromi részlegének munkatársa: Együtt kell élni a tűzelhalással A szlovákiai gyümölcster­mesztők körében nagy ré­mületet váltott ki a hír, hogy a nyár elején Szlovákiában is felütötte fejét az almatermé- sűek tűzelhalásos betegsé­ge. Ez a rendkívül gyorsan terjedő kór Európa számos országában - köztük a szom­szédos Magyarországon és Csehországban is - évek óta jelen van, de Szlovákiát mindeddig elkerülte. V. KRASZNICA MELITTA Csekes Zoltánnal, a Központi Me­zőgazdasági Ellenőrzési és Nö­vényvédelmi Intézet komáromi részlegének munkatársáyal a be­tegségről, terjedéséről és a véde­kezés módjáról beszélgettünk. Milyen betegség is tulajdonkép­pen a tűzelhalás? Az almatermésűek tűzelhalásos betegségét az Ervinia amylovora nevű baktérium okozza. Azért szá­mít rendkívül veszélyes kórnak, mivel a baktériumos betegségek ellen pillanatnyilag nincs engedé­lyezett vegyszer, permetezéssel te­hát nem lehet ellene védekezni. Másrészt pedig nagyon gyorsan, szinte futótűzként terjed, erre utal a neve is. Milyen módon terjed a betegség és feltételezése szerint miként jutott be Szlovákiába a kóroko­zó? Levegőben, rovarok, madarak ál­tal és természetesen emberi gon­datlanság következményeként is terjed. Feltételezzük, hogy Szat- már megyéből, ahol igen kiterjedt almaültetvények találhatók, jutott át a kór Kelet-Szlovákiába. Az szinte kizárt, hogy oltóanyaggal » Levegőben, rovarok, madarak által és ter­mészetesen emberi gon­datlanság követkéz- ményeként is terjed. N\ hurcolták volna be az országba. Sajnos, mire Kassa környékén ész­lelték a betegséget, addigra már nagyon elterjedt; Kelet-Szlovákiá- ban volt olyan község, ahol csak­nem minden fa fertőzött volt. Jú­niusban már a Lévai járásban is észlelték a tűzelhalást, mára pedig a Dunaszerdahelyi, az Érsekújvári és a Komáromi járásban is diag­nosztizáltuk a betegséget. Miként ismerhető fel a betegség, akár a laikus által is? A fára pillantva szinte azonnal fel­„A magyarországi példák mutatják, hogy nem érdemes tarvágást végez­ni a megtámadott ültetvényeken." (Vas Gyula felvétele) tűnik, hogy egyes hajtások her­vadtak. Ezt nem lehet összeté­veszteni a szárazság okozta her- vadással, hiszen akkor az egész lombozat egyforma mértékben fonnyad. Ebben az esetben pedig csak az egyes hajtások, ágrészek. A hervadt részek aztán elszárad­nak, a levelek úgy néznek ki, mintha le lennének forrázva, tel­jesen összezsugorodnak, megbar- nulnak. Aki felfedezi otthon a kertjében vagy az ültetvényében ezeket a tüneteket, mi a kötelessége? Mivel karanténbetegségről van szó, az illetőnek azonnal jelente­nie kell az esetet a községi hivatal­ban, a hivatal munkatársai pedig értesítik a járási növény-egészség­ügyi felügyeletet. De az érintettek közvetlenül is hívhatják a Közpon­ti Mezőgazdasági Éllenőrzési és Növényvédelmi Intézet járási ki- rendeltségeit, a Komáromi járás­ban például a 035/7731 285-ös te­lefonszámon tehetnek bejelentést. Mi haladéktalanul kiutazunk a helyszínre, mintát veszünk, s azt a központi laboratóriumba küldjük elemzésre. A diagnosztizálás elég­gé időigényes folyamat, és elegen­dő kapacitás hiányában az ered­mények csak 10-15 nap múlva ér­keznek meg. Ez nagyon hosszú idő. Éppen a komáromi járásbeli Bajcs példája mutatja, hogy a be­tegség észlelése és a diagnosztizá­lás közti időszak alatt szinte meg- százszorozódott a megtámadott fák száma. Addig is, míg megérkezik a vizs­gálat eredménye, milyen intéz­kedéseket tegyenek a gyümölcs- termesztők? Mindenképpen vágják le a megtá­madott részeket, mégpedig 40-50 cm-rel a sérült rész alatt. Ezenkí­vül jó, ha rendszeresen ellenőrzik a fákat, Magyarországon annak idején, amikor megjelent a kór, a lusta termesztők betegségének ne­vezték a tűzelhalást. Nem mind­egy ugyanis, hogy ki mikor fedezi fel; akkor, amikor még elé egy-egy hajtást eltávolítani, vagy pedig ak­kor, amikor már az egész fát kell kivágni. Az Ervinia amylovora seb­parazita, tehát az apró sérülése­ken keresztüljut be a fába. Termé­szetesen nincs olyan gyümölcsfa, amelyen ne lennének apró repedé­sek, sérülések. A betegség észlelé­sét, illetve a megtámadott részek eltávolítását követően a levágott felületet oltóviasszal, rézgálicos oldattal, Kuprikollal kell bekenni, az egész fát pedig réztartalmú ké­szítménnyel lepermetezni. Ez nem szokványos kezelés, hiszen egyes almafajták nemigen szeretik a,re­zes, rézgálicos permetezést, de most szükséghelyzet van. Az almafákon kívül milyen gyü­mölcsféléket károsít még a tűz­elhalás? A tűzelhalás az almatermésűek, tehát az alma, a körte, a birs be­tegsége. Ezenkívül megtámadja a vadon termő, illetve dísznövénye­ket is, például a galagonyát, a ber­kenyét, a madárbirst, a tűztövist vagy a japánbirst. Szeretném hangsúlyozni, hogy a csonthéjaso­kat, tehát a szilvát, barackot, cse­resznyét nem károsítja. Jelentős eltérések mutatkoznak viszont az egyes fajták között, az almafajták közül különösen érzékeny a beteg­\\ Mindenképpen vág­ják le a megtáma­dott részeket, mégpedig 40-50 cm-rel a sé- . . rült rész alatt. ségre a James Grives, az Idared, a Jonathán és hibridjei, a Golden Delicius és hibridjei, az alanyok közül az M9-es és M26-os. A hazai alma-, illetve körteter­mesztés jövőjét tekintve mit je­lent a betegség megjelenése? A magyarországi példák mutat­ják, hogy nem érdemes tarvágást végezni a megtámadott ültetvé­nyeken, mivel azzal nem lehet ki­irtani a betegséget. Ezért a ma­gyarok hibájából tanulva mi csak a beteg részek, illetve a beteg fák eltávolítását tartjuk szükséges­nek. Viszont meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a betegséggel. Hiszen Európa számos országá­ban jelen van, sőt, nem számít karanténbetegségnek sem. Ezen­túl nekünk is figyelmet kell fordí­tanunk a megelőzésre, ami első­sorban a réztartalmú készítmé­nyekkel való gyakori permetezést jelenti. Nálunk az almafákat álta­lában csak a vegetációs időszakon kívül permetezték réztartalmú szerekkel, ezentúl szükség lesz a virágzás előtti és a kis termések viaszosodását követő permetezés­re is. Az új ültetvények telepítése során valószínűleg előtérbe kell helyezni a betegséggel szemben ellenállóbb fajtákat ültetését. VILLÁMINTERJÚ Peter Bánasszal, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetőjével A Mikulás Cérnák kiadására vonatkozó kérelmet önök még április elején eljuttatták Prá­gába, a cseh fél azonban csak tegnap szolgáltatta ki őt a szlovákiai hatóságoknak. Mi­ért tartott ilyen sokáig egy már elítélt bűnöző kiadatása? Erre csak a cseh fél tudna vá­laszt adni, a kiadatási folyamat hossza az adott állam szabályo­zásától függ. Én csak találgatni tudnék, a kiadatási folyamat minden országban más. Nem gyorsította az eljárást az sem, hogy Csehország és Szlo­vákia alig több mint tíz éve még egy állam volt? Nem, ez a kiadatásra nincs ha­tással. A folyamatot azonban a kiadatásra váró személy maga is lassíthatja, Cérnák például me­nedékjogot kért, esetében rész­ben ezért tartott négy hónapig. A kiadatási kérelemhez csatol­ni kell az illető bűnösségét igazoló bizonyítékokat is? Igen, a kérelemben fel kell tün­tetni, milyen ügy miatt kérjük az illető kiadatását, és ezt termé­szetesen bizonyítani is kell. Meg kell győzni az adott ország szer­veit, hogy a kiadatásnak meg­van a jogi alapja, ezért a kére­lemhez mellékelni kell olyan bi­zonyítékokat, melyek meggyő­zően igazolják, hogy az illető bűncselekményt követett el. Ha a bizonyítékok nem elég megy- győzőek, előfordulhat, hogy ké­rik kiegészítésüket. Cernákot 8,5 évi szabadság­vesztés-büntetésre ítélték, eb­ből ötöt már letöltött. Múlt ősszel feltételesen szabadláb­ra került, az erről szóló bíró­sági határozatot azonban a Legfelsőbb Bíróság érvényte­lenítette. Büntetésének teljes hátralevő részét ki kell tölte­nie, vagy számolhat azzal, hogy lerövidítik? Természetesen újra lehetősége lesz kérni a feltételes szabadláb­ra helyezést, azonban csak az ítélet kétharmadának letöltése után. Őszi szabadon bocsátása során ezt a feltételt nem vette fi­gyelembe a bíróság, ezért for­dult a minisztérium a Legfel­sőbb Bírósághoz, kérve a hatá­rozat érvénytelenítését. Az uniós csatlakozásunkat kö­vetően a tagállamokkal szem­ben egyszerűsödik majd a ki­adatási folyamat? Megváltozik, de a részleteket ma még nem ismerjük. Uniós rendelkezés szabályozza az egységes európai letartózta- tási parancs kiadását, ez egy­szerűsíti majd a folyamatot. Ennek alkalmazásához azon­ban még külön törvényt kell el­fogadnia a szlovák parlament­nek. Az egységes szabályozás­nak köszönhetően nem lesz szükség a bizonyítási eljárásra a tagállamok között, a ma is­mert kiadatási eljárás lefolytatá­sa nélkül adják ki a kért szemé­lyeket, a határok ebben a tekin­tetben is megszűnnek, (lpj) Önmagát jelentette fel Nyílt nap a rendőrségen Pozsony. „Sok esetben a rendőrök ellen tesznek panaszt a lakosok. Saj­nos, nagy részük megalapozott, elő­fordul viszont az is, hogy saját bű­nösségüket próbálják enyhíteni a lá­togatók. Szerencsére javul a helyzet, és egyre kevesebb panasz szól a kol­légák ellen” - mondta lapunknak Eudovít Mihal’, a Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitányság vezetője a teg­napi nyílt napon. A lakosok minden hónap első szerdáján személyesen a kerületi és járási parancsnokokhoz fordulhatnak rendőrségi ügyekben. Leggyakrabban betörésekről, drogo­sokról, gyilkosságokról esik szó. Az egyik érdeklődő önmagát jelentette fel, bízva abban, hogy így enyhébb büntetésben részesül. Sokan a szom­szédokra panaszkodnak, de közleke­déssel kapcsolatos kérdések is elő­fordultak már. A nyílt napok célja, hogy jobb kapcsolat alakuljon ki a rendőrség és a lakosok közt. A talál­kozások hasznosak, mert olyan té­mák is felbukkannak, amiről egyéb­ként a hivatalos szervek nem szerez­nének tudomást, (ncs) RÖVIDEN Újra vezetői poszton az egykori intendáns Nyitra. Milos Baéa, a hírhedt egykori nyitrai intendáns, a HZDS ak­tív tagja újra a kultúra területén tevékenykedik - augusztus elsejé­től a Nyitrai Megyei Hivatal kulturális osztálya vezetőjének helyet­tese. A dolog pikantériája, hogy az osztályvezetőt, Molnár Pétert az MKP delegálta a posztra, de ő pályázat útján került a posztjára, vi­szont helyettesét a megyei elnök nevezte ki. (vm) Beperelik a kereszténydemokraták Ruskót Pozsony. A KDH be fogja perelni Pavol Ruskót, mivel az ANO elnöke nemrég azt állította, Frantisek Mojzis besztercebányai vállalkozó több millió koronával támogatta a kereszténydemokratákat. A feljelentés­sel meg akarják várni a pártelnököt, Pavol Hrusovskyt, aki jelenleg még nyaral. Pavol Rusko szerint a Drukos tulajdonosának pénzét a KDH székházvásárlásra költötte, a mozgalom ezt visszautasítja, s azt állítja, soha semmilyen pénzt nem kaptak Mojzistól. (TASR) Nevetséges a rendőrség, állítja a Smer Pozsony. Nevetségessé teszi magát a rendőrség és az ügyészség, mivel egzotikus papagájok tiltott tartása miatt kéri Dusán Munka képviselő mentelmi jogának megvonását, állítja a Smer. A párt által kiadott nyilatkozat szerint Munka mindenben együtt kíván működ­ni a rendőrséggel, de sajnálatos, hogy arra sem kérték meg, mutas­sa meg a papagájok tartásához szükséges engedélyeket. A rendőr­ség szerint szó sincs politikai ügyről, hiszen Munka ellen már akkor eljárást kezdeményeztek, amikor még képviselő sem volt. (s, t) Veszélyes szkinhedweboldal Pozsony. A neonácik fegyvertárába nemcsak az utcai támadás és a megfélemlítés tartozik, hanem az interneten is terjesztik az eszméi­ket. A rendőrség látókörébe került egy szlovák szkinhedweboldal, melyre felkerült néhány olyan fiatal neve, címe és születési dátuma, aki ellen a közeljövőben támadásra készülnek a bőrfejűek. A webol- dalon egyébként faji alapú szent háborúra biztatnak. (SITA) Még nem lesz díjmentes vízum Pozsony. Nem valószínű, hogy Szlovákia a közeljövőben ingyenes­sé tenné a vízumot az ukrán állampolgárok számára. Kijev ajánlata úgy szól, hogy ha Szlovákia ingyenessé teszi a vízumok megszerzé­sét, Ukrajna cserébe teljesen megszünteti a vízumkényszert. Boris Gandel külügyminisztériumi szóvivő szerint Szlovákia egyelőre nem akarja elfogadni ezt a módszert, melyben Ukrajnának Lengyel- országgal már sikerült megegyeznie, s Magyarországgal is jó úton haladnak a tárgyalások. (TASR) Beblavy tájékoztatott az új foglalkoztatási törvényről Hetente kell jelentkezni ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A 12 hónapnál hosszabb ideje munkanélkülieknek 2004 ja- nuáijától hetente kell majd jelent­kezniük a munkaügyi hivatalokban, ha a parlament változatlan formá­ban hagyja jóvá a foglalkoztatási törvény tegnap bemutatott terveze­tét. A többi munkanélkülinek to­vábbra is kéthetente kell majd je­lentkeznie, kivételt képeznek azok, akik részt vesznek a munkaügyi hi­vatalok által szervezett átképzése­ken vagy a közmunkaprogramban: nekik csak havonta egyszer kell iga­zolást vinniük arról, hogy kerestek munkát. További* szigorítást jelent, hogy megfelelő munkaajánlat ese­tén három napon belül munkába kell állnia a munkanélkülinek. Ha az ajánlatot visszautasítja, törlik a munkanélküliek nyilvántartásából. Változnak a foglalkoztatás növelését segítő eszközök: akár 10 000 koro­nás költözési támogatást is kaphat az, aki állandó lakóhelyétől távol kap munkát. „Ebből nem csak a köl­tözés közvetlen költségeit lehet fe­dezni, hanem az albérlet, a telefon vagy a helyi tömegközlekedés első havi díját is” - mondta Miroslav Beblavy, a jogszabályt előkészítő munka-, szociális és családügyi mi­nisztérium államtitkára. Pénztámo­gatást kaphatnak azok a munkanél­küliek, akik legalább három hónapja nem találnak munkát és egyéni vál­lalkozást szeremének alapítani. En­nek összege a járás munkanélkülisé­gi szintje és az illető munkanélküli­ségének hossza alapján változik. „A Nagymihályi járásban például 78 800 koronára jogosultak azok, akik­nek legfeljebb 12 hónapja nincs munkájuk, aki ennél hosszabb ideje munkanélküli vagy pályakezdő és vállalkozni szeretne, 147 600 koro­nát kaphat” - ismertette Beblavy a törvénytervezet rendelkezéseit. A munkanélküliek elhelyezkedését személyre szabott képességfejleszté­si program megtervezésével segítik majd a munkaügyi hivatalok; a program megvalósításához utazási támogatást is jár. További anyagi se­gítség az átképzési programokon részt vevő kisgyermekes szülők szá­mára a hozzájárulás a hat évesnél fi­atalabb gyermek neveltetési költsé­geihez. Ez gyakorlatilag az óvoda­költségek vagy a gyermekre vigyázó képesített felnőtt költségei egy ré­szének átvállalását jelenti. A mun­kanélküliségi arány csökkenését eredményezhetik a foglalkoztatási ügynökségek is, melyek munkaerő­közvetítőként működnek majd: al­kalmazzák a munkanélkülieket, fi­zetik társadalom- és egészségbizto­sítási járulékaikat, s igény esetén munkaadókhoz küldik őket. A tör­vény végrehajtása 2004-ben mint­egy 4,28 milliárd koronát igényel majd, ebből 2 milliárdot áll az állami költségvetés, a fennmaradó összeget az Európai Szociális Alapból szeret­né biztosítani a minisztérium. „Eb­ből mintegy 2 milliárdot a munka­ügyi hivatalok fenntartása, az alkal­mazottak fizetése emészti fel, a töb­bit az aktív foglalkoztatás-politikai eszközökre fordítjuk” - mondta az államtitkár. (1. p. j.) A törvény tervezetének főbb rendelkezései: ♦ a 12 hónapnál hosszabb ideje munkanélkülieknek hetente, az en­nél rövidebb ideje munkát keresőknek kéthetente, az átképzésen, közmunkaprogramban résztvevőknek havonta kell jelentkezniük a munkaügyi hivatalokban ♦ három napon belül munkába kell állnia annak, aki ajánlatot kap ♦ legfeljebb 10 000 koronás költözési támogatást kaphat a lakóhelyé­től távol munkát vállaló ♦ egyéni vállalkozás alapításához akár 147 600 koronás támogatást is kaphat a munkanélküli ♦ nevelési támogatás jár azoknak az átképzésen résztvevő szülőknek, akiknek hat évesnél fiatalabb a gyermekük ♦ a munkaügyi hivatalok személyre szabott képességfejlesztő progra­mokat dolgoznak ki a munkanélküliek számára

Next

/
Thumbnails
Contents