Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-04 / 153. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 4. 25 millió dollár Szaddámért Bagdad. Huszonötmillió dollá­rosjutalmat ajánlott fel az amerikai kormány annak, aki használható információval mű­ködik közre Szaddám Húszéin volt iraki elnök elfogásában, il­letve megbízható adattal szol­gál a haláláról - közölte az Irakban működő amerikai ide­iglenes kormányzat. A meg­döntött iraki elnök két fia: Udaj és Kuszaj hollétével kapcsola­tos információkért 15 millió dolláros jutalom jár - tette hoz­zá Amy Abbott őrmester, a bag­dadi átmeneti koalíciós pa­rancsnokság szóvivője. (MTI) Segítettek az indiánok Bogota. Négyszáz indián köz­benjárására szabadon enged­ték a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) geril­lái egy független segélyszerve­zet svájci elnökét, akit előző nap raboltak el Kolumbia dél­nyugati részén. Az 51 éves Florent Arnoldot, a Manos por Colombia (Segítő Kéz Kolum­biának) elnökét az egyik vele együtt elrabolt munkatársával együtt a paez indiánok kérésé­re engedték el a kommunista gerillák. A korábbi jelentések összesen négy elrabolt sze­mélyről számoltak be. A két segélymunkás öntözési techni­kára tanított egy indián közös­séget. A kábítószer-kereskede­lem megsápolása mellett a FARC váltságdíjakból tartja fenn magát. (MTI) IFJ-tiltakozás Hágánál Brüsszel. A Nemzetközi Újság­író Szövetség (IFJ) tegnap fel­szólította a holland igazság­ügy-minisztert: sürgősen tegye lehetővé, hogy szerb, bosnyák és más délszláv újságírók tudó­síthassanak a háborús bűnök­kel vádolt volt jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics hágai pe­rének tárgyalásáról. Az IFJ fel­hívta Piet Hen Donner igazság­ügy-minisztert: mellőzzék a bonyolult, nem működő és költséges vízumeljárási szabá­lyokat, mert azok jelenleg meghiúsítják, hogy szerb és bosnyák újságírók beléphesse­nek Hollandiába és tudósíthas­sanak a perről. (MTI) Volt nácit fogtak el az USA-ban Washington. Az amerikai ha­tóságok letartóztattak egy ro­mániai származású 77 éves férfit, aki a második világhábo­rú alatt SS-őrként szolgált egy náci koncentrációs táborban. Johann Leprich az ausztriai Mauthausenben teljesített szolgálatot. 1952-ben az USA- ba vándorolt ki, 1958-ban megkapta az amerikai állam- polgárságot, de 1987-ben meg is vonták azt tőle, mert fény derült a múltjára. Leprich azu­tán elhagyta Amerikát, és egyes értesülések szerint Ka­nadába ment, de később titok­ban Michiganbe, korábbi ott­honának közelébe költözött vissza. (MNO) Leprichet egykori házában tar­tóztatták le egy rejtett helyiség­ben, szerda hajnalban (Reuters) A német politikusok többsége megorrolt az olasz kormányfőre - Strasbourgban tegnap az unió két oszlopa közötti konfliktusról beszéltek EP-válságtanácskozás Berlusconi miatt Strasbourg/Brüsszel/Berlin/ Róma. Válságtanácskozást tartottak tegnap az Európai Parlament (EP) vezetői a Silvio Berlusconi által előző nap kirobbantott botrány mi­att. Gerhard Schröder német kancellár közölte: bocsánat­kérést vár az olasz kormány­főtől, aki megígérte: telefo­non felhívja a kancellárt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az EP vezetői nem jutottak egyetér­tésre abban, követeljék-e, hogy a soros EU-elnök olasz kormányfő kérjen bocsánatot Martin Schulz német EP-képviselőtől, akit egy koncentrációs tábor kápójához ha­sonlított. Enrique Barón Crespo, az EP szocialista frakciójának elnöke intézményi válságról beszélt és rá­mutatott: itt nem személyes sérté­sek rendezéséről van szó, hanem arról, hogy konfliktus támadt az unió két oszlopa, az elnökség és a parlament között. A zöldek és a ra­dikális baloldaliak szintén bocsá­natkérést követeltek Berlusconitól, aki szerintük üyen kirohanásaiban árulja el igazi önmagát. Az EP leg­nagyobb pártfrakciójának, a kon­zervatív Európai Néppármak (ÉPP) az elnöke, a német Hans-Gert Pottering és a német CDU/CSU csoport elnöke, Hartmut Nassauer ugyan szolidaritásukról biztosítot­ták Martin Schulzot és elfogadha­tatlannak minősítették Berlusconi gúnyos sértegetését, ám láthatólag nem kívánnak tovább lépni az ügy­ben és az ügy elcsitulására számíta­nak. Pottering egyformán bocsá­natkérésre hívta fel az incidens két szereplőjét, mondván: Schulz elfo­gadhatatlan módon megtámadta az olasz miniszterelnököt, aki olyan megjegyzésekkel válaszolt Schulznak, amelyek aránytalanok voltak. Az EPP-frakció elutasítja, hogy az ügyből a tanács és a parla­ment közötti intézményi vitát ger­jesszenek. Egyúttal reményét fejez­te ki, hogy az incidens nem terheli meg az olasz elnökséget, amely ki­tűnő munkatervet mutatott be. Graham Watson, a liberális frakció elnöke úgy foglalt állást, hogy a né­met szociáldemokrata képviselő beszéde kétségkívül provokálni akarta az EU soros elnökét. Sajná­latosnak tartotta viszont, hogy Berlusconi ráharapott erre a csali­ra, majd súlyosbította a dolgot az­zal, hogy nem volt hajlandó visz- szavonni szavait, melyekkel szé­gyent hozott a tanács elnökségére. Gerhard Schröder német kancellár csütörtökön a berlini Szövetségi Gyűlésben elfogadhatatlan kisik­lásnak nevezte Berlusconi kijelen­téseit, és bocsánatkérésre szólította fel az olasz kormányfőt. Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke durva melléfogásnak minősítette Berlus­coni fellépését. Szerinte egyetlen demokratikus politikus sem gázol­hat bele egy másik becsületébe náci összevetéssel. Tegnap reggelre ismertté vált az is, hogy Carlo Azeglio Ciampi olasz ál­lamfő magához kérette Berlus­conit. Médiajelentések szerint Ciampit megdöbbentette, hogy a kormányfő mekkora botrányt ka­vart Strabourgban. Maga Berlusconi viszont az olasz balközép ellenzéket vádolta meg tegnap azzal, hogy felkészítette el­lene Martin Schulz német eurokép- viselőt, aki ezért támadta őt az Eu­rópai Parlament ülésén. Berlusconi kínos elszólásai Róma. Az olasz kormányfőnek nem a szerdai volt az első olyan elszólá­sa, amely nagy vihart, rosszabb esetben nemzetközi botrányt kavart. 2001. szeptember 26-án - két héttel a szeptember 11-i terrortámadás után - kijelentette, hogy „a nyugati civilizáció felsőbb rendű az iszlám­nál, mert biztosítja a jólétet, az emberi jogok tiszteletben tartását, és mindenekelőtt a vallási és politikai jogokat, ellentétben az iszlám or­szágokkal.” Ezt még tetézte azzal, hogy hozzátette: a nyugat újabb és újabb népeket hódít majd meg, még ha szembe is kell szállni egy másik civilizációval, az iszlámmal, amely ugyanott tart, ahol 1400 évvel ez­előtt. 2001. decemberében a belgiumi EU-csúcson lobbizni próbált azért, hogy Pármában legyen az új élelmiszerbiztonsági központ, szem­ben a rivális Helsinkivel. Ekkor jelentette ki, hogy „Párma egyet jelent a jó konyhával. A finnek azt sem tudják, hogy mi az a pármai sonka”. 2002. február 8-án azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az európai külügyminiszterek spanyolországi csúcsértekezlete résztvevőinek fotó­zásakor a házigazda Josep Pique feje fölött mutogatott, majd később berontott abba a terembe, ahol Pique éppen sajtótájékoztatót tartott, és hangosan ütögetni kezdte óráját, jelezve, hogy éhes. (MTI-AP) Nyolc amerikai katona sebesült meg három különböző incidensben tegnap Irakban. A felvételen annak az ame­rikai katonai gépkocsinak a maradványa látható, amely ellen Bagdad központjában intéztek gránáttámadást. Itt két katona sérüit meg. (ČTK/AP-felvétel) Abbász jelentős számú palesztin fogoly szabadon bocsátását követeli Sarontól Az első hivatalos izraeli tiltakozás MTI-HÍREK Jeruzsálem. A legjelentősebb pa­lesztin mozgalmak által vasárnap meghirdetett tűzszünet óta Izrael tegnap először tiltakozott amiatt, hogy rakétatámadás ért egy telepesfalut a Gázai övezet déli ré­szén. A palesztinok tegnap hajnal­ban három rakétát lőttek ki a zsidó telepesek lakta Kfar Daromra, a tá­madásban három ember köny- nyebben megsebesült. Az egyipto­mi határ közelében fekvő izraeli őrhelyekre is rálőttek, de ott nem történt sebesülés. A támadásra vá­laszul az izraeli hadsereg reggel is­mét lezárta a Gázai övezetet észak-dél irányban átszelő főútvo­nalat és úttorlaszokkal két ellenőr­ző pontot létesített. Kemény fellépést ígért a palesztin miniszterelnök azok ellen a szélső­ségesek ellen, akik megsértik az Izraellel szemben meghirdetett tűzszünetet. Mahmúd Abász egy nappal az Ariel Sáron izraeli kor­mányfővel folytatott tárgyalásai után nyilatkozott a Reutersnak, miután az izraeli hadsereg kivo­nult a ciszjordániai Betlehemből. Abbász elmondta: a palesztinok által bejelentett tűzszünet meghi­úsulhat, ha Izrael nem bocsát sza­badon jelentős számú palesztin foglyot. (Jelenleg 8000 palesztin ül izraeli börtönben.) Hangsúlyoz­ta: véleménye szerint a palesztin nép elfogadja és hajlandó betarta­ni a tűzszünetet, ezért börtön vár azokra, akik azt megsértik. Elis­merte, hogy bejelentése belvi- szályt okozhat a palesztinok kö­zött. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindent megtesznek a konfrontá­ció elkerülése érdekében, mert ha bekövetkezik, az polgárháborúhoz vezethet. A Schüssel-kormány ismét kimutatta hatalmát Jörg Haiderrel szemben Eurofighter-vihar Ausztriában MTI-JELENTÉS Bécs. Nagy vihart kavart Ausztriá­ban a Die Presse által „repülő fényké­pezőgépeknek” nevezett Eurofighter Typhoonok vásárlásáról szóló szer­ződés váratlan aláírása. Ezzel a kor­mány kész helyzetet teremtett a számvevőszéki vizsgálat lezárása előtt, továbbá kimutatta hatalmát Jörg Haiderral, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnökével szemben. Haider szerdán is a számvevőszéki jelentés megvárását követelte, mi­közben Herbert Haupt alkancellár, az FPÖ mai elnöke - aki a hétvégén megvédte pártelnöki tisztségét Hai­derral szemben - támogatta a kor­mány döntését. Haider levélben szó­lította fel Thomas Klestil államfőt, hogy csak a vizsgálat lezárása után írja alá a vonatkozó törvényt, s hiva­tala tájékoztatása szerint az elnök ennek eleget kíván tenni. Az ellenzé­ki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmadansági indítványt kí­ván beterjeszteni Günther Platter vé­delmi miniszter ellen, mert törvényi háttér nélkül aláírt egy szerződést, amely Ausztriának akár 5 milliárd eurójába is kerülhet. Az SPÖ újabb vádpontot is felhozott a beszerzés eddigi számos homályos pontja mel­lett. A Financial Times című brit lap szerint ugyanis a Eurofightert gyártó államok megállapodtak, hogy 2007- től - Ausztriának ekkor szállítják az első gépeket - 10-20 százalékkal csökkentik a karbantartási és üze­meltetési költségeket, de a sietős aláírás miatt ez Ausztriára nyilván nem vonatkozik már. A Die Presse emlékeztetett rá: a kor­mány az ügyben demonstrálta ha­talmát Haiderral szemben, s ezzel kísértetiesen hasonló kép alakult ki, mint egy éve, amikor az akkori FPÖ- elnök alkancellár Susanne Riess- Passer a kaolíciós partnerrel egyet­értve letett a Haider követelte adóre­formról. Ez után csak kis ideig ma­radhatott a helyén, s vele bukott a kormány is. Uniós bővítés A Bundestag jóváhagyta Berlin. A német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) tegnap elsöprő több­séggel jóváhagyta az Európai Unió bővítését. Az EU és a tíz csatlakozó ország, köztük Szlovákia között áp­rilis 16-án Athénban aláírt szerződés ratifikálásáról rendezett név szerinti szavazáson a jelen lévő képviselők közül 575 szavazott igennel, egy voksolt nemmel, négyen pedig tar­tózkodtak. A csatlakozási szerződést még a Szövetségi Tanácsnak, azaz a Bundesratnak, a német parlament felsőházának is ratifikálnia kell. Erre valószínűleg ősszel kerül sor. (MTI) • Rijádi robbantások Meghalt a merénylő Dzsidda. Eddig ismeretien körülmé­nyek között felrobbantotta magát tegnap a májusi rijádi robbantások fő gyanúsítottja, az al-Kaida tagja. Egy névtelenséget kérő szaúdi bel­ügyi illetékes elmondta, hogy Turki Naszer al-Dandani Rijádtól 900 kilo­méterre északra végzett magával. Al-Dandanit május 12-e, a 25 halá­los áldozatot követelő rijádi hármas merénylet óta körözték. Ő lett az el­ső számú közellenség Szaúd-Arábiá- ban azután, hogy a merényletek esz­mei szerzője, Ali Abdurrahman al- Gamdi megadta magát. (MTI) Az RMDSZ alternatívájaként kívánnak működni Új magyar szervezet MTI-HÍR Bukarest. Magyar Polgári Szövet­ség (MPSZ) néven új magyar politi­kai szervezet alakult a Székelyföl­dön, a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség alternatívájaként. Szász Jenő, Székelyudvarhely pol­gármestere, az új szervezet elnöke elmondta: az MPSZ a múlt héten jött létre a Székelyudvarhelyen mű­ködő, hivatalosan bejegyzett Ud­varhelyért Polgári Egyesület (UPE), valamint a magyarországi polgári körök mintájára Székelyföldön ala­kult polgári körök összevonásával. Kifejtette: az MPSZ a választók ér­dekeit kívánja megjeleníteni Buka­restben és nem Bukarest érdekeit a székelyföldi választók körében. A kezdeményezők szeptemberig elké­szítik a Székelyföld fehér könyvét, erre kívánják alapozni jövőépítő programjukat. Nyugtalanság Prágában a Beneš-dekrétumok miatt Klaus kezdeményezése ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Aggodalmat keltett a vezető cseh politikusok körében az a tény, hogy a cseh bíróságok az utóbbi idő­ben néhány olyan döntést hoztak, amelyek a hivatalos prágai álláspont szerint áttörték a II. világháború után kiadott Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét és megkérdőjelez­hetetlenségét. Ezek újra megnyit­hatják a Prága által ma már véglege­sen lezártnak tartott szudétanémet kérdést. Václav Klaus államfő ezért tegnap bejelentette: találkozóra hív­ta meg a legmagasabb alkotmányos tényezőket, hogy megtárgyalják a kialakult helyzetet. Vladimír Spidla kormányfő pedig utasította Pavel Rychetsky igazságügyi-minisztert, tárcája dolgozzon ki egy olyan alkot­mánymódosítási javaslatot, amely magakadályozná, hogy a bíróságok „hibásan értelmezzék a kárpótlási törvényeket”. A szükséges elemzé­sek és háttéranyag kidolgozásával egy szakértői bizottságot bíztak meg. A Klaus által összehívott talál­kozó időpontja - amelyen a kor­mányfő és a parlament két házának elnöke vesz majd részt - egyelőre nem ismeretes, (-kés) Magyarországra és Szlovákiába is szállítanak kőolajat Mol-Jukosz egyezség MTI-HÍR Budapest. Tíz évre szóló, évi 7,2 millió tonnás kőolaj-szállítási szer­ződést kötött a Mól és a Jukosz teg­nap Budapesten. A megállapodás értelmében az orosz cég a Mól szá­mára Magyarországra és Szlovákiá­ba is szállít kőolajat. A megállapo­dás azért fontos a Mól számára, mert a világ kőolajpiacát érintő eset­leges bizonytalansági tényezőtől függetlenül garantálja a dunai és a pozsonyi finomító ellátását. A Mol a 2004-től életbe lépő szerződéssel fi­nomítói kapacitásának 55-60 száza­lékát fedezi le. A Jukosz jelenleg Oroszország második legnagyobb olajkonszernje, amely a májusban kötött szerződés alapján az idei év végéig egyesül az orosz piacon ötö­dik legnagyobb Szibnyefttel. Az új cég termeli majd ki az orosz nyers­olaj mintegy egyharmadát.

Next

/
Thumbnails
Contents