Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-30 / 174. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 30. A nemzetközi rendezési tervnek egy átfogó békemegállapodáshoz kell vezetnie Ledőlhetnek a falak Az ominózus fal vagy kerítés - ahogy tetszik. A lényeg az, hogy elválaszt. Persze, azért kicsit véd is, meg kissé átrajzolja a palesztin területek határát. Egyébként a hónap végéig befejezik az első, 145 km hosszú szakasz építését. (Reuters-felvétel) Magyarország nem foglalkozik a kettős állampolgársággal Budapest tart az EU-tól MTI-JELENTÉS Moszkva rakétákat vásárolt Moszkva. Oroszország hadá­szati támadó fegyverzete har­minc RSZ-18-as (SS-19-es) in­terkontinentális ballisztikus rakétával bővült, amelyeket Moszkva az utóbbi két évben vásárolt meg Ukrajnától. A Szovjetunió fennállása idején 160 darab RSZ 18-as rakéta volt Ukrajna területén, ezek­ből 130-at a szovjet-amerikai START-I szerződés alapján megsemmisítettek. A mara­dék 30 rakétát mostanáig Uk­rajnában tárolták. (MTI) Kereset Blairék ellen Athén. Az athéni ügyvédi ka­mara elnöke keresetet nyúj­tott be a hágai Nemzetközi Büntető Törvényszék ügyész­ségéhez (TPI) brit kormányta­gok ellen az iraki háború so­rán elkövetett bűncselekmé­nyek ügyében. Tony Blair brit kormányfő, Jack Straw kül- ügy-, Geoff Hoon védelmi mi­niszter és Adam Ingram vé­delmi államminiszter ellen nyújtotta be a keresetet Dimitrisz Paxinosz 22 bűncse­lekmény, és a TPI háborús bűntettekre vonatkozó egyez­ményeinek 110 rendbeli meg­sértése miatt. (MTI) Pokolgépes buszmerénylet Újdelhi. Legalább három em­ber életét vesztette és harmin­cán megsebesültek egy bom- bayi autóbuszon elkövetett pokolgépes merénylet követ­keztében. Egyelőre senki sem vállalta a merénylet, de a rendőrségi szóvivő gyanúja szerint pakisztáni székhelyű szélsőséges muszlim csopor­tok lehetnek a terrorakció mögött. (MTI) Húzódó albán kormányválság Tirana. Nem szavazta meg az albán parlament az új külügy­miniszterjelölését: Marko Bello kinevezését Fatos Nano kormányfő javasolta, de ajelö- lés nem kapta meg a szüksé­ges többséget. így folytatódik a tíz napja kirobbant válság: lemondott Ilir Méta külügymi­niszter és egy hozzá közelálló, az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár. Állítólag az hábo­rította fel őket, hogy nem sike­rültjavítani a 3,1 milliós la­kosságának életkörülményein. Nano és Méta egyaránt a poli­tikai színteret uraló Albán Szocialista Párthoz tartozik és civódásuk valószínűleg min­den hatalmi szinten elmélyíti a megosztottságot. Ezt jelzi az is, hogy a szocialisták egy ré­sze változatlanul a lemondott külügyminisztert támogatja, s ezért nem szavazott Nano kor­mányfő külügyminiszter-je­löltjére. A külügyek irányítá­sát korábban is nyíltan bíráló Nano legfőbb vetélytársának tartják Métát, aki még külügy­miniszterként, június közepén nyíltan felelőtlenséggel és te­kintélyelvűséggel vádolta meg az albán kormányfőt. (MTI) Fatos Nano egyébként tavaly éppen Métától vette át a kor­mányfői posztot (Képarchívum) Washington/ Jeruzsálem. Négy nappal a palesztin kor­mányfő után az izraeli minisz­terelnököt, Ariel Saront fo­gadta tegnap George Bush amerikai elnök. A tárgyalások közép-európai idő szerint 18 órakor kezdődtek, lapzártáig senki sem nyilatkozott a meg­beszélések eredményeiről. ÖSSZEFOGLALÓ Abban mindenki egyetértett, hogy a biztonsági fal kérdését már csak azért sem kerülhették meg, mert ez az utóbbi napokban nézeteltérések forrása volt Izrael és az USA között. Bush a múlt pénteken Abbász pa­lesztin kormányfőnek azt mondta, ő is kifogásolja a fal építését. Izraelben azonban nem szeretik a fal kifejezést - a berlini fallal való párhuzam mi­att sem -, azt mondják, ők biztonsá­gi kerítést építenek Ciszjordániá- ban, hogy megakadályozzák palesz­tin terroristák behatolását izraeli te­rületre. A tegnapi csúcs előtt megfigyelők hangsúlyozták: elérkezett az ideje, hogy az izraeli-palesztin válságban érintett felek a békefolyamat lényegi pontjainak végrehajtása felé moz­duljanak el, s ennek érdekében Bushnak egyértelműen értésre kell adnia, hogy az útitervként ismert nemzetközi rendezési tervnek egy átfogó békemegállapodáshoz kell vezetnie. A Financial Times kom­mentátora elsősorban a palesztin te­rületeken található zsidó vadtelepek felszámolásának kérdésében látott lehetőséget az elmozdulásra. Új fel­mérésekre hivatkozva úgy ítélte meg, a telepesek jelentős része kész lenne elhagyni otthonát, ha ezért megfelelő kompenzációban része­sülne. Palesztin oldalon ugyancsak elfogadják a kompenzáció ötletét. Apró elmozdulásokat jelentenek a közelmúlt fejleményei, köztük az, hogy Mahmúd Abbásznak sikerült betartatnia a törékeny tűzszünetet a palesztin fegyveres csoportokkal, il­letve távol tartania Jasszer Arafat el­nököt a tárgyalások befolyásolásától. Az Izraelben fogva tartott 361 kisko­rú haladéktalan szabadon engedé­Ankara. A szíriai kormányfő fel­szólította a térség országait, főleg Törökországot és Iránt, hogy erő­sítsék kapcsolataikat, mert szerin­te így tudnának legjobban ellenáll­ni a Közel-Kelet átszabására irá­nyuló amerikai törekvéseknek. Mohammed Musztafa Miro mi­niszterelnök, aki tegnap kezdte meg kétnapos törökországi látoga­tását, ilyen értelemben nyilatko­zott a Sabah című török lapnak. Személyében 17 év óta első ízben tárgyal szíriai kormányfő Ankará­ban. „Közös vágyunk, hogy mie­Rijád/Washington. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tábo­raiban kaptak kiképzést azok a bű­nözők, akik hétfőn vesztették éle­tüket szaúd-arábiai rendőrökkel kibontakozott tűzpárbajban. Ezt Najef bin Abdel-Aziz herceg, szaú- di belügyminiszter mondta a lon­doni kiadású as-Sark al-Avszat lap­nak. A miniszter szerint a hat ter­rorista egy részét az al-Kaida afga­nisztáni kiképzőközpontjaiban, míg a többit valószínűleg Szaúd- Arábiában készítették fel terrorista cselekmények elkövetésére. A sza- údi hatóságok május eleje óta 240 embert tartóztattak le az al-Kaida elleni hajtóvadászat keretében. Sajátos diplomáciai háború tört ki az USA és Szaúd-Arábia között, amit most a legmagasabb szinten sét követelte tegnap Hisám Abder- Rázek, a foglyok ügyében illetékes palesztin miniszter. „A kiskorúak fogva tartásának körülményei Izrael által aláírt nemzetközi szerződése­ket sértenek” - olvasható a közle­ményben. A miniszter az USA-hoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez fordult, hogy gyako­roljanak nyomást Izraelre a palesz­tin kiskorúak azonnali és feltétel nélküli szabadon engedése érdeké­ben. Izrael két napja bejelentette, hogy hamarosan szabadon bocsát 540 palesztin foglyot a körülbelül 6000 bebörtönzött közül, a békefo­lőbb legyen vége Irak megszállásá­nak, és Amerika mielőbb hagyja el a térséget” - mondta, hozzátéve: az USA ugyanolyan rossz szom­széd, mint Szaddám Pluszéin volt. Törökország, Irán és Szíria, ahol egyaránt él kurd kisebbség, aggo­dalommal kíséri az iraki kur- disztáni fejleményeket. Attól tar­tanak, hogy a kurdok területi kö­veteléseket támasztanak velük szemben. Miro látogatása megelő­zi Bassár el-Aszad szíriai elnök 2003 végére tervezett ankarai út­ját. Szíria és Törökország 1998- ban a háború szélére sodródott. Ankara az erő alkalmazásával fe­igyekeznek elsimítani. Ennek jele­ként Szaúd el-Fejszál herceg, sza­úd-arábiai külügyminiszter rendkí­vüli találkozót kért George Bush elnöktől, hogy - diplomáciai forrá­sok szerint - magyarázatot kapjon az elmúlt napokban Rijáddal szem­ben hangoztatott washingtoni vá­dakra. Szaúd el-Fejszált tegnap délutánra várták a Fehér Házba. Rijád felettébb zokon vette azokat a vádakat, amelyeket a 2001. szep­tember 11-i New York-i és washing­toni terrortámadásokat vizsgáló kongresszusi bizottság a múlt hét végén közzétett jelentésében su- gallt a közel-keleti királysággal szemben. A 900 oldalas dokumen­tum súlyosan elmarasztalta az amerikai hírszerző szervezeteket, mindenekelőtt a CIA-t és az FBI-t az egymás közötti koordináció és kommunikáció hiányáért, ami aka­lyamat előmozdítását célzó és a jó szándékot bizonyítani hivatott gesz­tussorozat keretében. Nagyon elége­detlen két palesztin szélsőséges szervezet az általa egy hónapja beje­lentett tűzszünetre adott izraeli vá­lasszal. A Hamász és az Iszlám Dzsihád azzal vádolta a zsidó álla­mot, hogy nem viszonozta a fegy­vernyugvást, különösen ami a fogva tartott palesztinok szabadon bocsá­tását illeti, és „tovább folytatta ag- ressziós cselekményeit”. Hozzá kell fűzni: Izraelt nem köti a tűzszünet, ezt a palesztin szervezetek belső megállapodásának tekinti, (m, ú, t) nyegetőzött, mivel Damaszkusz menedéket adott az azóta török börtönben lévő Abdullah Öcalan- nak, a betiltott Kurdisztáni Mun­káspárt (PKK) vezetőjének és más kurd szakadároknak. A török kormánynak a parlament hozzájárulását kellene kérnie, mie­lőtt csapatokat küld Irakba - jelen­tette ki Abdullah Gül török külügy­miniszter. A parlamenti hozzájáru­lás megadása pedig hónapokat is igénybe vehet - tette hozzá. Wa­shington a múlt héten kérte hivata­losan Ankarától, hogy járuljon hozzá katonákkal az iraki béke- fenntartáshoz. dályozta a terrortámadások meg­előzését. Ugyanakkor a bizottság arra is utalt, hogy vizsgálata sze­rint a gépeltérítők közül néhányan külföldi támogatásban részesültek. Mivel a tizenkilenc terrorista közül tizenöt szaúd-arábiai volt, wa­shingtoni körökben egyértelműen az a nézet fogalmazódott meg, hogy az utalás Rijádra vonatkozik. A jelentés idevágó, 24 oldalas ré­szét azonban nem hozták nyilvá­nosságra, értesülések szerint en­nek érdekében a Bush-kormány gyakorolt nyomást a kongresszusi bizottságra. Washingtont ugyanis kínosan érintette a szoros közel-ke­leti szövetségesére terelődött gya­nú. Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete az elmúlt napokban már hivatalos nyilatkozatban tilta­kozott az országával kapcsolatban terjesztett vádak miatt. Budapest. A magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampol­gárság kérdésével, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztala­tokat, amelyeket a kedvezménytör­vénnyel szerzett. Ezt Tóth Tamás külügyi szóvivő közölte tegnap. Úgy vélte, az Európai Unióban nem talál­kozna egyetértéssel, ha Magyaror­szág elővenné a kettős állampolgár­ság kérdését. „Ez problémákat gene­rálhatna, márpedig a magyar külpo­litika a régió stabilitásának, nem pe­dig a problémák generálásának irá­nyában megy.” Július közepén a Vaj­dasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) aláírásgyűjtést kezdemé­nyezett annak érdekében, hogy Ma­gyarország kettős állampolgárságot adjon a délvidéki magyaroknak. Ka­sza József, a Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) elnöke is úgy nyilat­kozott, hogy a kettős állampolgár­ság elérése pártja elsődleges célkitű­zései közé tartozik. A külügyi szóvivő viszont úgy véli, a kettős állampolgárság esetleges ki- szélesítése lavinát indíthatna el, hi­szen „miért lenne több joguk a vaj­dasági magyaroknak a kettős állam- polgárságra, mint például a kárpát­aljaiaknak, a felvidékieknek, vagy azoknak, akik Burgenlandban él­nek”. A szóvivő leszögezte: a kül­ügyminisztérium most azt a problé­mát próbálja kezelni, milyen nehéz­ségeket jelenthet a vajdasági ma­MTI-JELENTÉS Washington. Amerikai hírszerzői értesülések szerint az al-Kaida nem­zetközi terrorszervezet a közeli jövő­ben újabb támadásokra készül az USA ellen. Az értesüléseket a The Washington Post tegnapi tudósítása szerint megerősítették a belbizton­sági minisztérium vezetői is. El­mondták, hogy az erre vonatkozó információkat az al-Kaida egyik amerikai fogságban lévő magas ran­gú tagjától, valamint egyéb hírszer­zési csatornáktól szerezték. Minden­nek alapján arra számítanak, hogy a szervezet egyebek közt olyan gépel­térítéseket készít elő, amilyeneket 2001. szeptember 11-én hajtott vég­re. Tizenkilenc terrorista akkor négy MTI-HÍR Rejkjavík. Az izlandi kormány nem bízta meg George Robertson NATO-főtitkárt azzal, hogy közve­títsen az amerikai harci repülőgé­pek izlandi kivonása ügyében Wa­shingtonnál. Ezt David Oddsson iz­landi miniszterelnök közölte, miu­tán Rejkjavíkban tárgyalt a főtit­kárral. Az izlandi kormányfő kije­lentette, hogy hazája az észak-at­lanti szövetség tagja marad. Hang­súlyozta: a szövetség kötelességei közé tartozik a tagállamok kollek­Prága. Meghalt Alois Grebeníček, az egykori csehszlovák állambizton­sági hivatal (ŠtB) hírhedt vizsgáló- bírója, Cseh- és Morvaország Kom­munista Pártja (KSČM) mai elnöké­nek az apja. Halálát súlyos betegség okozta, vasárnap a szíve és a tüdeje egyszerre mondta fel a szolgálatot. Idősebb Grebeníček ellen hat éven át folyt bírósági eljárás, de ő egyszer sem jelent meg a testület előtt, ép­pen betegségére hivatkozva. Azzal vádolták, hogy az ötvenes évek ele­jén, az állambiztonsági hivatal dél- morvaországi vizsgálóbírójaként súlyosan bántalmazta és kínozta az elfogottakat. A vádat először 1991­gyarság számára, hogy Magyaror­szág novembertől vízumkötelezett­séget vezet be Szerbia-Montenegró- val szemben. Kifejtette: a tárca megérti, hogy a vajdasági magyarok emocionális okokból, valamint attól a félelemtől vezetve, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezedik Ma­gyarország EU-csatlakozása után, megoldásokat keresnek, azonban „nem a jó irányban teszik ezt”. Úgy látja, a vajdasági magyarok képvise­lői a vízumrendszer bevezetése mi­att aggódnak, és erre gondolják megoldásnak a kettős állampolgár­ságot, de a két dolognak nincs köze egymáshoz. Magyarország hosz- szabb ideje tárgyal Szerbia-Monte- negróval és Ukrajnával arról, hogy az ottani magyarok a legegyszerűbb módon, gyorsan és olcsón tudjanak beutazni Magyarországra. Megálla­podás még nem született, de a szóvi­vő szerint minden bizonnyal sikerül elérni, hogy a Vajdaságban és Kár­pátalján élő magyarok hosszabb idő­re szóló, többszöri beutazást lehető­vé tevő és olcsó magyar vízumot kaphatnak majd. Elképzelhető, hogy bizonyos kate­góriákban Magyarország vízum­mentességet is biztosítani tud szá­mukra. Ezek közé tartozhatnak a sport- és kulturális célból utazók, az üzletemberek. Tóth Tamás azt mondta, hogy a kettős állampolgár­ságot a nemzetközi jog és az orszá­gok általában „kiküszöbölni próbál­ják, nem pedig generálni”. utasszállító repülőgépet terített el, kettőt New Yorkban, egyet Washing­tonban, egyet pedig a pennsylvaniai Pittsburgh térségében. A terrortá­madások több mint háromezer halá­los áldozatot követeltek, és porig rombolták a New York-i Világkeres­kedelmi Központot. A belbiztonsági minisztérium szóvivője a lapnak el­mondta, hogy alapos vizsgálatoknak vetik alá az információk hitelességét. A vizsgálat lezárásáig nem tervezik a készültségi szint emelését, azaz a ter­rorveszélyre figyelmeztető ötös be­osztású színskála a magas szintet jel­ző narancssárgán marad. Mindazo­náltal a légitársaságokat értesítették a dologról, így a szóvivő szerint lehe­tőségük van a szükséges óvintézke­dések megtételére. Feszültség támadt Izland és Amerika viszonyában Robertson nem közvetít Meghalt a hírhedt állambiztonsági vizsgálóbíró Elment egy estébés KOKES JANOS tív védelme. „Az USA-val folytatott kétoldalú tárgyalások után majd látni fogjuk, mi lesz a szövetség fel­adata” - hangoztatta. Az USA júni­usban közölte az izlandi illetéke­sekkel, hogy nyár végéig kivonja harci repülőgépeinek többségét a Rejkjavík melletti keflaviki hadi­tengerészeti támaszpontról. Mivel Izlandnak nincs önálló hadserege, a Washingtonnal 1951-ben megkö­tött kölcsönös védelmi egyezmény értelmében a keflaviki támaszpon­ton állomásozó amerikai erők biz­tosítják a szigetország védelmét. ben fogalmazta meg nyilvánosan a volt politikai foglyok szövetsége, de tekintettel a bizonyítékok és a vallo­mások ellentmondásosságára, az ügy csak 1997-ben került bíróság elé. Érdemi tárgyalásra azonban so­sem került sor. Az ügyészség köve­telését, hogy a tárgyalást a kórház­ban tartsák meg, a bíróság elnöke elutasította. Grebeníček mindent tagadott, s azt állította, az ügyet csak azért húzták elő, hogy lejáras­sák a fiát, Miloslav Grebeníčeket, aki az utóbbi években egyre erősebb KSČM elnöke. A jobboldali sajtó Grebeníček halála kapcsán elveri a port a cseh bíróságokon, amiért képtelenek voltak döntést hozni eb­ben a szerintük fontos ügyben. Washington állítólag ugyanolyan rossz szomszéd, mint Szaddám Húszéin volt Szíria USA-ellenes szövetséget tervez MTI-HiREK Rijád nagyon zokon vette az ellene megfogalmazott kongresszusi vádakat Szaúdi-amerikai haragszomrád MTI-HÍREK Amerikai hírszerzők gépeltérítésekre számítanak Készülődik az al-Kaida

Next

/
Thumbnails
Contents